Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-31 / 304. szám
Az év fordulóján Mii éri el mii réméi? (Folytatás az 1. oldalról) + Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgató- helyeites-fömérnöke, dr. Sté- fán Márton: — A vízügyi szolgálat nem kis mértékben az időjárás függvénye. Az elmúlt évben területünkön az volt a jellegzetesség, hogy az év elején Miskolctól nyugatra a száraz, aszályba hajló, Miskolctól keletre pedig inkább a nedvesebb időjárás volt az uralkodó. Március közepétől megindult az olvadás, melynek következtében jelentősebb árvizek vonultak le a Tiszán, a Bodrogon, a Bold- ván, a Szuhán és a Rakacán. Május közepén a felhőszaka- dás-jellegű zivatarok következtében viszonylag nagy részek kerültek belvíz alá, a szivattyútelepeknek és -állásoknak folyamatosan dolgozniuk kellett. A júniusi, Me- dárd-idöszaki tetemes csapadék hatására árvizek alakultak ki Mezőkövesd térségében, a Szuha patakon és a Heves megyei Tárnán, valamint a Hernádon. A legszokatlanabb időszakban bekövetkezett árvizek sok mező- gazdasági és vízügyi kárt okoztak, a védekezés ellenére is. Az év elején ötvenkét napon keresztül dolgoztunk a jégkár elhárításán. A jégtörőhajók és a robbantóosztagok, valamint az esetleges árvíz kivédésére a parti szolgálat megbirkózott a nem mindennapi feladattal, hiszen a torlaszokban 5-7 méter vastagságú jég alakult ki. Meg kell említeni, hogy az idén is .volt néhány helyen. a Sajón és a Bódván rendkívüli vízszennyezés. Az év krónikájához tartozik, hogy — többek között — hosszabb időre ivóvíz-korlátozást kellett elrendelni. A jövő esztendei munkáink közül kiemelkedő lesz a Sajó árvízvédelmi töltésének mindkét oldalon való megerősítése Miskolc térségében. A Miskolci Nemzeti Színház színművésze, Gáspár Tibor: — Ez a hatodik évadom a Miskolci Nemzeti Színháznál, és soha rosszabb ne legyen. Azzal együtt, hogy jelenleg katona vagyok. Tíz évvel ezelőtt már eltöltöttem tizenegy hónapot bakaruhában, s az idén augusztusban ismét behívtak. Még másfél hónapom van hátra, azután ismét „visszavesz” a színház. Most ugyanis vendég Vagyok. Miskolcon katonáskodom, a laktanyában igencsak öreg vagyok a 28 évemmel. A próbákra, előadásokra kiengednek úgyhogy panaszra semmi okom. Igaz, „civil” ruhát csak a színpadon hordhatok Néha megkérdezik tőlem, nem irigylem-e a bátyámat, Sándort, aki Pesten játszik, és gyakran szerepel filmben, tévében is? Igaz, hogy engem nem ismernek az országban, de művészileg tökéletesen kielégítenek az itteni feladatok. Meg különben is: ez egy hosszú távú, nem pedig sprint pálya. Nagyon jóban vagyok a bátyámmal. megnézzük egymást a színházban, és persze a feleségét. Bánsági Ildikót is. Az idén a Kegyencben Palladiust játszom. A kék madárban én vagyok a Kenyér, most pedig az Ahogy tetsziket próbáljuk, ebben Silvius szerepét kaptam meg. A bemutató január 10-én lesz.-4- A felsözsoleai Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Deres István: — Számunkra csak jobb év jöhet, mint 1985 volt. Ha egy szóval kellene jellemezni az esztendőt, ennyit mondanék: veszteséges. Különösen a növénytermesztési főágazatunk volt az. A kalászosoknál a hozam 1-1,5 tonnával maradt el a tervezettől, a napraforgó a várt hektáronkénti 25 mázsa helyett 12 mázsát termett. A meggy és a cseresznye alig egyharmadát hozta a reméltnek, a körtéből is feleannyi volt, mint máskor. Elégedettek csak a kukoricával és az almával lehetünk, az előbbi 7,2 tonnát, az utóbbi 30 tonnát termett hektáronként. Persze ezek nem kompenzálják a veszteséget. Az állattenyésztési ágazatunknál nőtt a hozam, de nem hiszem, hogy nyereséget produkálnánk. Ipari tevékenységünk is gondoktól terhes. két ágazatot fel kellett számolni, s piac hiányában megszüntetjük a radiátorgyártást. Ami biztos: 86-ban az Elzett Művektől és a Járműjavítótól kapunk megrendelést, ennek ellenére rendkívül nehéz partnert és piacot találni. Megpróbálunk saját erőnkből kimászni a „gödörből”, de természetesen tető alatt nem dolgozhatunk, az időjárásnak ki vagyunk szolgáltatva. Elvetettünk 1312 hektár búzát, nem a legjobban kelt ki, de most már fejlődik. Most, 1985-ben kell megalapozni 1986-ot, s jól megalapozni, s ezért mindent megtesz tagságunk. + Körösi István, ügyve> a elnöke: a DVTK — Sportolóink elmúlt évi helytállásával nagyjából elégedettek lehetünk. Remekeltek a birkózók, az atléták, megálltak helyüket a súlyemelők, a kosárlabdázók, a vívók, a tájfutók. Csalódást elsősorban labdarúgóink okoztak, nekünk s közönségünknek egyaránt. Soha olyan kiemelt támogatást nem kapott a DVTK a város vezetésétől és a bázisvállalatoktól, mint a leköszönő esztendőben. Miután megteremtődtek a minőségi munka feltételei, azt várom sportolóinktól: még eredményesebb esztendőt zárjunk 1986-ban. A labdarúgók célkitűzése változatlanul: az NB I. Atlétáinktól, tájfutóinktól és vívóinktól az eddiginél is szebb sikereket remélek, birkózóinktól és súlyemelőinktől pedig azt várom: folytassák hagyományosan nagyszerű szereplésüket. Kosárlabdázóinknak többet kell produkálniuk. Nagyon sok múlik azon. hogy a DVTK- ban dolgozók — edzők, vezetők, technikai személyzet — hogyan teljesítik a magasabb követelményeket, s hogyan kérik ezeket számon a sportolóktól. +: Töltés után főzik és füstölik a virslit Torta, süteményt virsli? debreceni páros ünnepi asztalra A Miskolci, Vendéglátóipari Vállalat Szeles utcai cukrászüzemében 24-en dolgoznak, korábban három, most A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 9. A Kúra korcsmáiéi a Grand Hotelig Jjc A Grand Hotel Az 1702-ben készült miskolci ún. kötél- könyv (összeírás) szerint a mai Széchenyi út—Kazinczy utca északnyugati részén a város egyik legkorábbi, feljegyzéseinkben folyamatosan nyomon követhető korcsmája, a „Kúra korcsma” állt. Egy 1775-ben készült összeírás az elnevezésre még emlékszik, de az épület már nem létezik. Lebontották, de sokkal valószínűbb, hogy leégett, s ez volt az oka annak, hogy a diósgyőri koronauradalom 1767-ben új alapokra új épületet emelt. Ennek az ötszobás, konyhával, kamrával ellátott, s alápincézett épületnek már Három Rózsa korcsma a neve. A 19. század elején még ugyanez az épület funkcionál, elnevezése pedig uradalmi vendégfogadó. Ez a fogadó nem a sarki telken épült, hanem nyugati irányban (a színház felé) a második telken. Ezt lebontották, s 1878-ban, az árvíz előtt építették fel a most mór mind a két telekre kiterjedő új Három Rózsa fogadót. Mindez azért érdekes, mert amikor Kossuth Lajos 1840: augusztus 16-án, zempléni útjáról Pest felé menet megállt Miskolcon, s az összegyűlt polgárok előtt beszédet mondott, az nem a mostani épület erkélyéről hangzott el — mint ahogy ezt számos miskolci leírás véli —, hanem a régi fogadóból, amely előtt a szemtanú napló jegyzetei szerint egy olaj lámpa világította meg a hepehupás kövezetét. Itt volt akkor a gyorskocsijárat második városon belüli megállója (az első a Korona előtt volt). A Három Rózsa a legtöbbször nevet változtató miskolci fogadó. Még abban az épületben, amelynek erkélyéről Kossuth beszélt, 1851-ben megszállt felső-magyarországi körútja során Albrecht főherceg, az újonnan kinevezett katonai és polgári kormányzó. A koronauradalom mint tulajdonos a fogadót a vendég távozása után Grarid Hotelre keresztelte át. Ezt követően minden későbbi új tulajdonos a fogadót és szállodát a maga nevéről hirdette. A szálloda történetében fontos dátum volt a korábban is említett 1878-as évszám. Ezt megelőzően ugyanis 1872-ben a nagyhírű fogadót a koronauradalomtól megvásárolta Szabó Gyula és a jeles görög kereskedő, Pilta Miklós. Az volt az elképzelésük, hogy az épületet lebontva, a sarki telket megvásárolva emeletes szállodát, impozáns, minden igényt kielégítő vendéglőt építenek. 1878 januárjára, tehát pontosan fél évtized alatt elkészült az új Három Rózsa, amellyel azonban építtetői már nem tudtak mit kezdeni. így került új tulajdonoshoz, s így nyílt meg még ez év novemberében, 40 szobával Grand Hotel Stöger- mayer név alatt. A megnyitást óriási reklám kísérte, a napi sajtó tele van hírekkel, hirdetésekkel, de még a jelesebb szállóvendégek listáját is közlik. A szálloda fénykorát éli, amikor 1887-ben meghal Stőgermayer Alajos, s már az év végén új név kerül fel a homlokzatra. 1891-ig itt működik Dresdner A. szállodája. Ö is, mint elődei, nagy anyagi áldozatok árán újra berendezi a szállodarészt, s átalakítja. újrabútorozza a vendéglői részt. 1891- ben ismét új bérlő nevét jegyzik, Seper István (korábban a pályaudvar restijének vezetője) személyében. 1898-ban üzletvezetőnek szerződik hozzá a később legendás névre szert tevő Böczögö József. A Seper- szálló és -étterem csaknem egy évtizedig tündöklik. A hanyatlás akkor kezdődik el, amikortól újra vendégeket fogad az új Korona, s ide szegődik Böczögö is. aki a Koronából hosszú időre fővárosi szintű, nagy szállodát hoz létre. Ahogy a Korona felvirágzrk, úgy veszíti el korábbi hírnevét a Grand, s marad mindvégig másodrendű intézmény. 1910-ben már Kepes Szállodaként reklámozzák a miskolci kalauzok. 1914-ben csődbe jut Kepes. őt magát is letartóztatják. Kepes után rövid idő alatt három bérlő bukik bele a vállalkozásba. Ebben a kényszerhelyzetben születik meg a döntés, amelyről az 1929/30- as cím- és lakás jegyzék tájékoztat: az emeleti szobák lakásokká alakultak át. A földszinten üzlethelyiségek üzemelnek, így Fridman Mór neve alatt működik tovább a Grand Kávéház. Később megjelenik a Kígyó Gyógyszertár, majd Kazinczy utca 1. sz. alatti bejárattal 1956-ig az Avas Kávéház. Napjainkban a Széchenyi úti oldalon ruházati bolt. fényképészszalon, a kapuátjárón túl a Kígyó Gyógyszertár és a Kazinczy Könyvesbolt üzemel, míg a Kazinczy utcai oldalon az Avasi Kávéházat és az Avasi Diánk Bárt találjuk. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: * jövő kedden.) két műszakban. A vállalat saját igényein kívül, innen elégíti ki néhány nagy ABC megrendeléseit is. A cukrászok a napi készítményeken kívül több mint félezer feliratos újévi malacot, 150 kilogramm pogácsát, 50 kilogramm édes teasüteményt, sajtos rolót, és — nagyrészt megrendelésre — 300 újévi tortát készítenek többek között. A Petőfi Sándor hatszoros vállalati kiváló brigád és az aranykoszorús Angela Davis kollektíva viszonylag mostoha körülmények között, szűk helyen, de nagy hozzáértéssel dolgozik. Itt kevés munkafolyamatot lehet gépesíteni; hagyományos módon, manufakturálisan, tehát kézzel készítik a sok finomságot. Nagy figyelmet fordítanak a higiénia követelményeinek betartására. A munkát 31-én délután 2 órakor fejezik be, de elsején reggel ismét a munkapadok mellett lesznek. * A nyugatnémet gyártmányú virsligyártó gép 800— 900 kilogramm virslit tölt meg egy óra alatt. A Borsod Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat miskolci kombinátjában — amint ezt Iczkovits László megbízott termeltetési és áruforgalmi igazgatóhelyettes elmondta — az idén összesen 90 tonna virslit gyártanak. Ebből ezekben a napokban 7 tonnát szállítanak a megrendelőknek. Ennek a fele — mint általában az itteni készítményeké — Miskolcra kerül. Marhahúsból, kevesebb sertéshúsból és sertésszalonnából, fűszerek hozzáadásával készítik a tölteléket, és háromféle burkolóanyagba — műbélbe, emészthelő műbélbe és juhbélbe — töltik. Azt is megtudtuk, hogy a virslit nem főzni kell, hanem csak melegíteni 80 fokos vízben, körülbelül három percig, mivel már a gyárban egyszer már megfőzték, a füstölés előtt. A műbelet még a főzés előtt, tehát hidegen lehet a legkönnyebben eltávolítani. A virsli szavatossági ideje nyáron négy, télen hat nap. Debreceni párosból az év utolsó napjaiban hét tonnát, hot dogból pedig öt tonnát gyártanak. A tőkehúson levő fejen és lábon kívül 80 tonna kocsonyahúst hoznak forgalomba. Az év utolsó napjaiban 170 tonna sertéshúst és 20 tonna marhahúst kapnak a boltok, ennek a fele szintén Miskolcra kerül. A karácsonyhoz hasonlóan, szilveszterre is jónak ígérkezik az ellátás — és a választék sem szegényes. Sütőbe kerül a búrkifli Cserél a magánkereskedő is Jó tudni: a magánkískeres- kedők 2000 forint alatti vásárlásnál nem kötelesek ugyan számlát adni, ám a nyolc napon belüli csere rájuk is vonatkozik. A tapasztalatok szerint az ajándékként vásárolt —, de végül méasem megfelelő — cikkekét a magánkereskedők a karácsonyi ünnepe’- után minden további nélkül kicserélik Pénzt azonban — s erre nem is kötelezhetők — nem acuiaK vissza.
