Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-16 / 191. szám

Zenészballada • Fejezetek Szécsi Pál életéből •--------------------------------- e ---------------------------------­sfe A következő szezon letéteményese is a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Tizenkét nagy- zenekari estet adnak. Vendégekkel kezdenek Hangversenyek októbertől Az első koncert október 13- ön lesz, az Országos Filharmó­nia által rendezett őszi—téli— tavaszi bérletes koncertsorozat kicsit később kezdődik. A mű­sorterv azonban még az első szezonban (a Filharmónia ve­zetőivel és a miskolci muzsiku­sokkal való egyeztetés után megszületett, és jó előre, már augusztusban a közönség ren­delkezésére áll. A hangversenyek struktú­rája a bevált gyakorlatra épül: a színházban rende­zett nagyzenekari estekhez kapcsolódó, a Bartók-terem- ben hallható kamarakoncer­tek jelentik az idén is az úgynevezett Téli bérletet, a másik sorozat pedig Nép­szerű zenei esték címmel is­mert. A két összeállítás egymást váltva fut, az utol­só hangversenyt mindenki a jövő év májusában hall­hatja. A nagyzenekari estek ven­dégjátékkal kezdődnek. A Miskolcon jól ismert, és vál­tozatlanul népszerű Liszt Ferenc Kamarazenekaré az első hangverseny: egy Liszt- mű és Mendelssohn Vonós­szimfóniája szólal meg. A Moszkvai Állami Filharmó­nia Szimfonikus Zenekara Dmitrij Kitajenko vezényle­tével október végén vendég­szerepei a színházban. Liszt Hungária című szimfonikus költeménye után Prokofjev I. hegedűversenyét Valen- tyin Zsuk játssza, a műsort Csajkovszkij V. szimfóniája zárja. December közepén lesz még egy vendégjáték: a Budapesti Filharmóniai Tár­saság zenekarát Kóródi And­rás vezényli. Schumann- és Goldmark-müveket játsza­nak. Országos nemzetiségi fesztivál A nemzetiségi fesztivál ré­gi tradícióval rendelkező kulturális esemény a hazai nemzetiségek életében. Az idén 21. alkalommal rende­zik meg Komárom megye gondozásában, Tatán. A dél­szlávok, a szlovák, a román, a német, a görög nemzetiség hág vomány őrző együttesei képvisel étik magukat a ma- és holrvtp látható, nagysza­bású rendezvényen és ter­mészetesen fellép magyar tánccsoport is. A nemzetiségi kultúra és hagyomány ápo­lóinak seregszemléjét vasár­nap este nyolckor a Tatai Városi Művelődési és Ifjú­sági Központ szabadtéri színpadán gálaműsor zárja. A Filharmónia mindig bátran épít — és építhet is — a Miskolci Szimfonikus Zenekarra. A következő sze­zonban hét nagyzenekari est az övék a Téli bérletben, és több alkalommal dolgoznak majd vendég dirigenssel. Kovács László, a zenekar vezető karmestere mellett a hazaiak közül Erdélyi Mik­lós, Mihály András, Vasady- Balogh Lajos és Kovács Já­nos, külföldről pedig az NDK-beli Heinz Rögner áll majd az együttes élén. A program a zeneirodalom klasszikusaiból, Beethoven, Haydn, Mozart, Ravel, De­bussy, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky műveitől Kodá­lyig, Bartókig terjed, s ré­gebben hallott, de annál in­kább várt művekre épül. Hasonlóan a Miskolci Szim­fonikus Zenekar a letétemé­nyese a Népszerű zenei es­tek öt koncertjének is. A sorozat első előadása no­vember 3-án lesz; a Deb­receni Kodály Kórus és a KISZ Központi Művészegyüt­tese Vegyeskarának közre­működésével Verdi Requi- emje szólal meg. A további­akban Puccini Tosca-jának hangversenytermi előadását, Beethoven,, Csajkovszkij, Mendelssohn, Schumann mű­veit hallhatja a közönség. Az utolsó koncertre május­ban a Magyar Televízió idei karmesterversenyének egyik győztesét, az USA-ban élő George Robert Hansont nyerték meg. Régi, visszatérő közönsége van a bérletes koncertek­nek, de minden évben meg is újul a nézőtér. Az ér­deklődőket szeptember 1-től várják a Filharmónia Kos­suth utcai jegyirodájába. A Téli bérlet tizenkét hangver­senyre szól: a legolcsóbb 280, a legdrágább ötszáz forintba kerül. A Népszerű estek öt előadására 160-tól 240 fo­rintos árig váltható bérlet Szécsi Katalin: — A ma- nökenség tetszett neki. Nincs olyan fiatal, akinek ne tet­szene. Dédelgették, szerették a tervezőnők, a manöken­lányok, ő volt „a Palika”. Nagyon sármos fiú volt, ara. nyos és kedves, nagyon le­hetett szeretni. — Szeretetne méltó, szere­tetne vágyó? — Nagyon szeretetre mél­tó és szeretetre vágyó ember volt. Az már más kérdés, hogy ha mélyebb kapcsola­tai voltak, általában hová vezettek... — Szerette a Palika „stá­tuszt”? — Hogyne... Volt egy ter­vező, akinek a családja majd­hogynem örökbe fogadta, oda is költözött hozzájuk, külön szobát kapott. Az illető férfi nem volt idős, de valamiért nagyon megszerette Palit, szinte a gyerekének tekintette. Hadd ne meséljem el a rész­leteket, nagyon hálátlanul viselkedett, el kellett jönnie tőlük. Sajnos, kísérték az életét a kétes ügyletek. Csató Mária divatbemuta­tó-rendező, korábban manö­ken: — Hogy pontosan hogy került a vállalathoz, fogal­mam sincs, azt hiszem, Var­ga Béla tervező, aki azóta már Kölnben él, hozta oda. Ö vállalt, ha nem is nevelő­szülői feladatot, de valami­féle felügyeletet, gyámko­dást. Ebédelni, vacsorázni járt hozzájuk. A Divatinté­zetben — az akkori Ruha­ipari Tervező Vállalatnál — együtt indultunk Palival kez­dőként, a nagy sztármanöke­nek mellett mi voltunk a ki­csik. Nagyon összetartottunk, mert tudod, hogy van: a be­futottak mellett jobb, ha a kezdők meghúzzák magukat, így kerültem Palival baráti kapcsolatba. Akkoriban még szó se volt az éneklésről, akkor ő bemutatott. Ilyen szaladj-ide, tedd-oda mun­kákat is végzett, Béla mel­lett dolgozott, rajzokat hur- colászott. — Milyen manöken volt? — Akkor nem tudtam megítélni, mert én is kezdő voltam. Csinos fiú volt, jó járású, kitűnő a ritmusérzé­ke. Tetszett az embereknek. Ha mai szemmel nézem — most, hogy én is választom a manökeneket, több szem­pontom van —, egy kicsit alacsony volt, azt hiszem, 180 centiméter. Szécsi Katalint kérdezem: — Akkor boldog volt? — Igen, igen, igen. Hatá­rozottan. Szóval... ő — ezt ma már szépen fejezzük ki — igenis, a szó valódi ér­telmében hátrányos helyze­tű volt (indulattal), mert az volt, azok voltunk, soha ez a kifejezés annyira nem volt igaz, mint a mi esetünkben. A hányattatások után beke­rült egy csillogó világba, szép ruhákat hordott, az­előtt soha nem volt szép ru­hája, kedves, csinos nők vet­ték körül, szeretgették, anyás­kodtak fölötte. Ismerték a körülményeit, tehát még in­kább. Fürdött a szeretetben, és nagyon jól érezte magát. Igen, akkor boldog volt... Csató Mária: — Néhányan — Vámos Magda tervezőnő, Pali, én — egy baráti tár­saságba tartoztunk. Nagyon sokan jártunk vidékre be­mutatni. De akkor még nem kocsival meg busszal, mint mostanában, hanem vonat­tal. A műsorok után szabad volt az esténk, elmentünk egy kiskocsmába vacsorázni. Általában valamelyik szál­lodában aludtunk, kétnapos munkáink voltak, nem lehe­tett egy nap alatt megtenni oda-vissza az utat Pestről vonattal. Ezeken az estéken nagyon sokat beszélgettünk Vámos Magdával, aki mű­vészetekkel igencsak beol­tott, és őrült szuggesztív ember. Pali sokszor dúdol- gatta a slágereket, amelyek akkor futottak. Soha nem felejtem el, egyik éjjel Lil­lafüredről gyalog mentünk Miskolcra, mert lekéstük az utolsó buszt, és mi mást te­hettünk? Pali végigénekelte az utat, és akkor mondta Magdi, hogy olyan isteni, kellemes hangja van, miért nem próbálkozik az ének­léssel? Akármerre utaztunk, mindig volt olyan éjszaka, amikor beült hozzánk a szo­bába, és énekelt. Nagyon nagy kölyök volt (kedvesen), de borzasztó kedves kölyök. Két arca volt. Mindig meg­próbálta klasszul előadni magát (csettint az ujjavai), és utána bekuporodott a szo­bánkba (elmosolyodik), és akkor meg egy kis kölyök volt, tudod? Vonzódott az idősebb nőkhöz. Magdi tíz— tizenkét évvel volt idősebb nálunk, a másik tervezőnő, Betty (nem a valódi név) szintén. De nem nagyon éreztük a korkülönbséget, annyira megértettük egy­mást. Pali felváltva; hol az egyikbe, hol a másikba volt szerelmes. Plátói szerelmek voltak ezek, leste minden kívánságukat, kérdezgette, hogy mit szeretnének enni, akkor rohant kaját venni, odavitte, melléjük ült, du­mált velük, mindent meg­hallgatott, amit mondtak. Mindig azzal foglalkozott, ami az illetőt, a pillanatnyi plátói szerelmét érdekelte. Ha például egy színházi da­rabról meséltek, akkor mond­ta, hogy „Gyere nézzük meg, mert beszélt róla Betty, és én nem tudom, mi az”. Ak­kor rohantunk a színházba. Magdiért rettentően oda volt. Amikór vidéken dolgoztunk, sokszor könyörgött, hogy legalább hadd jöjjön be a szobánkba. Állati fáradtak voltunk, hát lefeküdtünk (kedvesen), ő pedig ült az ágyunk végében, érted, ott kuporgott, hogy meséljen, vagy beszélgessünk vele. Már majdnem elaludtunk, mire nagy nehezen elvonult. Min­dig ragaszkodott valakihez, hogy ne legyen egyedül, mindig istenített, imádott va­lakit ... Gyűjtöttük a kis pénzünket. Akkoriban 98 vagy 100 forintot fizettek egy bemutatóért, persze ’65 körül más értéke volt a pénznek. Később már 150, 180 forintot adtak. Mind­annyian épphogy kikerül­tünk az iskolából, és akkor kezdtünk úgy felöltözni, ahogy egy manökennek il­lik. Pali is szépen bevásá­rolt magának. Akkoriban jött a fergeteges szerelem Grazynával. (Folytatjuk) Paulina Éva 3|c A képzőművészettel harmincegy éve került kapcsolatba a miskolci Nagy Lajos; városunk művésztelepének akkori vezetője, Váradi Sándor szobrászművész volt az első mes­tere. A vasutasok szakkörében képezte tovább magát. A tűzzománccal a zebegényi Szabadiskolában ismerkedett meg, ahol Petrilla István tanította. Nagy Lajos tűzzománcainak kiállítása a hónap végéig tart nyitva a Bartók Béla Műve­lődési Ház előterében. A Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET a Kazincbarcika, 26-os számú főút mellett létesített a 82-es számú vasbolthoz tartozó „A" kategóriás vasraktárának ÜZLETVEZETŐI MUNKAKÖRÉRE. A munkakör betöltésének feltételei: ♦ kereskedelmi szakközépiskolai érettségi bizonyít­vány, vagy boltvezetői képesítés és 5 éves vezetői gyakorlat, ♦ érvényes erkölcsi bizonyítvány. FELADATA: ♦ a folyamatos árubeszerzés biztosítása mellett, o szállító- és gyártópartnerekkel való rendszeres kap­csolattartás és az értékesítési tevékenység szeve- zése, ♦ a bolt teljes tevékenységi körének irányítása, a ha­tékony és gazdaságos üzemeltetés biztosítása. A PALYAZAT TARTALMAZZA: ♦ az eddigi tevékenységet bemutató önéletrajzot, ♦ az iskolai, szakmai, politikai végzettséget igazoló okmányok másolatát. A megbízás 5 évre szól, amely közös megegyezéssel meg­hosszabbítható. A pályázatok benyújtásának határieje: 1986. augusztus 31. Cím: Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, MISKOLC, BAROSS GABOR U. 13-15. SZ. Személyzeti és oktatási osztály. A pályázatokat bizalmasan kezeljük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom