Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
jfc Riadó a határon. Télen nehezebb Hidasnémeti határőrök Épül az új átkelő r if Lovas határőrök... Az idén határsértés még nem történt. Hó, tél, mínusz 5—8 tok, 1986 márciusa. Az ország legészakkeletibb része, Hidasnémeti. A tél már novemberben beköszönt errefelé, s március közepe még itt találja. Határ, országvég. Akik itt élnek, s határőrként itt teljesítenek szolgálatot — igazán tudják, mi a tél. Ez idő tájt még nincs nagy forgalom a közúti és vasúti határátkelőhelyen; a szokásos szomszédoláson kívül főleg a téli sportok szerelmesei, a sízők fordulnak meg az átkelőn. Lomnicra, Füredre indulnak, gyerekkel, családdal, a kocsi tetején ródli, síléc. Bár a Bükk- ben is hó borítja a lejtőket, a Tátra lankáit többen jobban kedvelik, elsősorban azok, akik évek óta itt hódolnak téli szenvedélyüknek. A közúti és vasúti forgalomellenőrző pont parancsnoka. Nagy Zoltán: — Bár az idén nem volt akkora hideg, mint tavaly, a munka nem volt könv- ryebb. Azon vagyunk, hogy mindenki a lehető legrövidebb időt töltse az átkelőn, minél hamarabb folytathassa útját végcélja felé. F.z idáig senki sem sértette meg a határrendet, s az átkelőhelyeken sem találkoztunk szabálytalansággal. A közúti határátkelő átépítése Tornyosnémetinél évek óta tart. Az útrakelő- ket ideiglenes „határ” fogadja, s csúcsidőszakban nem ritka a félórás várakozás sem. Az átmeneti átkelő mellett épül az új: ha átadták. a magyar—csehszlovák államhatár legnagyobb, legkorszerűbb határállomása lesz. Nagy Zoltán mondja: — Csehszlovák barátaink építik az új átkelőt, értesüléseink szerint ez év közepén. június végén, július elején már itt használatba vehetjük. Az ország északkeleti részén nálunk a legnagyobb a határforgalom, s az utasok száma az átépítés idején sem csökkent. így hát nagyon várjuk az újat, amely nemcsak az utasok A Borsod Megyei Tanács a múlt évben gyorsított vízműtársulási programot hagyott jóvá, hogy elősegítse a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátását. A gyorsított programba felvett községek között számos, Miskolc vonzáskörzetébe tartozó település található. A program kivitelezéséhez szükséges tervek' elkészültek, sőt többhelyütt a munkálatokhoz is hozzáfogtak. A készültségi fok alapján, a tervek szerint már egészséges ivóvízhez jut a lakosság Kisgyőr, Sajóhidvég, Köröm. Sajólád, Sajópetri, Bocs és Berzék községekben. Még a hetedik ötéves terv időszakában megkapják a vezetékes ivóvizet Sajószöged, Saszámára lesz kényelmesebb, gyorsabb, hanem a szolgálatot teljesítő határőrök munka- és szolgálati körülményei is lényegesen javulnak. A magyar—csehszlovák államhatár fontos része a forgalomellenőrző pont. A határszakasz rendjére a határőrőrs ügyel. — Tiltott határátlépés és kísérlet sem fordult elő az idén — tájékoztatott Bodnár István határőr százados, az őrs parancsnoka. — Tavaly nyolcán kíséreltek meg határsértést, de határőreink éberségét egyikőjüknek sem sikerült kijátszani. Együttműködésünk példás a csehszlovák határőrizeti szervekkel, s munkánkat segíti a határterületi lakosság és az önkéntes határőrcsoport is. Március 5-én a lakosság segítségével — elsősorban az önkéntes határőrök és önkéntes rendőrök közreműködésével — hiúsítottunk meg egy határsértést... A terepviszonyoknak megfelelően, az őrs nemcsak gépkocsikkal és korszerű híradóeszközökkel rendelkezik, hanem jó szolgálatot tesznek a hagyományos segítők, a lovak és a kutyák is. Az állatok speciális képzést kapnak, állandó „gazdáik” vannak, élelmezésük, róluk való gondoskodás -fáradságos munka —, de megéri, mert nélkülözhetetlen társak a nehéz szolgálatban. (illésy) jóörös, Nagycsécs, Kistokaj lakói is. A vízmű és a vezeték kiépítéséhez a megyei tanács anyagilag hozzájárul, de a lakosság is készpénzfizetéssel segíti a terv megvalósítását. A költségek fele-fele arányban oszlanak meg. Az egyik ötven százalékot visz- sza nem térítendő támogatásként kapja a lakosság, míg a másik ötven százalékkal ők járulnak hozzá a költségekhez. Az anyagi hozzájáruláson kívül számos helyen társadalmi munkával is segítik a kivitelezést. A megyében jelenleg a lakosság 69 százalékát látják el vezetékes ivóvízzel. Az új községek bekapcsoláséval ez az arány jelentősen javul. 4 városkörnyéki településeknek Egészséges ivóvíz Pillanatképek a közgy űlésről A műszaki értelmiség a haladás szolgálatában Bőven lesz E gerenda MMnfttk, lakástpitt A Beton- és Vasbetonipari Müvek budapesti és vidéki telepein az év első munkanapjától kezdve három műszakban gyártják a lakosság építkezéseihez szükséges betontermékeket. A legjobban keresett E-je- lű betongerendából — amely az előző években még hiánycikk volt — bőségesen fedezik a keresletet, ebben az évben a tavalyinál 74 800 méterrel többet, összesen csaknem 7 és fél millió métert készítenek. Lényegesen visszaszorították a lágyvasas betéttel gyártott nehézgerenda termelését. így a francia licenc alapján meghonosított, úgynevezett előfeszített födémgerendákból 350 ezer métert készítenek az idén, 75 százalékkal többet a tavalyinál. Különösen jól hasznosíthatják ezt a gerendát a kislakásépítők, mert jóval könnyebb a szokásosnál, és így autódaru vagy más emelőgép nélkül két-három ember elhelyezheti a szerkezetet. A vállalat szolnoki és miskolci gyárában néhány hét múlva megkezdik egy újfajta előfeszített födémgerenda sorozatgyártását, s abból az idén 370 ezer métert készítenek. A vállalat bőségesen kielégíti az építők igényeit födémpanelekből, béléstestekből, a járdák, kerítések, burkolatához szükséges betontermékekből is. Miké István, kétszer Ez az arc ismerős címmel mutatja be vidám, zenés műsorát a népszerű színész: Miké István. A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban ma este fél 6-kor, az Ady Művelődési Házban pedig fél 8-kor kezdődik a műsor. Az MTESZ tisztújító közgyűlésén 12 ezer borsodi aktíva nevében háromszáz küldött azt taglalta, vitatta, mit tettek, s mit tudnának tenni azért, hogy a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés hatékonyabban szolgálja gazdaságunk korszerűsítését. Nagy erőfeszítések, szerény események — ez jellemzi Borsod iparának és mező- gazdaságának VI. ötéves tervi mérlegét — mondja előadásában Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára. S aztán már a VII. ötéves tervről szól. Amelyből a legnehezebb feladatnak a termelékenységi mutatók teljesítése látszik. A 12 ezer MTESZ-aktíva — hívja fel a küldöttek figyelmét — igen sokat tehet azért, hogy szőkébb hazánkban korszerűbben dolgozzunk. * Természetesen szóba kerül az új Technika Háza. Mindenki örül annak, hogy annyi év után lassan valóság lesz. De hát hol vagyunk még attól, hogy szép termeit birtokukba vehessék a műszakiak? Mennyi erőfeszítésre és mennyi pénzre van még szükség, hogy az átadás ünnepét megülhessük... Derülünk Valaska László titkár halálosan komoly szavain: „Aki nem támogatja, legalább ne akadályozza I” Olyan segítőkre van szükség még mindig, mint az Állami Fejlesztési Bank. s a BÁEV. ÉÁÉV, ÉMÁSZ, LKM, BVK... * Egy nagy egyesület — 1300 fő — nevében szól Hernádi István miskolci vasútigazgató, a KTE helyi elnöke. Oldalakat tenne ki annak felsorolása, mi mindent tettek az elmúlt ötévben. Nekik is köszönhetjük, hogy javult Miskolc tömegközlekedése, s hogy rendezzüls végre a Széchenyi utat — egyebek között... * Több felszólaló is szóba hozza a külföldi kapcsolatok megteremtését. Jobban kellene ezt megszervezni — mondják. Aztán Valaska László ismerteti, hogyan csinálják ők, az Elektrotechnikai Egyesületben: szovjet, csehszlovák, NDK-beli, jugoszláv, NSZK-beli szakmabeliekkel fűzik egyre szorosabbra a szálakat.,. S ha már a nemzetközi kapcsolatokról van szó, szólásra jelentkezik a kassai MTESZ delegációjának vezetője, s a testvérkapcsolatokat méltatja. Aztán elmondja: tavaly ünnepelték egyesületük fenn- állának 30. évfordulóját, s ebből az alkalomból emlékéremmel tüntették ki dr. Szaladnya Sándort. az MTESZ megyei elnökét, Valaska Lászlót és Barkassp Bélát. Óriási a taps. amikor átadja a kitüntetéseket. * Dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára arról beszélt, hogy az Országos Tervhivatal és más fórumok elé terjesztették a reálértelmiség nagyobb anyagi megbecsülésének fontosságát. Talán mire ősszel sor kerül az MTESZ országos tisztújító küldöttértekezletére, már kedvező döntés születik... Ny. I. < '’k ' A ^ Va f' ■ ■■ i&.yS »$■; . •»:• '** ■'■ <v <<- >■*«<« ■ j>iix »wjví>í>>!> ?* '£%*■ t&XV**'**'' >v i>'? * ' ■■■ ’<■ "■: ^ At > V- , v #*» *&& . V. áf« <>x* '"<'&*■'> ••' ••<•■•>'>• M fc^-irts v<'>->/<$• $* ***•*< &<*>>,">*:>.>■ " ix V'<*-:x: ióv*«£ «&>*»>,$ •**> : *'>>* v v>*"x- ' ««<«•; rftof-Ki*. *>. *&&$< s*»'wx: ** *** v*. >: >.c-> , :, . WÄtÄ^<:.. I <v^. •"'" $$&’ *#<**«♦< • <0xwi iV>>^ <$»:<&*••:< &>>>** *&*{*.#•»& '***>• /\V.‘ <•*&&->>>••** ••^>xWf;.v.í v,«{: a **.& t «.. ói-». í*t>W »,?*,. *•/ *ó’;í ; • *'T ■ »:<«:•< <«V * :Óy/» %, ***-< *#>* Ó* TflpcW » *»» ítf*. ÍS<jí-x »' .<•, AÓ-ó » •'«j-'-xví {*■>>!# ■><•»■&#,:.'. f-f Wje-c; <>«g j- ti;...',■<*«> x&*■ '1^' JÓ *•' *'•' ^V '<> ';"''yf ÜÚtU< !í|v4:>,vA. íi.Ó-^« :> > <• ••'• :■• *U <■«>'$*«■. •> fct*Ó x «*«$*<-> y.<v ‘l&ftittí»- V’ Vá'**«*****« > .*»•>»* *»*«*£< ?«*•«*;: i*xt ttoí-i >i v<5<»**<«* „%ww<r ái'-iúix tim&títK l$swv*éíh*-<4' ?<«*i V,«íók*?<** ,,*&*&.< vm**»** ■:?.<#**&» ■> <<fc. * *» «Vf«**** ♦«*»• ’«•ó ÄÄ-oftÄ; Ó*«»** í!W :í vi ?&*»* ó*><- *>*« J>xs*« ; óit tt>fr:+te<<i *m. Óótx^. -iAó>tft • •• . ■■ - :" ' •; .: <•<• < .. ; c- . <>;•*•> < <• ' >' ': '' • *'*•> : ''6%£<y>'' í ffexWÁ ít íN» »WÓ aáfeK Megszokott dolog, hogy az írók dedikálják műveiket. Az már kevésbé, hogy az olvasók látják el jegyzeteikkel a köirvvet, s utána visszaküldik az alkotónak. Pedig a miskolci vendéglátás történetéről íródott könyvecskével ez történik mostanában: a szerző, Dobrossy István muzeológus jó néhány példányt kapott vissza, széljegyzetekkel ellátva. Rengeteg adatra, eddig kevéssé ismert tényre hívták fel a figyelmét, s a történész információit kiegészítették a városlakók emlékeivel. Kétségtelen, ogy a könyv, amelyet egy kis játékkal megtoldva sorozatban ismertetünk lapunkban is, osztatlan sikert aratod. Azt mondják, hogy a sikerhez szeren- cse is kell. Szerencsés dolog, ho-y egy ven- déglátóipari vállalat könyvkiadásra szán pénzt a mai kongó kas-’-'- világban. Tanulni akarunk a múltból is — így fogalmaznak a Miskolci Vendéglátóipar! Vállalatnál. További szerencse, hogy a Herman Odó Múzeumban gazdag a helytörténeti anyag, s van értő feldolgozó, alkotó történész is. S végül: szerencse, hogy a város- történet ma sokakat érdekel. Mégsem lehet a siker miértjére választ keresni úgy. hogy a véletlen szerencsét vesz- szük leltárba. Mert nem véleílen^z-rf:. hanem törvényszerű az a folyamat, atnervbetl egyre nagyobb rangot szereznek masuknak a város történetével foglalkozó munkák. Az elmúlt évek mindenkit megtanítottak orra, hogy újat teremteni, építeni csak a múlt ismeretében, tiszteletével lehet — legyen szó vendéglátásról avagy városépítésről. (kiss) Vissza, a szuzná