Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-01 / 76. szám
a miskolciaké a szó Kaland a „Vár”-ban Kovrt vezető: Ny ikes Imre. — Post swim: Déli Bír lap Miskolc. 3511. Pt jg. — Tel.: 18-223. K-erjü* oimnualiu levelezőinket. no** mnwzaiktai. tsae*eielo*»n nettótól néniéül*, leneio- tee i—I« ara kősót« keressenek fel nennflnket. Bojler csere — 11 felvonásban Gázbojler-csere — 11 felvonásban. Dr. Párdy Miklós jogtanácsostól. miskolci olvasónktól kaptunk levelet, amelyben részletesen leírja, hogy a megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat egy teljes hónapon át jó munka helyett elsősorban bosszúságokat „szolgáltatott” számára. * Mint tudjuk, ahhoz, hogy a régi bojlert újra cseréljük, kell a kéményseprők szakvéleménye: megíelelő-e a kémény? De ne képzeljünk túl sokat erről a bizonyos szakvéleményről: negyedszázad alatt körülbelül ötször kellett bojlert cserélni olvasónk lakásában, s a szakvélemény megalkotása minden esetben abból állt, hogy a kéményseprő egy égő újságpapírt dugott a kémény nyílásába, azt fürkészve, hogy ég-e... De legutóbb így történt az eset: JANUÁR 31. Telefon a kéményseprőknek, hogy fáradjanak ki megtekinteni a kéményt. A válasz: telefonon nem vesznek fel megrendelést, be kell fáradni személyesen a vállalat központjába. FEBRUÁR 4. Megtörtént a személyes megrendelés, s az ügyinté- tövel az ügyfél megegyezett: február 6-án délelőtt, de inkább a reggeli órákban jön a szakember. FEBRUAR 6. A kéményseprő meg is jött, úgy délután 2 óra felé. Kezdetét vette a szakértői vizsgálat: újságpapír, gyufa, papírégetés. (A szakember szemmértéke egyenesen a csodával határos, hiszen rögtön átvezette a papírra: a huzaterősség 62 méter perc!) Igen ám, csakhogy addig nem lehet bojlert cserélni, amíg nem építenek a nyílásba fali hüvelyt — mondja a szakértő. (Megjegyzés az ügyfél részéről: az eddig öt ízben végrehajtott bojlercserénél érdekes módon egyszer sem hiányolták a cég szakértői a fali hüvelyt.) FEBRUÁR 7. Ismét be a vállalat székházába, fel a második emeletre — itt van az ügyfélfogadás, nem ám a földszinten —, a nemleges szakvéleményért. (Az igenlőért majd akkor kell menni, ha beépítik a fali hüvelyt.) FEBRUAR 10. A megbízott gmk kicseréli a gázbojlert, beépíti a fali hüvelyt. FEBRUAR 11. Az ügyfél boldogan jelentkezik a vállalat központjában, immár van fali hüvely — jöhet a szakértő. Üjabb 25 forint kiszállási díj, újabb megegyezés, hogy a kéményseprő délelőtt jön. FEBRUÁR 13. A kéményseprő régi jó szokása szerint délután 2 óra körül megérkezik. Közli, hogy fali hüvely valóban van, de három centivel hosszabb a kelleténél. FEBRUÁR 14. A levélírónak egy infarktusa már volt, így inkább csak telefonon tárgyalt a kéményseprő vállalattal, s kérte, hogy postán küldjék el neki az újabb nemleges szakvéleményt. FEBRUAR 19. A gmk kiszáll, s egy bicskával levág három centimétert az alumínium fali hüvelyből. FEBRUAR 24. A harmadik szakértői vizsgálat. A kéményseprő kicsit fejcsóválva — enyhén ovális a fali hüvely —, de bólint. Holnap úira be lehet menni személyesen a most már kedvező szakvéleményért .. . FEBRUAR 25. Immáron negyedszer fel a kéményseprő vállalat második emeletére, leszurkolni 25 forintot, s már a kezében szoríthatja az ügyfél a végleges szakvéleményt. * Levélírónk leszögezi: nem vitatja, hogy a precíz kéményvizsgálatra élet- és vagyonbiztonsági szempontból feltétlenül szükség van. De semmi sem indokolja a bürokráciát, az ügyféllel való packázgatást. az. ügyben véleményt nyilvánító műszaki vezető udvariatlanságát. A vállalat a nevében viseli a szolgáltató jelzőt, de levélírónk úgy véli: kálváriája bizonyítja, Hogy itt szó sincs szolgáltatásról, inkább az ügyfelek kiszolgáltatottságáról ... Busz-idill Március 27., csütörtök, 10.45 óra. A Búza téri megállóban sokan várjuk az 1-es buszt. Megjön, megrohanjuk, lehuppanunk az ülésekre, s várjuk] hogy induljunk tovább Vasgyár—Diósgyőr felé. De a busz még áll. Az első ajtónál idős hölgy kapaszkodik felfelé egyik kezével, a másikkal botját igazgatja. Mozdulnánk ketten- hárman, de a buszvezető ajtaja kicsapódik, s már ugrik is a fehér hajú, ugyancsak idős vezető, hogy felsegítse a nénit. Még ili/en rendes embert! — szol valaki, amikor elindulunk. S osztatlan sikert arat, mert a 08-85 forgalmi rendszámú 1- es busz vezetője ezúttal valóban kiemelkedő színvonalon képviselte a Miskolci Közlekedési Vállalatot. — ny — s — Ä. É. (Miskolc): Érdekes kérdésére a válasz: hazánkban a jogképesség a fogamzástól kezdődően illeti meg az embert, ha élve születik. Vagyis: már a megfogant méhmagzat javára is lehet végrendelkezni. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni. Dienes Zoltán (Miskoic): „A vendéglátás színvonala javult a szerződéses üzletvitel bevezetésével” — ezt halljuk a kommentárokban. Fogadjuk el. A közismert mondás szerint viszont kivétel erősíti a szabályt. Mi kivételek voltunk... Éves összejövetelünket tartottuk a korábban egyik legjobb vendéglátó helynek tartott Vár étteremben, március 21-én, a különteremben. Meghívtuk a családtagokat és volt brigádtagjainkat is. A helyiség íutetlen volt. Ez irányú panaszunkra a következő választ kaptuk: ha többen leszünk, beleheljük a termet, s addig is igyunk többet, az melegít!... A nyitva tartás 22 óráig lett volna hivatalos, ennek ellenére 20.30-tól rendelést már nem fogadtak el, és közölték velünk, hogy „ciánozás miatt” hamarabb zárnak. A rendezvényre a termet egy héttel korábban lefoglaltuk. Akkor szó sem esett korábbi zárásról. Előre nem rendeltünk ételt, mivel azt vállalták, hogy az étlapon szereplő ételek mindenkor kaphatók. Eb kb. 50 százalékban igaz volt...! Úgy gondoljuk, hogy a vendéglátás a vendégekért — és nem a vendéglátókért — létezik. Ezt a „Vár” vezetője esetünkben nem vette figyelembe. Ezért nem ajánljuk más brigádoknak, hogy rendezvényüket itt tartsák meg. Ráadásul számlázási „tévedések” is történek. Summa summárum: ez az ösz- szejövetel nem zárult úgy, ahogyan korábban megszoktuk. Talán nem jó vendégek voltunk... Fura módszerek az óvodában Fiunk a Vándor Sándor utcai „lakásóvodába” jár. Az utóbbi időben többször is gondunk támadt. Kezdődött azzal, hogy egyszer — munkahelyi elfoglaltságom miatt — „későn”, 16.50 órakor mentem a gyerekért. A gyerek — noha az óvoda hivatalosan 5 óráig tart nyitva —, útra készen, felöltöztetve feküdt az előszobái pádon, a daduska pedig már a foglalkoztatótermet takarította. S mindjárt tolmácsolta is az óvó néni üzenetét: máskor menjek időben, azaz hamarább... Következett a nőnap. Készültek rá a gyerekek is. Fiam az édesanyjának egyszerű. de kedves ajándékot készített, amit az óvó néni a többi gyerekéével együtt beszedett. Sajnos, amikor jöttek haza a gyerekek, az ajándék már nem volt meg, a gyerek semmit sem tudott róla, a kedves meglepetés elmaradt. Készültek a gyerekek hús- vétra is. Reggel megfőztem egy tojást a t'iatnnak, s odaadtam, vigye be, hiszen tojást fognak festeni. Öröme határtalan volt. Mondanom sem kell talán, hogy a tojás haza már nem került... Olyan apró bosszúságok ezek, amelyek könnyen megrontják a szülő és az óvoda viszonyát, s amelynek végül is a semmiről sem tehető gyerek issza meg a levét. „Egy szülő” (Teljes cím a szerkesztőségben) „... a rovatukban március 24-én kifogásolták, hogy a Tiszai pályaudvar gyalogos-aluljárójában üzemelő jegyváltó automatákon nincsenek idegen nyelvű tájékoztató feliratok. Észrevételüket köszönjük, a hiányzó feliratok pótlása érdekében intézkedtünk.” (A választ a Miskolci Közlekedési Vállalattól kaptuk.) ........lapjuk 1986. március 17-i számában »-zavaros a víz« címen írás jelent meg, amelyben a Miskolci Vízmüvek diszpécsere, Győr András nyilatkozott. A diszpécser tájékoztatójában hivatkozik a KÖJÁL-vizsgála- tokra, valamint a víz egészségre ártalmatlan voltára. Tájékoztatom a T. Szerkesztőséget. hogy a KÖJÁL la- bftratóriumai valóban rendszeresen vizsgálják a víz kémiai és bakteriológiai minőségét, de »gyakorlatilag a nap 24 órájában« nem vizsgáljuk, így ez enyhén szólva túlzás. Ha arra szükség van, elsősorban a sajóecsegi vízmű által kibocsátott víz minőségét ellenőrizzük naponta többször is. ha a Bódva vizének minősége romlik, ugyanis ez a vízmű ebből a< folyóból veszi a nyers vizet,' és ezt tisztítja. Továbbá véleményünk szerint a vízmű vállalat munkatársa — legyen az szakmájának bármilyen kiváló művelője — nem illetékes a víz egészségre gyakorolt hatásáról nyilatkozni.” (A választ dr Mészáros Sándor osztályvezető főorvostól, közegészségügyi-járványügyi felügyelőtől kaptuk.) ■ Sajnos, mi nem vagyunk szakértők építési-tilalmi ügyekben. Panasza ügyeben megkíséreljük az eljárást, ennél többet azonban nem segíthetünk. Ettől függetlenül a fia is tehet' lépéseket az ügyben, sőt, ha nem kap orvoslást, ön is. Például — ahogy levele végén írja — a Jogi esetekhez. Az LKM József Attila szocialista brigádja 22 tagja nevében: Márton István brigádvezető Falmelléki j'elszólítás ★ Lillafüred, Palotaszálló. Gyönyörködünk a tájoah, a szép épületben. Sétálunk. Aztán a sétány mellett szembetűnik valami, Egy tábla: „A fal mellett parkírozni tilos!”. Amivel egyetértünk. De azzal már korántsem — mondjuk egymásnak —, hogy egy ilyen szép helyen ilyen otromba módon szólítják fel a látogatókat. Reméljük, ez csak ideiglenes megoldás, s találnak jobb helyet egy szebben megírt, festett táblának . .. F. L. Miskolc Sokáig gyönyörködhessünk bennük! ★ Fiatal fákat ültettek el a most már valóban sétálóutcává alakuló Széchenyi úton. Alig várom már, hogy kílombosod- janak, s üde zöldjükkel egy kis oázist alkossanak a házak között. Élek azonban a gyanúperrel, hogy nem mindenki gondolkozik úgy. mint én. Ne hagyjuk, hogy megrongálják ezeket a csemetéket! Még sokáig szeretnénk gyönyörködni bennük. K. L. . Miskolc Megkérdeztük MIÉRT EMELKEDETT A TAGSÁGI DÍJ? „Tagja vagyok a Magyar Autóklubnak. Most arról kaptam értesítést, hogy emelték a tagsági díjat. Vajon miért?" — kérdezi T. I. miskolci olvasónk. Forgács Jánostól, a MA borsodi titkárától kértünk választ. — A klub novemberi küldöttközgyűlésén döntöttek úgy a küldöttek — a klubvezetés javaslatára —, hogy a tagsági díjat évi 300 forintra emeljük. Erre azért volt szükség, mert a Magyar Autóklub már 13 éve nem emelte a tagsági díjat, s időközben a kiadások óriási mértékben megnövekedtek; a gazdasági egyensúlyt a régi tagsági díjból származó bevételekkel már nem lehetett megteremteni. Hadd említsek csupán két példát a kiadásokra: az országúti segélyszolgálat ellátása évente 15 millió forintba, a népszerű Autósélet című klublap megjelentetése — amit a tagok ingyen kapnak — 24 millió forintjába kerül a klubnak! S hol van még akkor a többi szolgáltatás, kedvezmény? így született meg végül is a döntés, amelyet, remélem, megértéssel fogad a MA Borsod megyei tagsága is. KAPHATÓ-E HIRSCHMANN-ANTSNNA? „Hirschmann-antennát szeretnék vásárolni. Jó ideje azonban sehol nem kapok. Az üzleiekben azt mondják; nem szállítja a nagykereskedelem, ilietve a külkereskedelmi vállalat, mert nekünk drága. Én viszont így is megvenném, ha kapható lenne” - írja Mészáros Mónika miskolci olvasónk. Több üzletben is érdeklődtünk, s valóban mindenütt azt a választ kaptuk, hogy nem nagyon kapnak a Hirschmann cég egyébként valóban jó antennájából. Mígnem sikerült felhívnunk a Széchenyi úti Tv-szalont. Ök ugyanis éppen most kaptak egy szállítmányt belőle, s már megvásárolható náluk — különféle méretekben — a kitűnő antenna. Amíg a készlet tart... Magánügyek az utcán A tél talán a szíveket is kuporgó madárrá szorítja össze tenyerében — ezert távolodunk el — olykor — egymástól, hiába vagyunk társak. Téli estéken, hóban, fagyban, amikor korán zúdul reánk az alkonyat, mennyi hangos civódás tanúja, részese voltam, amikor olyan dolgokat is egymás szeroabe vágunk, ami kimondottan kettőnk magánügye. Ha kimerült, fáradt az ember; indulatosabb is. S bizony sok szép nő sírt mérgében, haragjában, társát kárhoztatva az őt ért sérelmekért. Gyakorta mondom: talán így még jobb, mint négy fal között. Bánatunk korábban elinal, s mosoly költözik szemeink szögletébe. „Piros madár a szív” — vallja' a költő. A tavasz maid a gondokra is hoz vigasztalást. A. I. Miskolc
