Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

Pálmát kölcsönöznek A miskolciak javasolták Virágzik a ciklámen Hajnalonként mínusz 3—4 Olsius-fokot mutatnak a hő­mérők. A Miskolci Kertésze­ti Vállalat üvegházaiban pe­dig 22 Celsius-fok meleg és páradús levegő fogadja a lá­togatót. Barkó Tamás, dísznövény­termesztési és kereskedelmi főágazatvezető fejből sorolja a legfontosabb adatokat: — Csaknem egy hektár van „üveg” alatt, 18 üveg­házban és a pálmaházban. A szabadföldi terület 1200 négyszögöl. A pálmaházban dekorációs növények, pál­mák zöldellnek. Nemcsak el­adásra termesztjük ezeket; úiabban bérelhetők is. Egv- egy rendezvény helyére szál­lítjuk. és a növény árának átlagosan 10—15 százalékát számlázzuk Az üvegházakban a tél ki­vételével minden évszak vi­* A fréziát „hálózni" kell; mert ez tartja meg a nö­vényt — mondja Afra Erika szakmunkás A Szervezési es f ez^lesi Tu sasagnaí Tisztúiitás Miskolcon, a Technika Házában csütörtökön 13 ó-akor tartja tisztújító küldöttközgyűlését a Szer­vezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Borsod Megyei Szervezete. Dr. Mik­lós Imrének, a megyei párt­bizottság osztályvezetőiének a VII. ötéves népgazdasági terv célkitűzéseivel, és mű­szaki fejlesztési feladataival foglalkozó előadása után dr. Czabán János kandidátus, az SZVT megyei ügyvezető el­nöke számol be az 1983—85r ben végzett egyesületi mun­káról maid Csabalik István a számvizsgáló bizottság te­vék pnvséeéről Végül újra­választják az SZVT negyei vezetőségét. A tisztújító küldöttközgyű­lésre m“«»hívták dr. Trethon Ferenr nyugalmazott mi­nisztert. az SZVT elnökét, az MTESZ társelnökét is. Színe és Feszítő kérdés ciális otthon megépítésével, de érkeztek más ötletek is. Javasolták uszoda, sportli­get. önkiszolgáló étterem, vi­dámpark építését, de szere­pelt a listán a Népkert fej­lesztése, mozi az avasi lakó­telepen, a trolibuszközlekedés megvalósítása, a tévé-vételi lehetőségek javítása. E fel­adatok egy része olyan ösz- szegeket igényelne, ami nem mérhető a TEHO anyagi ere­iéhez, s akadnak célok, ame­lyekre nem a tanácsi-lakos­sági kasszából kell hogy jus­son pénz. Jó látni, hogy a tanácsta­gi körzetenként felsorolt ja­vaslatok közül sok megegye­zik a már programként elő­terjesztett célokkal. De ter­mészetesen sok az új ja­vaslat is. Az I/4-es körzet­ben játszóteret szeretnének a Szabó Lőrinc sétány mel­lé, és ugyancsak játszóteret teremtenének a Vándor Sán­dor és a Vörösmarty utca sarkán levő BÁÉV-telephely helyén (ez utóbbi megegye­zik az előzetes javaslattal). Az I/5-ÖS körzetben a Te­temvár közművesítését, szennyvízelvezetését kíván­ják megoldani, az I/6-os kör­zetben pedig a belváros par­kosítására szeretnének köl­teni. A III/1-es körzetben élők a „számos” utcák jár­dáit. útjait szeretnék kija­vítani, a III/2-es körzetbe* pedig a Győri kapuban ki­alakítandó parkolóhelyre voksolnak. Rengeteg utcane­vet sorolhatnánk még fel, ahol szennyvíz- és gázveze­téket szeretnének lefektetni, vagy az útburkolatot terve­zik kijavítani. Szép szám­mal érkeztek javaslatok par­kosítási munkákra, a közvi­lágítás fejlesztésére. • AVITA FOLYTATÓDIK Arról is értesülhettek már a városlakók, hogy az idén a lakóterületi fórumokon folytatják a megkezdett vi­tát a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről. Nemcsak a nyilatkozatok gyűlnek majd tovább, ha­nem a javaslatok is. A vég­ső döntés a tanácstagi kör­zetekben élők kezében ma­rad, hiszen a helyi célok rangsorolását, annak meg­határozását, hogy mi legyen a legfontosabb elvégzendő feladat, nekik keil elhatá­rozniuk. Ahhoz persze, hogy arról beszéljünk, mi legye* a milliók sorsa, előszói' igent kell mondanunk a TEHO- ra. A-óí Nem tudom, észrevették-e — hölgyeknek talán nem is illik észlelni —, hogy a fér­fiak mostanában gyakran tesznek illetlen mozdulatot déli irányba, beszélgetés köz­ben is? Téved, aki azt hi­szi, hogy az övön aluli tá­jak gyakori érintése az al- páriság, rosszabb esetben az exhibicionizmus (önmutoga­tás) rohamos terjedésével magyarázható. Az ok rop­pant egyszerű: a hagyomá­nyos gombolást a cipzár vál­totta fel a pantallókon, e zárszerkezetek megbízható­sága pedig egyre romlik. Különösen azóta, amióta nem fém, hanem műanyag foga­zat és húzó őrzi a férfiúi szemérmet. Lehetséges per­sze, hogy népünk általános túltápláltsága, azaz a kac- kiásan domborodó pocakok teszik még feszítőbbé a prob­lémát — hogy közéleti zsar­gonnal fejezzem ki magam —, de akárhogy is van. a cipzár-ügy megoldásra, aka1- rom mondani > (le-)zárásra kívánkozik. Láttam már Szónokot, aki beszédét mindvégig abban a tartásban mondta.végig, me­lyet a sorfalat álló focisták­nál figyelhetünk meg, sza­badrúgások alkalmával. A szünetben aztán elpanaszol­ta, hogy a szónoklat meg­kezdése előtt vett egy mély lélegzetet, s abban a pilla­natban kétségbeesve tapasz­talta: szétpattant a cipzárja. Ilyen szituáció csak rossz álmainkban fordulhatna elő, ha nem lennénk kiszolgál­tatva gyenge minőségű húzó­záraink álnok cserbenhagyá- sának. Természetesen nin­csenek sokkal jobb helyzet­ben a hölgyek sem, bár ná­luk általában nem ennyire kritikus helyen van a cip­zár. A fentihez hasonló eset­ben a gyengébb nemhez tar­tozó szónok legfeljebb me- nyecskésen csípőre tett kéz­zel mondta volna beszédét, vagy csupán arra kellett vol­na ügyelnie, hogy véletlenül se fordítson hátat a hallga­tóságnak. És akkor még nem is szól­tam arról, hogy manapság mind a női, mind a férfi­csizmák zömének is tartozé­ka a cipzár. Ha tehát ked­ves ismerősünket fél lábát maga után húzva látjuk az utcán, ne gondoljunk feltét­lenül balesetre, vagy a reu­ma támadására. Valószí­nűbb, hogy lábbelijének hú­zózárja mondta be az unal­mast. Azt hihetnénk, hogy a cip­zár-mizériát ügyesen kihasz­nálja a szolgáltató ipar. és országszerte neonbetűs rek­lámok hirdetik a javítást: azonnal és helyben. Nem kellene hozzá más, csak né­hány ügyeskezű kisiparos és Az a sok. ezer miskolci, aki tanulmányozta már p telepü­lésfejlesztési hozzájárulásról véleményt, nyilatkozatot ké­rő nyomtatványokat, jól tud­ja, hogy azon az igenen s a nemen kívül van helye a ja­vaslatoknak is. Hogy mire szeretnék felhasználni a pénzt a városlakók, az erre adott válasz legalább olyan fontos, mint a döntés maga. Nemrég összegezték az ille­tékesek azokat a javaslato­kat, amelyek eddig beérkez­tek a leadott lapokon. egy íüggönyös fülke. Ezzel szemben __„Szót kér az ol­vasó” (a Népszabadságban) és eipanaszolja, hogy a csiz­ma húzózárjának javítását rövid úton elutasította az egyik ipari szövetkezet. Az indok: gazdaságtalan mun­ka. Mellesleg: ugyanezen az oldalon arról is olvashattam, hogy szép fővárosunkban a fodrászatok zöme nem vállal hajvágást, csak akkor, ha szeszes hajmosást és szárí­tást is kér a vendég. Az in­doklás ugyanaz, mint a cip­zárjavítás esetében: gazda­ságtalan. Ha így haladunk — visz- szafelé —, akkor elkövetkez­het az az idő, amikor a kül­földről jött vendég a követ­kezőképpen számol be ha­zánkban szerzett tapasztala­tairól: a magyarok kedves, vendégszerető emberek, de általában csapzott frizurával járnak, sajnálatosan sok kö­zöttük a járáshibás, a höl­gyek szívesen tárják föl — legalább résnyire — fehérne­műjük mintázatát, az urak pedig — rángógörcsszerűen — gyakran kapkodnak oda. ahová társaságban nem ildo­mos. Vagy zárjuk be a cipzár­ügyet a régi, de jól bevált módszerrel: szépen szegett gomblyuk, s bele illő gomb?! (békés) Díszburkolás, még a havazás előtt... Ha szükséges, sát­rat húznak a fejük fölé. Ha hó van... Sátor alatt burkolnak Ma foly tatódik a Széche­nyi út rekonstrukciója. Az építők még decemberben le­dolgozták az új év első he­tének két munkanapját, ezért e kései kezdés. Igen ám, de leesett a hó. s az alatt utat építeni, burkolni, közmüvet cserélni nem ép­pen a legkönnyebb ... Az építésvezető azonban nem pesszimista: — Ha nincs nagy hideg, mínusz 15—20 fok. akkor a hó nem akadály — mondja Boncsér László. — A föld­munkákat. a közművek cse­réjét tudjuk végezni. Ha alább száll a hőmérséklet, akkor a gázcsövek hegeszté­sénél lehetnek problémáink, de a díszburkolást megold­juk akár csikorgó hideg ese­tén is. Mégpedig úgy. hogy tetőt húzunk a fejünk fö­lé... bgy, körülbelül 50 négyzetméter alapterületű sátrat állítunk fel ez alatt dolgozhatnak a burkolok. A díszkő nem fagy meg, s hogy a homok se legyen fagyott, meleg 'evegőt fúvatunk a sá­tor a la A sátort először a Munká­csy utcában állítják fel az Észak-magyarországi 4 llanit Építőipart Vállalat munká­sai. Itt folytatják a díszkö­vezést. majd következik ;a Centrum Áruház környéke. Az előzetes számítások sze­rint télen a nyár" teljesít­ményük HO—65 százalékát képesek nyújtani a munká­sok. Mindenesetre biztató, hogy a hó sem hátráltatja az építőket, nem vonulnak fagyszabadságra. « így talán nem lesz veszélyben a már­cius végi átadási határidő. Sokak előtt ismert, hogy a városi tanács szakemberei már előzetesen elkészítettek egy programcsomagot: egy- egy tanácstagi választókör­zetben mire lenne célszerű fordítani a TEHO forintjait. Voltaképp ezek a javaslatok is a miskolciaktól származ­nak. hiszen a tanácstagi je­lölőgyűléseken, a Hazafias Népfront fórumain mondták el mindezt. Azt sem árt tud­ni. hogy a javaslatokat „fo­rintosították” a szakemberek, hiszen nyilvánvaló, hogy megvalósításuk során rang­sorolni keil majd, s ez a költségek ismerete nélkül nem megy. A pontos szám­vetéshez azonban nemcsak a városlakók által befizetett összegeket lehet figyelembe venni, hiszen a városi ta­nács a TEHO minden fo­rintját megtoldja, hogy je­lentősebb vállalkozásokra is fussa belőlük. • A SZOCIÁLIS OTTHONTOL A JÁTSZÓTEREKIG Tallózzunk az eddig beér­kezett javaslatok között! So­kan egyetértenek a kitűzött városi cél, a szakosított szo­Barkócziné Kecskés Anita részt, sikerrel. rágjait megtalálhatjuk. Nyolcezer szál ciklámen vi­rágzik a legváltozatosabb színekben, hatezer tő fréziát, 16 ezer tulipánt, 10 ezer tő nárciszt gondoznak, öntöz­nek a kertészek. Ketezer cserépben van tulipán, ezer­ben nárcisz, négyezerben krókusz, öt és fél ezerben pedig jácint. Négy üvegház­ban összesen 128 ezer tő szegfű virágzik, a legkülön­bözőbb színekben. Ezt folya­matosan szedik, és szállít­ják a boltokba. A vágott zöldnek való aszparáguszból 60 ezer cserepük van. A tavalyi kemény bélből is tanulva, alaposan felkészül­tek a hideg időjárásra. Még a nyár folyamán nagy felü­leten kicserélték az üvegtáb­lákat, most pedig megpró­bálják megtisztítani az érc- előkészítő porától, hogy a le­hető legtöbb fényt engedjék át az edények. Az üveghá­több országos versenyen vett zakat ne.jlonfóliákkal borí­tották kívülről és belülről is. A téli üzemmódnak meg­felelően működnek a kazá­nok is. Gondosan kidolgoz­ták az energiatakarékossági tervet, melynek az alkalma­zása mindig az időjárástól függ, s minden esetben a nö­vények életmódjához igazít­ják. Az üveghózakban alig negyvenen dolgoznak, több­ségük nő és dísznövényter­mesztő szakmunkás. Kelle­mes környezetben, színes vi­rágok között és virágillat­ban. De senki ne irigyelje őket. Ez a szakma nemcsak hozzáértést, de lelkiismere­tességet és ügyes kezeket is kíván. Itt nem sok lehető­ség nyílik a gépesítésre; a virág nevelése, termesztése nagyüzemi körülmények kö­zött is manufakturális jelle­gű ma is. O. I. Hová guruljanak a TEHO forintjai ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom