Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

A Rori után a Ráczét Szikszói húíor Vállalkozik a takarékpénztár Mitől függ egy új otthon ára? Csupasz szék vázak sora­koznak egymás mellett a műhelyben, az asztalon a szé­kek lecsiszolt, megtisztított darabjai. Az ódon búloralkat- részek már túl vannak az el­kerülhetetlen felújítás első fázisain. A helyszín Szikszó, az Asztalos- és Építőipari Szövetkezet telepe. A 22 megfiatalítandó szék pedig az egykori miskolci Rorári- usz cukrászda bútorzatának tartozéka. Mint arról már többször beszámoltunk: idén ismét megnyílik a Rori az átalakí­tott Pannónia Szálló föld­szintjén. Az eredeti bútorza­tát a Vendéglátóipari Múze­um visszaszolgáltatta a Hun­garHotels miskolci önelszá­moló egységének, ök a Jú- nóban tárolták a ma már ritkaságszámba menő dara­bokat, melyek azonban meg­értek a felújitásra; különö­sen, mert nemsokára ismét nagy igénybevételnek lesz­nek kitéve. A restaurálásra kiirt versenytárgyalást a szikszóiak nyerték, s a 22 széket kezelésbe vették. Az asztalok, a szekrény és a pult még a Júnóban van, ezek felújításához a főváro­si tervezők most készítik a dokumentációt. Az eddigiekről mondja a szövetkezet üzemvezetője, Béres Pál: — Az eredetileg cseresz­nyefából készült székek meglehetősen rossz állapot­ban kerültek hozzánk. A csapok például szétmentek, az illesztéshez új megoldásra van szükség. A szétszedett darabokat már megtisztítot­tuk. Az eredeti anyaggal, cseresznyefával pótoljuk a hiányzó részeket, majd ösz- szeállítjuk a vázszerkezete­ket. A székek a felújítás Fórum a miskolci rádióban Lakók és lakások A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Szerkesztősége feb­ruár 24-én, hétfőn 17 óra 10 perctől Fórum-műsort sugá­roz „Lakók és lakások” cím­mel. A stúdióba meghívott vendégek, a tanács, az OTP, valamint a MIK képviselői ezúttal a lakáshoz jutás fel­tételeivel, a végleges és ide­iglenes névjegyzékre kerülés elvi és gyakorlati kérdései­vel, a különféle OTP-köl- csönökkel, a kislakásépítés­sel, az ifjúsági lakásépítési akcióval, az új kedvezmé­nyes hitelfelvétel feltételei­vel, állami lakások eladásá­val, társaslakás építésével, az állami lakások felújítá­sával és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint ha­sonló kérdésekre válaszol­nak. A leveleket február 22-ig kérjük eljuttatni címünkre (Magyar Rádió. Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. 3527). Az adás időpontjában ez­úttal is telefonügyeletet tar­tunk; hallgatóink a miskol­ci 35-510-es telefonon kér­dezhetnek. Azokra a kérdé­sekre, amelyekre az adás­időben nem kapnak választ a hallgatók, az Észak-Ma- gyarország és a Déli Hírlap a későbbiekben visszatér. Kérdezzen! Az illetékesek válaszolnak. 1 .... Miskolci Stúdió Az elmúlt napokban me­gyénk és városunk vezetői­vel tárgyalt Tisza László, az OTP vezérigazgatója. A ta­lálkozón sok olyan kérdést elemeztek, ami közérdeklő­désre tarthat számot. Jó volt hallani, hogy a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek ellenére is tudott me­gyénk lakossága takarékos­kodni, és egymilliárd-egy- százmillió forinttal növelte a betétállományt. Megvaló­sultak a lakásépítési tervek is, több mint ötezer lakás épült fel 1985-ben a megyé­ben az OTP segítségével. Az elmúlt esztendőre is jellem­ző volt az, ami az egész tervidőszakra: tovább nőtt a magánerős lakásépítés rész­aránya. Az idén is körülbelül anv- nyi lakás kerülhet tető alá megyénkben OTP-segédlet- tel, mint tavaly — hangzott el a tárgyaláson. De látni kell azt is, hogy a lakásépí­tés, -vásárlás mind nagyobb anyagi terheket ró az ott­honteremtőkre, mivel árai­nak az emelkedését nem tud­juk megállítani. Miskolcon, igaz, még nem állt üresen lakás vevő hiányában, ám a jövőben feltétlenül jobban kell igazodni a valós igé­nyekhez, a kereslethez. Ez annyit jelent, hogy egy-egy lakás ára — s természetesen a tanácsi támogatás mértéke — attól is függ majd, hogy hol, milyen kivitelben épül. A magasabb árhoz azonban -extra minőség is tartozik: kiválasztható előre, ki mi­lyen csempét, falburkolatot, beépített bútorzatot óhajt. Miskolc és a megye leg­nagyobb gondja ma azonban az, hogyan juttasson lakást annak a jó néhány ezer igénylőnek, akinek a leg­kedvezményesebb összegek megfizetésére sem telik. S még egy szó a minőségről: Miskolc most is élen jár ala­csony lakásáraival. Ezt sok­szor azzal érjük el, hogy igénytelenebb a kivitel, szür­kül a városkép — mondta dr. Kovács László, a városi tanács elnöke. A jövőben ennek elkerülésére sokkal jobban kell ügyelni — tette hozzá. Az OTP vezérigazgatója el­mondta, hogy a hazai bank- rendszer átalakulásával vál­tozik az OTP szerepe is. Vál­lalkozóbb szellemű lesz a takarékpénztár; tőkéjével részt kíván venni — „sír— nevet” alapon — üzleti vál­lalkozásokban. Országos la­kásbankot kívánnak kialakí­tani, amely vállalkozási jel­leggel segítené az ingatlanok forgalmát. Léte megkönnyí­tené például az egyik város­ból a másikba történő köl­tözködést, lakáscserét. Üj szelek fújnak az építési tel­kek kialakításánál is. A sza­bályok arra ösztönöznek, az idővel növekvő kamatok­kal, hogy a vállalkozók mi­nél hamarabb átadják a fel­épített lakásokat — vagy a közművesített telkeket — a lakóknak, építtetőknek. 'Az utóbbi időben sökszo* panaszolták az ügyfelek, hogy zsúfoltak az OTP iro­dái, sokáig intézik az ügye­ket, nem megfelelő a tájé­koztatás. Miskolcon lényeges javulást jelentett, hogy új helyre költözhetett a megyei igazgatóság, de az OTP át­fogó változásokat is tervez az ügyfelekkel való kapcso­latában. Gyorsabb, jobb és egyszerűbb ügyintézést aka­runk megvalósítani — mond­ta a vezérigazgató —, javít­va az ügyfélszolgálatot, s bő­vítve a hitelkínálatot, színe­sítve a szolgáltatási palettát; (k—ó) Leginkább a csapokat viselte meg a használat. Az il­lesztésre új módszert kell kitalálniuk a szikszói meste­reknek. Farkasok és liiiizok a Zemplénben utolsó szakaszában megkap­ják az új kárpitot, ezt a HungarHotels szerzi be. Re­mélem, áprilisra végzünk a munkával, s az ülőbútorokat visszaszállíthatjuk Miskolcra. A berendezés többi része is megújul, mire elkészül a Ro­ri új helyisége. Az üzemvezető még em­lékszik a régi cukrászdára, egykor be-betért ide. A jó szakember takarékos mozdu­lataival mutatja be a szé­ken: hol kell pótolni mit kell javítani, hogy szép le­gyen. mint az emlékezeté­ben élő a fénykorában. Azt is megemlíti: a másik híres miskolci intézmény ,a Rácz cukrászda bútorait ugyan­csak az ő szövetkezetük re- parálja meg. Ezek lényege­sen jobb állapotban vannak. B. A. OlP-lakások A végleges névjegyzék OTP-TARSASHAZI LAKÁSHOZ JUTTATANDÓ — A KIEMELT OTP-BERUHAZASBAN ÉPÜLT ÜJ ÉS MEGÜRESEDŐ KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ — GYERMEKÜKET EGYEDÜL NEVELŐK 1968 87. ÉVI VÉGLEGES NÉVJEGYZÉKE 1. Bakus Lászlóné. Vörösmarty tt. 66. 2. őzv. Csider Istvánné, Középszer u, 2*. 3. Dohányos Zsoltné, Széchenyi út 88. 4. Dr. Eszlári Zsuzsanna, Kuruc u. 17. 5. Kalocsai Agnes, Derkovits u. 19. 6. Kristek Katalin, Engels u. 19. 7. Kunné Berács Éva, Vörösmarty u. 76. 8. Stronszki Sándorné, Bajcsy-Zs. út 7. 9. Szabó Ferencné, Nagyavas középsösor 687. 10. Szabó Zoltánné, Gyár u. 33. 11. Teszák Ferencné, Simon F. u. 2. 12. Ferenci Tibor, Klapka Gy. u.l. TÁRSASHÁZI LAKÁSHOZ JUTTATANDÓ — KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ — IGÉNYLŐK VÉGLEGES NÉVJEGYZÉKE 1. Boros Ferenc, Gorki.j-telep 19. , 2. Császár Lajosné, Papír u. 6. 3. Emődi Gyula, Schönherz Z. u. 23. 4. Esztergályos Béla, Madarász V. u. 12. 5. Falcsik Tiborné. Kandó K. u. 28. 6. Gazdig István, Acél u. 10. 7. Harkály Istvánné, Erzsébet-sétány 1. 8. Lengyel Andrásné, Pacsirta u. 37. • 9. Leveleki Géza, Sa.iópart u. 77. 10. Lórántné Papp Katalin, Fazola H. a. 3. 11. Molnár András, Egressy G. u. 8. 12. özv. Nagy Gyuláné, Középszer u. 11. 13. Nagy Jolán, Vologda u. 6. 14. Nagy Lászlóné, Park u. 16. 15. Pandula Béláné, Bársony J. a. 25. 16. Szabó András, Vörös Hadsereg u. 126. 17. Szalmenné Szoták Edit, Tárogató u. 12. 18. Tóth István. Szeles u. 32. 19. Tóth Sándor, Hunyadi u. 36. 20. Várföldi Mihály. Rába u. 32. 21. Verdes Józsefné. Tetemvár középsösor 151. (Folytatjuk) Nyt. szám Pont­szám 07826 75 14 950 06994 78 10 000 01957 79 11 600 09541 76 12 450 06568/75 15 300 05138/75 12 600 07477/79 10 100 02429 80 11 150 01037,75 10 220 08849 79 6 300 06135 77 11 400 10579 82 12 200 Gt’RESEDÖ NEM KIEMELT 198« 87. ÉVI 91242 80 20 900 09253 78 16 650 03702 76 23 900 10636 79 16 650 01281 78 17 9 20 02523 78 13 100 03431 76 9 350 09169 74 14 245 03717 77 19 150 10331/79 14 550 02028 76 13 450 02394 77 12 000 01154 75 10 500 08204/78 16 350 07842/7« 16 550 08783/76 12 850 01399 79 12 250 09022 77 10 300 01790 74 17 800 03079/78 19 700 08585.74 10 535 lugfljas-taláiozíí az Avason A Hazafias Népfront 11,(8. számú körzeti bizottsága a Hajós István utcai, 33. Szá­mú Általános Iskolában ma este 6 órai kezdettel nyugdijasitalólkozót rendez, Csaknem félezer • idős avasi lakótársukat várják erre a találkozóra, ahol tájékozta­tást adnak a lakótelep éle­téről, gondjairól, a nyugdí­jasokat érintő kérdésekről. Vadgazdálkodás és vadászat Hajtóvadászat: ropog a hő, dörren a fegyver; gratuláci­ók, vadászkürtök, ünnepé­lyes máglyatüzek a teríték mellett. Sokak képzeletében a vadászat csupán állatirtó passzió. Pedig mindez csak gondos vadgazdálkodás mel­lett lehetséges. Hogy miként történik ez? — erről beszél­gettünk Ivancsics Lajossal, a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság vadászati fel­ügyelőjével, aki 53 ezer hek­tárra ügyel a Bükkben, Szelcepusztán és a Zemplén­ben. A vad gazdálkodás óriási vagyonnak a kezelése. Egy­re nagyobb szerepet játszik benne a szaktudás. S a vad­állomány, az erdőgazdaság és a mezőgazdaság kapcso­lata rengeteg, megoldásra váró problémát vet fel. — Az erdészeten belül a vadászatnak, mint ágazat­nak, nem az a célja, hogy puszta szórakozást nyújtsunk — mondja Ivancsics Lajos. — A feladatunk az, hogy az egészséges vadlétszámot és így az egyensúlyt, biztosít­suk. Csak annyival több va­dat gondozunk, amit az évente visszatérő külföldi vadászok elejtenek. Hogy miért éri meg ide­jönni az osztrák, a nyugat­német. az olasz vadászok­nak? Magyarországon a va­dászati jog és a földtulaj­don kezelési joga kettévált. Külföldön azonban nem. Így aztán egy külföldi vadász- társaságnak lényegesen töb­be kerül tartani a vadat — és persze vállalni minden, ezzel járó költséget, példá­ul a vadkárokat —, mint kifizetni a nálunk lebonyo­lított vadászataikat. Ez per­sze komoly bevételt jelent nekünk, de kiadást is, mert azt a vadállományt, amit nálunk elejtenek a külföldi­ek, mi etetjük, mi gondoz­zuk, egyszóval mi tartjuk jól a hajtóvadászatokra. A magyar erdőkben nincs meg a természetes szelekció, hiszen nincs elég természetes ragadozó. A kóbor kutyák okoznak ugyan károkat a vadállományban, de a farka­sok, hiúzok, esetleg medvék szerepét nem vehetik át. A vadászokra hárul tejlát a se­lejtezés sok fáradságot je­lentő munkája. Az elmúlt évben sokak szívét megmelengette a hír: farkasok tanyáznak a Zemp­léni-hegységben. Annál na­gyobb volt az országos fel­háborodás, amikor a sajtó beszámolt az ordasok lelö- véséról az ügyben I varies Lajos a legilletékesebb, hi­szen az ő területén terítet­ték le a bundásokaU — A farkasok, minden el­lentétes híresztelés ellenére, komoly károkat okoznak a kemény teleken. A tavalyi pedig az volt. Azért kelleti kilőni néhányukat, mert elejét akartuk venni a to­vábbi károkozásnak. Most i» vannak farkasaink, sőt hiú­zunk is akad a Zemplénben — s lám, mégsem bántjuk: őket. jM (karnis) Hegymászók javítják A költséges állványozási költségeket spórolták meg az osztrák határ közelében le­vő csehszlovák Znaim Znrjmu városkában, ahol is a patinás városháza rene-í szánsz tornyát a prágai al­pinista klub tagjai restau­rálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom