Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-01 / 76. szám

Bosszús a fogyasztó, ráfizet a vállalat Hiába csenget a díjbeszedő Ha a szolgáltatók végre összefognának... Egy fiatalasszony a szom­szédból tel dúlt an jött hoz­zánk telefonálni. Kikapcsol­ták a villanyukat. Nem ar­ról van szó, hogy nem lett volna miből kifizetni a számlát. Amikor a díjbesze­dő jelentkezett, nem voltak otthon, majd egyszerűen le­késtek, s nem is vették ko­molyan a befizetési határ­időt. Ugyancsak nagy munka lenne, csupán miskolci vi­szonylatban statisztikát ké­szíteni arról, hogy az a több mint fél tucat vállaiat, amellyel rendszeres kapcso­latban állnak a lakók, hány pénzbeszedőt foglalkoztat. Szép summa az évenként ki­fizetett bérük is. S nem va­lami nagy hatékonysággal dolgoznak, hiszen első neki­rugaszkodásra a díjaknak csak egy töredékét sikerül beszedniük. A miskolciak számára pedig idegesítő, hogy nem tudják, mikor jön­nek a lakbérért, a gázpén­zért, a biztosításért... A jelenlegi díjbeszedési rendszer mellett egyre több fogyasztó kényszerül arra, hogy az áramszámláját is a kijelölt kirendeltségeken tör- lessze. Az Émász-tól kap­tunk néhány figyelemre mél­tó adatot. Miskolcon külö­nösen elfoglaltak az embe­rek: átlagosan hétezer fo­gyasztó kényszerül e külön útra. Fizetési napokon ez rendkívüli zsúfoltságot je­lent, noha már két műszak­ban váltják egymást, s to­Ti hoztátok nekem az ajándékot? (Kiss József felvétele) A népi ellenőrzéshez fordultak az iÉzUésI r • Az elmúlt évben a népi ellenőrzés a Minisztertanács és az illetékes tanácsok ál­tal elfogadott munkaterve alapján teljesítette kijelölt feladatait — állapította meg a szervezet tavalyi munká­ját értékelve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolója, amelyet a kor­mány a legutóbbi ülésén vi­tatott meg. Tavaly a lakosság ttöbb, mint 12 ezer alkalommal fordult észrevételeivel a né­pi ellenőri szervekhez. A be­adványok tartalmának elemzéséből kitűnik, hogy nőtt az állampolgárok köz­életi érdeklődése, érzékeny­sége. Sok bejelentés érkezett fiktív lakáscserékkel, a la­kások nem rendeltetésszerű Jiasználatával kapcsolatban; többen hívták fel a népi el­lenőrök figyelmét a lakás- helyzet feszültségeiből faka­dó korrupciós jelenségekre, s nőtt a nyugdíjak megál­lapításával, illetve a nyug­díjasok foglalkoztatásával kapcsolatos panaszok szá­ma. Figyelmeztető jelenség, hogy a bejelentések, javas­latok jelentős része több fó rumot is megjárva kerül a népi ellenőri szervekhez. Ebben közrejátszanak az ál- , lamigazgatási ügyintézés fo­gyatékosságai, néha formá­lis vagy téves döntései is. A népi ellenőrzés az el­múlt évben is fokozott fi­gyelmet fordított a vizsgála­tok során tapasztalt hibák kijavítására; javaslataik megvalósítását számonkér- ték az érintett vállalatok­tól, intézményektől. vább tartanak nyitva az iro­dáik. Az Avas-dél különösen kritikus terület, ezért itt a közeljövőben külön díjbesze­dő helyet nyit az Émász. De ez csak átmenetileg enyhíti a gondokat. A korszerű adatfeldolgo­zás korában nem is ez a végső megoldás. Holló Vil­mos, az Émász gazdasági vezérigazgató-helyettese így vélekedik: előbb-utóbb tai t- hatatlanná válik, hogy a rendszeres díjbeszedést vég­ző vállalatok külön-külön mozgó pénztárosokat alkal­mazzanak, vagy akár más formát választva, de egy­mástól elkülönülten jussanak a pénzükhöz. Valamennyiük­nek gazdaságtalan, s a fo­gyasztóknak sem kényelmes. Népgazdasági kára is van, mert sokan a fizetnivalójuk­ra hivatkozva távoznak ko­rábban, vagy késnek a mun­kahelyükről. Az Émász 1983-ban — az országban elsőként — azért tért át a mérőóra évenkénti leolvasására — és az ezen alapuló új számlázási rend­szerre —, mert ez mindkét fél igényeihez jobban igazo­dik. öt egj'enlő részszámlát kap tehát kéthavonta a fo­gyasztó, így jobban tervez­hetők a család kiadásai is. Az OTP-átutalási betét­számla előnyeit a lakosság nem ismeri kellőképpen. Holott a számlatulajdonos­nak nem kell a díjbeszedő­re várni, nincs sorbaáiiás vagy a fizetés elmulasztásá­val járó kellemetlenség. És ki-ki maga választhatja meg, mikor és mennyit fizet be. Miskolcon a fogyasztók 15 százaléka, de Leninvárosban már 57 százalékuk fizeti az áramszámláját átutalási for­mában. E lehetőség kiter­jesztésén dolgoznak most. és tervezik a további lépéseket az OTP vezetőivel. Jó lenne, ha a többi, ha­sonló cipőben járó vállalat együtt gondolkodna az Émász-szal, s közösen ter­veznék a pénzbeszedési rendszerük korszerűsítését Oláh Erzsi * A keleti szárny nélkül csonka az állomásépület. Bő két év múlva eredeti szépségében csodálhatjuk meg a pályaudvart. Ugyanolyan lesz a felépítendő épületszárny, mint a ké­pen látható kiugró, nyugati rész. Bővítik a Tiszai aluljáróját Felépül a pályaudvar keleti sz Ismét építkezés színhelye lesz a Tiszai pályaudvar. Ap­rilis 7-én, hétfőn reggel kez­dődik a nagy munka, amely várhatóan 1988 végéig tart. Addig az állomáson megfor­duló napi több mint félszáz­ezer ember kénytelen lesz elviselni a munkálatokkal járó óhatatlan felfordulást, a kényelmetlenséget, de ha majd látják a végeredményt, minden bizonnyal azt mond­ják: ezért érdemes volt! A hatvanas évek elején bontották le az állomásépü­let keleti szárnyát, mert aka­dályozta az aluljáró megépü­lését Az aluljáró felépült, de a pályaudvar felvételi épülete csonka, féloldalas lett. Két évtizednek kellett eltelni, mire a gondolat — eredeti szépségében helyre kell állítani az állomást — tetté érett. A munka ápri­lis 7-én megkezdődhet. A kivitelezést a MÁV Építési Főnöksége végzi, s így bi­zonyosnak látszik, hogy be­Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Kalóczkai Ist­vánná, Szentpéteri kapui I. Sz. Lakásszövetkezet irodá­ja (Kassai u. 48. sz.), 17 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gyöngyösi Dá­niel és ■ Kovács Lajosné, pártalapszervezet (Marx Ká­roly u. 94.), 18 órától tartják a határidőt. Elvégre házon belül valósul meg a mintegy negyedszáz millió forintba kerülő beruházás. A felépítendő keleti szárny — amely külsőre megegye­zik a régivel, míg a belső kiképzése természetesen kor­szerűbb lesz a hajdaninál —■ mellett az építők 6—7 mé­terrel kiszélesítik az aluljá­rónak az épület alatti ré­szét. Itt a munka végezté­vel az Utasellátó egységei mellett csomagmegőrző nap helyet. Cikkünk nyomán Sintértelep helyett: állatmentő állomás? Fácántoll a hűtőn Komótosan araszolt az autóoszlop a Vörösmarty utcában, a jelzőlámpa előtt. Az élen egy Prága műhelykocsi haladt. Hátsó ablakára két nagy méretű posztert ragasztottak, a mo­tor híítőrácsán pedig speciális jelvény, valódi fácántollakkal tűzdelve. Akik észrevették a meztelen nőket ábrázoló képe­ket vagy az ágaskodó tollakat, igyekeztek közelebb kerülni a MÉH Vállalat műhelykocsijához. A jobb rálátás érdeké­ben centiméterekre közelítette meg a mögöite guruló sze­mélygépkocsi vezetője is. A gépjárművek különféle feliratokkal való díszítése, pin- gálása tilos és balesetveszélyes! A rendelkezés szerint még a „taxi” felirathoz és a fuvarozást hirdető matricák kiraká­sához is külön engedély szükséges. Éneikül csupán az or­vosok ragaszthatnak vöröskeresztes emblémát az autójukra. Újabban azonban sokan áthágják ezt a szabályt. A magán-' vállalkozók közül többen hirdetőtáblának tekintik járművü­ket, ezen teszik közhírré szolgáltatásaikat termékeiket. A műszaki vizsga alkalmával az engedély nélkül felragasztott matricákat leszedik s ellenőrzéskor a rendőr is jogosan bün­tet az illegálisan feltett matricákért amelyek miatt már több súlyos közlekedési baleset következett be. A kíváncsiság ugyanis arra készteti a gépjárművezetőket, hogy ha törik, ha szakad, elolvassák az előttük robogó kocsira pingált ki­írást. És ha nem jól választják meg a követési távolságot, megvan a karambol.- (szántó) A miskolci állategészségügyi telepen tapasztalt áldatlan ál­lapotokkal foglalkoztunk la­punk március 4-i és 5-i szá­mában. Mint akkor megírtuk, különféle állati tetemeket ta­láltunk az egyik helyiségben, és femlerült — több bejelen­tés, levél alapján —, hogy ezekkel etetik a mintegy negy­ven sertést! Emellett több visz- szásságot is szóvá tettünk, s igyekeztünk minden illetékest megszólaltatni ez ügyben. Az állatvédőket azonban kihagy­tuk, amit több olvasónk ki­fogásolt is, személyesen vagy telefonon . . . sót maguk az ál­latvédők is szót kértek, mert a cikk megjelenése után meg­állás nélkül csörgött nálunk a telefon napokon át, és azért hibáztatták őket, hogy miért nem intézkednek, miért nem ellenőriznek? Kletz László, a Herman Ottó Országos Állat- és Ter­mészetvédő Egyesület me­gyei szervezetének ügyvezető titkára és Tóth László, a szervezet vezetőségi tagja, kynológus a szerkesztőségben . keresett fel. Mondanivalójuk lényege: — Szervezetünknek 150 tagja van Borsodban, és ta­nácsi megbízásból az állat­tartást mi ellenőrizzük a megyében. Sajnos, valóban sok a kóbor állat, évente a külterületeken általában 5 ezer (!) ebet és macskát lő­nek agyon, mert a szabad­ban dúvadnak minősülnek, és érzékeny károkat okoznak az apróvad-állományban. Ez igen tekintélyes szám. Ha valaki megúnta az állatot. akkor ne engedje szabadon, hanem vigye be az állatkór- házba, ahol elaltatják. Bár az állatvédelem nem támo­gatja az indokolatlan kiir­tást, ez még mindig humá­nusabb, mint a sorsukra bíz­ni a szerencsétlen élőlénye­ket ... Mi az úgynevezett sintértelepen is többször megfordultunk — igaz, gyak­ran csak a kapuig jutottunk, mert a járőrszolgálat tagjait be se engedik — és elszo­morítóak voltak a tapaszta­lataink. Még kikészített ku­tyabőröket is találtunk a szolgálati lakásban, de eré­lyes fellépésünk után is min­den változatlan maradt. Amíg az állatvédő egyesü­letnek nincs olyan rangjuk, mint mondjuk a Köjálnak vagy a Környezetvédelmi Hivatalnak, nem várhatunk jelentős javulást. Szeretnénk megvalósítani, hogy a telep megszűnjön; helyette állat­mentő állomást hoznánk lét­re. ahol addig gondoznánk a leadott vagy befogott gaz­dátlan állatokat, amíg nem jelentkeznek értük állatba­rátok, akik odahaza tartanák az ebet. Jelenleg áz illeté­kesekkel tárgyalunk erről, s remélhetőleg hamarosan megvalósul az elképzelésünk. Szerintünk ez az egyetlen módja annak, hogy méltó helyen éljenek az elhagyott állatok. T. L. Tetanusz elleni védőoltások A három oltásból álló teta­nusz elleni oltássorozat első kam­pányára április 1.—május 15. kö­zött kerül sor. Oltásra kötelezettek azok, akik 1910. január 1.—1925. december 31. között születtek. Felhívjuk azoknak az oltásra kötelezetteknek a szíves figyel­mét, akik elköltözés, vagy egyéb ok miatt nem kaptak védőoltási idézőlapot, hogy a saját érde­kükben jelentkezzenek az előző lakhelyük szerint illetékes kör­zeti orvosuknál, a szükséges nyomtatványok átvétele és az ol­tások lebonyolításával kapcsola­tos tájékoztatás végett. Miskolc M. Városi Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom