Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-24 / 300. szám

Földlabdával tovább élhetne P&fő*B nem ismerte a karácsonyfát A karácsonyfa-állítás régi szép szokásunk. Híres színmű­vésznőnk, Déryné naplója már 1793-ban emlegeti, jászberényi eseményként, tehetséges azon­ban, hogy ez a szokás az észa­ki területreszeKen lakó német nemzetiségűek köiéuen koráb­ban is megvolt. A karácsonyfa­állítás hazai terjedésének las­súságára viszont bizonyiték az is, hogy Petőfi állítólag még a hirét sen- hallotta. A magyar irodalomban pedig - legaláb­bis így tudjuk - csak Jókai 1866-ban megjelent Koldusfiú című karácsonyi tárgyú elbe­szélésében bukkan tel először. Legújabban már — a ter­mészetvédők tiltakozását is kiváltva — minden kará­csonyra százezerszám vág­nak ki kisebb-nagyobb mé­retű. de mindenképpen meg a java fejlődésük előtt álló lucfenyőket. Karácsonyfának ugyanis mindeddig ezek a legkedveltebbek, bár a kü­lönféle jegenyefenyők, a duglaszok és a hosszútűs fenyők is mind nagyobb számban gazdagítják a ka­rácsonyfa-választékot. A ka­rácsonyfának megfelelő vá- gásméret eléréséig bizony több évnek, nemegyszer év­tizednek is el kell telnie, mivel a lucfenyő éves nö­vekedése nem szokta meg­haladni a fél métert. Üjabban gyakori, hogy kü­lönféle jegenyefenyőket ezüst­fenyőként forgalmaznak. Ez azonban csupán kereskedel­mi fogás. Annyi alapja van. hogy a karácsonyfának leg­gyakrabban megjelenő há­rom jegenyefenyő-féle lepos tűleveleinek alja valóban ezüstös, a légzőnyílások sáv­jában végighúzódó két hosz- szanti fehér viaszcsíktól. Az viszont jogos értéknövelő­jük, hogy tűleveleik a lu- cokétól eltérően nem hulla­nak le, nem szemetelik tele a lakást, hanem valósággal rászáradnak az ágakra. De sem a természetféltés, sem a fák kivágása miatti sajnálkozás nem indokolhat­ja a festett műraffia alap­anyagú, és még kevésbé a fröccsöntéssel gyártható vagy egyéb műkarácsonyfák tér­nyerését. Sokkal inkább az lenne a megoldás, ha a rö­vid élettartamú kivágott fe­nyők helyett földlabdával kiszedett, cserépben vagy fó­liazacskóban, esetleg más­féle konténerben előnevelt fenyőcskéket lehetne kará­csonyfaként vásárolni. Így remény lenne arra, hogy át- teleltetésük után a szabadba kiültetve, hosszú életű, szép szabadföldi fenyőkké válja­nak. K. L. Kevesebb a baleset Megyénkben eredményes a munkavédelmi tevékenység: ezt bizonyítja, hogy a mos­tani tervidőszakban az elő­zőhöz képest a halálos üze­mi balesetek száma 163-ról 113-ra mérséklődött. A több mint 30 százalékos csökke­nés a munkavédelmi őrök jó munkáját, bizonyítja. A statisztika szerint a balese­tek száma és súlyossága is csökkenő tendenciájú. 3^c A Herman Ottó Múzeum szomszédságában, a Mikes Kelemen utca sarkán áll a Kát* féle ház Építészeti múzeum lesz Megvásárolták a Kós-féie házat Megszületett a megállapo­dás a városi tanács és a tu­lajdonos között: Kós Károly háza Miskolc tulajdonába ke­rült. A nagy erdélyi poli­hisztor (író, grafikus és nem utolsósorban építész) miskol­ci barátjának felkérésére tervezte annak idején a stí­lusának jegyeit markánsan magán viselő villát, mely a legutóbbi időkben a Hajós család birtokában volt. A Magyar Építőművészek Szövetségének területi cso­portja javasolta: vásárolja meg a városi tanács az or­szágosan is párját ritkító épületet, közintézmény cél­jára. A gondolatot felkarol­ta a Miskolci Városszépítö Egyesület is, és az említett szövetséggel együtt terjesz­tette a javaslatot a városi tanács vezetősége elé. A kérés nyitott fülekre ta­lált, és Kelemen István vá­rosi főépítész — egy sze­mélyben ő a városszépítő egyesület titkára is — arról tájékoztatta a minap az egyesület vezetőségét, hogy napokon belül átvehetik a tulajdonostól az épületet. Közben már készül — társa­dalmi munkában — az ÉSZAKTERV-nél az átalakí­tás-felújítás terve is. Re­mélhetőleg sikerül megfele­lő kivitelezőt találni, és ta­vasszal megkezdődhet a fel­újítás, melynek költségeit szintén a városi tanács fe­dezi. Az újjávarázsolt, szép épü­let otthont ad majd a Mis­kolci Építészeti Múzeumnak. A Herman Ottó Múzeum bir­tokában igen gazdag gyűjte­mény van régi térképekből, fotókból, tervekből, egyszó­val olyan dokumentumokból, melyek Miskolc történetét idézik. Eddig ennek a gyűj­teménynek csak töredéke kerülhetett a nyilvánosság elé — megfelelő bemutató- terem hiányában. A múze­umban természetesen mód nyílik majd arra is, hogy a legújabb városfejlesztési, vá­rosépítészeti elképzelésekről, tervekről tájékoztassák a miskolciakat szakértő „kala­uzok” közreműködésével. A városszépítő egyesület veze­tőségi ülésén felvetődött az a figyelemre méltó javaslat is, hogy tárlatvezetőnek fel le­hetne kérni a miskolci szék­helyű tervezővállalatok nyug­díjasait is. A karácsonyfának nevelt fenyőfákat folyamatosan, ritkí­tások után, akkor termelik ki és értékesítik, amikor elérik a két-három méteres magasságot. Kár értük, ha földlabdával együtt szednék ki a földből a fácskákát, sokáig díszíthetnék házaink környékét. Januári programelőzetes Januárban is gazdag, színes kulturális programot ígér a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ. Ezekből előzetesként néhány. Az utóbbi hónapok egyik legkedveltebb előadássoro­zata a Hétfőn hétkor című, amelyre mindig neves mű­vészeket hívnak meg. Janu­árban kivételesen 7-én, ked­den rendezik meg, Tábori Nóra közreműködésével. A népszerű színművész ugyan­is csak ezen a napon ér rá. Este 7 órakor a tőle meg­szokott humorral vall életé­ről, pályájáról zenében és prózában. Kilencedikén Bolacsek László ötvös kiáll)'4’"át nyit­ják meg délután fél 3-kor a Vasas Galériában. A hó­nap végéig naponta 14.-től 19 óráig tekinthetők meg a gyönyörű ötvösmunkák. Ja­nuár 18-án 17 és 20 órától az Express Varieté műsorban sok érdekességet láthatnak az érdeklődők. Mindenek­előtt Fatimére hívnánk fel a figyelmet, aki óriáskígyók­kal barátkozik majd a szín­padon . .. Rajta kívül fellép Ungár Anikó bűvész, s hu­moros táncszámot is be­mutatnak. Sámson és Delila címmel. A varietében ter­mészetesen a2 Express együt­tes szolgáltatja a zenét. Ja­nuár 15-én a Rockszínház szerepel a művelődési ház­ban Miklós Tibor Cafe rock című zenés játékával. Az előadást este fél 6-kor te­kinthetik meg a nézők. az utakat Évente 2500 köbméter só— fűrészpor keveréket hasz­nálnak el a miskolci utak síktalanftásához. Az eddigi időjárás kedvező volt, nem sokszor kellett szórni az utakat. Egyébként a gépi szórásra tervezett 180 kilo­méteres városi úthálózat egyszeri sózása körülbelül 5—6 óra alatt elvégezhető. Az ünnepeken Tej, kenyér; közlekedés A mai napon is van még lehetőség vásárolni a boltok­ban, s az előrelátó háziasz- szonyok meg is tették ezt, de mindig akad, aki elszá­mítja magát. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat éppen ezért most is kijelölte azokat a vendéglá­tóhelyeket, amelyek decem­ber 25-én, 26-án és január 1-én kenyeret, péksüteményt, tejet és tejfölt árusítanak, így a reggeli nyitástól ál­talában délelőtt 11 óráig mindezek megvásárolhatók a Gyöngy cukrászdában, az Arany Csillagban, az Ifjúság, a Stadion, az Otthon, a Dió­fa, a Katowice, az Egye­tem étteremben, a Szárnyas ételbárban, a Csöpi presszó­ban és a vasgyári tejboltban. A sütőipartól, illetve a tej­ipari vállalattól 1500 kiló ke­nyeret, 2000 zsemlét és kif­lit, s két napra 2600 liter tejet rendeltek a boltok. S ha mindez kevésnek ígérkez­ne, még arra is van lehetőség, hogy a vállalatok a saját kocsijukon szállítsanak azok­ba az üzletekbe, ahol még igény jelentkezik. Zavartalannak ígérkezik a tömegközlekedés is az ünne­pek alatt. A MÁV, az MKV és a taxivállalatok folyama­tos, fennakadásmentes szol­gáltatást ígérnek. Bartha Zoltán, a Tiszai pályaudvar ügyeletes tisztje kérdésünkre elmondta, hogy december 23-tól január 1-ig a következő menetrend sze­rint közlekednek a vonatok: 23-án a hét első munkanap­ja, 24-én szombati, 25-én munkaszüneti, 26-án vasár­napi, 27-én a hét első mun­kanapja, 28—29-én munka­nap, 30-án a hét utolsó mun­kanapja, 31-én munkaszüne­ti és 1-jén vasárnapi me­netrend szerint. A Borsod és a Tokaj expresszi 3—3 ko­csival megerősítik. Az MKV illetékesei el­mondták, hogy az autóbusz­járatok december 23-tól ja­nuár 2-ig a következő me­netrend szerint közlekednek: 23-án, a hét első munkanap­ja, 24-én szombati, 25—26- án munkaszüneti, 27-én a hét első munkanapja, 28—29- én munkanap, 30-án a hét utolsó munkanapja, 31—1-én munkaszüneti nap és 2-án munkanap szerint. A taxivállalatok nagy for­galomra számítanak, ezért minden • autójukat igénybe veszik, éjszaka a megszokott 2—3 ügyelőkocsi helyett a teljes legénység „bedobásá­val” várják az utazóközönsé­get Régóta hiányoljuk a vá­rosépítészeti múzeumot, hi­szen kitűnő szolgálatot tehet ha az iskoláskorú gyerekek­kel akarjuk megismertetni Miskolc múltját, jelenét és jövőjét, csakúgy, mint akkor, amikor messziről jött vendé­geinket szeretnénk tájékoz­tatni. Az épület másik funk­ciója az lesz, hogy otthont ad majd a Magyar Építőmű­vészek Szövetségének és a Miskolci Városszépítő Egye­sületnek. Tévedés ne essék, nem irodákra gondolunk el­sősorban, hanem közös hasz­nálatú helyiségekre, melyek­ben meg lehet rendezni a városfejlesztési fórumokat. Szellemi műhellyé válhat te­hát a Kós-ház, ahol időről időre találkozhatnak mind­azok, akik szívesen eszmét cserélnek Miskolcról, a fej­lesztés fő irányairól, az épí­tészek és képzőművészek, újságírók, környezetvédők közös dolgairól. Néhány kérdés még nyi­tott. Nem kis gondot okoz például a ház „üzemelteté­se”, hiszen állandó gondnok nélkül el sem lehet képzel­ni egy ilyen közintézményt. És még valamit: igaz, hogy kicsi az udvara a Kós-ház- nak, ám arra mindenképpen elegendő, hogy a földszinten kialakítandó kis klubhoz egy hangulatos kerthelyiség is csatlakozzon. A jó leve­gőn, az öreg fák alatt, re­mélhetőleg friss gondolatok születnek majd — Miskolc javára. (békés) Karácsonyi záróra Ha mostanában ismerősök, barátok, rokonok találkoznak, hosszabb ideig tart a kézfogásuk, szemérmes az ölelésük. Biz­tosak lehetünk abban, hogy ilyenkor kellemes karácsonyi ün­nepeket és boldog új évet kívánnak egymásnak. Kölcsönös látogatásokról is szó esik, de nem az ünnep előestéjén. Hi­szen ez nálunk családi esemény ... Ilyenkor a vendéglátó- helyek is zárva vannak, s abban az egy-két étteremben, presszóban, amelyeket nyitvatartásra köteleznek, alig van vendég. Csak az átutazók, a szállodavendégek, és néhány magányos, idősebb férfi A pincérek ilyenkor figyelmesebbek, s megesik — ha kevés munkájuk akad —, hogy szíves szó­val is enyhítik a magányos vendég gondját. Egyetlen ven­déglátóhelyen, étteremben sem járnak pontosan az órák. Legalább 15 percet „sietnek” a mutatók, hogy hamarabb elérkezzék a záróra. Ezen az estén azonban senkit sem kell siettetni. A szeretet ünnepén mindannyian tudjuk az illemet a j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom