Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-03 / 78. szám

Emberek, hősök, katonák XVm. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1986. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,80 FORINT A megyei tanácson Kitüntetéseket adtak át Lapunk megjelenésével egvidöben. délelőtt 10 órakor kezdődött a hazánk felszaba­dulásának 41. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepség a Borsod Megyei Tanács dísz­termében. Ünnepi beszédet Soos Roland, az. MSZMP me­gyei tanácsi bizottságának tit­kára mondott, majd az arra érdemeseknek kitüntetéseket adott át dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa hazánk felszaba- «tutasának 41. évfordulója alkal­mából, érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül az Április Negyediké Érdemrendet adományozta Bujdos Lászlónak, a miskolci töíl-as Számú Ipari Szamunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatójának; Kecskeméthy Gyulának, a ke­nézlői mezőgazdasági termelő- szövetkezet elnökének: Kuncstk Jánosnak, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat osz­tályvezetőjének: dr. Majoros Lászlónak, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének. (Folytatás az 5. oldalon) Ki tudja, élnek-e? A ké­pek 1944 végén, 1945 elején készültek. Maksay László egykori miskolci fényké­pésznél. A lillafüredi Palo- taszállóban azidőtájt szovjet hadikórházban gyógyították a sebesülteket. A katonák gyógyulásuk után keresték •meg a fényképészt, hogy sok ezek kilométerre lévő csa­ládjuknak hírt adjanak ma­gukról így is. Az itt állomá­sozó szovjet alakulatok ka­tonái is gyakran kopogtattak be a mesterhez. A pénznek akkor nem sok értéke, értel­me volt. Leginkább élelmi­szerekkel. kenyérrel, kon- zervvel és dohánnyal fizet­tek. Aztán a fotók elindul­tak a tábori posta bélyegző­jével hosszú útjukra, a ha­talmas Szovjetunió városai­ba. falvaiba, településeire. A százados bizonyára politikai tiszt lehetett, civilben peda­gógus — talán. A kozáksap­kás szakaszvezető talán a lo­vas felderítőknél szolgált, otthon pedig kolhozban dol­gozhatott. A szőke, fitos or­rú alhadnagynö a kórházban gyógyíthatott. A sok kitün­tetéses közlegény pedig ci­vilben főiskolás — talán. A kérdő tekintetű főhadnagy sok csatát megélt, túlélt csapattiszt, a polgári életben esetleg főkönyvelő. Talán ... A fényképezőgép lemezei szerencsére megmaradtak. A néhai mester fia. a szintén fotográfus Zoltán juttatta el szerkesztőségünkbe. Ki tudja, élnek-e a fotók gazdái, kiknek nevüket sem tudjuk? Reméljük ... Negyvenegy éve szabad hazánk Felszabadulásunk évfordulóját köszöntjük Negyvenegy éve szabad ha­zánk. Aprilis 4-ét méltóképp ünnepli tneg Miskolc. Felszabadulásunk évfindu­lójának előnapján. ma dél­után két órakor koszorúzási ünnepséget tartanak a Hősök Az első díszpolgárok Leninváros jubilál 1966. március 31-én hozta a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa azt a rendeletet, amelynek alapján Tisza- szederkénv nagyközséget vá­rossá nyilvánították. 19'0. április 22-én a település tör­ténete újabb fordulópont­hoz érkezett: felvehette a Leninváros nevet. Tegnap a városalapítás huszadik évfordulóját ün­nepelték a felszabadulásunk 41. évfordulójával egybekö­tött megemlékezésen Lenin- városban. A meghívott ven­dégek között megjelent Fej­ti György, az MSZMP KB tagja, a megvei pártbizott­ság első titkára, dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke, valamint Izia.szlav Genribovics Balianszinszkii. a Szovjetunió nagykövetsé­ge debreceni főkonzulátusá­nak főkonzulja. A város centrumában ál­ló Lenin-szobor megkoszo­rúzását követően a telepü­lés nagyvállalatainak és la­kóinak képviselői átvonul­tak a Derkovits Gyula Mű­velődési Központba, ahol Dóka Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára kö­szöntötte az ünneplőket, majd Hegedűs György ta­nácselnök méltatta Lenin­város fejlődésének, építésé­tprén. a felszabadulási em­lékműnél. Ugyancsak koszo­rúzási ünnepség színhelye lesz délután fél háromkor a Bartók téri szovjet hősi em­lékmű. három órakor pedig a Hősök temetőjében lévő szov­jet hősi emlékmű. Három órakor koszorúzzák meg a Népkertben a román hősi emlékművet, s a megemlé­kezés virágai kerülnek a szovjet és román sírokra is. Ma este hat órakor, ha­zánk felszabadulásának 4L évfordulója tiszteletére ün­nepi műsort rendez a Mis­kolci Nemzeti Színházban az MSZMP megyei és városi bi­zottsága. valamint a megyei és a városi tanács. Köszöntőt Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságá­nak titkára mond. A műsor­ban a Miskolci Nemzeti Színház művészei, a Miskol­ci Szimfonikus Zenekar és a 6-os számú Általános Iskola énekkara működik közre. Ma délelőtt fél tizenkettő­kor a 7-es Számú Általános Iskolában is megemlékeznek április 4-ről. s az ünnephez kapcsolódva felavatják az is­kola úttörőcsapata névadójá­nak. Vándor Sándornak a dombormüvét. Varga Miklós szobrászművész alkotását. Az ünnep alkalmából felnnlák az állami zászlói Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából, ma felvonták az állami zászlót a Gellérthegyen, a felszabadulási emlékműnél. Szerte az országban megko­szorúzták azoknak a hősök­nek a sírjait, akik a hitleri fasizmus elleni harcban az életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Történelmi sorsforduló 1945 tovaszáoak eseményei a magyar nép történelmének jeles napjai, ünnepi érzéseink elválaszthatatlan része a ba­rátság és hála, amelyet felszabadítónk, a Szovjetunió és népe iránt érzünk. Ettől a naptói érzünk itt mindent a magunké­nak: a nemzet haladó hagyományait, értékeit, a társadalom gyarapítását szolgáló szellemi és anyagi javakat, közös munkánk erényeit, eredményeit — de tévedéseit, hibáit is. 1945. április 4-étöl számítjuk történelmünk népünk számá­ra legszínesebb fejezetét. A magyar nép felemelkedésének kezdete, a társadalom, a gazdaság forradalmi megújítása, az ember emberként kezelése vált kézzelfogható valósággá e tavaszi naptól. Feltételeit a szovjet nép és vörös hadsere­gének hős honvédő háborúja, nagyszerű katonai és politikai győzelmei teremtették meg számunkra is. A felszabadulás sorsforduló, mellyel történelmi esély nyílott meg népünk és állama előtt az elmaradottság felszámolásá­ra, a fejlett népekhez és országokhoz való felzárkózásra, a világ haladó erőivel való együttműködésre. Hogyon váltottuk valóra esélyeinket? A munkásosztály és pártja vezetésével begyógyítottuk a háború okozta sebeket. Rövid idő alatt százados mulasztásokat pótoltunk, kielégítet­tük a néptömegek elnyomott és elfojtott igényeit. Valóra vál­tottuk a társadalmi igazságosság legfontosabb elveit. A kezdet gyors sikerei, a hatalom birtoklása sajnos illúzió­kat is okozott: azt hittük, az előttünk álló üt simább, az elő­rehaladás gyorsabb lesz. Népünk nagy közös vállalkozásai: o tőkés rendszer fel­számolása, a szocialista építés alapjainak lerakása, az ipa­rosítás, a mezőgazdaság átszervezése, a gazdaságirányítás reformja, az új magyar értelmiség felnevelése, és már kor­szakos feladatok megoldása utón rendszerünk ma új kihí­vások előtt áll. Egy új világgazdasági helyzet kemény gaz­dasági versenyében kell helytállni, bizonyítani életképességét és erejét. ' A pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat valójá­ban ennek a helytállási és bizonyítási szükségességnek a mi viszonyainkra alkalmazott programja. Ennek jegyében kell javítani minőségi teljesítményünket, és teljesítőképességün­ket, elsősorban a tudás, a szellemi kapacitás fejlesztése, a szervezési és munkakultúra radikális javítása útján. E felodat szolgálatába kell állítanunk, s javítanunk az anyagi érde­keltség rendszerét, fejlesztenünk a társadalom demokratikus intézményeit, az irányítás rendszerét és gyakorlatát. Mai valóságunk a munkásosztály és pártja, a vele szövet­séges parasztság — a magyar nép, a társadalom nagy kol­lektív műve. Gondjaival együtt is olyan történelmi produktum és érték, amelyet szégyenkezés nélkül vállalhatunk, amit meg kell védenünk, és tovább tói fejlesztenünk. Ma reggeli telefon Erdeink védelmében Tavasz idején szinte menet­rendszerűen beküsznntenek a száraztű-, avar- és bozóttuzek, nemritkán az erdőtüzek, s ilyenkor bizony megsokasodik a tűzoltóság dolga. Tegnap is többször vonultak végig szi­rénázva a városon a tűzoltó- kocsik. szerencsére komolyabb tűz sehol sem pusztított, csu­pán a vart (Izekhez riasztották őket. Ma reggel az iránt érdék­or Buru József né átveszi a díszpolgári oklevelet. nek eredményeit, s körvo­nalazta az elkövetkezendő évek feladatait. A városi tanács ünnepi ülésén díszpolgári cím ado­mányozásáról döntöttek. Díszpolgári oklevelet vehe­tett át Huszár Andor, a Ti­szai Vegyi Kombinát vezér- igazgatója, Buru Józsefné, a Tiszai Erőmű Vállalat mű­vezetője és Gulyás István, a leninvárosi 2. Szánm Ál­talános Iskola igazgatóját. Művészeti díjasaink A városban levő alkotó- műhelyekben dolgozók kö­zül az idén a Miskolci Nem­zeti Színház művészei kap- kitüntetést április 4. al­tak kaiméból. Blaskó Péter ér­demes művész, Szakács Györgyi jelmeztervező pedig Jászai-díjas lett. Dr. Csohány Ferenc köszöntése Dr. Csohány Ferencet, a Miskolc Városi Bíróság el­nökhelyettesét tegnap, 60. születésnapja alkalmából Kalóczkai Istvánná, a Mis­kolc Városi Pártbizottság titkára köszöntötte, és átad­ta a városi pártbizottság ve­zetésének jókívánságait. lödtünk a megyei tu/oltopa­rancsnokság ügyeletesétől: Mi okozza ezeket a tüzeket? — Inkább ki okozza! El­sősorban a kiskerttulajdono- sok, akik a jó időt kihasz­nálva tömegesen keresik fel kertjüket, s végzik a tava­szi munkákat. Ezt pedig úgy kezdik, hogy előbb a gazt, a szemetet égetik el. Nem vi­tás, ezt kell tenniük, de sok­kal körültekintőbben. Sokan nem veszik figyelembe a széljárást, ez pedig gyakran végzetes hiba lehet. A szél belekap a tűzbe, elég egy szikra, a száraz fű, az avar rögtön lángra kap, s leéghet a víkendház is. Az erdőszél­től számított kétszáz méte­ren belül tilos bármilyen tűzgyújtás, de sajnos ezt töb­ben nem veszik figyelembe. Most minden bizonnyal so­kan mennek ki a telkükre, a természetbe. Kérünk min­denkit: tartsák be a tűzvé­delmi előírásokat, fokozot­tabban ügyeljenek a gazége­tésre. az erdőkben nedig vé­letlenül se dobinnak el égő cigarettát vagy gyufát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom