Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)
1985-11-18 / 269. szám
A kék madár A síim hólizmus prófétái», Maurice Maeterlinck lemaradón dObb drámai alkotásának A kék madár című mesejáték bizonyult . . . Egyéb színpadi mii veiről hovatovább csak a stílustörténet! elemzésekben esik szó. A kék madár azért nem szürkült meg mert a mese eleve jelképek világa. Am a gyermek szemében a mesebeli jelképek nem különülnek el a valóság alkotórészeitől. Ezért nem kell neki „magyarázni*» a mesét, mert szamára magától értetődő a fantázia legváratlanabb fordulata is. Nyilvánvaló, hogy a mesehős szorult helyzetben bukfencet vet, és átváltozik. És az is természetes, hogy a gyermek együtt játszik a mese szereplőivel — akkor is, ha a színház nézőterén ül. S talán még inkább kedve szerint, ha nem akarják direkt szervezni a közreműködését. A mostani miskolci bemutató már itthonos vendég- rendezője, Balogh Gábor azzal tisztelte meg méltóképpen a Nobel-díjas szerző emlékét, hogy nem próbálta minden áron a mába áthangolni a maeterlincki mesét. Hitt abban, hogy az eredeti irodalmi szöveg — Vas István egyenértékű míves fordításában — ma is megtalálja az utat a mesére mindig fogékony gyermeki fülekhez és szívekhez. És azokhoz a felnőttekhez is, akik gyermekeikkel, unokáikkal ülnek be az előadásra, és őrzik magukban java gyermek-énjüket. A rendezés érdeme, hogy maradandó színházi élményben részesít három korosztálynyi közönséget. Nem egy nagy hatású zeneműhöz hasonlóan, A kék madár főtémája is áttekinthetően egyszerű: a boldogságot keresve-kutatva mennyi kockázatot vállal az ember gyermeke, míg rányílik a szeme arra, ami mindig is a közelében volt... A téma kibontása, hangszerelése adja a többletet a két főtételes színházi előadásban. Bár A kék madár bölcseleti töltetű mesejáték, mégis legerősebben a látvánnyal fogja meg a közönséget. Ennek kompenzálásában a rendező elsőrendű alkotótársa a díszlettervező Menczel Róbert és a jelmeztervező Pili- nyi Márta. Az előbbi a rusztikusán egyszerű „valóságos” otthon hangulatát hatásosan ellentételezi a mesebeli jelenetek szecessziós fantáziaké- peiveL Különösen emlékezetes megoldású A jövendő jelenet idő-tere. A jelmezeknek a szimbolikus játékban kettőzött szerepük van — hiszen a szereplők többségének alapjellegét és átváltozásait kell meggyőzően érzékeltetniük. Olykor igen gyors átváltozásokat kell lehetővé tenni. A jelmeztervező bravúrosan oldja meg ezt a bonyolult feladatsort. ■ ■ Ami ismétlésnek hat ez alkalommal, csupán nyomaté- kosítja az örvendetes tényt: a miskolci színház művészei az elhivatottság hitével, igényével vállalnak szolgálatot a gyermekdarabokban. A kék madár szerepei bizony boNagy Bandó az Adyban Nagy Bandó András mutatja be Bon Don Quijote című műsorát ma, az Ady Művelődési Házban. A humorest 6 órakor kezdődik, a belépődíj 40 forint. A gyorsírás históriája >k Akik a „kék madarat” keresik" Tyltyl — Fráter Kata és Mytyl — Egerszegi Judit. (Jármay felv.) nyolult szakmai próbatételnek számítanak. Fráter Kata ezúttal fiúszerepben — a lobogó hitű Tylty alakjában — lopja be magát az érte drukkoló nézősereg szívébe. Átlényegülő tehetségét tanúsítja, hogy a merőben más szerepfelfogást kívánó játékszínbeli alakításával párhuzamosan képes a gyermekeiőadásban is teljes hitelű játékra. A Mytylt megtestesítő Egerszegi Judit helyzetét nehezíti, hogy alig kap igazi akciófeladatot az írótól. Hogy mégis képes több lenni darabbeli bátyja puszta rezonőrjénél, az egyéni karakterteremtő készségét dicséri. Péva Ibolya három maszkváltással három különböző jellemet formál. Kabinetalakítás az övé, a javából. Horváth Zsuzsa ismét fénylőn igazolja, hogy egyike legjobb karakterszínészeinknek. Fehér Ildikó a Fény megtestesítőjeként impozáns színpadi jelenség, hogy aztán igazán a villanásnyi végjelenetben, mint a láthatatlan kék madarat láttatóan babusgató s fölröppentő lány nőjön a játék kulcsszereplőjévé. A különféle jelképek megjelenítői közül a remek színpadi mozgású Karancz Katalin dekoratív intrikus Macska. A hűséges Kutya szerepét Somló István színesen emberiesíti. Gáspár Tibor a Kenyér megtestesítőjeként példa rá, miként le- .het epizódszerepet erős egyé- nítéssel megemelni. Zsolnai Júlia és Matus György két- két kontrasztos szerepet old meg példásan. Az összehangolt csapatjáték méltó részese Mucsi Sándor (két szerepben is), Balogh Judit, Bárdos Margit, Pintér lla, Hídvégi Elek. Stílusosan hangulatkeltő Kelemen László kísérőzenéje. Berecz József A gyorsírók munkája valóban igen regi: kereken kétezer éves. Közvetlenül időszámításunk kezdete előtt élt Marcus Tullius Tiro, aki Cicerónak (i. e. 106—43), a kiváló szónoknak volt a felszabadított rabszolgája, és aki a világtörténelem legelső gyorsírását — azaz a rövid jelekkel és rövidítésekkel történő szövegrögzítést — kidolgozta, majd általánosan elterjesztette. Az idők folyamán persze sok változata alakult ki ennek a jelvetésnek, úgyhogy előbb-utóbb egységesíteni kellett. Az első általánosan használható módszert az angol Taylor dolgozta ki. Az ő metódusának lényege a geometrikus jelek, nevezetesen a kör és az ellipszis alkalmazása .E szabályos vonalak egy-egy meghatározott része hordozza a jelentéseket. A Taylor-féle metódus elsősorban az angol és a francia nyelvterületen vált általános gyakorlattá. A másik főbb gyorsírási módszer atyja a német Gabelsberg volt. Ö a kurzív — összekapcsolódó — jelrendszert fejlesztette ki. Ez zömében csak a mássalhangzókat jelöli, a magánhangzók helyére csupán közvetve utal. Természetesen hazánkat sem kerülte el ez a rendkívül hasznos divat. Itt Gáti István dolgozta ki és népszerűsítette a maga „szapor- írását” a XVIII. század vége felé. Miért nem lehet nélkülözni még a diktafonok és magnetofonok elektronikus világában sem ezeket a szótag j egy ze telőke t ? Nos, erre dr. Kappa Györgytől, Magyarország örökös gyorsíró bajnokától, Szarmata királynő sírja A Donyecki Egyetem régészei Ukrajnában, a Csu- guno—Krepenyka falu környékén végzett ásatások során, egy szarmata királynő sírjában ókori mester kezéből kikerült díszítéseket, az időszámításunk I. és II. századából származó kultikus tárgyakat és a mindennapi élet tárgyait találták. A sírkamra azért páratlan, mert a szarmata kurgánokat rendszerint már az ősidőkben kifosztották. Az aranynyal átszőtt női ruha maradványai és az arany díszítések sokasága alapján következettek arca régészek. hogy egy szarmata királynő sírját tárták fel. 'Osi szokás szerint erőszakos halált halt, hogy meghalt férjét kövesse a túlvilágra. Az ásatások során feltárt bronzüstben a régészek egy jelet találtak, a királyi nemzetség jelét. Ilyen jelek láthatók a királynő Nézze meg9 hallgassa meg.,. •• Örkény, Latinovits, Dajka Margit A Rádiószínház szerdai bemutatójának szerzőié John Arden. (Akinek Musgrave őrmester tánca című darabját tavaly mutatta be színházunk.) A vénember maga hál című hangjátékának szereplői: Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Pap Vera, Huszár László, Garas Dqzső, Sinkó László és Sinkovits Imre. A rendező: Magos György. A hangjáték „hőse” Anglia egyik legszebb székesegyháza, a durhami, amely a XII. században épült, és mint a szerző írja a kápolnáról: .,... végül azonban öszvér lett, maradi is, újító is, ügyetlen is. elegáns is.” Egy 1975-ös és-egy 1974-es rádiószínházi felvétel ismétlésére hívjuk fel a figyelmet. Israel Morowitz A indián a Bronxba vágy című művét csütörtökön este 9 óra 5 perctől játssza le újra a Petőfi. A főszereplő: Loti- novits Zoltán. Örkény István világsikerű komédiájának, a Tótéknak a rádióváltozatában. akárcsak színpadon és filmben Latinovits Zoltán játssza az őrnagyot. Tót Szabó Gyula, Mariska Dajka Margit, a lányuk Schütz lla. Rajz János és Balázs Samu Is játszik a Szinetár Miklós rendezte hangjátékban, amelyet pénteken este negyed 8-tól tűz műsorára a Kossuth rádió. örkény-mű a Dajka Mar- git-sorozat pénteki filmjének az alapja: a Macskajáték. Ez is 1974-ben készült, Makk Karoly rendezésében, özv. Orbánná Dajka Margit, a testvére Bulla Elma. Balázs Samu, Makay Margit és Törőcsik Mari a film további szereplői. Dajka Margit, mint özvegy Orbánná a Macska játékban. Pénteken este vetítik le újra Makk Károly filmjét. sírjából származó római és görög bronzkorsókon és csészéken is. * Dr. Kappa Györgynek egy példásan szép jelekből álló gyorsírásos füzetlapja. tankönyvszerzőtől kértünk választ. Mint mondotta, egyszerűen azért nem kapcsolható ki az ember a jegyzőkönyvvezetés, a beszédrögzítés munkájából, mert hiába pörögnek a magnetofonte- ke^csek, a rájuk felvett szöveget előbb-utóbb papírrá kell tenni, le kell gépelni. Műsor HÉTFŐ Ko^uth rádió: 12.0©: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Utak, ösvények... — 13.05; Magyar előadóművészek albuma. — 14.00: Hírek. — 14.10: Daloló, muzsikáló tájak. — 14.35: A kamáslis végzet. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: irodalmi évfordulónaptár. — 15.30: Kóruspódium. — 16.00: Hírek. — 16.05: Ugróiskola. — 17.00: Eco-mix. — 17.30; Liszt és Bartók műveiből. — 18.00: Van új a Nap alatt. — 18.15- Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiónapló. — 20.45: *Az ihletet kontrollálni kell." — 21.32: Szintézis. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika, — 22.30: Találkozás a világhírrel. — 23.20: Kamaramuzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvósmuzsika. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Szálai Antal népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: Slágermúzeum. — 13.45; időjárás- és vízállásjelentés. — Í4.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Hírek. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.00: Hírek. — 19.05: Nóták. — 19.30: Sportvilág — sakkvilág. — 20.05; Rockújság. — 21.C0: Hírek. — 21.05: Hekus Dön- ci és a többiek. — 22.00: Egy órában egy élet. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Giovanni Gabrieli-művek. — 0.15—4.20: Ed tél után. 3. műsor: 13.00; Hírek. — 13.05: Élőképek — állóképek. — 13.31: Népdalkórusok, hangszerkettősök. — 14.00: Zenekari muzsika. — 14.56: Orgonahangverseny a lah- ti fesztiválon. — 16.00: Európai kulturális fórum. 1985. szovjetunió. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Operettrészletek. — 18.12: Magyar zeneszerzők. — 18.50; Egészségünkért! — 19.00: Hírek. — 19.05: Két hangon. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. Jean-Pierre Rámpái (fuvola) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye. Közben kb. 20.20 —20.40: Költészet és tanítás. — Kb. 21.30: Az UB 40 együttes felvételeiből. — Kb. 22.00: Ope- rakettösök. — 22.32: A hét zeneműve. — 23.02: Palestrina; Marcell pápa miséje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. — 17.05: Hétről-hétre. hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Merő Miklós jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00; Észak-magyarországi Krónika. (A DIGÉP békemozgalmi munkájáról tanácskozik az Országos Béketanács Miskolcon — Telefonkötvények kibocsátása Borsod és Heves megyében — Export az Agriából.) — Sport. — 18.25: Szemle az Észak-Ma- gyarország. a Déli Hírlap, a He- VesM/Me-lyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 16.40: Sportmagazin. — 17.10: Katonák műsora. — 18.00: Telesport. — 18.05* Gyümölcsfák. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Aktuális kérdések. ~ 20.30; A férjes Rosita kisasszony. — 21.50: Előttünk a tenger. Kiállítások: Szakmunkás Galéria (10—18): Gyermekrajzok. — Mini Galéria (10—18): A régi Miskolc — Kiss Lajos akvarell- jei. — Vasas Galéria (14—19): Csóka Béla iestmenyei. — Fotógaléria (10—19) : A „Mozgás” című országos fotópályázat kiállítása. Filmszínházak: Béke (3): Nyomás. utána: (szí. clasz, 14 éven felülieknek, kiemelt és 111. helyár!) (n6): Tanítványok (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — (18): Montenegro (szí. svéd, 18 éven felülieknek!) — Beke kamaramozi (4): Gallipoli (mb. ausztrál). — (6): Üzenet az űrből (mb. japán, III. helyár!) — Kossuth (í3, hn5 és 7): Nyomás, utána! (szí. olasz, 14 éven felülieknek. kiemelt és III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub, film- múzeumi előadás (í5 es £7): Botrány az operában (amerikai). — Táncsics (f4, f6 és f8): A házibuli folytatódik (mb. szí. francia, III. heiyár!) — Táncsics kamaramozi (6 es 8): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 even felülieknek, kiemelt es m. helyár!) — Szikra (£5): Az alvilágot ^felszámolni (szí. szovjet). — (±7); Hét meresz kaszkadőr (szí. amerikai. Ili, heiyár 1) — Fáklya (io es ±7); Fante m az éjszakában (mb. szí. amerikai, 16 even felülieknek, kiemelt és Hl. helyár!) — Fáklya karaaramozi (f5): Guernica (szí. magyar, 16 éven felülieknek!) — Petoü (f5): Süsü, a sárkány (szí. magyar). — (ti): Feketeszakáll szelleme (felújítás) (mb. szí. amerikai—angol, III. nel^ári) — K#u- dy (f7): Flashdance (szí. amerikai, kiemelt es III. helyár!) -r- Tapoica, Ady (£6): Végre vasárnap (mo. francia, 14 even felülieknek, II. helyar!) — Vasas. Si- keruimek Mozija (6): Titokban Hongkongban (mb. szí. francia. Ili. nelyari) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5 es 7>: Gregory barátnője (mb. szr. angol). — Hámor (í6); Az eitunt frigyláda íusziogatoi (szí. amerikai. 14 even íelüüekneK, kiemelt es 1U. heiyár!) — Szirma iro): Majmok boiygoja (S2i. amerikai, 14 even felülieknek, JU1. heiyár!) — Pereces vtí): Csak egy mozi (szv magyar, 14 even felülieknek!) KEDD ‘ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: iársalgo. — h.44: runder. — lu.üü: riuek. — ío.üö: Diak- íeiora. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.50: Zenekari muzsika. — 11.39: Ádámcsutka. Petőfi rádió: 8.00: Hűek. — 8.08: Slágermuzeum. — 8.50: Tíz pere külpolitika. — 9.00: Hűek, 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00 Hírek. — 9.08: Tokos Zoltán gitárhangversenye. — 10.40: Slágerek Olaszországból. — 11.21: Purcell; A tündérkiráiy- nó. Televízió. 1. műsor; 10.00: A harmadik határ. — 10.50: Jó hangulat, zenével. — ll.i5: Képújság. Bemutató a színházban Miért vetjük a betűt még mindig „szaporán