Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-21 / 168. szám

A% utolsó titok 1. Nem hiszem, hogy túlzás volna: beleborzongott az or­szág a 17 éves Molnár Csilla halálhírébe. Miért?! Miért fordult önmaga ellen ez az egészséges, szép, sikeres, a felnőttkor küszöbét át sem lépő, de máris sokat ígérőén startoló kislány? Miért lesz öngyilkos az ember? Mi íegyverzi le az életösztönt? Tass Gyula dr., a Megyei Kórház II. sz. ideg-toxiko­lógiai osztályának vezető fő­orvosa, specialis szakterüle­tének megfelelően, két évti­zede foglalkozik öngyilkos­ság-elmélettel. Az irányítása alatt működő toxikológiai részlegben — amelyet a köz­nyelv az öngyilkosok osztá­lyaként emleget — 1967-től csaknem 20 ezer — havonta 80—120 — mérgezett beteg életéért vívnak — gyakorta heroikus — , küzdelmet az orvosok és az ápolószemély­zet. Többnyire sikerrel. Ám nemritkán — kudarccal is. • ÖNGYILKOSSÁG- ELMÉLETEK j — Hatalmas tudományos I tapasztalatot sejtetnek a . szamok: milyen általánosít­ható okok juttatják az élet­halál mezsgyéjére az embe­reket? — Tudományos igénnyel beszélni az öngyilkosságról még mindig nehéz, noha a róla szóló szakirodalommal sok-sok kötetet vtölthetnénk meg. Mégis: a tett előtti köz­vetlen időszak mindmáig ho­mályos, tulajdonképpen ti­tokzatosnak tűnik. Ez min­denki fantáziáját izgatja, s érthető módon serkenti a ku­tatókat az úgynevezett kór­okok feltárására. — S mi a magyarázat? — A múlt század végéig csupán jogi. erkölcsi és po­litikai oldaláról vizsgálták, s ebből következően előítéle­tekkel terhes, megállapítások születtek az öngyilkosságról, mint jelenségről. Igazán ma­gas szinten csak Dürkheim foglalkozott vele, 1897-ben. S bár tanulmánya szocioló­giai ihletésű volt, következ­tetései mindmáig jó alapul szolgálnak a modern kuta­tók számára is. Mindeneset­re a század végén az ön- gyilkosság elméletének két nagy irányzata alakult ki. Az egyik a Durkheim-féle szociológiai irányzat: ez a társadalmi beilleszkedés za­varának tartja az öngyilkos­ságot. amely egyrészt az emberi kapcsolatok szintjén, másrészt a társadalmi vágy és igény szintjén jön létre. E szerint tehát a társada­lomhoz kevésbé kötött, a tár­sadalom szabályait elfogad­ni nem képes ' embereket a vágyaik és igényeik kielé- gítetlensége viszi a „szokat­lan” cselekedetre. • AZ ÖNIMÁDAT KRÍZISE? A lélektani megközelítésű öngyilkosság-elmélet Freud nevéhez kötődik. Ö valami­féle önimádó, tárgyvesztési zavarként fogta fel, amely agressziót idéz elő. aminek befelé fordítása ébreszti fel az úgynevezett halálösztönt. Ezt az elméletet fejleszt et­ték tovább Freud későbbi követői, akik már azt mond­ták ki, hogy az öngyilkos­ság az önimádat — tudo­mányos megfogalmazás sze­rint: a Narcizmus — krí­zisének tekinthető, amely­ben a főszerepet az cnelbi- zonytalanodás, az általános bizonytalanság játssza. Az ilyen ember válaszol a meg­terhelésekre, a stresszekre öngyilkossággal. — Fogalmazhatunk tehát úgy. hogy már száz évvel ezelőtt a személyiség zava­rában találták meg a közös nevezőt a pszichológusok az öngyilkosságot elkövetőknél? — Ez így igaz. hovato­vább eljutottak odáig, hogy a rossz neveltetési körülmé­nyekben, a zavaros családi helyzetekben is keresték az okokat, vagy éppen a helyi hagyományokban. Felfigyel­tek rá, hogy egyes földrajzi területeken gyakoribb az öngyilkosság, mint másutt, s ebből következtetnek arra, hogy az öngyilkosság bizo­nyos tekintetben társadalmi mintaként szolgál a „prob­lémamegoldásra”. • „ ... HÁTHA MEGMENTENEK..." — Megszületett-e az egy­séges megítélés a veszélyez­tetettséget illetően? Jó filmek, rossz időpontban f Mivel a Kossuth film­színházat tatarozzák, a Tán­csics kamaramozi vette át a Hevesy Iván filmklub munkáját. A megoldással nem is volna baj. de sajnos, az időbeosztás sokszor any- nyira szűkre szabott, hogy a leggyorsabb lábú mozi lá­togató sem tudja megnézni kedves filmjét. Lévén a mozikezdés ideje: fél ót óra­kor. A Hevesy filmklubban két időpontot tűztek ki. fél ötöt és fél hetet is, esélyt adván azoknak, akiknek ko­rábban nincsen idejük. Az emberek többsége — szerin­Lopakodo gyalogosok Szabálytalan átkelés 400-ért Aratnak Miskolc határába hét ne jobb is. A minőség jó, a hozam le- (Kiss József felvétele) megúszhatjuk, ha piszkos a rendszámtábla, ha nem vesz- szük igénybe a kapaszkodó­— Az öngyilkosság-kuta­tók mindmáig csak abban egységesek, hogy nem lehet egyetlen okkal magyarázni. Az bizonyos, hogy egyre na­gyobb a tábora azoknak, akik elfogadják az önevil- kosság Janus-arcúságáról vallott nézetet. Magyarán szólva ez azt ielenti: nem feltétlenül meghalni akar az öngyilkos, tettével kör­nyezetének tulaidonképnen azt akaria a tudtára adni, hogy helyzete elviselhetet­len számára, és segítséget kér. Erre a jelzésre valami olyasmi jellemző, hogy „aka­rom is, de hátha megmen­tenek”. — Mit mutatnak a bor­sodi tapasztalatok? — Magunk is valljuk, hogy az öngyilkossági tettekben valóban kimutatható a jelző- funkció. Más kérdés, hogy sokszor azon múlik a beteg élete, idejében hozzák-e a toxikológiai egységbe. Ez azonban attól függ. hogy mennyire figyel a tett el­követőjére a környezete, a hozzátartozói, de attól is, hogy milyen erős a szerve­zete. hogyan tudja átvészel­ni a mérgezés által rárótt terheket. „ (Folytatjuk) R. E. Hétvégeken zsúfolt a part Napimádók €i nyéki tónál bentartásában. S legtöbbször csak zavarják a békésen pi­henő családok nyugalmát... Gizella (26 éves) miskolci technikus hat éve már csak naturista telepeken tölti sza­badságát: — Számomra olyan ez, mintha családban lennék — mondja. — Itt mindenki tege- ződik, s mindenki segít a másikon. Tavaly Délegyhá­zán nyaraltam, ott ugyanez a helyzet. Ám hazánk leg­nagyobb naturista telepét már a környező országok tu­ristái is felfedezték. Így nagy a tömeg. Sajnos most már itt is .. Hétvégeken nem lehet kényelmesen pi­henni — annyi az újabb lá­togató. Az elmondottak bizony té­nyek. A naturisták száma szaporodik. Ök persze min­dent megtesznek, hogy to­vábbra is rend és tisztaság uralkodjék a telepen. Anya­gi lehetőségek hiányában vi­szont véges a lehetőségük. A területileg illetékes ta­nács tudomásul vette, úgy tűnik, a naturistákat. Talán nem lenne haszontalan, ha egy jó időpontban hozott döntés értelmében bővítenék a naturista telep szeméttá­rolóját és megoldanák a szemét elszállítását. Bizonyá­ra ezzel is védenék a kör­nyezetet és a víz tisztaságét. A tettrekész naturisták pe­dig nagy örömmel segédkez­nének ebben továbbra is. Soltész Rudolf az országosan jelentős szá­mú társaikhoz, társadalmi munkában saját eredeti szép­ségükben kívánják megőriz­ni környékbeli bányatavain­kat. Eddig meggyőződhetett bárki róla. hogy a naturista partszakaszon teljes tiszta­ság és rend uralkodik. Több illemhelyet építettek, sze­méttároló hordókat raktak ki. s még a cigarettacsik­kek számára is külön edény­kéket rendszeresítettek. A partrészt úgy alakították ki, hogy kényelmesen elférjenek a napimádók és a pancsoló kisgyerekek is egymás mel­lett. Nem ritka látvány ma már a nagyapa korú bácsi sem a strandon. Legtöbben ugyanis családostól jönnek a tó partjára pihenni, kikap­csolódni. Az itt-tartózkodást szigo­rú házirend szabályozza. En­nek be nem tartása a terü­letről való eltávolítást von­hatja maga után. Nem le­het például lármázni, italoz­ni és fényképezni. Szabad viszont pihenni, a közösség érdekében tevékenykedni és nagyokat beszélgetni. Az egyik tősgyökeres na­turistától azt is megtudtam: a figyelmeztető tábla és a kifüggesztett házirendek el­lenére, időnként fel-felbuk- kannak kukkoló férfiak. Ha rájuk szólnak, egy idő után ók is levetik a nadrágju­kat ... Ám ez nem jelenti azt, hogy ezzel naturistákká váltak, hisz nem vesznek részt a terület állandó rend­Van egy régi latin mondás: „Naturalia non sunt túr- pia.” Ez magyarra fordítva azt jelenti, a természetes dolgok nem szégyellnivalók. Minden bizonnyal ezt a jel­igét vallja magáénak az a több száz miskolci naturis­ta. akik már évek óta a nyékládházi tavak, homokos partjain keresnek menedé­ket. Már tavaly is írtunk la­punkban a környezetet sze­rető és védő miskolci natu­ristákról, akik csatlakozva Nem meghalni akar, segítséget kér Aratnak a határban Kevesebb kavics kell I Évről évre kevesebb kavi­csot bányásznak a nyéklád­házi bányatavakból. Míg 1978-ban 2,2 millió köbmé­ter kavicsot rendelt az épí­tőipar a vállalattól, addig az idén már csak 1.55 millió köbmétert kell kitermelniük. , A kavicsbánya vállalat eb- I ben az évben így 235 mii* ■ bó forint termelési értekre tem — úgyis a későbbi elő­adásokat nézné meg. De ami a leglényegesebb: immár klasszikus értékű fil­mek kerültek a fél ötös elő­adások műsorára. Nem so­rolom őket. ugyanakkor a kevésbé művészi igényű, vagy teljesen igénytelen fil­mek tekinthetők meg féli hét órakor. Szerintem; a közönségsi­kert azok a filmek is „be­hoznák”, amelyek immár a filmtörténet élő részei, nem­csak azok, amelyek idővel a feledésbe hullanak, A. r Kedvez az idő az aratok­nak. Vasárnap estig a megye majd 83 ezer hektáros búza­tábláinak csaknem kéthar­madát már learatták. Dr. Herezeg László, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának tanácsosa el­mondotta. hogy Borsodban mintegy ezer kombájn arat. a gépeknek egynegyede a déli megyékből, illetve a szlovákiai termelőszövetke­zetekből érkezett. A termés elmarad a tervezettől, a mi­nőség viszont jó. Az új — nedves-sikér — Szabvány szerint veszik át a malmok a gabonát, s eddig a beér­kezett búzának mindössze két százaléka volt a megen­gedett minimális határ alatt. Jó néhány termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban már befejezték az aratást. A nagy nyári munka a megye többi részén körülbelül e hó­nap végéig tart. A búza vá­gásával egy időben meg­kezdték a tavaszi ároa beta­karítását is, s vágják a ro­zsot is. Nagy az illegális gyalogos- forgalom a Búza téri autó­buszállomás és az Árucsar­nok között. A benzinkút előtt nincs átkelőhely, mégis a nap minden szakában itt lopa­kodnak át a túloldalra a gya­logosok. Korábban megtör­tént, hogy ugyanezért a köz­lekedési kihágásért valaki száz forint bírságot, a má­sik pedig háromszázat fize­tett. Ennek a tarifája most már egységesen 400 forint. Az MKBT legutóbbi terü­leti városi elnökségi ülésén elhangzott, hogy valameny- nyi rendőr megkapta az egy­séges intézkedési bírságolási listát. Ezentúl viszonylag ol­csón, mindössze 100 forintért sóvot, s ha indokolatlanul a járdán parkolunk. Drága mulatság — 500 forintba ke­rül —, ha megszegjük az elő­zés szabályait, s átlépjük a záróvonalat. Természetesen, indokolt esetben valameny- nyi rendőr saját hatásköré­ben jogosult mérlegelni a történtek körülményeit. Mindehhez csak annyit, hogy a nagyobb szigorúság a közlekedőket, minket, köz­lekedésben részt vevőket szolgálja. Talán ezzel is hozzájárulhatunk a laza köz­lekedési fegyelem megerősí­téséhez. i «számét. (szántó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom