Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-18 / 269. szám

A kék madár A síim hólizmus prófétái», Maurice Maeterlinck lemara­dón dObb drámai alkotásának A kék madár című mesejáték bi­zonyult . . . Egyéb színpadi mii veiről hovatovább csak a stílustörténet! elemzésekben esik szó. A kék madár azért nem szürkült meg mert a me­se eleve jelképek világa. Am a gyermek szemében a mese­beli jelképek nem különülnek el a valóság alkotórészeitől. Ezért nem kell neki „magya­rázni*» a mesét, mert szamá­ra magától értetődő a fantá­zia legváratlanabb fordulata is. Nyilvánvaló, hogy a mesehős szorult helyzetben bukfencet vet, és átváltozik. És az is természetes, hogy a gyermek együtt játszik a mese szerep­lőivel — akkor is, ha a szín­ház nézőterén ül. S talán még inkább kedve szerint, ha nem akarják direkt szervezni a közreműködését. A mostani miskolci bemu­tató már itthonos vendég- rendezője, Balogh Gábor az­zal tisztelte meg méltókép­pen a Nobel-díjas szerző em­lékét, hogy nem próbálta minden áron a mába áthan­golni a maeterlincki mesét. Hitt abban, hogy az eredeti irodalmi szöveg — Vas Ist­ván egyenértékű míves for­dításában — ma is megta­lálja az utat a mesére min­dig fogékony gyermeki fü­lekhez és szívekhez. És azok­hoz a felnőttekhez is, akik gyermekeikkel, unokáikkal ülnek be az előadásra, és őrzik magukban java gyer­mek-énjüket. A rendezés ér­deme, hogy maradandó szín­házi élményben részesít há­rom korosztálynyi közönsé­get. Nem egy nagy hatású ze­neműhöz hasonlóan, A kék madár főtémája is áttekint­hetően egyszerű: a boldogsá­got keresve-kutatva mennyi kockázatot vállal az ember gyermeke, míg rányílik a szeme arra, ami mindig is a közelében volt... A té­ma kibontása, hangszerelése adja a többletet a két főté­teles színházi előadásban. Bár A kék madár bölcse­leti töltetű mesejáték, mégis legerősebben a látvánnyal fogja meg a közönséget. En­nek kompenzálásában a ren­dező elsőrendű alkotótársa a díszlettervező Menczel Ró­bert és a jelmeztervező Pili- nyi Márta. Az előbbi a rusz­tikusán egyszerű „valóságos” otthon hangulatát hatásosan ellentételezi a mesebeli jele­netek szecessziós fantáziaké- peiveL Különösen emlékeze­tes megoldású A jövendő je­lenet idő-tere. A jelmezek­nek a szimbolikus játékban kettőzött szerepük van — hi­szen a szereplők többségé­nek alapjellegét és átválto­zásait kell meggyőzően érzé­keltetniük. Olykor igen gyors átváltozásokat kell lehetővé tenni. A jelmeztervező bra­vúrosan oldja meg ezt a bo­nyolult feladatsort. ■ ■ Ami ismétlésnek hat ez al­kalommal, csupán nyomaté- kosítja az örvendetes tényt: a miskolci színház művészei az elhivatottság hitével, igé­nyével vállalnak szolgálatot a gyermekdarabokban. A kék madár szerepei bizony bo­Nagy Bandó az Adyban Nagy Bandó András mu­tatja be Bon Don Quijote című műsorát ma, az Ady Művelődési Házban. A hu­morest 6 órakor kezdődik, a belépődíj 40 forint. A gyorsírás históriája >k Akik a „kék madarat” keresik" Tyltyl — Fráter Kata és Mytyl — Egerszegi Judit. (Jármay felv.) nyolult szakmai próbatétel­nek számítanak. Fráter Kata ezúttal fiú­szerepben — a lobogó hitű Tylty alakjában — lopja be magát az érte drukkoló né­zősereg szívébe. Átlényegülő tehetségét tanúsítja, hogy a merőben más szerepfelfogást kívánó játékszínbeli alakítá­sával párhuzamosan képes a gyermekeiőadásban is tel­jes hitelű játékra. A Mytylt megtestesítő Egerszegi Judit helyzetét nehezíti, hogy alig kap igazi akciófeladatot az írótól. Hogy mégis képes több lenni darabbeli bátyja puszta rezonőrjénél, az egyé­ni karakterteremtő készségét dicséri. Péva Ibolya három maszkváltással három külön­böző jellemet formál. Kabi­netalakítás az övé, a javá­ból. Horváth Zsuzsa ismét fénylőn igazolja, hogy egyi­ke legjobb karakterszíné­szeinknek. Fehér Ildikó a Fény megtestesítőjeként im­pozáns színpadi jelenség, hogy aztán igazán a villa­násnyi végjelenetben, mint a láthatatlan kék madarat lát­tatóan babusgató s fölröp­pentő lány nőjön a játék kulcsszereplőjévé. A különféle jelképek meg­jelenítői közül a remek szín­padi mozgású Karancz Ka­talin dekoratív intrikus Macska. A hűséges Kutya szerepét Somló István szí­nesen emberiesíti. Gáspár Tibor a Kenyér megtestesí­tőjeként példa rá, miként le- .het epizódszerepet erős egyé- nítéssel megemelni. Zsolnai Júlia és Matus György két- két kontrasztos szerepet old meg példásan. Az összehan­golt csapatjáték méltó ré­szese Mucsi Sándor (két sze­repben is), Balogh Judit, Bárdos Margit, Pintér lla, Hídvégi Elek. Stílusosan hangulatkeltő Kelemen Lász­ló kísérőzenéje. Berecz József A gyorsírók munkája va­lóban igen regi: kereken két­ezer éves. Közvetlenül idő­számításunk kezdete előtt élt Marcus Tullius Tiro, aki Ci­cerónak (i. e. 106—43), a ki­váló szónoknak volt a fel­szabadított rabszolgája, és aki a világtörténelem legelső gyorsírását — azaz a rövid jelekkel és rövidítésekkel történő szövegrögzítést — kidolgozta, majd általánosan elterjesztette. Az idők folyamán persze sok változata alakult ki en­nek a jelvetésnek, úgyhogy előbb-utóbb egységesíteni kellett. Az első általánosan használható módszert az an­gol Taylor dolgozta ki. Az ő metódusának lényege a geometrikus jelek, nevezete­sen a kör és az ellipszis al­kalmazása .E szabályos vo­nalak egy-egy meghatározott része hordozza a jelentése­ket. A Taylor-féle metódus elsősorban az angol és a francia nyelvterületen vált általános gyakorlattá. A másik főbb gyorsírási módszer atyja a német Ga­belsberg volt. Ö a kurzív — összekapcsolódó — jelrend­szert fejlesztette ki. Ez zö­mében csak a mássalhang­zókat jelöli, a magánhang­zók helyére csupán közvet­ve utal. Természetesen hazánkat sem kerülte el ez a rendkí­vül hasznos divat. Itt Gáti István dolgozta ki és nép­szerűsítette a maga „szapor- írását” a XVIII. század vé­ge felé. Miért nem lehet nélkülöz­ni még a diktafonok és magnetofonok elektronikus világában sem ezeket a szó­tag j egy ze telőke t ? Nos, erre dr. Kappa Györgytől, Magyarország örökös gyorsíró bajnokától, Szarmata királynő sírja A Donyecki Egyetem ré­gészei Ukrajnában, a Csu- guno—Krepenyka falu kör­nyékén végzett ásatások so­rán, egy szarmata királynő sírjában ókori mester kezé­ből kikerült díszítéseket, az időszámításunk I. és II. szá­zadából származó kultikus tárgyakat és a mindennapi élet tárgyait találták. A sír­kamra azért páratlan, mert a szarmata kurgánokat rendszerint már az ősidők­ben kifosztották. Az arany­nyal átszőtt női ruha ma­radványai és az arany díszí­tések sokasága alapján kö­vetkezettek arca régészek. hogy egy szarmata királynő sírját tárták fel. 'Osi szokás szerint erőszakos halált halt, hogy meghalt férjét kövesse a túlvilágra. Az ásatások so­rán feltárt bronzüstben a ré­gészek egy jelet találtak, a királyi nemzetség jelét. Ilyen jelek láthatók a királynő Nézze meg9 hallgassa meg.,. •• Örkény, Latinovits, Dajka Margit A Rádiószínház szerdai be­mutatójának szerzőié John Arden. (Akinek Musgrave őrmester tánca című darab­ját tavaly mutatta be szín­házunk.) A vénember maga hál című hangjátékának sze­replői: Gáspár Sándor, Ru­dolf Péter, Pap Vera, Hu­szár László, Garas Dqzső, Sinkó László és Sinkovits Imre. A rendező: Magos György. A hangjáték „hőse” Anglia egyik legszebb szé­kesegyháza, a durhami, amely a XII. században épült, és mint a szerző írja a kápolnáról: .,... végül azonban öszvér lett, maradi is, újító is, ügyetlen is. ele­gáns is.” Egy 1975-ös és-egy 1974-es rádiószínházi felvétel is­métlésére hívjuk fel a figyel­met. Israel Morowitz A in­dián a Bronxba vágy című művét csütörtökön este 9 óra 5 perctől játssza le újra a Petőfi. A főszereplő: Loti- novits Zoltán. Örkény István világsikerű komédiájának, a Tótéknak a rádióváltozatá­ban. akárcsak színpadon és filmben Latinovits Zoltán játssza az őrnagyot. Tót Sza­bó Gyula, Mariska Dajka Margit, a lányuk Schütz lla. Rajz János és Balázs Samu Is játszik a Szinetár Miklós rendezte hangjátékban, ame­lyet pénteken este negyed 8-tól tűz műsorára a Kossuth rádió. örkény-mű a Dajka Mar- git-sorozat pénteki filmjé­nek az alapja: a Macskajá­ték. Ez is 1974-ben készült, Makk Karoly rendezésében, özv. Orbánná Dajka Mar­git, a testvére Bulla Elma. Balázs Samu, Makay Mar­git és Törőcsik Mari a film további szereplői. Dajka Margit, mint özvegy Orbánná a Macska játékban. Pénteken este vetítik le újra Makk Károly filmjét. sírjából származó római és görög bronzkorsókon és csé­széken is. * Dr. Kappa György­nek egy példásan szép jelekből álló gyorsírá­sos füzetlapja. tankönyvszerzőtől kértünk választ. Mint mondotta, egy­szerűen azért nem kapcsol­ható ki az ember a jegyző­könyvvezetés, a beszédrögzí­tés munkájából, mert hiába pörögnek a magnetofonte- ke^csek, a rájuk felvett szö­veget előbb-utóbb papírrá kell tenni, le kell gépelni. Műsor HÉTFŐ Ko^uth rádió: 12.0©: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Utak, ösvények... — 13.05; Magyar előadóművészek albuma. — 14.00: Hírek. — 14.10: Daloló, muzsikáló tájak. — 14.35: A kamáslis végzet. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: irodalmi évfordulónaptár. — 15.30: Kórus­pódium. — 16.00: Hírek. — 16.05: Ugróiskola. — 17.00: Eco-mix. — 17.30; Liszt és Bartók műveiből. — 18.00: Van új a Nap alatt. — 18.15- Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiónapló. — 20.45: *Az ihle­tet kontrollálni kell." — 21.32: Szintézis. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika, — 22.30: Ta­lálkozás a világhírrel. — 23.20: Kamaramuzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvósmuzsika. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Szálai Antal népi zenekara ját­szik. — 13.00: Hírek. — 13.05: Slágermúzeum. — 13.45; időjárás- és vízállásjelentés. — Í4.00: Ket­tőtől ötig. — 17.00: Hírek. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.00: Hírek. — 19.05: Nóták. — 19.30: Sportvilág — sakkvilág. — 20.05; Rockújság. — 21.C0: Hírek. — 21.05: Hekus Dön- ci és a többiek. — 22.00: Egy órában egy élet. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Giovanni Gabrieli-művek. — 0.15—4.20: Ed tél után. 3. műsor: 13.00; Hírek. — 13.05: Élőképek — állóképek. — 13.31: Népdalkórusok, hangszerkettősök. — 14.00: Zenekari muzsika. — 14.56: Orgonahangverseny a lah- ti fesztiválon. — 16.00: Európai kulturális fórum. 1985. szovjet­unió. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Operettrészletek. — 18.12: Magyar zeneszerzők. — 18.50; Egészségünkért! — 19.00: Hírek. — 19.05: Két hangon. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. Jean-Pierre Rámpái (fuvola) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye. Közben kb. 20.20 —20.40: Költészet és tanítás. — Kb. 21.30: Az UB 40 együttes felvételeiből. — Kb. 22.00: Ope- rakettösök. — 22.32: A hét zene­műve. — 23.02: Palestrina; Mar­cell pápa miséje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. hírek, időjárás. — 17.05: Hétről-hétre. hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Merő Miklós jegyzete — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire. Kar­osai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00; Észak-magyarországi Kró­nika. (A DIGÉP békemozgalmi munkájáról tanácskozik az Or­szágos Béketanács Miskolcon — Telefonkötvények kibocsátása Borsod és Heves megyében — Export az Agriából.) — Sport. — 18.25: Szemle az Észak-Ma- gyarország. a Déli Hírlap, a He- VesM/Me-lyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 16.40: Sport­magazin. — 17.10: Katonák mű­sora. — 18.00: Telesport. — 18.05* Gyümölcsfák. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Aktuális kérdések. ~ 20.30; A férjes Rosita kisasszony. — 21.50: Előttünk a tenger. Kiállítások: Szakmunkás Galé­ria (10—18): Gyermekrajzok. — Mini Galéria (10—18): A régi Miskolc — Kiss Lajos akvarell- jei. — Vasas Galéria (14—19): Csóka Béla iestmenyei. — Fotó­galéria (10—19) : A „Mozgás” cí­mű országos fotópályázat kiál­lítása. Filmszínházak: Béke (3): Nyo­más. utána: (szí. clasz, 14 éven felülieknek, kiemelt és 111. hely­ár!) (n6): Tanítványok (szí. ma­gyar, 14 éven felülieknek!) — (18): Montenegro (szí. svéd, 18 éven felülieknek!) — Beke ka­maramozi (4): Gallipoli (mb. ausztrál). — (6): Üzenet az űr­ből (mb. japán, III. helyár!) — Kossuth (í3, hn5 és 7): Nyomás, utána! (szí. olasz, 14 éven felü­lieknek. kiemelt és III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub, film- múzeumi előadás (í5 es £7): Bot­rány az operában (amerikai). — Táncsics (f4, f6 és f8): A házibuli folytatódik (mb. szí. francia, III. heiyár!) — Táncsics kamaramozi (6 es 8): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 even felülieknek, kiemelt es m. helyár!) — Szik­ra (£5): Az alvilágot ^felszámolni (szí. szovjet). — (±7); Hét meresz kaszkadőr (szí. amerikai. Ili, heiyár 1) — Fáklya (io es ±7); Fante m az éjszakában (mb. szí. amerikai, 16 even felülieknek, ki­emelt és Hl. helyár!) — Fáklya karaaramozi (f5): Guernica (szí. magyar, 16 éven felülieknek!) — Petoü (f5): Süsü, a sárkány (szí. magyar). — (ti): Feketeszakáll szelleme (felújítás) (mb. szí. ame­rikai—angol, III. nel^ári) — K#u- dy (f7): Flashdance (szí. ameri­kai, kiemelt es III. helyár!) -r- Tapoica, Ady (£6): Végre vasár­nap (mo. francia, 14 even felüli­eknek, II. helyar!) — Vasas. Si- keruimek Mozija (6): Titokban Hongkongban (mb. szí. francia. Ili. nelyari) — Nehézipari Mű­szaki Egyetem (5 es 7>: Gregory barátnője (mb. szr. angol). — Hámor (í6); Az eitunt frigyláda íusziogatoi (szí. amerikai. 14 even íelüüekneK, kiemelt es 1U. heiyár!) — Szirma iro): Majmok boiygoja (S2i. amerikai, 14 even felülieknek, JU1. heiyár!) — Pere­ces vtí): Csak egy mozi (szv ma­gyar, 14 even felülieknek!) KEDD ‘ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: iársalgo. — h.44: runder. — lu.üü: riuek. — ío.üö: Diak- íeiora. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.50: Zenekari muzsika. — 11.39: Ádámcsutka. Petőfi rádió: 8.00: Hűek. — 8.08: Slágermuzeum. — 8.50: Tíz pere külpolitika. — 9.00: Hűek, 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00 Hírek. — 9.08: Tokos Zoltán gitárhangversenye. — 10.40: Slágerek Olaszországból. — 11.21: Purcell; A tündérkiráiy- nó. Televízió. 1. műsor; 10.00: A harmadik határ. — 10.50: Jó han­gulat, zenével. — ll.i5: Képúj­ság. Bemutató a színházban Miért vetjük a betűt még mindig „szaporán

Next

/
Oldalképek
Tartalom