Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-18 / 269. szám

Vízzel ne oltsuk! Ha lángol a televízió Kigyulladt egy Elektron 24 típusú, Videoton gyártmá­nyú televízió a múlt hét köze­pén a Tátra utca egyik lakásá­ban. A szomszédok segítsé­gével eloltották, mire a tűz­oltók a helyszínre értek. Az anyagi kár azonban így is meghaladta az 5000 torin- j tot. Az utóbbi időben több, | ebhez hasonló tűzesetről hal­lottunk. Hogyan előzhetjük meg a tévékészülékek ki­gyulladását? És mit tegyünk, ha a műsorvevő lángolni ' kezd? — kérdeztük Darab Józseftől, a miskolci Gelka igazgatójától. — Szerencsére nem olyan gyakori a tévétüz. mint gon­dolnánk. Nincs is olyan tí­pus, amire ez jellemző len­ne. Egyébként a tüzet leg­több esetben a sorkimenők felmelegedése okozza. Keve­sen tudják, hogy a fekete­fehér készülékeknél 10—15. a színeseknél pedig 25 kilo­voltos feszültség található Hamarosan nyit az órásholt Zenélő képeslapot is kínálnak ezekben az alkatrészekben. S ha párás a lakás levegője, a levegőben mint elektri- kumban átívelnek a pólusok, s szikra vagy tűz keletkez­het. Persze, ha jó a biztosí­ték, s nincs „patkóivá”, ak­kor ez a hiba is kiküszöböl­hető. Az újabb típusú, kor­szerű tévéknél a sorkimenők teljesen zártak, tűzmentesí- tettek. Fontos, hogy a sok hőt termelő készülék szel­lőztetése rendben legyen: egyetlen televízió sem sze­reti, ha szorosan a szek­rénybe helyezve üzemeltetik. Az se jó, ha terítővei ta­karják le, s a tetejét nip- pekkel és egyéb szobadí­szekkel zsúfolják tele. S ha már tüzet fogott a készülék, azonnal húzzuk ki a dugóját a konnektorból. Elektromos tüzet nem szabad vízzel ol­tani; a legtöbbször az is ele­gendő, hogy pléddel letakar­+ Az épület helyreállítása eddig több mint hárommillió forintba került. Helyreállítás, a tavalyi robbanás után „Egyik kedvenc üzletem az Órások Szövetkezete Szé­chenyi út 20. szám alatti kis órás- és bizsuboltja. Most már hetek óta az felirat fo­gad, ha arra járok: „Átala­kítás miatt zárva”. Gondo­lom, nem vagyok egyedjil, aki szeretné tudni, mit ala­kítanak át a kis. de nép­szerű bolton, s mikor nyit ki újra?” — kérdezi egyik olvasónk. Kutas Szilveszter­től, a fővárosi szövetkezet beruházási és műszaki ellen­őrétől kértünk választ: — A kicsi, de jó helyen levő és nagy forgalmú bolt kinőtte kereteit. Az itteni dolgozók szociális körülmé­nyei sem voltak biztosítva: ha például W. C.-re mentek be kellett zárniuk. Ezért döntött úgy. szövetkezetünk vezetősége, hogy felújítja, s kibővíti a boltot. Az átalakí­tás negyedmillió forintot igényelt. Néhány napon be­lül ismét megnyitjuk a bol­tot, amelyben a bizsuárusí­tás mellett dolgozóink vál­lalják majd a kvarcórák elemcseréjét és javítását, az aranyékszerek javítását, de árusítanak órákat is. Megfe­lelő válaszékkal készültünk fel a nyitásra és a közelgő ünnepekre. A bolt egyik új­donsága lesz —, hogy csak egy példát említsek — a zenélő képeslap. Reméljük, hogy hamarosan létszám­gondjaink is megoldódnak, egy eladónk ugyanis még mindig hiányzik a felújított bolthoz. Korszerű eszközökkel végezhetik gyógyító munkájukat az orvosok a Semmelweis Kórház nemrég átadott új sze­mészetén. (Herényi felv.) Díszburkolat a villamosperonon Elkészült az egyik villa­mosmegálló a Széchenyi úti pálya felújításánál. A Tiszai pályaudvar felé eső peront díszkővel burkolták. Ez a burkolat kerül majd — bar­na színű elemekkel kiegé­szítve — a sétálóutcára is, melynek déli oldalát az el­következő napokban kezdik betonozni. Újjászületik a Tanácsház tér 13. juk. így nem kap levegőt, s a tűz elalszik. Mindenkép­pen értesíteni keH a tűzoltó­ságot; utána a készüléket szakemberrel vizsgáltassuk meg. (szántó) Kohászok elismerése Bsrr ee ar esztendő nem sikerült — igaz, hátra van még az évből bő egy hónap, de ez már alig változtat a tényen — a Lenin Kohászati Müveknek, ám a gyár ki­emelkedő kutatási-technoló­giai fejlesztési eredményei­ért, az ötvözött acélok ex­portjának területén elért teí- jesitményééri elnyerte a Nemzetközi Technológiai Trófea kitüntetést. (Eddig 42 ország három kohászati vál­lalata részesült ebben.) Az elmúlt héten vehette át az NSZK-beli Majna-Frankfurt- ban a kohászat vezérigazga­tója a kitüntetést, amelynek hátterét holnap délután rész­letezi az LKM-ben egy saj­tótájékoztatón. Miskolc főbírája, Kun Mik­lós 1842-ben igen fontosnak tartotta a város jövője szempontjából, hogy legyen itt egy hetilap. így ír erről „Miskolcz múltja, jelene, te­kintettel jövőjére” című kis­monográfiájában: „Végre azon óhajtásomat fejezem ki: bár városunkban jöhet­ne ki egy »Héti lap-, melly- ben megyénket, városunkat érdeklő tárgyak komolyan megvitathatnának! Erre ne­künk igen nagy szükségünk van! mert sok, igen sok, a’ javítsi való: az előítéletek, kötelesség érzet hijjánya, részvétlenség, ’s a’ t dere­kasan meggyökereztek, úgy hogy ezeket sajtó nélkül ba­josan lehet kiirtani.“ Azó­ta sokszor volt heti-, sőt napilapja Miskolcnak, mint ahogy most is van. Remé­lem, nem fordul meg sírjá­ban a szép emlékű Kun Mik­lós, ha töredelmesen beval­lom, hogy a „javítni valók” mégsem fogyatkoztak meg túlságosan. Hisz’ máig élnek bennünk előítéletek, nem mindig tombol bennünk a kötelességérzet, és bizony részvétlenségen is gyakran kapjuk magunkat. (Másokat persze még gyakrabban, de e tulajdonságunk is „javít­ói való” 4 1984. jubas I3-a sokáig emlékezetes nap marad a miskolciaknak, hiszen ekkor robbant fel a Tanáes- ház tér 13. számú ház. A vezetékből elillanó gáz deto­nációja súlyosan megrongál­ta a műemlék épületet, ezért ez az értékes várostörténet! relikvia hónapokra áUvány- erdő mögé rejtőzött. Nem­rég elbontották az állvány­zatot, ám ezzel még koránt­sem ért véget a helyreállítási munka.. Már többször is irtunk ró­la, hogy most csak az épü­let szerkezetének — födém, tető, gerendák — helyreállí­tását végezték el. Ez sem A szegény jó főbírónak nemcsak az emberi termé­szettel volt hadakozni valója, hanem — részben ebből adódóan — sok mással is. írja például, hogy sok a kol­dus a városban, akik ráadá­sul a „kezükbe jött pénzt” a korcsmába hordják. A kol­dulás megszüntetése azért is megy nehezen — fejtegeti Kun Miklós —, mert a vá­ros hajdúi más munkával vannak elfoglalva. „Rendőr­katonákra” lenne tehát szük­ség, akik az elszemtelenedett, borissza koldusok elűzésén túl, a „váro6i közbátorság feltartására” is alkalmasak lennének. Nos, „rendőrkato­nánk” már van, és ha kol­dus kevés is akad manap­ság Miskolcon, a „közbátor­ság” nem teljesen kifogás­talan. Pedig valóságos fényárban úszik a város — 1842-höz viszonyítva Lámpák ugyan voltak — összesen vagy fél­száz —, csakhogy egy idő után a háztulajdonosok és a boltosok nem voltak hajlan­dók megfizetni a világítást, így aztán a város „kényelem és csinosság e kellékét” nél­külözni volt kénytelen. Az­az Miskolc utcái „visszaes­tek a sötétség karjaiba” — ahogy a szerző megfogalmaz­ta az áldatlan állapotot. voft kis munka, hiszen há­rom és fél millió forintot emésztett feL Arról is tud­nak már olvasóink, hogy a robbanás következtében meg­sérült falfelületeken igen ér­tékes falfestmények bukkan­tak elő. Amikor már bizton­sággal lehetett dolgozni a megroggyant födém alatt, az Országos Műemléki Felügye­lőség és a Herman Ottó Mú­zeum munkatársai elvégez­ték a falak feltárását, és megállapították, hogy a dí­szes falfestést érdemes, és meg is lehet őrizni. Az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség — kutatómunkák alap­ján — az épület teljes mű­emléki helyreállítását s kö­zösségi célra való hasznosí­tását javasolta az illetéke­De nemcsak a köz világi-' tósért sajnálták a pénzt ele­ink. Másutt azt panaszolja a főbíró, hogy a jóléti pénztár „a lakosok nem fizetése mi­att — üres volt” igen gyak­ran. Oly üres volt a város kasszája, hogy az utcaköve­ket szállító fuvarosokat sem tudták évekig kifizetni. Pe­dig mint a főbíró mondja: „... rendet, közbátorságot levegőből eltartani nem le­het”. Bizony nem lehet, ma sem! Szerencsére a város kasszája manapság nem any- nyira üres, mint főbíró uram korában volt, de azért most sem futja mindarra, amit szeretnénk. A közvi­lágítás — ha kissé takaréko­san adagolják is — rend­ben van. telik „kisded óvó­ra”, de azért elég mélyre kell most is nyúlnunk a ládafiá­ba, hogy összekaparjuk a legszükségesebbekre valót. Kun Miklós arra biztatta a polgárokat, hogy nyissák ki a bukszájukat, ha azt akarják, hogy épüljön, szé­püljön ez a város: „Már most nincs egyéb hátra, mint hogy fizessünk, s pon­tosan fizessünk . ..” Ha va­laki ezt az idézetet napja­inkban is aktuális célzásnak veszi, akkor nem is téved. Ugye egyre gondolunk? (békés) seknek. A javaslatot elfo­gadták, és az első kivitele­zési, állagmegóvó munkák­kal együtt megkezdődött a műemléki helyreállítási ter­vek készítése is. A tárgya-; lások eredményeként eldőlt az épület jövőbeni szerepe; itt lesz a Megyei Közműve­lődési Módszertani Központ, Ez természetesen azt is je­lenti, hogy a műemlék ház­ban lévő nyolc lakás lakói­nak másutt kell új otthont adni a városban, és az egyéb helyiségek bérlőiről is gondoskodni kell. A Tanácsház tér 13. sorsa ezzel megnyugtatóan rende­ződik, hiszen a ház úgy szü­letik újjá, hogy az eddig rejtve maradt értékeit is megmutathatja látogatóinak. Rangos közösségi funkciója pedig beilleszkedik a város-1 központ rekonstrukciójának elképzeléseibe, s végül, de nem utolsósorban: egy újabb I Széchenyi úti. kifelé díszes, i befelé roskatag, rendezetlen udvar tűnik el. i A jövő esztendőben — a Belkereskedelmi Minisztéri­um prognózisa szerint ele­gendő ruházati cikk áll majd a vásárlók rendelkezésére. Változatlanul nem készül azonban kellő mennyiségű fiúöltöny, fiúcipő, és bizo­nyos fajta felső kötöttáru. Néhány termékből — egye­bek közt szőnyegekből, né­hány fajta felső kötöttáru­ból, valamint tornacipőből — az ipar többet kínál, mint amennyit a belkereskedelem át tud venni. A kiegyensú­lyozott árukínálat érdekében fontos, hogy a kereskedelmi vállalatok folyamatosan ki­sérjék figyelemmel a piae igénveinek változását. Vasbetonul emek vasalása A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában holnap az MTESZ szervezé­sében a vasbetonelemek kor­szerű vasalása és bedolgozá­sa témakörében tartanak elő­adássorozatot. A meghívott szakemberek a feszítőhuza­lok szálfeszültségének vizsgá­lati módszereiről, s beton­bedolgozás időszerű problé­máiról adnak számot. Színe és Máig maradt „javítni való” \

Next

/
Oldalképek
Tartalom