Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-15 / 266. szám

Feledékeny fogadók Elévül a nyeremény Felavatták megyénk tize­dik totó-lottó irodáját Sá­rospatakon, a héten. Olyan nagy volt az ottani OTP- íiók szelvényforgalma, hogy az már a takarékpénztár más irányú szolgáltatásait akadályozta. Végül is csak­nem egymillió forintos költ­séggel kialakították az új lottózót. Szilágyi László, a miskolci körzeti iroda veze­tője elmondta, hogy ezzel ott nemcsak a kollektív szelvé­nyek jegyzése, hanem a nyeremények kifizetése is egyszerűbbé, gyorsabbá vá­lik. A szerencsejátékosok több­sége ódzkodik a nevét fel­tüntetni a szelvényeken. Tart attól, hogy nyilvános­ságra hozzák címét, ha na­gyobb összeget nyer. Akkor aztán nem lesz nyugta az is­merős és az ismeretlen köl- csönkérőktől. Miután az ag­godalmuk korántsem alapta­lan, alig néhány lottó- és totószelvényre írják rá a ne­vüket a fogadók. Nem sejtik, hogy ha ki­töltik a címrovatot és ki­húzzák az efölött található „hozzájárulok a címem nyil­vánosságra hozásához” nyi­latkozatot, nem kell tarta­niuk semmitől. Sőt, ez még több előnnyel is jár. Sokan ugyanis — hihetet­len, de valóban így van — megfeledkeznek a nyeremé­nyük átvételéről. Már az idén is több négyes lottó, illetve 13 találatos totónye­remény évült el 30 napon belül, mivel a mit sem sej­tő nyertesek nem jelentkez­tek. Még többen vannak, akik a sorsolás után szelvé­nyeiket elhajítják, meg sem várják a hónap végi tárgy- nyeremény-sorsolást. Ha a szórakozottságra hajlamos fogadók nevüket ráírnák a szelvények hátlapjára, nye­reményüket mindenképpen megkapnák. Ha nem jelent­keznek érte, postán kiküldik a tárgynyereményeket is. Minden eszlendőben több százan a nyeremény 30 na­pos elévülése után jelent­keznek pénzükért. A körzeti iroda vezetője saját hatás­körében húszezer forint ér­tékhatárig engedélyezheti az egy hónapon túli kifizetése­ket. Ilyen méltánylást ér­demlő leveleket tucatjával küldenek a körzeti iroda cí­mére. (szántó) A szerencse és boldogság jelképe Mézzel orvosoltak A mézhez tengernyi hiede­lem fűződik, amely az ökör­től napjainkig öregbíti a legősibb édesítőszer becsüle­tét. Már az ókor nagy termé­szettudósa, Plinius is foglal­kozott a római háztartások­ban nélkülözhetetlen, min­dennapos édesítő- és gyógy­szerrel. A nézet — jóval Pli­nius előtt — az egyiptomi orvosok sebek gyógyítására, vizelethajtásra, általános felerősítésre alkalmazták, s bizonyos szembajokat is mézből készített kenőcsök­kel kezeltek. Aztán Hippok­Ciklámcn, orchidea Virágot Erzsébetnek... „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.” S aki ajándékozza, szeretetét adja vele. Miből választhat­nak az ajándékozni vágyók most, az Erzsébet és Kata­lin napok küszöbén? Kérdé­sünkre Bartus Elemér, a Miskolci Kertészeti Vállalat főmérnöke válaszolt. — Az idén is nagy forga­lomra számítunk, ezért Er­zsébet napra 25 ezer szál vi­rágot szállítunk Miskolc vi­rágüzleteibe: szegfűt, rózsát, gerberát. A megszokott pi­ros, fehér és rózsaszínűeken kívül még több mint húsz­féle színben pompáznak az elárusítóhelyek pultjain ezek a virágok. Kála, krizantém is lesz bőven. Ez utóbbiból a margaréta és a tűszirmú kri­zantém — közismert nevén a pókkrizantém — több színben kerül a boltokba. — Az egzotikus virágok kedvelőinek is jó hírrel szol­gálhatok, ugyanis most sok­színű orchideákkal és strili- czyákkal lephetik meg az ünnepeiteket. Ismét kedvelt a ciklámen, szálanként hat forintért vásárolható meg. És aki azt szeretné, hogy a ciklámen tartósan virítson, szeretete zálogaként, az cse­répbe ültetve is hozzájuthat. A soproni hegyekben ősho­nos virágnak ez egy nemesí­tett, kertészeti változata. Szépsége, kecsessége vetek­szik a természetben élő ro­konáéval. Másfajta cserepes virágból szintén gazdag lesz a választék, hiszen több, mint húszféle kapható belőlük. ratész, az „orvostudományok atyja” és megannyi utódja orvosolt mindenféle kórt, bántalmat a mézzel. Emel­lett — valószínűleg élvezetes édes íze folytán —, a méz a szerencse és boldogság jel­képeként beépült a különbö­ző népek babonás szokás­rendjébe is. Idehaza például az volt szokásban, hogy az új párral a lakodalom után azért kóstoltattak mézet, hogy édes legyen az életük. A karácsonyi mézes guba fogyasztása ugyancsak e hie­delem származéka. A török menyasszony az új otthona ajtófélfáját kente meg mézzel eljövendő bol­dogsága érdekében. Indiá­ban azért áldoznak mézet Indrának, a termés istené­nek, hogy bőséges legyen az aratás. Firenzében újév nap­ján esznek mézbe mártott fügét. SvAipban az, új . háza­sok a mézkóstolástól várnak boldogságot, gyermekáldást. A mézzel összefüggő hi­edelmek, várakozások a folklórhoz tartoznak, ami azonban a méz egészséges és gyógyító voltát illeti, azt a legújabb táplálkozásélettani elemzések is igazolják, ami nem azt jelenti, hogy a mé­zet mindenre jó csodaszer­nek lehet tekinteni. Annyi viszont bizonyos, hogy amíg 100 gr kristály- vagy koc­kacukor 99,9 százalékban merő szénhidrát, ugyaneny- nyi méznek csak 81 százalé­kos a szénhidráttartalma, és a fehérjén kívül különféle vitaminokat is magában fog­lal. Becsülnivaló élelem. A Bükk jövője a tét 2. A termesze! nem lehet vesztes A miénknél fejlettebb gaz­daságú országokban egy-egy természeti területet csak egy meghatározott funkció sze­rint használnak. Mi — és a többi sűrűn lakott ország — nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, így például a Bükköt is több céllal kell igénybeven­nünk. S egyre inkább felis­mert és hangoztatott érde­künk, hogy a felhasználás­ból a természet nem kerül­het ki vesztesként. • TÁJVÉDELEM így sommázhatnánk V. Szabó Ferencnek, a Bük­ki Nemzeti Park főmérnö­kének a Miskolci Akadémiai Bizottság legutóbbi ülésén elmondott gondolatait. Kide­rült: nem mai keletű igény a természettel való sokrétű kapcsolat tervszerű alakítá­sa. Ezt szolgálta már az 1026/71. számú kormányha­tározat, mely intézkedett a Mátra és a Bükk hasznosí­tásáról, s melynek nyomán — igaz, a rendelet születé­séhez képest jó pár év ké­séssel — létrehozták a Bük­ki Nemzeti Parkot és a Mát­rai Tájvédelmi Körzetet. Üdülőhelyi fejlesztés, sport- és turisztikai lehetőségek ki­használása, az épületek táj­ba illeszkedése, vízellátás, a szennyvízhálózat bővítése, a vasúthálózat fejlesztése, a területen, káros hatású üze­mek telepítésének tilalma — ezek lehetnének a címszavai a 15 év előtti elgondolások­nak. A végrehajtás — fino­man fogalmazva — az évek során különböző eredmény­nyel járt. Az viszont tagad­hatatlanul értékelhető, hogy végre elkészült a BNP regi­onális- és tájvédelmi terv- koncepciója, s a minden te­rületre a hosszabb távra szó­ló tervezés igényével alko­tott paksaméta talán már e hónapban a két illetékes megye — Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén — tanácsa elé kerül. • TISZTA FORRÁS- SZÁZEZREKNEK Amit feltétlenül tudnunk kell a tervről: bár a hegy­ség erdővel borított, első­♦ Baba és Vezér büszkén húzza a hintát. Most még csak a kedvünkért fogták be őket a kocsi elé, de várhatóan de­cembertől már kocsikázni lehet a. Miskolci Vadasparkban. (Kiss József felvétele) rendű feladata mégis a tér­ség ivóvízellátásának bizto­sítása. Az itteni karsztréte- gek háromszázezer embert látnak el a legkiválóbb mi­nőségű innivalóval. A kon­cepció szerint meg kell ol­dani tehát a víz védelmét, a „hidrogeológiai védőido­mok” behatárolásával. Az erdőművelési eljárások közül azokat kell előnyben részesíteni,. melyek nyomán a fakitermelésben megszűnik a jelenleg tapasztalható, úgynevezett tarvágás, s kel­lő számban maradnak meg az öreg erdőrészek. A levegő és a növényzet védelmének érdekében az is elkerülhetetlen, hogy legalább a fennsíkról kitiltsák a gép­kocsikat. A közlekedés káros hatásait meg lehetne szelí­díteni a kisvasút vonalainak további bővítésével, villany­hajtású buszokkal. Ide kí­vánkozik egy elgondolkodta­tó adat: évente körülbelül másfél millió látogatója van a Bükknek, s 30 ezer (!) gépkocsi fordul meg itt. Mi lesz Isaurával? A krizantém magyar neve ugyan téli Margitvirág, most mégis az Erzsébetek kapják. Ez itt a nagy kér­dés. A szegény rab­szolgalány sorsáért aggódik a fél ország. . A másik fele nem aggódik, mert tudja, hogy mi lesz vele. Margit néni a Bú­za téri piacról je­lenti, hogy ez a most felbukkant új fiú szőröstül-bőröstül megvásárolja a gaz Leonciót, azután fe­leségül veszi Isaurát. és a nyáron elkíséri M agyarországra, hogy az ifjú nej — miként elődei: Kloss kapitány és Surda tették — elvégezze a kezdörúgást a SZÜR- on. Kötő Kálmánná kiskereskedő meg van győződve róla, hogy kiderül: Leoncio tu­lajdonképpen Isaura gyermeke balkézről, és amikor a titok ki­pattan, beleőrül a kétségbeesésbe,, hogy most akkor salát ma­ga rabszolgája. Csolmák Ernő fő­osztályvezető, akinek a sógora portás a tévénél, állítja, hogy a sorozat végére Le­oncio úr megjavul, Isaura pedig elrom­lik. t)r. Lihegh Oszkár ügyvéd mérget vett rá, hogy Leoncio vé­gül beleún Isaura ostromlásába, és in­kább megkéri Fran­cisco kezét. Isaura apja, Mi­guel, feleségül veszi Sántát, André Isau- rát, a most feltűnt gazdag ifjú pedig, mert hoppon maradt, szüzességi fogadal­mat tesz, és elveszi Januáriát — így tud­ja Bábonyi Ervin té­vészerelő. Leoncio mindezt képtelen megemészteni, és emésztési zavarok következtében elha- lálozik. Galga Amott ól, a Brazíliát is megjárt néprajztudóstól szár­mazik az információ, amely szerint Isau- rát igenis ez a fülig szerelmes milliomos­féle veszi meg és ve­szi el. A mennyegzö után pedig kiköti... hogy többé nem fil­mezhet. A IV. B osztály nem így tudja. Isau­ra rájön, hogy vég­ső soron ő se nem egy nagy szépség, se nem egy szexbomba, Leoncio viszont egy stramm férfi. Vissza­tér a gonosz rabszol­gatartóhoz, hogy az övé legyen. Ám köz­ben Leonción olyan mértékű lelkiismeret- furdalás vett erőt, hogy annak hatására beáll szerzetesnek. Ettől kezdve egymá­sért epekednek be- teljesülhetetlen sze­relmükben, azon a nyolcvanöt részen ke­resztül, amit a mi tévénk egyelőre még nem. vett meg, de amit Brazíliában nagy sikerrel vetítet­tek. Tarantella bácsi, nyugdíjas MKV-el­lenőr, aki eredetiben olvasta a sorozat alapjául szolgáló re­gényt, azt híreszteli, hogy Leoncio úr ár- kon-bokron át üldözi Isaurát, míg végül egy árok és egy bo­kor között huzatot kap, aminek követ­keztében kihull a bajsza. Belátja, hogy ha bajusszal nem kellett Isaurának, így még kevésbé van esélye. A Kilián-délen az terjedt el, hogy Isau­ra negyedmagával továbbszökik Kubá­ba, ahol politikai menedékjogot kap. Jómagam bárme­lyik változatot képes vagyok elhinni, fo­galmam sincs róla, hogy miként végző­dik a sorozat. Egy valamit azonban tu­dok. Hogy én vagyok az első, aki kérvény­nyel fordult az ille­tékes tanácsi szer­vekhez az ügyben, hogy megalakíthas­sam Miskolcon az Isaura Baráti Kört. Szabados Gábor Az is érthetetlennek tű­nik egyébként, hogyan en­gedélyezhető nemzeti par­kunkban autóverseny, ami­kor itt a környezet védel­me az elsőrendű feladat. • IDEGENFORGALMI FOGADÓ­KÖZPONTOK A terv szorgalmazza a ter­mészeti értékek. feltárása nyomán a fokozottan védett területek kiterjesztését. Ezek nagysága ma 5700 hektár, s a behatárolt részeken a ter­mészetvédelemre fokozott gonddal kell ügyelni. A sporttal, idegenforgalommal kapcsolatban tervezik, leg­alább öt, a Herman Ottó Emlékparkhoz, vagyis a Bükk keleti kapujához ha­sonló fogadóközpontot, s to­vábbi kisebb kirándulóköz­pontokat hoznának létre, a sűrűn látogatott helyek te­hermentesítése érdekében. S hogy mit várnak a szak­emberek a tervtől, melynek most csak a leglényegesebb elgondolásait sorolhattuk fel? Elsősorban azt, hogy az ugyancsak sokirányú érde­kek egyeztetése sikerüljön, s adódjék mód arra, hogy okosan éljünk együtt a ter­mészettel, hiszen áldásaira az egyre kiterjedtebb urba­nizáció miatt is ugyancsak rászoru'unk. B. A. A Járműjavító Üzem fér­fikórusa és az észak-lipcsei férfikórus kölcsönös vendég- szereplésre kötött megálla­podást. Elsőként á miskolci­ak mutatkoztak be novem­ber első hetében, Homródi- né Engi Zsuzsa vezényleté­vel a lipcsei régi tanácshá­za nagytermében. Ezt köve­tően november 2-án a Né­pek Csatája emlékműnél ad­tak műsort nagy sikerrel. Ellátogattak énekeseink a meisseni Dómba és az Alb­recht várba is, ahol a kör­nyezethez illő klasszikus műveket szólaltattak meg. A hangversenykörút utolsó ál­lomása Drezda volt. A kórusok vezetői megbe­szélésükön véglegesítették, hogy jövő szeptemberben a lipcseiek tátogatnak el Mis­kolcra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom