Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-24 / 300. szám

Először együtt: Kern és Gálvölgyi Előzetes a szilveszteri Miskolcról is olvasókat vonz rádiókabaréból városi könyvtári hálózat szebbje fiókkönyvtáraival. (Sőt, nem egy túlzsúfolt fiók- könyvtár szívesen cserélne vele helyiséget.) És szakmai fedezete is városi szintű. hordja miskolci otthonába az olvasnivalót. Friss érdeklődé­sű maradt, figyelemmel la­pozza a kortárs írók könyve­it, s kedveli az útleírásokat is. Csak az apró betűk már fárasztják a szemét, ezért a nagyobb betűs könyveket ké­ri __ A fiatalabb nemzedék tag­ja ifj. Tóth Miklós, az Észak- Magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat főgépésze, aki még itteni iskolás korában barátkozott össze a könyv­tárral. Felnőttként Miskolcra nősült, oda is költözött. Ám ide jár vissza könyvekért. Most továbbtanul, ezért főleg szakirodalmat olvas. ■ ■ Van miből választani. A 21 ezer kötet között megtalálha­tók a különböző ismeretágak középszintű szakkönyvei is. A felsőzsolcai könyvtár két­szintes, igényes ízléssel be­rendezett otthona állja az összehasonlítást a miskolci Elszabadult a szeretet A gyerekeknek korukhoz illő — Igaz — jegyzi meg a könyvtár vezetője, a kilenc éve itt dolgozó Gyükér Zsu­zsa —. a szakmai a mód­szertani munkában sok se­gítséget kapunk a miskolci városi könyvtár új1 részlegé­től, a „vonzáskörzeti köz­ponttól”. Onnét küldik a fel­dolgozod katalóguscédulákat, az ottani munkatársaink hangolják össze a könyvren­deléseket, s kívánságaink szerint segítenek író-olvasó találkozók megrendezésében. Legutóbb igen sokan jöttek el olvasóink közül a me­gyénkben költő. Kalász Lász­ló meghallgatására, őrá de­rűs közvetlenségéért, az őt kísérő Kulcsár Imre színmű­vészre pedig a versek él­ményszerző megszólaltatásá­ért emlékezünk szívesen. A gyermekekhez pedig ép­pen a könyvtár 10. születés­napján, december 4-én jött el Nagy Franciska írónő, akit Az űrbicigli, meg A zöld ör­dög című kötetei kis hősei­ről faggattak az itteni lá­nyok, fiúk. ■ ■ Az egészséges emberi szer­vezethez hasonlóan a felső­zsolcai könyvtáron is szem­beötlő a gyermekkori” fej­lődés. Tíz év alatt meghá­romszorozódott a könyvállo­mánya. A nagyközségi tanács a „nehezedő gazdasági felté­telek között” sem csorbította az évi 60 ezer forintos könyvbeszerzési keretet. Ezenkívül hatezer forint jut folyóiratok előfizetésére. S nemcsak a hagyományos is­merethordozók száma gya­rapszik. Egy zenekuckó ki­alakításának reményében — jól be lehetne rendezni ezt a könyvtár tetőterében! — már hanglemezeket, magnó- kazettákat is vásárol a könyvtár. Berecz József >(c Télapó a könyvtárban ... programokat szerveznek. Amikor vonzáskörzetről szó­lunk, egyoldalúan arra gondo­lunk csak, miként hat a nagy­város a környező településekre. Pedig a vonzóerő kölcsönös is lehet. Szemléletesen tanúsítja ezt a felsőzsolcai nagyközségi könyvtár példája. Innét ke­vés híján ezer beiratkozott olvasó kölcsönöz rendszere­sen, s közülük többen Mis­kolcról járnak ide. A leghűségesebb olvasók egyiké Pásztor Lászlóné — Jolánka néni —, aki nyugdí­jas létére besegít még régi munkahelyén, a nagyközségi tanács hivatalában, s az itte­ni megszokott könyvtárból festette Verebes István, aki több számnak is a szerzője. A pinceműsort Nagy Bandó András vezeti. Az úgyneve­zett alapot és felépítményt az Államigazgatási Főiskolán vettük fel. ezzel is erősítve a dolog marxista jellegét. A legtöbb műsorszamot a fel­vétel előtt már kipróbáltuk egy művelődési ház közönsé­ge előtt. — Először szerepel együtt Kern András és Gálvölgyi János, akik Sinkó Péter pa­ródiáját adják elő. Hogy esetleges harmincegyediki hallgatóink ne maradjanak le teljesen a tévészilveszter­ről, kapcsoljuk a televízió közvetítő kocsiját. Ahonnan Kern és Gálvölgyi jelentke­zik. Bicikli­tolvajok Karácsony hetében a vál­tozatos tévéműsorban is filmcsemegének ígérkezik a „brüsszeli tizenkettő” közé sorolt Biciklitolva jók. Talán nem mindenki tud­ja, mi az a „brüsszeli ti­zenkettő”. Nos, 1858-ban a brüsszeli világkiállítás al­kalmából megszavaztatták a különböző országok képvi­selőit arról, mely filmeket tartják a legjelentősebbek­nek az 1895 és 1955 között készültekből. Az így alakult lista 12 filmje: Patyomkin páncélos (Eizenstein). Arany­láz (Chaplin), Biciklitolva­jok (de Sica), Jeanne d’Arc (Dreyer), A nagy ábránd (Renoir), Gyilkos arany (Stroheim), Türelmetlenség (Griffith). Az anya (Pudov- kin), Aranypolgár (Wellés), Föld (Dovzsenko), Az utolsó ember (Murnau). dr. Caliga­ri (Wiene). Azóta eltelt har­minc esztendő, új alkotások születtek, ma bizonyára másféle rangsor állna össze, de az is bizonyos, hogy a brüsszeli tizenkettőből sok szerepelne benne. Ez így természetesen üres fecsegés is lehetne. Rajkov azonban bizonyított. Művé­szet-pszichológiai laboratóri­umot hívott életre, amelynek elképesztő eredményei előtt a legkritikusabb elmék is lábhoz tett fegyverrel tiszte­legnek. Vegyük például Irina Ara- nova orvostanhallgatót. Ecse­tet soha nem fogott a kezé­be. Ha rajzolt, akkor gyer­mekkorában, krétával, ugró­iskolát az aszfaltra. Rajkov kéthónapos kezelés során felébresztette benne a vá­gyat, hogy a festő szemével nézze a világot. Két hónap múltán — hipnotikus álom­ban — úgy festett, hogy al­kotásaira a hivatásos művé­szek is felfigyeltek. Moszkvá­ban volt már kiállítás hip­notikus álomban festett ké­pekből. Jó, jó, dehát mindez hip­notikus álomban történik! — mondhatja bárki. Ott va­gyunk tehetségesek, ám mii érez az ember, ha felébred? Csalódást? Az illúziók össze­omlását? Ellenkezőleg! Egy matematikus, ugyancsak Raj­kov professzor páciense ar­ról adott számot, a ke­zelés után kibontakozott benne a készség arra, hogy tudományos képességeit éber állapotban a kellő pillanat­ban tudja összpontosítani. Különben eddig sem volt titok, hogy álmunkban sok­* Hipnotikus álomban ... szór olyan megoldások jut­nak eszünkbe, amelyeknek nyitját ébren hiába kerestük. Puskin maga vall arról, hogy sok híres költői alkotása elő­ször álmában körvonalazó­dott. Híres táblázatát Men- gyelejev először ugyancsak álmában pillantotta meg. Az is régi tapasztalat, hogy más a hangulatunk egy derűs, vagy éppenséggel rémálom után. Ez adta az ötletet Raj­kov professzornak, hogy ar­ra alkalmas egyéneknél köz­érzetet javító álmokat prog­ramozzon be. Innen már me­gint csak egy lépés, persze, merész lépés volt az, hogy egyesek éppen Rajkov segít­ségével önmaguk programoz­zák be saját álmukat. Raj- kovnak sikerült egy hipertó­niás beteget arra ráhangol­nia, hogy hipnotikus álom­ban egészségesnek érezze magát. Úszott a tengerben, napozott, sétált a parton, és így tovább. A páciens jó hangulata ébredése után is megmaradt... Később ez a beteg, Rajkov ellenőrzésével, magának programozott be gyógyító álmokat. Vajon a hipnózis, sőt, az önhipnózis mint új módszer valamiféle egyetemes gyógy­mód lesz a betegségek leküz­désére, vagy éppenséggel művészi képességek kialakí­tására? Szó sincs róla! Vla­gyimir Rajkov professzor hangsúlyozza, hogy egyrészt a hipnózis senkibe se tud belevinni olyan tulajdonsá­gokat, amelyek eredetileg nincsenek meg benne, más­részt korántsem mindenki alkalmas a hipnózis befoga­dására. Hável József Bérbe adnánk fürdőink területén a napozópadok, gyékények, hintaágyak, fürdőruhák, sport­eszközök kölcsönzési jogát, valamint az olajozást. Érdeklődni lehet személyesen a vállalat központjában (Mis­kolc, József Attila u. 78.) Molnár Ferenc gazdasági igaz­gatóhelyettesnél, vagy Delneky Miklós fürdöosztályvezetönél MISKOLCI VÍZMÜVEK, FÜRDŐK ÉS CSATORNAZASI VÁLLALAT Megújult a Big Ben Mintegy karácsonyi aján­dékként a londoniak és a turisták számára, a világ egyik legjellegzetesebb óra­tornya, a Big Ben, két év után levetette állvány- és műanyagleplét, hogy meg­tisztítva és kijavítva ismét a főváros jelképévé váljon. A Westminster palota, az­az a brit parlament épületé­nek keleti tornyát, amely 314 láb (körülbelül 100 mé­ter) magas, 1983-ban kezd­ték mosdatni és renoválni. Ezt megelőzően 1934-ben ka­pott utoljára ..teljes kozme­tikai kezelést”, amikor hosz- szú évtizedek szennyeződése és a galambok már nagyon kikezdték anstoni és york- shire-i magnézium tartalmú mészkő felületét. Kisebb javításokat persze folyama­tosan végeztek rajta, főleg az ötvenes években, amikor a háborús sérüléseket igye­keztek eltüntetni. Most alaposan lemosták, számtalan oromdíszét újra aranyozták és a szakértők véleménye szerint legalább 75 évig nem kell majd hoz­zányúlni, hiszen a londoni levegő most sokkal kevésbé szennyezett, mint egy félév­századdal ezelőtt volt. A szív eszter-vízkereszti rádiókabaré konferanszié ja: Ve­rebes István A szilveszteri rádiókabaré részletes műsora már ismeretes, de talán tud némi „intimitás­sal” szolgálni a szerkesztő-trió névsorban is első tagja: Far- kasházy Tivadar. Arra kértük, mondja el: mit hallunk és mi­ért? — Mi már évek óta Víz­keresztre készítjük a szil­veszteri kabarét. Az év utol­só napján általában a tévét nézik az emberek. Minket józanul — kijózanodva -r-, az új évben is meglevő régi gondoktól terhesen hallgat­nak, erre kell felkészülnünk. És nekik is. — Az idén szinte elszaba­dult a szeretet. Mi is a sze­retet jegyében állítottuk ösz- sze a két és fél órás kaba­rét, amelynek végén közösen énekelünk egy dalt, az éhe­ző humoristáknak ajánlva. A műsor első része a gazdasá­gi alapot vizsgálja, a máso­dik a felépítményt. Időnként pedig kapcsoljuk a pincét. — Ez a pince egy belváro­si pinceklub, az itt elhang­A „brüsszeli 12 ’-be tartozik (Hámor Szabolcs felvétele) zottak azt támasztják alá. hogy lefelé korlátlanok a le­hetőségeink. Például telket akár Ausztráliáig adhat a ta­nács. De arra is gondoltunk, hogy azelőtt a gazdagoké volt az emelet, és a szegé­nyeké a pince. Ma az emelet és a pince egyaránt a gazda­goké. — A műsor konferansziéja — Egy másik, nem akár­milyen duót is sikerült ösz- szehoznunk: Zalatnay Sarol­tát és Pásztor Magdolna nagyvázsonyi gyógyszerészt. Utóbbi a Magyar Ifjúságban adott nemtetszésének hangot. Zalatnay nemapácaságát il­letően. Verebes István tol­mácsol közöttük a kabaré­ban. — Nem lesz Markos—Ná­das, nem jöttek el a de­cember eleji próbára, való­színű, hogy már nem is ér­nek oda. Lesz viszont De- fekt-duó, Bárdy—Márkus kettős. Angyal—Rudiik, In- ke—Haumann. Ajánlom őket szeretettel. Sz— Kiderült, hogy tehetség Hipnotikus álomban Vlagyimir Rajkov, a népszerű moszkvai orvos-hipnotizőr sze­rint a hipnotizál hatoság, az ér­zékenység és a művészi tehet­ség nagyon bonyolultan, de valahogy összefügg egymással. Rajkov azonban nem állt itt meg; igazi tudósként tovább­ment és azt mondta, hogy for­dítva is igaz: akit hipnotizál­nak, fogékonyabb lesz a mű­vészet iránt. A hipnózis eszköz lehet művészi képességek fel­tárásában és kiteljesítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom