Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1986-05-04 / 101. szám

I Tejimportra szorul Borsod Több sajtot eszünk • Csomós a tejföl Borsod tej- és tejtermék- fogyasztása évek óta örven­detesen növekszik. Cár még messze vagyunk az európai átlagtól, igen szép ered­ménynek lehet elkönyvelni, hogy öt év alatt a tejfo­gyasztásunk 12 százalékkal, vaji'ogyasztásunk pedig 25 százalékkal emelkedett. Sajt­ból 40 százalékkal többet et­tünk 1985-ben, mint 1980- ban. Ez utóbbi azért is ki­emelendő, mert a szakembe­rek a tejtermékeket igen egészségesnek tartják. 1 kiló sajt például tíz liter tejnek felel meg. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé legutóbb került jelentés — Borsod tejtermelése és forgalmazá­sa — többel' között arról is beszámol, hogy az elmúlt ötéves terv időszakában a megyében nőtt az intenzív tejtermelő tehenek száma és a fajlagos hozam is. Ennek ellenére van olyan közös gazdaság (58 termelőszövet­kezet és 5 állami gazdaság foglalkozik tejtermeléssel), ahol az egy tehénre jutó évi átlaghozam 2000 liter, s van, ahol 5000 liter. Tény. hogy Borsodban több tejet fo­Szikrasor a képernyőn Kevesebb a vételi zavar Recseg a rádió, vibrál a képernyő. Ilyesmi elég sű­rűn előfordul, s gyanakodni kezdünk: bizonyára valami­lyen elektromos berendezés zavarhatja a műsorvételt. Évente több mint félezer hasonló panaszt jelentenek a Magyar Posta Rádió-televí­zió Igazgatósága miskolci zavarvizsgáló üzemében. Jánosházi Dénes üzemve­zető elmondotta, hogy terü­letükön. Borsod. Heves és Nógrád megyében jónak mondható a magyar rádió- és tévéadók műsorszórása, s már csaknem mindenütt ki­fogástalanok a vételi viszo­nyok. Szűkebb pátriánkban, Mis­kolcon legfeljebb a nagyfe­szültségű távvezetékek köze­lében fordul elő vételi za­var. Különösen Hejőcsabán és Görömbölyön, azokon a helyeken, ahol a 20 KV-os vezetékekhez közel építkez­tek. A szakemberek szerint, ha a légvezetékek műszaki szempontból kifogástalanok, nem törvényszerű, hogy za­varják a rádió-, tv-műsor vételét. A mostanában forgalomba kerülő elektromos berendezé­sek zöme gyári zavarszűrő­vel van ellátva. Ezért már ritkábban fordul elő, hogy a motorhibás mosógép vagy porszívó szikrasort rajzol a szomszéd képernyőjére. En­nél gyakoribb viszont, hogy a régebbi típusú, szűrő nél­kül forgalmazott televízió­ban. rádióban vagy éopen a lemezjátszó hangszóróiéban a CB-sek hangját halljuk. Ezeknek a panaszoknak a megszüntetésére sokféle le­hetőség kínálkozik. A szak­emberek tudják a módját, hogy milyen szűrők beépíté­sével küszöbölhetik ki a mű­sorvevő készülékek CB-s za­varait. A zavarvizsgáló üzem szol­gáltatása végső soron ingye­nes, a díja benne van a postai előfizetési díjban. En­nek az a következménye, hogy sokan, ha a rádió vagy a televízió elromlik, először a postának szólnak és csak utána hívnak szerelőt. Gyak­ran kiderül aztán, hogy nem a vételi viszonyokban van a hiba, hanem a készülékben. Ennek bizonyítására vala­mennyi panasztevőnél a pos­tások a saját vevőkészülé­keiken próbálják kinyomoz­ni az esetleges zavarforrást. A bejelentők többsége úgy jár, mint a fájós fogú be­teg, amikor elmegy a fogor­voshoz: mire a postások ki­érnek hozzájuk, már nyoma sincs a műsorza varásnak. Ezért, ha szükséges, akár a késő esti órákban vagy kora reggel is a helyszínre men­nek. hogy felderítsék a ve­vőkészülékek zavarforrását. (szántó) gyasztunk, mint amennyit itt termelnek. Épp ezért — az elfogadható ellátás érde- ' ében — tejimportra szoru­lunk, évente mintegy 30 millió liter tejnek megfelelő tejet és tejterméket kell be­hozni más megyékből. A jelentés megállapítja, hogy a tejipari termékek minősége, csomagolásának színvonala nem javult, bár az ízesített tejtermékeknél — mind a minőséget, mind pe­dig a csomagolást illetően — fejlődés tapasztalható. A műanyag tasakban árult te­jeknél a tasak minősége okoz problémát, a tejföl gyakran csomós, ez különö­sen nyaranta van így, a tú­ró, a vaj minősége közepes, csomagolásuk korszerűtlen, míg a sajtok minősége meg­felel a követelményeknek. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat 32-féle terméket gyárt, viszont 180-félét for­galmaz. A választékot a társtejipari vállalatok ter­mékeiből biztosítja. Ám ennyiféle tej, vaj, túró és sajt soha nem kapható egyetlen boltban sem. Per­sze, az nem lehet cél, hogy egyhelyütt egyszerre minden kapható legyen, de a válasz­tékkal baj van. Elsősorban a kereskedőkön múlik, hogy mi kapható a boltokban, ők pedig nemigen igyekez­nek ... Műsor a szünetben... A szekcióüléseken és a plenáris ülésen több mint kétszáztus mondták el véleményüket. az Értesítjük az avasi lakóte­lep I. ütemének lakosságát, hogy a Hazafias Népfront II 4. sz. körzeti bizottsága május 5-én (hétfőn) 18 órai kezdettel a Középszer utcai 3. Sz. Általános Iskolában békenagygyűlést rendez. ' Kérjük a lakosságot, hogy minél nagyobb számban ve­gyenek részt a békenagygyű­lésen. A Hazafias Népfront II/4. sz. körzeti bizottsága Folytonosság és megújulás A KISZ továbbra is maradjon tömegszervezel (Folytatás az 1. oldalról) A KISZ Borsod megyei küldöttértekezletén — amely tegnap délután fejeződött be — több felszólaló hangoztat­ta, hogy az ifjúsági szövet­ségnek továbbra is tömeg- szervezetnek kell maradnia, ennek azonban a program­ban kell kifejeződnie, s nem feltétlenül a taglétszámban. A kétnapos tanácskozás el­ső napján. Major János el­ső titkár szóbeli kiegészítő­je után Fenyvesi István, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést az elő­ző küldöttgyűlés óta végzett munkáról, majd az előzetes kongresszusi dokumentumok vitáinak összegzését hallgat­ták meg a küldöttek. Ezt követően szekcióüléseken folytatódott a küldöttértekez­let. A lakóterületi szekcióban elhangzott, hogy a közsé­US1 aranyyiz Nemcsak a márciusi hó, de a májusi arany­víz is szépít — tartják a Bán-patak, vala­mint a zempléni ré­szeken levő Baskó-pa- tak völgyében fekvő falvak lányai. A régi hiedelem szerint ugyanis, mikor a má­jusi nap első sugara aranyszínűre festi a patak vizét, aki az ab­ból mert vízben mo- sakszik, bőre bárso­nyossá válik, és szép­iái eltűnnek. Igaz, a mai lányok a szépítő­szerek széles skálájá­ban válogathatnak, ám biztos, ami biztos, ezt a régi szépítkezési módot sem tagadják meg ... Egy hektárral csökkent a vízfelület Társulás a Hámori-tó felújítására Városunk egyik idegen- forgalmi nevezetessegének, nemkülönben ipari vízellá­tási objektumának az elmo- csarasodását megakadályo­zandó alakult meg a Hámo­ri-tó Vízi Társulás. Feladata lesz a tó további eliszaposo­dásának megakadályozása, a benne tárolt mintegy 400 ezer köbméter viz gondozása, illetve annak gazdaságos üzemeltetése. A tó karbantartásának szükségessége nagyon is in­dokolt, s a társulásra vár az a feladat, hogy több mint 1800 köbméter kő felhaszná­lásával gátat építsen, egyes helyeken terméskőburkolást végezzen, és a feltől tődésből származó 6600 köbméter hordaléktól megtisztítsa a tavat. Ez az iszapmennyiség ugyanis másfél évtized alatt több mint egy hektárral csökkentette a vízfelületet. A Hámori-tavat a dombor­zati viszonyok figyelembevé­telével, első alkalommal 1812-ben alakították ki. Ez az ország legrégibb víztáro­lója a csodálatos szépségű Garadna-patak völgyében. Az eredeti töltést a műút át­építése során 1928-ban maga­sították. A gát állékonyságá­val az eltelt hosszú évek so­rán nem volt semmi baj, de + Víziparadicsom lehetne... most már figyelembe kell venni az egyre fokozódó forgalmat. A hordalék tóba jutásának megakadályozására, az üdü­lés. a vízi- és horgászsport biztosítására is figyelmet kell lordítania a társulásnak. A tó rendbetételét a tár­sulás két év alatt kívánja megoldani. Az elvégzendő munka értéke mintegy 7,5 millió forint, amelyet érde­keltségi alapon az illető üze­mek. intézmények adnak össze, s kapnak még állami támogatást is. gekben, településeken vég­zett KISZ-munkát jobban is­merjék el; ne jelentsen hát­rányt az, hogy valaki csak a lakóhelyén ténykedik az ifjúsági szövetségben. A KISZ részt kér és vállal a lakóhelyi politikai életben és a szabadidő hasznos eltölté­sének szervezésében. A szol­gáltatásban dolgozók szekci­óján elmondották, hogy jó gazdasági háttér kell a jó munkához. A szolgáltatók bére rendkívül alacsony, nem vonzó a pálya, erős a fluktuáció. Nagyobb becsüle­te kell, hogy legyen a nyolc­órai munkának. A KISZ-ről szólva: nincs szükség „töl­telék-emberekre”. s a meg­levő jogosítványokkal haté­konyabban kell dolgozni. Az ifjúmunkás-szekcióban ta­nácskozók is a tisztességes munka megbecsülését han­goztatták. Szóltak arról is, hogy a KISZ nem oldhatja meg a vállalat, a népgazda­ság gondjait — nem is ez a feladata —. de a sajátos esz­közeivel segíthet a bajok orvoslásában. Javasolták, hogy a jövőben legyen ked­vezmények forrása a tag­könyv. Az értelmiségiek szekciójában 25-en mondták el véleményüket. A hozzá­szólások összegzéséből kitűnt, hogv az értelmiségieknél az életkezdés a 25. életévre te­hető, s ekkor a pályakezdők rendkívül nagy hátránnval indulnak dolgozó kortársa'k- hoz kénest. Elhivatottságra van szüksége annak az ér­telmiséginek, aki jól akarja végezni a munkáiét. A me­zőgazdasági szekció ülésén szó volt arról, hogv az ioarra orientált Borsodban a mező­gazdaságnak az é'elmis7°r- ioarnak nincs kellő hersfile- te, oedig a meave földiéin megtermett javak jelenté­keny mértékben hozzáiárul- nak gvaranodásunkhoz. A ta­pasztalatok azt mutatiák, hogv a kedvezőtlen adottsá­gú üzemekben a KTQ'7 mun­kája is alarsonv hatásfokú A dtékszekrióhan arról volt szó. bow csak a kípruoito. dő munkát végzett közép­iskolás KISZ-fiatalok kapja­nak KISZ-jellemzést. A nyolcadik osztályos úttörők­nek a gyakorlatban kell be­mutatni, miképp funkcionál a KISZ. s ne legyen auto­matikusan tagja minden végzős általános iskolás sse ifjúsági szövetségnek. A tegnapi plenáris ülése« szólalt fel a KISZ KB tit­kára. Szandtner Ivóm. Ki­emelte: — A KISZ változtatói akar, s változtatni is fos* Jelszavunk: folytonosság e* megújulás. Nem akarjuk csorbítani az alapszervezetek önállóságát, hiszen végezetül a munkahelyeken, a lakóte­rületeken dől el. mi is a tennivaló. Bár fiatalításról beszélünk, szükség van az idősek tapasztalataira is. Az ifjúsági rétegek, korosztályok sajátosságait figyelembe vé­ve, tevékenységünk arra irá­nyul, hogy a mozgalom fon­tos legyen tagjai számára, érjen el minél nagyobb ha­tást az egyes rétegek köré-' ben, s befolyásolni tudja a fiatalok helyzetét. A vitában Dobozy Zsolt, a KISZ Miskolc Városi Bizott­ságának első titkára is szót kapott. Arról beszélt, hogy a változtatás időszerűnek bi­zonyult : meg kell teremteni a jobb KISZ-munka feltétele­it. A megújulási folyamatban az alapszervezetek munkájá­ra kell a hangsúlyt'fektet­ni. a vezetés feladata az el­vek kialakítása legyen. ’ A küldöttgyűlés a vita után elfogadta az írásos be­számolókat. a szóbeli kiegé­szítésekkel. Ezt követően tit­kos szavazással megválasz­tották a KISZ megyei bizott­ságának tisztségviselőit. Az első titkár isméi Molnár Já­nos lett, titkárokká újból Szabó Aladárt. Késik Lász­lót és Kánya Gusztávot vá­lasztották. A pénzügyi ellen­őrző bizottság új elnöke- Iván Tibor. Borsod-Abaűj-Zemplén megvét a közelgő XI. KISZ- koneresszuson 67 küldött képviseli. I. S. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Komlósy Ta- másné, 12. Sz. Általános Is­kola (Kun Béla út 27. sz.), 18 órától; Szolnoki László, Avasi Lakásszövetkezet (En­gels u. 35. sz.) 17.30 órától; Halász András, III/5. sz. párta lapszervezet (Gorkij- telep 1. sz.) 17 órától; Béres Pál és Laczko Lukács, szir­mai volt tanácskirendeltscg épülete (Vöröskatona u. 51. sz.), 19 órától; Huba György, pártalapszervezet (Tízes hon­véd u. 21. sz.) 18 órától; dr. Putnoki Nagy Pál és dr. Nagyné Tóth Margit, 1/6. sz. pártalapszervezet (Tanács­ház tér 2. sz.), 17 órától; Cservenyák Gábor, pártalap­szervezet (Győri a. 13. sz.L 17.30 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom