Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-14 / 266. szám

r^'r. + A hegyoldal már a transzformátor-állomást veszélyeztette... Csápok a föld mélyében Egy hegy megy ^ A vasbeton csápot behelyezik a hidraulikus berendezés­Kábelen vagy sugározva Miért szűkült az adáskörzet? Tervek és remények a városi be. A hegy évezredekig sta­bilan állt a helyén, de egy­szercsak — évtizedekkel ez­előtt — megindult és csúsz­ni kezdett. Az Ózdi Kohá­szati Üzemeket és más nagyüzemeket árammal táp­láló transzíormátor-állomás csak úgy menekülhet meg a pusztulástól — és a környe­ző falvak a sötétbe borulás­tól —, ha megállítják ezt a hegyet, Rorsodnádasd hatá­rában. Nem kis vállalkozásba fogtak a szakemberek, mert még a mai technikai viszo­nyok mellett sem könnyű a természeti erőknek ellenáll­ni. Az ÉAÉV dolgozói Euró­pában is egyedülálló, úgyne­vezett csápkutas alapozási módszerrel igyekeztek meg­fogni a hatalmas földtöme­get. Bővebbet Csizy Zoltán építésvezetőtől tudtunk meg: — Az eljárást először a ’70-es évek elején alkalmaz­ták Magyarországon. Négyen dolgozták ki a találmányt: Karvajszky István, Nahalka Ferenc és Eles Sándor mis­kolci. valamint Taslár Tibor budapesti mérnök. A bor- sodnádasdi hegyoldal két év- tzileddek tizeddel ezelőtt mozdult meg először. Azóta csaknem öt métert csúszott, és az idén már a transzformátor-állo­más kerítését is kidöntötte. Ekkor bízott meg bennünket az ÉMÁSZ azzal, hogy aka­dályozzuk meg a további csúszást. A csáptalpas kút­alapozás mellett döntöttünk. — Miért? — Mert sokkal olcsóbb, mint a többi technológia, és nem kíván akkora földmun­kát, hogy az alkalmazása közben további csúszásve­széllyel kellene számolni. Ezenkívül nagy a teherbírá­sa, és sok betont meg lehet takarítani vele. A megrende­lőnek különben az egész 10 millió 200 ezer forintjába kerül, jóval kevesebbe, mint mondjuk az állomás átköl­töztetése. — Mi az eljárás lényege? — Hat darab 2,6 méter át­mérőjű, csaknem 10 méter mély vasbeton kutat készí­tünk süllyesztéses technoló­giával. Az alsó szinteken mindegyikből hat előregyár­tott csápot hidraulikusan sajtolunk a talajba, s ezek mint a fa gyökerei kapasz­kodnak meg abban. A prése­lés révén a földet nagy szi­lárdságúvá, összefüggő ke­mény réteggé tömörítik. Tu­lajdonképpen az egész csú­szó földréteget ez tartja meg. A hat kutat egyébként vas­betonból készült csövekkel, úgynevezett szivárgó-rend­szerrel kötjük össze. Ezek elvezetik a talajvizet a ve­szélyes területekről. — Mikor kezdtek a mun­kához? — Június elsején. A csá­polás igen lassú művelet, hiszen a 2,3 méter hosszú, 4 tonnás betontestet 320 at­moszféra nyomással toljuk be, milliméterről milliméter­re. Ez igen nagy precizitást követel meg tőlünk. A mun­kát legkésőbb a jövő év ta­vaszán fejezzük be. — Hol alkamazták még ezt az eljárást? — Olyan hatalmas épít­mények alapozásánál, ahol a területek szűk, és sűrűn közművesített, tehát nincs mód a hagyományos kivite­lezésre. Eddigi legnagyobb munkánk az LKM kombi­nált acélművének csáptalpas alapozása volt * Akiket bővebben érdekel a technológia, decemberben vagy januárban megtekint­hetik a televízió tudományos magazinjában, a Deltában. Remekelt az utóbbi öt év­ben a Miskolci Postaigazgató­ság: háromszor lett kiváló, s bíznak benne, hogy az idei év sem lesz rosszabb, mint a ta­valyi volt. A sikerben nem kis részük volt a fiataloknak, hi­szen a 2300 miskolci postás­nak (egyébként az igazgatóság 6800 embernek ad munkát) több mint a fele ifjú. A közelgő KlSZ-kongresz- szus előtt kereste fel az igazgatóságot a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára és három titká­ra. Ismerkedtek a fiatalok élet- és munkakörülményei­vel, üzemeket tekintettek meg. s kötetlen eszmecserét folytattak a KISZ-esekkel. Koczka Antal igazgató tá­jékoztatójában többek kö­zött elmondotta, hogy a pos­tásutánpótlással' általában nincs gond. A forgalmi sza­kokra Miskolcon és Füzes­abonyban képeznek ki fia­talokat, műszerészeket szin­Mostanában ritkábban csörren meg a Miskolc Vá­rosi Televízió telefonja, mint a korábbi adások ide­jén. Talán a műsorban el­hangzó riportok kevésbé közérdekűek és kisebb ér­deklődést keltenek? Kezdet­től fogva figyelemmel kísér­hetem a részben külső mun­katársakból álló stáb tevé­kenységét, és nyugodtan ki­jelenthetem: semmit sem csökkent a kéthetenként je­lentkező adások közéleti töl­tése, érdekessége. Más a magyarázat: az utóbbi né­hány adást lényegesen ke­vesebben nézhetik, mint az előzőeket. Ahogy a tévések mondják, leszűkült az adás­körzet. Az avasiak természetesen nem akarnak beletörődni ebbe, és aki mostanság fel­tárcsázza a 63-859-es tele­fonszámot, általában az iránt érdeklődik; mi okozta a kedvezőtlen változást, s lehet-e remélni, hogy leg­alább ezen az egy lakótele­pen mindenki láthassa a gyorsan megkedvelt, meg­szokott helyi tévéadást? Kecskés Sándor stúdióve­zető ezekre a kérdésekre adott választ a november 11-i műsorban. Sajnos, épp azok nem láthatták, hallhat­ták, akik leginkább érde­keltek, azaz akik egy idő óta nélkülözni kénytelenek a városi televízió műsorait Ezért vállaltam a postás szerepét, és adom tovább a stúdióvezető magyarázatát Kezdetben a II. és a ül. ütemben épült lakások több­ségében lehetett venni a stúdió adásait, a 2-es csa­torna helyén. Igaz, hogy meglehetősen gyenge minő­ségben. Hol a kép, hol a hang miatt panaszkodtak a nézők, főleg azok, akik a Il-es ütem otthonaiban él­nek. Akkoriban részben ká­belen továbbították, részben sugározták a műsort. Az utóbbival volt baj, a kez­detleges technika miatt. Rá­adásul — ismerte el Kecs­kés Sándor — ez a helyi megoldás nem is volt tel­jesen szabályos. (A posta tén Miskolcon tanítanak, s távírászok is kikerülnek a padokból. A továbbtanulás is lehetséges: a győri műszaki főiskolára jelentkezhetnek az érettségizett postásfiatalok. Jelentékenyen javult a bér- színvonal: míg 1980-ban 41 ezer forint volt az évi bére egy postásnak, addig tavaly 16 ezer forinttal több. A postások a kirakatban dolgoznak. Mindennap ta­lálkozunk a munkájukkal; ha újságot veszünk, ha csek­ket fizetünk be, ha pénzt várunk, ha telefonálunk, ha tévét nézünk, rádiót hallga­tunk. Nem mindegy tehát, miképp prosperálnak: min­dennap megméretnek. Olexa Józsefné, az igazgatóság pártbizottságának titkára is ezt fejtegette, majd elmon­dotta, hogy nagy gondot for­dítanak a fiatalok munka­helyi beilleszkedésére, arra. hogy a pályakezdők kép­zettségüknek megfelelő mun­kát kapjanak. Sokat törőd- I sem adhatta rá áldását.) Marad tehát a televíziós je­lek (beleszerettem ebbe a szakkifejezésbe) kábelen va­ló továbbítása. Kábelek vi­szont csak a III. ütemben épült néhány háztömbben vannak, így az adáskörzet egyik napról a másikra a korábbi töredékére csök­kent. A tévések számítása szerint körülbelül ezer, vagy alig több otthonban élvez­hetik jelenleg az adást Keserves dolog, ha egy szolgáltatás — ennek is fel­foghatjuk a helyi televíziót — nem bővül, hanem ép­pen ellenkezőleg ... Felhá­borodásra azonban senki­nek sincs oka, hiszen kísér­leti adásokról van szó, és tulajdonképpen a kezdeti lépéseknél tart országszerte a kábeltelevíziózás. Az egyik városban valamivel jobbak a technikai lehetőségek, a má­sikban azt is irigyelhetik, ami Miskolcon már megvan. A városi tanács tekinté­lyes összeget áldozott arra, hogy egyáltalán elindulhas­son az adás. Akik látták a Teleráma című műsort leg­utóbb, bepillanthattak a Klapka György utca 22. szám alatt levő stúdióba. Alighanem meglepődtek raj­ta, milyen szűkösek a kö­rülmények a garázs nagysá­gú helyiségben. De azt is megfigyelhették, hogy van néhány igazán korszerű technikai eszközük a miskol­ci tévéseknek. Bírják a vá­televíziónál ros vezetőinek ígéretét: tá­gasabb, kényelmesebb he­lyiségbe költözhetnek, addig is, amíg hem kapnak vég­leges otthont. Ez utóbbira is van elképzelés: az épülő 16 tantermes avasi gimná­zium egyik szárnyába tévé­stúdiót is tervezett Dézsi János Ybl-díjas építész. Nehezebb és főleg költsé­gesebb dolog az adáskörzet kiterjesztése legalább az egész avasi lakótelepre. Nem a szűkkeblűség, hanem a tanács anyagi lehetőségei szabnak határt egyelőre an­nak, hogy a több mint 40 ezer lelket számláló lakóte­lep minden otthonába eljut­tathassák a műsort. Hogy sugározni fogják, vagy ká­belen továbbítják — a szük­séges beruházások után —< még nem döntötték el — mondta Kecskés Sándor. Szerinte a kábel a jobb — ha nem is olcsóbb! —meg­oldás. Az igazi persze az lenne, ha a város egész te­rületét be tudnák kapcsol­ni! Befejezésül nagyon szíve­sen idéznék konkrét ígére­tet, és örömmel írnám le, mikorra várható a szép ter­vek valóra váltása. De en­nél többet Kecskés Sándor sem tudott mondani. Leg­feljebb annyival, hogy tü­relmet kért, és megígérte: ha egyelőre kevés miskolci­hoz jut is el a műsor, mun­katársaival együtt mindent megtesznek a színvonal ja­vításáért (békés) 4 órakor az 1/5. sz. pártalap­szervezetben (Kassai u. 86. sz.) lakossági tájékoztatót tartunk a településfejlesztési hozzájárulás fő kérdéseiről, valamint az állattartási ta­nácsrendelet módosításának tervezetéről. Kérjük a lakossá» megje­lenését és véleménynyilvá­nítását. Miskolc Városi Tanács V. B. titkársága hetek Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat október 14. és no­vember 30. között papírgyűj­tőheteket rendez. Az ez idő alatt átadott minden 10 ki­logramm papír ellenértéke mellé egy-egy sorsjegyet is kapnak a gyűjtők. Novem­ber 10-ig a MÉH-telepeken több mint 1500 tonna pa­pírhulladékot adtak át a gyűjtők, s eddig 125 ezer darab sorsjegy talált gazdá­ra. Miskolcon 36 ezer sors­jegyet adtak ki. Az akció még bő két hétig tart. A nyereményeket a Centrum Áruház kirakatában megte­kinthetik az érdeklődők. Büszke E»o*tosok Újabban egyre több belvárosi kirakatban olvashatjuk: ez az üzlet jövedelemérdekcltségű. S bár jól tudjuk, mit takar ez a; üzemeltetési forma, mégsem tartjuk lényegesnek ezt az információt. Mert ezek után jogos a vásárló kérdése: ko­rábban miért nem voltak érdekeltek a forgalom alakulásá­ban? Miért nem volt fontos, az eladóknak, hogy minden ve­vő elégedetten, a keresett áruval a hóna alatt távozzék tő­lük? Miképpen lehetséges, hogy azelőtt nem érdekelte a boü: kollektívát a forgalom alakulása, a bevétel növekedé­se" érintünk felesleges azzal büszkélkedni, hogy feltalálták a"t amire az idősebb kereskedők még jól emlékeznek. S ez n- -,i más, mint hogy a boltosok boldogulása szorosan össze­függ igyekezetükkel, s az áruválasztékkal. Mindezt kár ki­függeszteni a kirakatba, mivel ha valóban így van, azt min­den vásárló észreveszi majd. Sz. I. Temesi László A postások a kirakatban dőlgoznak, így érzik mapkai a Tájékoztatás a településfejlesztési hozzájárulásról Értesítjük a Szentpéteri kapui lakótelep és környé­ke lakosságát, hogy novem­ber 15-én, pénteken délután fiatalok nek a szociális körülmények javításával, a lakásgondok megoldásával. Az elmúlt év­ben 45 miskolci postás ka­pott kamatmentes kölcsönt, s korszerű munkásszállás is áll a vidékiek rendelkezé­sére. A fiatalokkal folytatott kö­tetlen eszmecserén a város KISZ-vezetői beszámoltak a kongresszusi előkészületek­ről, s azokról az elképzelé­sekről, amelyek a szervezet megújulásához vezethetnek. A postásfiatalok ez utóbbi­ról elmondották: erősíteni kell a KISZ tömegbefolyá­sát. Kevesebbet vállaljon magára az ifjúsági szövet­ség, de azt jól oldja meg. Különös gondot kell fordí­tani a tagfelvételre, meg kell válogatni: ki lehessen KISZ-es. Bár a postánál jól érzik magukat a fiatalok, el­gondolkodtató, hogy közülük mindössze 23 dolgozik veze­tői beosztásban .., L S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom