Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-03 / 127. szám

Mi áll a telken? Ha odaállunk egy telek — azaz zártkert — kapu­ja elé, akkor azt látjuk, hogy egy ház — házikó — áll rajta. De ha fel­tesszük a jog szemüve­gét, már nem tudjuk, nogy tulajdonképpen mit is lá­tunk. A zártkerti épít­mény ugyanis, ha az épí­tésügyi jogszabályokat nézzük, nem üdülő, ha­nem szerszámoskamra. Csakhogy a szerszámos- kamrák mégiscsak üdü­lők, mert a legtöbben fittyet hánytak a szabá­lyokra, akkora házat épí­tettek, amekkorát akar­tak, s nem kapákat tar­tanak benne, hanem pi­hennek. Volt egy nagy dérrel-durral meghirdetett építésrendészeti hadjárat, amikor többen fizettek is, az üdtilő-szerszámoskam- rák pedig — maradtak. Most az új építményadó- rendelet szerint egyes szerszámoskamrák üdü­lőknek tekinthetők, má­sok pedig nem. A helyzet bonyolult, s az bizonyos: a zártkerti építmények ügyében lesz némi vitá­juk az ügyintézőknek az ügyfelekkel.., akik alapvető szükségleteket elégítenek ki, csak az alap­adót kell, hogy megfizessék. Magyarán: a butikért emelt összegű adó jár, de a cipész ennél 30 százalékkal keve­sebbet fizet. Mindezeket a helyi módo­sító javaslatokat a társadal­mi viták során alakították ki az illetékesek. Tekintet­tel voltak a rendeletalkotók a szociális helyzetre is; ké­relemre az alacsony jöve­delműek esetében 50 száza­lékkal mérsékelhetik az üdü­lők után fizetendő adót. Vár­ható volt, hogy a legtöbben a zártkerti építmények adóz­tatása után érdeklődnek, hi­szen Miskolcon sok tízezer, szerszámoskamrának titulált zártkerti házikó van. s tu­lajdonosaik többnyire nem nagypénzű emberek. + MIKOR ÜDÜLŐ A SZERSZÁMOSKAMRA? Itt azt a megoldást válasz­tották a jogszabályalkotók, hogy az adó szempontjából akkor minősül üdülőnek a zártkerti építmény, ha van benne egy 12 négyzetmétert meghaladó, külön bejárattal rendelkező, műszaki megol­dással behatárolt, pihenés céljára alkalmas helyiség. (Ugyanez vonatkozik a prés­házakra is.) Csak a töredékét tudtuk ismertetni mindazoknak a szabályoknak, amelyek az új adóval kapcsolatosak. Az érintetteknek azonban nem kell az újságokat és a köz­lönyöket böngészniük a tud­nivalókért, mert ez év júni­us 5-ig részletes tájékoztatót^, kap — az adóbevallási nyom-*; tatványokkal együtt — mirv-*v den, fizetésre kötelezett mis­kolci. Augusztus közepén kapják meg — ha idejébe^ visszaküldik a kitöltött nyomtatványokat — az adó­kivetésről szóló határozatot. (Ez ellen természetesen le­het fellebbezni.) Az adót 1986-ra állapítják meg, s no- > vember 15-ig lehet pótlék-' mentesen befizetni. Fontos tudnivaló, hogy ha valaki mégsem kapna adóbevallást, feltétlenül jelentkezzen, mert a jövő évi ellenőrzés során a be nem fizetett adóért meglehetősen szigorú bünte­tés jár. A cipész kevesebbet fizet, mint a butikos A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol A diósgyőri remíz sorsa Űj adóról alkotott rende­letet legutóbb a városi ta­nács testületé. Az Elnöki Ta­nács még 1985-ben rendel­kezett a nem lakás céljára szolgáló építmények adózta­tásáról. A rendelet a régi házadó tételeinél magasabba­kat állapított meg, ám több lehetőséget ad a differenciá­lásra, az igazságosabb teher­viselésre: elsősorban az át­lagosnál nagyobb értékű üdü­lőket és egyéb építményeket kívánják komolyabban adóz­tatni. A tanácsoknak mód­juk nyilt még további fino­mításra, differenciálásra. olvashattak az érdeklődők, amikor a lap a Bartók Bé­la Művelődési Házban ren­dezett eszmecseréről tudósí­tott. A remíz területe való­színűleg a közlekedési felü­leteket gyarapítja a későb­biekben. Az épületek bontá­sát azonban csak a 26-os út mellé tervezett új telephely kialakítása után lehet meg­kezdeni, hiszen a III. és VI. utca közötti saroképület a villamosüzemhez szükséges áramátalakító berendezése­ket is magában foglalja. A végleges megoldásig is szük­séges persze, a városképi igényeknek megfelelő kar­bantartása; erre fel is hív­tuk a vállalat figyelmét. Ami pedig a városépítési felada­tokat illeti: ezek az igénye­ket és a lehetőségeket figye­lembe véve, több középtávú tervciklust is átfogó tervek­ben, tervkoncepciókban és el­határozásokban fogalmazód­nak meg. Ezek átfogó kere­tét az 1983—84-ben jóváha­gyott általános rendezési terv adja, s ennek megfele­lően járunk el. Áldozatkész miskolciak Tavaszi városcsinosítás + LÉGKONDICIONÁLÁS ES FÜRDŐMEDENCE Az új adó tulajdonra vo­natkozik, bérelt ingatlanok­ra nem. Külön szólnak a szabályok az üdülőkről és más, nem lakás céljára szol­gáló építményekről, garázs­ról, üzletről, műhelyről, mű­teremről, rendelőről. Az adó alapja az építmény alapte­rülete: nagy méretű üdülő­kért, üzletekért jóval többet kell fizetni, mint a kicsikért. A teljes jogszabály minden előírását a kedvezménye­zés lehetőségeit nem vehet­jük sorra. De nézzük, mi az, amiben itt Miskolcon dön­töttek ! Elhatároltak öveze­teket aszerint, hogy melyik értékesebb, hol érhet többet az ingatlan. Ezek szerint az alapadó összegét 30 száza­lékkal felemelik a belváros területén, Tapolcán pedig 10—20—30 százalékkal, attól függően, mekkora az épít­mény alapterülete. Huszon­öt százalékkal többet fizet az is, aki olyan építmény tulajdonosa, amelynek lu­xusigényű a kivitelezése: például ktimatizálás van benne és fürdőmedence. + KINEK JÁR KEDVEZMÉNY? Jelentős kedvezmény, hogy a peremterületeken fekvő, nem üdülőcélú építmények­nél — Tapolca kivételével — 30 százalékkal mérséklik az alapadót, és ugyanennyivel csökken a fizetendő összeg, ha az építmény rossz álla­potban van, vagy az ingat­lan nincs közművesítve. A belvárosban levő üzletek, műhelyek esetében azok, Ma délelőtt Orvosi műszerek kiállítása és vására Űj módját találta meg a piackutatásnak a Medicor bi’ ’loesti gyára: „házhoz szállítja” termékkínálatát. Ma délelőtt például Miskol­con a Megyei Kórház kul- túrháza előtt tart orvosi műszereiből kiállítást és vá­sárt. Speciális autóbuszában ■működés közben tekinthetik meg az egészségügyi intéz­mények szakemberei a kor­szerű műszereket és beren­dezéseket. Az orvostechnikai cikkeket helyben megvásá­rolhatják vagy megrendel­hetik az érdeklődők. A kiál­lítás és vásár 11 órától 14.30 óráig tart. A Az új-úiósgyöri piacnál található remiz épülete évek óta kihasználatlan, és a for­galmat is akadályozza. Érde­mes volna ezt a területet vá­rosrendezési szempontból fi­gyelembe venni — tette szóvá Xagymajténvi Bálint. Miskolc­ról, s azt is megkérdezte: mi­ért kell eayszerre három-négy helyen építeni a várost? Nem lehetne egy helyre koncent­rálni, és ott gyorsabban be­fejezni a munkát? A Széche­nyi út szépítéséhez jó szívvel gratulált. Kelemen István, Miskolc város főépítésze: — A remízt a Miskolci Közlekedési Vállalat kezeli, s a csarnoképületet raktáro­zásra használja. A tágabb térségre rendezési tervet sze­retnénk készíteni a követke­ző években. Erről egyébként » Déli Hírlap hasábjain is Közismert, hogy a városi tanács egyre kisebb összeg­ből kénytelen gazdálkodni. Ezért mindinkább megnő a társadalmi munka szerepe. A tavaszi városcsinosító tár­sadalmi munkaakció ered­ményei biztatóak. Mint azt Marjas Lászlóné, a városi tanács tervosztályá­nak főmunkatársa elmondot­ta, Miskolc vállalatai, isko­lásai és a városlakók április 19-től három hétvégén, s a közbeeső hétköznapokon 32 578 társadalmi munkaórát teljesítettek, s az általuk lét­rehozott érték 2 606 802 fo­rint. Az idei akció a tavalyi­nál jobban sikerült Főleg kertészeti jellegű tennivalókat végeztek. Sokan takarították környezetüket, s fogták meg a gereblye nye­lét. Mások ecsetet ragadtak, hogy a megkopott korláto­kat, s a játszóterek megfa­kult eszközeit, bútorait át­fessék. A Majláth—Almás­kert, a Mátyás király utca és a Világ utca új játszó­térrel gyarapodott a kör­nyékbeliek áldozatkészsége révén. Van azonban néhány meg­szívlelendő tanulság a jövő­re nézve. Néhányan például hiába várták a városgond­nokság részéről beígért szer­számokat a megadott idő­ben. Megint mások, a fásí­táshoz kapott csemetéket ke­vesellték. A panaszokat Ko­vák Ferenc, a Társadalmi Munkát Szervező Iroda ve­zetője is jogosnak tártja; a szervezésben van még mit tanulniuk a lakóknak s az iroda munkatársainak. A jö­★ Még az üzemanyag-takarékosság kezdetén határozták meg nyolcvanban a legmaga­sabb országúti sebességet. A közlekedésbiztonsági vizsgálatok is azt igazolják, hogy a kis és a nagy autók egyaránt ezzel a sebességgel vezethetők a legkockázatmentesebben. A mostani jármüvek azonban ennél jóval többet tudnak. Ezért sokan fittyet hánynak a *ebességhatárra, és úgy száguldoznak, ahogyan autójuk motorja és idegeik bírják. (Kerényi László felvételei) Közúti ellenőrzés, képmagnóról jjc Sokba kerül a gyorshajtás Műemlékek védelme, váro­sok arculata címmel fórum­műsort sugárzott a közel­múltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. Az ötvenperces élő adásban idő hiányában el nem hangzott kérdésekre mi kértünk vá­laszt az illetékesektől. Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fog»»' dóóráját Bredács Éva, Zrínyi Ilona Gimnázium, 17 órától; Szamosi János, III/3. számú HNF-helyiség (Tokaj szolgál­tatóház, I. emelet), 16—19 óra között; Kalóczkai István­ná, Szentpéteri kapui I. Sz. Lakásszövetkezet irodája (Kassai utca 48. sz.), 17 órá­tól. Fgy, ma még egyedülálló kí­sérlet tanúi voltunk: a rend­őrök a legkorszerűbb tech­nika alkalmazásával ellen­őrizték a 3-as út forgalmát vasárnap délelőtt. Egy ma­gánrendszámú személykocsi szélvédője mögé helyezték a videokamerát, és rögzítették a látottakat. A kocsiban ülő Or- liczki László rendőr főtörzsőr­mester és Czuczi József ön­kéntes rendőr a televízió mo­nitorján is szemmel tartotta a forgalmat. Az akció elsődleges célja azt volt, hogy felmér­jék: mennyire tartják be az előirt sebességet az ország­úton és a lakott területeken, s milyen gyakori a szabályta­lan előzés? A videofelvétel tanúsága szerint a járművezetők több­sége, kocsira való tekintet nélkül, a megengedett 80 ki­lométeres sebességnél gyor­sabban közlekedik az ország­úton. Még a trabantosok többsége is, olajfüstcsíkot húzva maga után, sorra meg­előzte a 80 kilométeres se­bességgel haladó akciókocsit. A járművezetők túlnyomó- részt kürttel, fényjelzéssel próbálták gyorsabb haladás­ra birni a kocsinkat, ha a forgalmi viszonyok miatt nem tudtak előzni. Tapasztalataink meglehe­tősen lehangolóak. A közúti fegyelem romlását bizonyít­ja, hogy rövid időn belül Miskolc és Mezőkövesd kö­zött több mint 20 járműve­zető száguldott jóval a 100 kilométeres sebességhatár fö­lött. Az autókban ülők kö­zül néhányan furcsán néztek vissza: csodálkoztak, miért csak a megengedett sebesség- határral robog a Ladánk. A kamera ezeket a furcsálko- dó, derűs arcokat is megörö­kítette. Hogy ki nevet a vé­gén, az már aligha kétsé­ges ... A rendszámok alap­ján valamennyi gyorshajtó, szabálytalan előző gépjármű- vezető hamarosan megkapja Jogos büntetését. Természetesen olyan veze­tővel is találkoztunk, akit azonnal, a helyszínen meg­bírságoltak. A már a Zsóri- fürdőnél parkoló zöld Lada pilótája nem akarta elhinni a rendőrök állítását, de mi­után visszapergették a tele­vízió monitorján a szabály- sértésről készült felvételt, már az egész kazettára vevő lett volna. Hogy miért, azt csak akkor értettük meg, amikor kiderült; nem a saját feleségével autózott. A mostani kísérlet tapasz­talatai biztatóak. A jövőben gyakoribbak lesznek az ilyen közúti ellenőrzések. Szüksé­gességüket bizonyítja a va­sárnap délutáni karambolok sokasága is. Csupán ezen az útszakaszon egy mikrobusz borult az árokba, és négy személygépkocsi csúszott egy­másba a cementgyár előtt. (szántó) vőben például célszerűbb volna, ha a társadalmi mun­kára vállalkozók bejelente­nék elhatározásukat náluk, a 84-540-es telefonszámon, vagy személyesen a Győri kapu 48—50. sz. alatt, s csak ak­kor tűznék ki munkájuk kezdetét, ha már biztos, hogy megkapják a szerszámokat. A kiszállított anyagok táro­lására is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ami a fásítással kapcso­latos észrevételeket illeti, a város pénzéből egymillió fo­rint jut az idén parkfenn­tartási célokra. Ezen a tava­szon nem kedveztek a kö­rülmények az ültetésnek. Először a talaj bizonyult túl nedvesnek, később pedig közbeszóltak az ünnepek. De hogy gyarapodhassék Mis­kolcon a fák száma, a ter­vek szerint ősszel nagyobb fásítási akciót szerveznek. 0 Kazettán a gyorshajtók

Next

/
Oldalképek
Tartalom