Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)
1986-08-05 / 181. szám
A Sárospataki Szakácskönyv receptje Királyi csemegéből filléres nyalakodnivaló Királyi udvarban kezdő- | dőli a fagylalt pályafutása. Prociyio Coltelli. XIV. La- | Jós francia király olasz ud- | vari cukrásza találta ki az , új csemegét, és 1660 nyarán | tálaltat'a fel először az • ínyenc felségnek. Az 1753—58-ból fennmaradt, úgynevezett Sárospataki Szakácskönyv ismeretlen szerzője is közreadott sózott jéggel vagy hóval fagyasztható fagylaltreceptet. E leírás szerint a korabeli fagylalt inkább hasonlított tömény krémre megfa- gyasztva, semmint a mai fagylaltra. A XVIII. században még nem voltak cukrászdák. Fagylaltkészítésre csak ott kerülhetett sor, ahol télen a jeget elvermelték nyári használatra. A nagyúri háztartásokban a jég nem okozott gondot. Kis dézsákba töltötték az aprított jeget, es az aközé állított, zárt tartályba töltött fagylaltkrémet addig forgatták, amíg az meg nem dermedt. Pénzért, nyilvánosan idehaza 1822-ben kezdték mérni a fagylaltot Pesten. Fischer Péter Színház téri ,.fagylaltdájában”. a mai Vörösmarty tér és Váci utca sarkán, az akkoriban divatossá lett ..nyári kioszkban". Esténként itt fogyasztott fagylaltot Deák Ferenc is. A fagylaltárusítás jó üzletnek bizonyult, hamarosan sokfelé árulták, ám a Fi- scher-féle fagylalt maradt a legnevezetesebb. Olykor azonban ott is előfordulhattak vigyázatlanságok, mert Nagy Ignác — a korabeli vígjátékíró és szatirikus — egy tollrajzában' élcelödve azt írja. hogy a „fagylalt- da” helyett találóbbnak tartaná a „bélgörcsde” elnevezést. A vezetékvízből ammóniákkal előállított műjég gyártása révén a huszadik század elejére általánossá válhatott a cukrászfagylalt fogyasztása, és mert e téren is voltak és vannak divatok, akkor a jegeskávé volt a legkedveltebb. A fagylaltot cifrázókéssel szeletelve szolgálták fel, árát is szeletenként számították, annyiért, amennyiért egv kifőzdében egész ebédet lehetett enni. A fagylalt „demokratizálódása” újfent olasz vívmány volt. Itáliában találták ki a mai ostyatölcsért. a szinte semmibe sem kerülő. ehető tartályt, és ott született meg a vizes, az úgynevezett „olasz” fagylalt készítésének módszere. A gyü- mölcsleveknek. az ízesszenciáknak a tejet, tojást helyettesítő zselatinos preparálása öszehasonlíthatatlanul csökkentette az önköltséget. Így vált a fagylalt világszerte utcán át árusítható filléres nyalakodnivalóvá. Magyarországon 1932-ben több mint 2000 olasz fagylaltárus mérte napszám a 10—20 filléres adagoló tölcséreket. A legújabb fagylaltfejlemények megint csak olasz eredetűek: ott találták ki a terjedelmes, motorikus berendezést nem igénylő, a nem romlandó fagylaltpor tejjel percek alatt elegyítő krémfagylaltot, illetve a készüléket. amely szépen cifrázva engedi ki magából a kúpos-csúcsosra felhúzott, selymesen olvatag édességet. Papírfa, exportra Az idén mintegy 45 000 köbméter fát termelnek ki a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőségeiben, amelyet papírfának dolgoznak fel. Ennek a mennyiségnek jelentős része, mintegy 35 000 köbméter kerül exportra. Az év eleje óta folyamatos a szállítás; a. borsodi papírfa vásárlói közé A Vekeri-lónál Kempingezők világtalálkozója A 47. kemping-világtalálkozónak a debreceni Vekeri- tó partján, augusztus 1—10. között Magyarország ad otthont. A Nemzetközi Camping és Caravanning Szövetség (F. I. C. C.) huszonhat tagországából érkeztél? résztvevők. A hatezerötszáz külföldi és hazai vendég az erre az alkalomra tízszeresére bővített vekeri-távi kemping 25 hektáros területén ütötte fel a sátrát, illetve helyezte el lakókocsiját. A résztvevőket 36 bolt — köztük két ABC-áruház — és vendéglátóhely látja el. Van újságpavilon, gázpa- lacktöltő-állomás, és alkalmi postahivatal is. A kibővített kempingben ideiglenesen 22 W. C„ mosdó, konténert és — a világtalálkozók történetében először — hatvan személyes, éjjel-nappal használható termálvizes zuhanyozót állítottak üzembe. Húsz évvel ezelőtt ugyancsak hazánkban — akkor a Balaton-partján — tartottak hasonló találkozót. Az azóta eltelt két évtizedben a magyar idegenforgalom gazdái sokat tettek a kulturált, színvonalas vendégfogadás megteremtése érdekében. Erről az országunkat évről évre felkereső többezer turista személyesen is meggyőződhet. vr* ___* ./ . . fyi, * Sátrak a Vekeri-tónál tartoznak jugoszláv, osztrák és olasz cégek is. Az exportlehetőségek kihasználására az erdőgazdaság megyénkben többek között Tokaj-Hegyalján, a vízparti részeken gyorsan növő nemesnyárast telepített. Ilyen nemesnyár-telepek alakultak ki Táliyán, Méra határában, de telepítettek ilyen fafaj- iát a Bükkben is, Mocsolyás térségében. S állítanak papírfának többek között bükköt is. Ennek nagyobb része megyénk zempléni részéről, a Hegykőből, indul útnak. A Sajó Tölgyéből pedig a gyertyánt küldik exportra. Ezeket a fákat kérgezve szállítják a megrendelőknek. A gímszarvas haszna A gímszarvassal való gazdálkodás lehetőségei címmel tart vetített képes előadást pénteken délután 5 órától a miskolci Vadászklubban (Bajcsy-Zsilinszky út 4.) Páll Endre vadász-író. A klub vezetősége minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezvényre. Az izzítókemencéböl több mint 1100 Celsius-fokos hőmérsékleten kerül ki az anyag A „bagolyműszak'* előnyei és hátrányai Kovácsok kánikulában Éjszakára ugyan csökken a hőség, a külső hőmérséklet, de a Lenin Kohászati Művek kovácsai ezt nemigen veszik észre az izzítókemencék, közelében. A több mint száz éves üzemépületben magasan izzanak a higanygőzlámpák, fényük alig jut el a betonpadlóig. A hatalmas gépek, a manipulátorok — szájuk mint a harcsáé —, a földet messzire megrengető, az anyag egy négyzetcenúméterére 15 000 tonna súllyal lesújtó nagypöröly és kisebb társai, a magasban súlyos terheket cipelő futódaruk, a pörkölő gőzt és gázt árasztó izzító- kemencék közelében éjjel sem könnyebb a munka. • KÉZZEL KOMMUNIKÁLNAK Itt semmi értelme a szónak, a beszédnek, de még a kiabálásnak sem. Óriási a zaj. A kovácsok kézzel kommunikálnak. Bihari József brigádvezető a manipulátor és a kormánypad mellől irányítja kézjelekkei társait, Demeter Sándor kovács elő- munkást, Demeter Istvánt — csak névrokonok — elsőfogóst, Domán Ferenc másod- fogóst, Molnár Bélát, Pintér Zoltánt, Siegfried Gyula emelőket, lvanics Ferenc forrasztárt. Porkoláb László manipulátor-kezelőt, Bureezki István sajtolókormányost és a két darust, Molnár Ferencet és Dallos Lászlót. Parázsló cigarettavégtől kicifrázott lócán ültem, figyeltem a jól összeszokott Galambok a (tálcán Bátortalan galambok ereszkednek le a Széchenyi díszköveire: a megújuló főutca Ady-híd felöli részén, a kis füszerbolt előtt reggel hatkor senki sem háborgatja őket. Hogy szokhattak ide, ahol aligha találnak táplálékot? Nos, nem véletlenül gyülekeznek, s nyilván nem először. Egy idős bácsi bukkan elő valahonnan, vödörrel a kezében, s magot szór a madaraknak. A villamosra várakozók meghikkenten nézik a jelenetet. A praktikusabbjának bizonyára az jár a fejében: micsoda rendetlenséget, piszkot okoznak majd a szárnyas állatok, ha megkedvelik ezt a helyet. Mások jót nevethetnek magukban a különc öreguron: nincs jobb dolga hajnalban? Én azonban egy nagy álmodozót sejtek benne, aki a lakása közelében valóra akarja váltani, amit csillogó külföldi képeslapokon látott. Talán régóta őriz egy anziksz-kártyát a velencei Szent Márk térről... A színes díszkövek most felkeltették a fantáziáját; milyen szép is lenne elüldögélni a hangulatos utcabútorokon, elcsevegni egy hasonlóan magányos nyugdíjassal, s kézből etetni a galambokat. Hiszen az újság is megírta, hogy a sétálóutca mindenki kedvére szolgál majd __ Bizonyára valamennyiünkben ott szunnyad a lokálpatrióta, s felébred álmából, ha van miért. Tisztelet ezért a vödrös bácsikának, akit láthatóan nem izgat, ki mit gondol róla. A maga módján akar otthon lenni ebben a városban. (bohns) * Bihari József brigádvezető csapat munkáját. A bádoglemezzel lefedett kisasztal meg-megmozdult, s éreztem, a lemez is forró. Nemköny- nyű ebben a hőségben betartani a munkavédelmi szabályokat. Itt kötelező viselet — többek között — a védősisak, a védőszemüveg és a védőkesztyű. A verejték percek alatt elönti az ember egész testét. Fogy is a védőital, a tea, a feketekávé és a sózott szódavíz: egy-egy műszak alatt 8—10 liter folyadékot kell pótolniuk. • in A TECHNIKA DIKTÁL Az izzítókemencékből ezen az éjszakán 4750 kilogrammos öntecsek kerültek a sajtoló alá, amely apró nyomásokkal „nyújtotta” az anyagot. Ezek a gépek, berendezések tulajdonképpen az ősi kovácsmesterség szerszámainak — kovácstűzhely, nek, a fogónak, a kalapácsnak, az üllőnek — funkcióit töltik be. A méretek azonban ijesztőek, mint ahogy a hőség is; a gépekről fanyar bűzzel ég, olvad a zsír, az olaj. Mikor az 1150 Celsius-fokos öntecs 850 Celsius-fokra hűl, félbeszakítják a munkát, nehogy megrepedjen az anyag. Ez az öntecs visszakerül az izzítókemencékbe. Megállás azonban nincs, mert egy másik kemencéből máris ott van a következő, több mint ezer fokon izzó újabb öntecs. Itt a technika, a technológia diktál, szabja meg a munkatempót. Ügyelnek a minőségre, ez a szerszámacél a Rába megrendelésére készül. Csak így lehet meg a pénzük — a 6—9000 forint havonta — fizetéskor. • DUPLÁN FÁRASZTÓ Az éjszakai munka — a „bagolyműszak” — duplán fárasztó. Ilyenkor jobban kell ügyelniük magukra és egymásra is. Mert csak így lehet értelme a műszakpótléknak. A brigádvezető szerint éjszaka intenzívebben megy a munka, mivel kész programot kell megvalósítaniuk, a nappali műszaktól eltérően kevesebb beleszólással és az éjszakára lecsökkenő hőség mellett. Sokan azt állítják, hogy éjszaka az embernek aludnia kell, hogy az éjszakás műszak embertelen. Annyi bizonyos, hogy nehéz hozzászokni, időbe telik, amíg az ember biológiai órája ráhangolódik erre a munkarendre. A váltóműszakban dolgozók azonban azt állítják, hogy ha az asszimiláció befejeződött, akkor különösebb gond nélkül dolgoznak éjszaka is. Annyi bizonyos, hogy ez a munkarend szabja meg életrendjüket is. Azt például, hogy mikor, menynyi időt tölthetnek család jukkal, és hogy mit nézhetnek, vagy nem nézhetnek a tévé műsorából. De ez utóbbi — mint mondották — egyáltalán nem fontos ... (oravec) Képviselői fogadóóra Értesítjük a 6. sz. ország- gyűlési választókerület (Kil- liáni lakótelep. Diósgyőri városközpont. Berekalja, papírgyár és környéke, Lillafüred—Ömassa, Bükkszent- lászló) lakosságát, hogy Simon Béla országgyűlési képviselő augusztus 6-án (szerdán) n—18 óra közötti fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű bejelentéseit, javaslatait a Vár «. 5. sz. alatti pártalapszervezet- ben. Miskolc Városi Tanács V. B. titkársága
