Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1986-05-05 / 102. szám
* Az egyik fúróberendezéssel már elérték a tervezett 250 méteres mélységet. Lyukóban / Uj aknát építenek A bányabeli szellőztetés javítása érdekében új függőleges akna építését határozták el a Borsodi Szénbányák miskolci bányaüzemében. Az előkészületeknél fontos szerepe van az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat miskolci kirendeltségének. Két szovjet gyártmányú. tehergépkocsikra szerelt talajfúró berendezéssel dolgoznak a lyukói völgyben, a Gulya-kútnál, Az egyik berendezés elérte már a tervezett 250 méteres mélységet, a másik jelenleg 110 méternél tart. Nagy Csaba, Greskó Imre fúrómesterek irányítják az alig 10 fős kollektívát, amelyik két műszakban dolgozik. A fúróberendezések több vizes homokréteget ha- rántolnak. A kutatófúrás után a Bányászati Aknamélyítő Vállalat úgynevezett fagyasztásos technológiával építi meg a 250 méter mély, ^ A 23 éves Nagy Csaba fúrómester már hatodik éve vallatja a Föld kérgét. 3 méter átmérőjű függőleges aknát. A szellőztetés javítását szolgáló úi akna 11187 végére készül el. Környezd- és természetvédelmi kutatások Ankét a Bükki Nemzeti Parkban A Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett környezet- és természetvédelmi kutatásokat bemutató ankétot rendeznek kedden, a Bükki Nemzeti Parkban, a Herman Ottó Emlékpark előadótermében. A délelőtt, 10 órakor kezdődő program tizenöt előadást foglal magában, az írásos anyagot a Borsodi Műszaki Életben kívánják megjelentetni a rendezők. Szó lesz — egyebek mellett — a lázbérci tározó környezeti hatásáról, a Bükk és környezete meddőhányóinak rekultivációs helyzetéről, a védett területekkel kapcsolatos zajproblémákról, a bükki barlangok feltártságának, tudományos kutatottságának helyzetéről, és a további teendőkről, a karsztvizek ipari felhasználásával kapcsolatos környezetvédelmi problémákról. Tanácstagok Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Bredács Éva, Zrínyi Ilona Gimnázium, 17 érától; Szamosi János Tokaj fogadóórái szolgáltatóház, I. emelet, III/3. sz.; HNF-helyiség, 16 —19 óra között. Vezetői magatartás, káderpolitika interjú Dudla Józseffel\ az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkárával + A nehéz gazdasági helyzet is közrejátszik abban, hogy a közvélemény igen élénken reagál a törvénytelenségekre, különösen ha vezetőkről van szd'. Ugyanakkor hajlamosak általánosítani is az emberek. Gyakran hallunk ilyeneket: túl sok a korrupt, nyerészkedő vezető. Sok vagy kevés? — A város lakossága előtt közismertek — hiszen éppen e lap hasábjain adtunk tájékoztatást róluk — azok a visszaélések, amelyek a múlt évben lepleződtek le: az árdrágító autóalkatrész-kereskedők, az arannyal üzérkedő művezető, a megvesztegethető pénzügyőrök, a nagylábon élő. sikkasztó szakcsoportelnökök, a korrupt igazgató, a hivatali hatalmával visz- szaélő tanácsi tisztviselő. Egyébként is sok objektív feszültséggel terhelt helyzetünkben az ügyek gyors egymásutánja — és különösen a vezetők szerepe ezekben — Sizinte sokkolta a közhangulatot. Nekem is — bármerre jártam, bárkikkel találkoztam — rendre feltették a kínzó kételyeket, kiábrándultságot és reményt egyaránt tükröző kérdéseket: vajon ez jellemző-e a vezetőkre; a felelősséget és büntetést minden szinten az elkövetett cselekmény súlyának megfelelően mérik-e; s a törvény, a politikai propaganda, a közvélemény erejével vissza tudjuk-e szorítani az elharapódzó anyagiasságot, a terjedő ügyeskedést? A felcsapó indulatokba olykor tájékozatlanság, bizalmatlanság is vegyült, ami szélsőséges véleményekben. súlyosabb visszaélések és azok elhallgatásának emlegetésében, nemritkán, a vezetők egészét egyoldalúan elítélő általánosításban nyilvánult meg. A közvélemény rendkívül kritikusan minősíti a vezetők munkáját, magatartását, s ez nem irigységből vagy kárörömből fakad. Az emberek tisztában vannak vele, hogy a vezetői munka színvonala, eredménvessége, a vezető által teremtett helyi viszonyok és légkör milyen jelentős hatással van személyes sorsukra. Nagyra becsülik a szocializmus vívmányát. a vezetők és vezetettek demokratikus viszonyát, és joggal kívánják, hogy a vezetői kiválasztás alapja a közösségi érdek szolgálatára való alkalmasság és készség, az értékelésé pedig ennek gyakorlati megvalósítása legyen. A fegyelem állapotának, megszilárdítást lehetőségének reális megítéléséhez jó tudni, hogy a városban és környékén dolgozó mintegy 25 ezer vezető közül — művezetőtől az igazgatóig — az elmúlt három évben a különböző szervekhez konkrétan 60 emberre érkezett visszaélést jelző bejelentés, és ezek közül 45 eset bizonyult megalapozottnak. Az irányító posztokon dolgozó csaknem 6000 párttá» közül 33, a városi, a városban és a városkörnyéken működő pártbizottságok hatáskörébe tartozó 1100 vezető közül 8 követett el megengedhetetlen cselek ed eteket. Meggyőződésem, hogy korrupt vezetőből egy is sok. a tények ismeretében még sincs ok arra, hogy általában rendüljön meg a vezetők iránti bizalom. Arra viszont szükség van, hogy konkrét esetekben nagyobb morális igényességgel és bátorsággal tegyük szóvá a vezetők munkájában. magatartásában kifogásolható jelenségeket. ♦ A tények tehát azt bizonyítják. hoey a vezetők elsöprő tőbbJése rendesen, becsületes» dolgozik. De ba egy korrupt vezető is -sok. akkor olyan káderpolitikát kell folytatni. amely garancia lehet a megfelelő emberek kiválogatására. Miben látia kádermunkánk erényeit, Illetve gyengéit? — A vezetői tisztség, az ezzel járó hatalom nálunk egyet jelent a közérdek szolgálatával. A párt szervei, szervezetei felelősek azért, hogy ez az elv érvényesüljön a gyakorlatban, s a vezetői posztokon alkalmas emberek álljanak. Az MSZM~ Központi Bizottságának legutóbbi ülésén éppen a kádermunka volt napirenden. A Központi Bizottság megerősítette a bevált elveket, de a tapasztalatok elemzése alapján elhatározta az alkalmazott módszerek bizonyos módosítását is. Noha egyesek vitatják, mi azt valljuk: ma is időszerű és reális a politikai és szakmai alkalmasság, valamint a vezetői készség hármas követelménye. Ezek .gyakorlati érvényesítésének köszönhetjük a vezetői cserék meggyorsulását, amelyek pl. 1980-tól csak a városi párt- bizottság hatáskörébe tartozók — több mint' 400 személy — egynegyedét érintették. Számottevően nőtt a felsőfokú állama iskolai végzettségűek száma és a politikai képzettség színvonala. Nem elég széles körben ugyan, de lényeges posztokon fiatalodott a vezetői gárda, és tényleges arányánál nagyobb hatású a női vezetők számának gyarapodása is. Nem volna azonban jó, ha a számok láttán megnyugodnánk. A politikai alkalmasság. vezetői készség megítélése bonyolultabb, itt köny- nyebben érvényesülhet szubjektivizmus, elfogultság. Ügy tapasztaljuk, hogy a gondok szinte mindenütt a helyes vezetői magatartás hiányára vezethetők vissza, s ezért a környezet is felelős. A legtöbb baj forrása az aránytévesztés és a nyíltság hiánya. Az, ha a hozzáértés, a szakmai tudás követelményét egyoldalúan kiemelik, s — arra való hivatkozással, hogy a feladatok összetettebbek, a viszonyok bonyolultabbak, az értékek ..úgymond” átalakulnak — engednek az erkölcsi-politikai tartásból. Ez nem helyes; mégoly eredményes munka sem jogosít fel senkit az önelégültségre, parancsolgatásra, a kollektíva véleményének figyelmen kívül hagyására, netalán szabálytalanságra. A pozitív jellembeli tulajdonságok — mint például a kötelesség- és felelősségtudat. a szorgalom, fegyelmezettség. a mértéktartás és szerénység, az adott szó becsületének kívánalma — egyetemesek és időtállóak. Erről manapság sokan elfeledkeznek. pedig Széchenyi gondolata a ma vezetőire is illő, megszívlelendő, tömör iránymutatás: „Ki a közönségnek akar használni, legelső kötelessége magárul egészen elfelejtkezni.”. Nem minden érintett akarja megérteni — és mi sem tudjuk eléggé megértetni —. hogy vezetőnél nemcsak az megengedhetetlen, ami jogtalan, amiből másnak kára. hátránya származik, hanem az is, amit jogilag lehetne, de tisztsége, annak társadalmi- politikai hatása szolidabb, tartózkodóbb magatartást követel. A lehetőségek igénybevételénél a sor élére állni erkölcstelen, lejáratba társadalmi viszonyainkat, gyengíti a vezetés, a politika iránti bizalmat. Aki ezzel a gondolkodásmóddal nem tud azonosulni, az politikailag alkalmatlan vezetőnek. A vezetői munka minősítésében semmiféle lazaságnak nem lehet helye. Magatartásuk közügy, mert a politika hitelét erősíti, ha egybevág a követelményekkel, és gyengíti, ha akad’”'’' benne azokkal ellentét»« vonások is. Nemcsak a vezetőnek nincs joga arra, ho»v hibáival beárnyékolja a tömegek támogatásával kikovácsolt politikát; azoknak sincs joguk szemet hunyni efölött, akik érdekelve és érintve vannak kiválasztásában, értékelésében. Politikai érdekeinket, a vezetők tekintélyét az szolgálja, ha őszintén beszélünk hibákról, vétkekről, bűnökről. Minden fontos kérdésben. így a vezetők munkájával kapcsolatban is a nyíltság — a döntések nyilvánossága, a végrehajtás legszélesebb társadalmi ellenőrzése — lehet a fegyverünk, mert ez nemcsak a feltárást, hanem a megelőzést is szolgálja. Sőt. nemcsak a bűnt, a középszerűséget is hasonló erővel kellene üldöznünk. A korrupció és a hatalommal való visszaélés súlyos erkölcsi és anyagi károkat okoz, de a hozzá nem értésből fakadó veszteségek még nagyobbak, mert gyakrabban fordulnak elő. Ezért nem szabad megbékélni a közép- szerűséggel, a tartalmatlan, konstruktivitásit nélkülöző vezetői munkával, a bátortalansággal, bizonytalansággal. ♦ ROfordnlhat, hogy e*y sok év«« ét becsületesen dol- Ktné veretét megrészegít a hatalom. Városunkban, megyénkben is rótt erre néhány példa az utóbbi időben. Az ember néha ügy érzi. hogy közvetlen környezete — értve ez alatt a munkatársakat, a munkahelyi párt. éa társadalmi szerveket — és azek is. akik a felügyeletet gyakorolják, nem figyelmeztetik Időben a vezetőt, s esak akkor lesz ..ügy» a dologból, amikor már a fegyelmi felelősségre vonásra is sort kell keríteni. Nem jól működik a kontroll? — A társadalom igazságérzetét sértő, bírálatát kiváltó események, a szabályok megsértése elsősorban helyi okokra vezethető vissza, az ellenőrzés hiányossá »aira, engedékenységre, nem kellő súlyú, visszatartó erejű felelősségre vonásra. így megelőzésük, felszámolásuk is — noha igen sokan kívülről- felülről várják a megváltást — alapvetően helyi feladat. Tévedni emberi dolog, sa vezető is ember, de hibák és bűnök elkövetése nem szükségszerű, s ez már a kollektíván is múlik. Az egyes emberek adottságai különbözőek, de mindannyiunkra igaz, hogy egyénileg nincs meg bennünk teljes- körűen a vezetési készség. Szükségünk van a közösségek. a politikai intézmény- rendszer testületéinek támogató, segítő, s ha kell bíráló, korrigáló szerepére. Az új vállalatirányítási formákban ennek még nagyobb a jelentősége, hiszen megszűnt a szorosabb felügyelet, nagyobb a lehetőség és a kísértés. Hogy az új körülmények közötti helyes viselkedés megtalálása menynyire nem egyszerű, friss példa bizonyítja: az új igazgatók közül mindössze egy gondolkodott úgy, hogy nem etikus és nem célszerű, ha a megválasztásával egyidejűleg megajánlott, jelentős mértékű fizetésemelést természetesnek veszi és elfogadja. hanem ehelyett időt kért, és közös munkával elérhető eredményeket ígért. Félreértés ne essék, nem az aszkétizmus az eszményünk. a morális tisztaság nem azonos a szegénységgel. Tudjuk, hogy az esélyek egyenlőségével, a társadalmi megbecsültséggel kapcsolatos nagyfokú érzékenység nemcsak szocialista eszmeiségből táplálkozik, hanem keveredik a kispolgári egyenlős- diség eszméjével is. Van hajlam arra, hogy a teljesítmények és különösen a vezetői teljesítmények méltó elismerését a társadalmi igazságosság gyengüléseként értékeljék. Ezekre az a válaszunk, hogy fejlődésünk fontos tartalékai rejlenek a vezetői munka színvonalának emelésében. Ha valaki bizonyít, annak anyagi előnye kiérdemelt. De az előny kizárólag ennyi lehet, a ma-' gatartás általános kötelmei alól még átlagon felüli teljesítménnyel sincs felmentés. A feltárt esetek — noha- jelzik, hogy a kollektíva és a társadalom éberségének gyengülése, a következetes ellenőrzések elmaradása hova vezetnek — számomra mégis elsősorban társadalmunk erejét, intézményes, demokratikus rendjének működőképességét és hatásosságát bizonyítják. Azt, hogy senki sem fonhatja maga köré a sérthetetlenség hálóját. Rövid időre, egy-egy partner még akadhat ebben, de a tisztességnek több a pártfogója! Semmilyen címen nem kapnak menlevelet korrupció, hatalommal való visszaélés esetén, nincs mentség az ilyen ügyekben elmarasztalhatók számára! 4 Társadalmi méretű harcod Indítottunk as alkoholizálás, különösen a munkahelyi frászát ellen. Nem egy reset* azonban úgy gondolja: üzletet kötni, kapcsolatot építeni és tartani, egyáltalán, egymással kommunikálni esak sseszes itallal lehet. Önnek ml erről a véleménye? — Az életvitel szorosan kötődik a politikai alkalmasság fogalomköréhez. A fegyelem megszilárdulása nem a beosztottaktól, hanem elsősorban a vezetőktől függ, s ezért kell szigorúbban megkövetelni a vezetési fegyelem, közte a munkavégzés fegyelmének megerősítését. Nincs abban a helyzetben egyetlen kollektíva sem. hogy vezetője napról napra végzett, intenzív, jól szervezett munkáját nélkülözhetné, márpedig ez munkahelyen, munkaidőben, munka közben történő alkoholfogyasztás mellett nemigen valósítható meg. Az emberek persze magukban ritkán isznak, s a gyakori alkoholizálás azokra a vezetőkre jellemző, akik a kapcsolatokat a munka helyett keresik, s úgy gondolják, a valamit valamiért tett kölcsönös szolgáltatással — aminek nálunk sajnos régi gyökerei és felejteni való hagyományai vannak — eleget tudnak tenni feladataiknak. Ez veszélyes tévedés! Ma a körülmények nem olyanok, hogy pusztán a gazdasági környezet lendületéből adódóan, elmélyült, hozzáértő. szorgalmasan végzett munka nélkül jöjjenek az eredmények. Az is csak látszat, hogy az érdekek összehangolása jobban megy könnyed, életvidám hangulatban. Ilyenkor inkább légvárak, mint szilárd alapok épülnek. De az ilyen vezetőnek arra sincs erkölcsi alapja, hogy bármit számon- kérjen, megköveteljen. Elveszti a bizalmat, megingatja a politikai hitelét s elherdálja a szervezőerőt, ezt a kiemelkedő fontosságú erőforrást, amely tekintélyéből, megbecsültségéből fakadna.
