Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-31 / 304. szám
mmm mv* i mí i twmmmmm $ # r , ^ A legszebb ét legértékesebb fajtákat mutatták be (Kerényi felv.) Szelíd jószág a lengyel hiúz Madarat tolláról... Házasodunk? Válunk? Módosítják a családjogi Régen, nagyapámnál, órákig nézegettem a suhogo röptű galambokat, és egy kezemen meg tudnám számolni azokat, akik nem foglalkoztak. ezekkel a szárnyasokkal abban a faluban. Mostanában pedig már csak itt-ott látni tenyészeteket. A galamb térigényes állat, vidékre való, és a fiataloknak már nem kell az örökké szerelmes, turbékoló jószág. Kicsi, de annál lelkesebb társaság a Miskolci Galamb- és Kisállattenyész- tők Egyesülete, ök rendeztek 28-án és 29-én kisállatkiál- litóst a 40. számú Általános Iskolában. + VERSENY A JAVÁBÓL Az iskola aulájában hosz- szú j ketrecsorok állnak, mindegyikben tipeg egy szép -galamb. Nézelődöm, de hiába a kis tábla a pontos fajtanévvel, ki nem igazodnék a sok madár között, ha Rus- ka Lajos, az egyesületi elnök nem sietne segítségemre. — Az igaz, hogy kiállítás — mondja —. de tenyésztői verseny is • folyik. Magyar- országon csaknem 200 fajtát tenyésztenek. ezek közül csak a legérdekesebbek láthatók itt. Minden sor egy versenykollekció, maximum 30 példánnyal. A nyitás előtt bírálták őket. — Milyen szempontok szerint lehet egy galambot bírálni? — Az első természetesen az összbenyomás. A fej, a szemek, a csőr, a tollszer/ kezet is fontos, de megnézik ' a rajzolatot, a testtartást és a kondíciót is. Bessenyei Mihály Forróról jött, önálló kiállítási anyagnak is beillenék a sok jószág, amit magával hozott King, strasser, mondén, hatalmas római fajták sorakoznak egymás mellett a kalitkákban. Az egykilós mondéntól a parányi kontyos galambig van itt minden. Még olyan félelmetes nevű is, mint a lengyel hiúz. Ahhoz képest elég szelíd ... + KÖLTSÉGES HOBBI Korom Sándort, az egyesületi titkárt kérdezem: mi a haszna ezeknek az állatoknak? Hiszen, mint díszek csupán kiállítási tárgyak. — Szó sincs róla — világosít föl -—, mert bár a nagy részük díszállat, van közöttük szép számmal haszon- és röpgalamb is. A postagalambok kivételével persze, mert azokat másik egyesület tenyészti. Egyébként a galambtenyésztés valóban csak hobbi. Ha akad is fölös példány, és el lehet adni, a vételárból csupán a többi madár eleségét lehet fedezni. Ha lehet... — Akkor honnan kerül pénz egy ilyen kiállítás megszervezéséhez? — Sehonnan. Ez társadalmi munka. A helyet pedig Ladányi Sándor, az iskola igazgatója ajánlotta fel, hogy a tanulók szabadidő-programját színesítse vele. + KÉTEZER A PERZSA CICA — Ezek milyen madarak? — kérdem, de már látom is a kalitka feliratát: díszpintyek. Szebbnél szebb, örökmozgó apróságok. Röpdös- nek ide-oda. és füttyögnek közben. Papagájok feleselnek velük, ezek sem nagyobbak egy seregélynél, és mint elolvasom, kétezer forint az áruk. Persze nem ők az egyedüli értékes állatok itt. A gyöntyúkoknak és a fodros cochintyúkoknak is tekintélyes az ára. A hófehér perzsamacskáról nem is beszélve: több mint kétezer forintot ér. Lustán heverészik ketrecében, de cica létére is félelmetesebb, mint a „lengyel hiúz” galambnak. Akik a szárnyasokat nem kedvelik igazán, gyönyörködhetnek a nyuszikban, a nutriákban. vagy a szebbnél szebb cicákban. A kiállított állatok elsöprő többsége galamb volt. A látogatók Ismereteit növelendő, egy fotóval vagy rajzzal ábrázolva jó lett volna valahol feltüntetni, hogy ennek a sok pazar madárnak az őse a szirtigalamb. A családjogi törvényt 1986-ban módosítani fogják. Szükség van erre, mivel nemcsak a válások száma emelkedik kitartóan, de csökken a házasságoké is. Néhány évvel ezelőtt az élettársi kapcsolat csak a társadalom peremén élő vékony rétegben volt elfogadott, s most egyre többen és többen választják ezt az együttélési formát, mert nem óhajtják a házasságban még egyszer kiszolgáltatni magukat. Ha figyelmesen elolvassuk a sajtóban megjelenő riportokat, meglehetősen lehangoló kép rajzolódik elénk. Korán megkötött, meggondolatlan házasságok, minimális ütközést sem viselő felek, türelmetlenség, vádaskodás, gyűlölködés — válás. A családban rendszerint a váláskor már gyerek is van, hiszen a házasulandó menyasszonyok jó része már terhesen áll az anyakönyvvezető elé. A válás gondolata a házasság negyedik-ötödik évére tehető, ekkor adják be tömegesen a válókereseteket, de erre az időpontra tehető a lakásgondok megoldódása is. Magyarán, amikor a házaspár végre nyugvópontra jutna, egyszer csak elválik. A válóperek kétharmadát nők adják be, és a válások nagy százaléka kölcsönös megegyezésen alapul. A bíróság az esetek 90 százalékában az anyának ítéli a gyereket vagy a gyerekeket, a férjnek pedig távoznia kell á közös lakásból. Ugyanakkor fizetnie kell a 20 vagy 40 százalékos tartásdijat, s ha jófejű a gyerek, akkor akár addig, míg diplomás nem lesz. LAKÁS ÉS LÁTHATÁS Eddig tart egy tipikusnak mondható válóper. De mi van a háttérben? Először is a férfiakat rendszerint váratlanul éri a válás ténye, ők ritkábban látnak reménytelen, megoldhatatlan akadályokat a további együttélés útjában. A közös megegyezés sokszor valótlan, erről persze a bíróság nem tud. Gyakran húzódik meg mögötte nemtelen zsarolás a nők részéről: „Ha nem egyezel bele a válásba, soha nem mutatom meg a gyereket; ha nem adod nekem a lakást, elperelem a gyerekkel együtt, és minimális láthatást kérek” — és így tovább, változatos módokon. Tehát már a megegyezéses válások sem tartalmaznak sok megegyezést. S amikor a férfi távozik a lakásból, nem részesül igazságosan a ráeső vagyontárgyakból. Gondoljunk bele abba, hogy mennyiért lehet ma lakást venni?... A férfi azonnal be nem hozható, hátrányos helyzetbe kerül, ami a tartásdíj fizetésével csak súlyosbodik. Tételezzük fel, hogy a magyar apák nagy része becsületesen fizeti a gyerektartást. Aztán egyszer- csak újra nősül, és az új házasságból lesz egy közös gyerekük. Az új feleség nem mehet gyesre, mert a húsz százalékkal megterhelt fizetésből sem mindig lehet gyerekeket eltartani. A különmunkák? Azokból is vonjak a gyerektartást. De nézzük meg a volt feleség helyzeté is. Ha újból férjhez megy, s gyereket szül, a gyed vagy a gyes mellé pontosan megérkezik a havi gyerektartás. Ugye nem kell magyarázni a két helyzet közti különbséget? A családjogi törvény alkotóinak tehát volt dolguk elég, amíg a készülő módosítás minden pontját alaposan mérlegelték. Egy dologra sajnos az új törvény sem tér ki. Ez a családjognak a legsötétebb, legkuszább pontja: a gyermekláthatás. Mivel nálunk már a válások is gyűlöletben és egymás tönkretételében fogannak, a láthatás kizárólag az anya személyén, intelligenciáján, vagy annak hiányán múlik. Ha nem akarja, hogy az apa Sok volt az idén a baleset a közutakon. Az Állami Biztosító Borsod Megyei törvényt lássa a saját gyerekét, éhekig tud háborítatlanul mesterkedni, és a gyámhatóság ehhez még sokszor akaratán kívül hozzá is segíti. Natuntc ugyanis az a szokás, hogy elég egyetlen elmarasztaló szó az apára, és már ugrott a láthatás. Fel van adva a lecke a törvényalkotóknak! VAGYONI SZERZŐDÉS Lássuk, mire számíthatunk biztosan: a nőknél felemelhetik a házasodás korhatárát. Tervezik a házassági vagyoni szerződés felújítását, aminek az a lényege, hogy már a házasságkötés előtt elosztják a bevitt vagyont. A lakásról is egyértelműen határozni szeretnének a jogalkotók a válás esetére. A gyerektartás összege is módosul, mindig a két fél anyagi helyzetétől függően, s nem automatikusan, ahogy eddig történt. Nagyon lényeges módosításnak tűnik — bar a kivitele elég bonyolultnak látszik —, az, hogy a lakásból távozót nagyobb összeggel kártalanítani kell. Azaz nem lehet a közös öröklakás ráeső részét pár száz forintos részletekben fizetgetni a férjnek az idők végezetéig, ahogy az eddig történt. Kérdés persze, hogy a lakásban maradónak honnan lesz erre pénze? S. A. Igazgatósága hejőcsabai Gépjármükár-rcndezési Fiókjának vezetője, dr. Gaál Zoltán: — Sajnos, nagy forgal- 'munk volt ebben az esztendőben, összesen 23 000 kárt rendezett fiókunk, ami 10— 11 százalékkal haladja rrteg az előző évit... Nőtt a kárkifizetések összege is: Borsod megyében az autósok az idén 117 millió forintot vehettek fel a Biztosítótól, ez 17 százalékkal haladja meg az 1984. évit. — Hogyan alakult az úgynevezett totálkáros gépjárművek száma? — Ezzel sem dicsekedhet megyénk. Mintegy 400 (!) totálkáros gépjárművel (zömében személygépkocsikról van szó) kellett foglalkoznunk, Tulajdonosaik közül 47-nek sikerült kiharcolnunk az azonnali kocsicse» rét... — Gondok? — Akadtak bőven. Elsősorban a rossz anyagellátás. Emiatt elhúzódtak a javítások. Kevésnek bizonyult a javítókapacitás is... Idős gépkocsiknál néha egyszerűen nem lehet mit csinálni, annyira nincs alkatrész. (karnis) A dinoszaurusztól a részesekig n n Beszélgetés egy (5 éves) fiatalemberrel A riportalany 5 éves múlt. Korát meghazudtoló bölcsességgel boncolgatja az élet nagy kérdéseit. Amikor bekapcsolódunk a beszélgetésbe, éppen kedvenc témájáról, az ősáilatokról beszél. — Ez brontoszaurusz. vagy dinoszaurusz. Ügy tudtam meg a brontoszauruszt. hogy valahol láttam egy ilyen brontoszauruszfé- lét. vagy dinoszaurusz volt, azt nem tudhatom egyelőre, és mondta apukám, hogy az brontoszaurus volt. És hosszú a nyaka, tüskék voltak rajta, olyan jó erős három, szögletes tüske és talán növényevők voltak. Ügy haltak ki. hogy jég omlott rájuk. És olyan hideg volt, hogy a brontoszáuru- szok tőle meghaltak. És akkor már ősemberek is voltaic. Husángjuk is volt. — És azt mire használták? — Hogy agyonüssék a vadakat. És a legfiatalabb ősember egyszer rábukkant a barlangban egy ősmedvére, és használtak szúrós fát, és azt beleszúrta, de az nem hagyta magát és agyontaposta. Olyan nagy volt, hogy agyon tudta taposni. De azt még nem meséltem el, hogy egy kismedve örökre elaludt, mert nem volt elég zsír a bőrében. És meghalt az ősmedve. — Az emberek nem alszanak téli álmot. Erről mit tudsz? — Annyit, hogy délben is most már alusznak. De csak a gyerekek. — Miért alszanak a gyerekek ebéd után? Ezt azért kérdezem, mert tudom, hogy te nagyon nem szeretsz aludni ebéd után. — Hát igen. mert nekem a szemem nem merül ki. csak délután felé néha. — Miért van akkora szükség, hogy aludjál? —. Mert nagyon gyenge leszek, és a végén meg kihalok, mint az ősök. Ha nem jól táplálnak, ilyen maradok és a végén kipusztulok. Annyit még nem mondtam el, hogy az ősemberek vizet ittak mindig. A bort, a sört, meg a pálinkát én nem szeretem. hogyha isszák, mert be is részegülhetnek tőle? — És milyen a részeg ember szerinted? — így cikcakkban megy és rabolgat. — Hogyhogy rabolgat? — A sör meg a sok pálinka okozza ezt. Meg van olyan ember is, aki agyvérzést kapott. — Akkor talán a te kedvenc ősembereid egészségesebben és boldogabban éltek. — Igen, mert nem volt kitalálva a sör, a pálinka, a bor. meg a kóla se... hát csak vizet ittak, azért voltak egészségesek. tje Totálkáros kocsi a hejőcsabai gépjárműkár-rendezési telepen (Kerényi László felvétele) Borsodban, az idén Acpáz loll« kocsi jjc Egyes fajtáknál követelmény a megfelelő testtartás is (mács) Ny. L
