Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)
1986-11-15 / 266. szám
Száz éve született Münnich Ferenc öt szabadságharc katonája A Fejér megyei Seregélyesen I486, november 16-án született Münnich Ferenc, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. Haladó szellemű édesapja ez idő tájt gyógyszerésze volt a községnek, majd miután a fővárosban megszerezte második diplomáját, állatorvosként Tokajba került. Jóeszű Ferenc fia az elemi iskola négy osztálya után több helyen végezte el a nyolcosztályos gimnáziumot, végül jogot tanult, államvizsgázott, s Kolozsváron doktorált. Az. hogy különböző helyeken élt, diákoskodott, szélesítette látókörét. A soknemzetiségű Osztrák—Magyar Monarchiában uralkodó íeudál-kapi- talista állapotok visszáságairól mind több tapasztalatot szerzett a társadalmi problémák iránt egyre érzékenyebb fiatalember. Ekkor már lázongott a fennálló rendszer ellen. Ezért meggyűlt a baja a miskolci k.u.k. gyalogezrednél is. ahol 1910-től sorkatonai szolgálatot teljesített. A leszerelését követő két év múlva kitört az első világháború, őt tartalékos hadnagyként a galíciai frontra vezényelték. Megsebesült, idehaza gyógykezelték, s felgyógyulása után ismét kiparancsolták a harctérre, századparancsnok lett. Hamarosan felismerte a háború imperialista jellegét, s 1915 őszén a harcok következtében egy- harmadára csökkeni századának 90 katonájával átszökött az orosz csapatokhoz. Hadifogoly-társaival együtt a szibériai Tomszkba szállították. Az itteni táborban baloldali szociáldemokrata társai és száműzött orosz kommunisták révén fokról- fokra magáévá tette a marxizmus—leninizxnus eszméjét, s többedmagával antiimperi- alista forradalmi propagandát folytatott a hadifoglyok között. Ténykedése alapján 1917 májusában felvették az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt tagjainak a sorába. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme után n vezetésével alakult meg és vett részt a forradalom védelmében a tomszki hadifoglyok fegyveres csoportja; 1918-ban a Vörös Hadsereg nemzetközi egységeinek egyik parancsnokaként az uráli fronton harcolt a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen. Ugyanez év novemberében pártmegbizatásra, veszélye körülmények között, visz- szatért Magyarországra, s részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában. A hadseregben végzett forradalmi tevékenysége miatt 1919. február 21- én a polgári demokratikus kormány — Kun Bélával együtt — börtönbe záratta, ahonnan a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásakor szabadult ki. Az első magyar munkásállam hadügyi népbiztossága szervezési osztályát vezette, majd a Magyar Vörös Hadsereg 6. hadosztályának politikai biztosa lett. A hadosztály kimagasló szerepet játszott a győzelmes északi hadjáratban, amelynek során Miskolcról is kiverték a cseh burzsoázia zsoldosait. E győzelem révén vált lehetővé a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása, amelyek — mivel segített hadseregének a megszervezésében —ő lett a hadügyi népbiztosa. A magyar proletárdiktatúra megdöntése után Münnich Ferenc kalandos úton-módon, Jugoszlávián keresztül Becsbe utazott. A következő évben, a párt megbízásából. a kommunista mozgalmat szervezte Kárpál- Ukrajnában, majd 1921 elején Berlinbe ment. s részt vett az ottani kommunisták közép-németországi fegyveres akciójában. Ezután Ausztriában. Csehszlovákiában és Bulgáriában teljesített különböző pártmegbízatásó- kat. Végül 1922-ben Berlinben letartóztatták, s egyhónapi fogházbüntetésének letöltése után kiutasították Németországból. Visszakerült a Szovjetunióba, az ásvány- olajipari ellenőrző bizottság vezetőjeként dolgozott ötvenévesen 1936-ban, Spanyolországba utazott. Otto Flatter fedőnévvel előbb a 12. nemzetközi brigád parancsnokának egyik helyetteseként, majd a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnökeként, végül a 11. nemzetközi brigád parancsnokaként részt vett a fiatal köztársaság védelmében. Ennek megdöntése után harcostársaival és spanyol menekülők tízezreivel együtt Franciaországba kellett vonulnia, ahol a hatóságok internálták. A Szovjetunió közbenjárására 1940 végén kiszabadult, s Moszkvába utazott. Másfél évvel később, 1942- ben, a szovjet hadsereg tisztjeként a sztálingrádi fronton harcolt, majd a moszkvai rádió magyar szerkesztőségét vezette. Mivel a rádiónál nehezen tudták pótolni, csak 1945 szeptemberében jöhetett haza, felszabadult szülőföldjére. Három éven át budapesti rendőrkapitányi tisztséget töltött be. Ezután — az ellenforradalom kirobbanásáig — Helsinkiben, majd Szófiában, később Moszkvában, s végül Belgrádban volt nagykövet. Mint a forradalmi erők egyik szervezője és vezetője, 1956 novemberének elejétől kiemelkedő szerepet játszott az ellenforradalom leveréséért, a párt újjászervezéséért és a proletárdiktatúra megszilárdításáért folytatott harcban. Részt vett a Magyar Forradalmi MunkásParaszt Kormány megalakításában, ebben egymást követően ezeket a tisztségeket töltötte be; a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, a Minisztertanács első elnökhelyettese, 1958—61-ig elnöke, majd végül négy éven át államminiszter. Kezdettől tagja volt a párt Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának. Hetvenkilenc évesen vonult nyugállományba, s rá két évre, 1967. november 29-én meghalt. Katonai gyászpompával a Munkásmozgalmi Panteonban helyezték örök nyugalomra. Tarján István Gyó%yít(6)at\an? Végh Antal nagy visszhangot vert Gyógyít(6)atlan? című könyvéről beszélgethet az íróval a miskolci közönség november 18-án, kedden az Ady Művelődési Házban. A találkozó délután fél hatkor kezdődik. Vízrajzi ills sjc Pap Miklós dolgozószobájában a díjnyertes könyvvel. (Fotó: Oláh Tibor) Pap Miklós Diósgyőr szülötte Pap Miklós, aki évtizedek óta Tokaj és a világhírű hegyaljai szőlővidék jeles kutatója, tudósa. Most nemzetközi elismeréséről érkezett hozzánk hír: a párizsi székhelyű Nemzetközi Szőlészeti dijai nyeri és Borászati Szövetség Pap Miklósnak „A tokaji” című könyvét irodalmi és művészeti dijjal tüntette ki. A szerző szépen illusztrált könyvében több évtizedes kutatómunkájának eredményeit összegezte. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság újítási és vízraj'zi kiállítást rendez november 17. és 21. között. A tablókon bemutatják az elmúlt évek legsikeresebb újításait, és láthatók a százéves vízrajzi szolgálat történetének képei. A kiállítás az igazgatóság tanácstermében — Miskolc, Vörösmarty u. 77. — tekinthető meg. Ma lesz a táncház Tévesen jelent meg lapunk csütörtöki számában a Bartók-táncház időpontja. Ma délutánra és estére várják a gyerekeket és fiatalokat a Bartók Béla Művelődési Házba. A kicsiknek fél 5-kor kezdődik a táncház, a nagyobbaknak fél 7-től szól a zene. A belépődíj harminc forint. Ma gyimesi táncokat tanulhatnak az érdeklődőt. Miskolcon az első Iskolatanács a 18-asban Megalakult Miskolcon az első iskolatanács. Ez év szeptemberében lépett életbe az 1985. évi I. törvény az oktatásról, amely egyebek közi így rendelkezik az iskolatanácsokról : „Az iskolatanács alapvető feladata az iskolát segítő társadalmi erők összefogása. Az alap- és középfokú iskola működésében érdekeit gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek . . . segítik az intézmény munkáját. . . Az iskolatanács tagjai az érdekelt szerveknek, az iskola pedagógusainak, egyéb dolgozóinak, tanulóinak éa a szülőknek a képviselői...” A Kabar utcai 18. Számú Általános Iskola igazgatónője, Leszó Józsefné. és a Hazafias Népfront III/l. körzeti titkára, Hernádi Jenő úgy látta, hogy tekintettel az iskola eddigi jó kapcsolataira a vasgyári intézményekkel, szervezetekkel, s mindenekelőtt a szülőkkel — akik számos társadalmi munkaakción vettek részt —, megpróbálják életre hívni a 18-asban az iskolatanácsot. Az alakuló, választó ülést a héten tartották meg, ezen ott volt Homolya Gizella is, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának a titkára. A tanács tagjainak sorába meghívták — többek között — a DIGÉP, az LKM, a Vasgyári Kórház, a körzeti Népfront, az iskola KISZ- szervezete. képviselői, de van közöttük rendőr0 műve- lődésiház-igazgatő, úttörő, szülő, pedagógus is. Megbízatásuk négy évre szól, arra, hogy véleményezzék az iskola munkatervét, működési szabályzatát, a házirendet, az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, az iskolai pólyaválasztási tanácsadást, a tanulók egészségügyi ellátását, az iskolai költségvetési tervezetet, illetve az iskola működésével összefüggő kérdéseket. A tervek szerint évente négy alkalommal ülésezik as iskolatanács a 18-asban. Legközelebb a tanulók egészségügyi ellátásának helyzetét vizsgálják, s javaslatot tesznek az iskolai házirend módosítására. A későbbiekben értékelik és tanácsaikkal segítik a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, majd megvitatják a jövő tanév munkaprogramját, a költségvetési tervezetet. Az iskolatanács tevékenysége természetesen nem csupán az évenkénti négy ülésen folyó megbeszéléseket jelenti. Folyamatos, élő kapcsolatot kívánnak kialakítani az iskolával, minél nagyobb nyilvánosságot biztosítva az ott folyó oktató-nevelő munkának, minél többeket bevonva annak segítésébe. Az eddig is meglevő patronálási formákat újakkal kívánják bővíteni, erre több javaslatot, felajánlást is tettek a tanács tagjai. A cél az, hogy az iskolát még jobban magáénak érezze a környezete. Ss— A „Nagyságos fejedelem” utolsó útja A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT villamoskocsi-vezetői tantolyamot SZERVEZ FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: + 8 általános iskolai végzettség. ♦ alkalmassági vizsga, + 20. életév betöltése, + büntetlen előélet, + bejelentett miskolci lakás, illetve Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca. Mályi, Nyékládháza községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Sikeres vizsga után a kereseti lehetőség: «500-5500 FT/HÖ jelentkezni lehet a vállalat villamasfergalmi üzemvezetőjénél, Miskolc. Szondi Gy. u. 1., 101/B-s autóbusz-végállomás. TISZTELT VÁSÁRLÓNK I Az ÁFOR benzinkútjainál nemcsak üzem- és kenőanyagokat, hanem autóscikkeket, valamint az utazáshoz szükséges, más termékeket is vásárolhat. KERÜLJÖN BELJEBB I Egyes cikkek november 15-étől 20-50 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL kaphatók az AFOR felsorolt töltőállomásainál: MISKOLC, PESTI UT Nyíregyháza, Széna tér. Budapest Vili., Keleti pu. Budapest XI., Műegyetem rkp. Debrecen, Segner János tér Dunaújváros, 6-os út Eger, Kővágó tér Győr, Mártírok útja Kaposvár, Vásártér Kecskemét, Budai út Kisújszállás, 4-es út Pécs, Szigeti út Salgótarján, országút Szekszárd, 56-os út Szeged, Úttörő tér Szombathely, Csititó Zalaegerszeg, Balatoni út Valamennyi benzinkútjánál és autósboltjában VARJA: ONT AZ AFOR! Budapestről kiindulva, Miskolcon, Szerencsen, Olaszlisz- kán, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen keresztül tette meg utolsó útját a „Nagyságos fejedelem”, II. Rákóczi Ferenc, hogy Rodostóból hazaszállított hamvai végső nyughelyét találjanak Kassán. A hamvak hazaszállítását elsőként Zemplén vármegye kérte 1873-ban A Habsburg uralkodóház akkor a kérés teljesítésétől elzárkózott. Az ismételten kinyilvánított közkívánalomnak csak jóval később, éppen most 80 éve, 1906-ban lett foganatja. Országra szóló emlékünnepségen II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak hamvait 1906. október 28-án fogadták a budapesti Nyugati pályaudvaron. A díszmenetben —, amely a fejedelmi hamvakat a Mátyás templomba kísérte nemcsak az ország főrendjei, a megyék bandériumai, képviselői vettek részt, hanem ott volt a főváros minden rendű- és rangú lakója. Hasonlóképpen az országon keresztülvezető útvonalon is. Az egykori kuruc vitézek, a sok csatában vérzett pórok leszármazottai köszöntötték a fejedelmet — akitől őseik sorsuk jobbra fordulását várták. Megkülönböztetett részt vállalt a kegyeletből Bor- sod-Abaúj-Zemplén, hiszen nem csak az ott fekvő birtokok révén volt közvetlen kapcsolata a fejedelemmel, de a Rákóczi-szabadságharc számos eseménye történt ezen a tájon. Gondoljunk csak az ónodi országgyűlésre, Rákóczi miskolci tartózkodására, vagy a hitszegő Bezerédy felett ítéletet mondó sárospataki törvényszékre. Rákóczi Ferenc hamvaival együtt tértek haza édesanyja Zrínyi Ilona, a hűséges Bercsényi Miklós és felesége, Esterházi Antal és Sibrik Miklós hamvai, s Thököly Imre porai is. Kétszáz évi bujdosás utált így tért meg népe körébe a „Nagyságos fejedelem” és kísérete.
