Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
Felkészülni a számítógép k orszakra’’ I Emelt szintű szakm unká sképzés + A tanulmányi, szakmai versenyek — amelyekből Miskolcon is egyre többet rendeznek — fontos részévé váltak az oktatásnak, nevelésnek. Az ezeken részt vevő gyerekek sokat tudnak. író - világosban Hajdú Gábor bemutatása a Kazinczy Klubban Tizenhat esztendeje fogadta ei az Vrszaggyüles az 19o9. évi VI. törvényt. A kulturális tárca szakemberei és a hon- alfák ezzel próbáltak pontot tenni egy sok eves vita végere. A hagyományos szakmunkásképzés mellett bevezettek a szakmunkástanulók emelt szintű oktatását. Az indoklás szerint szükség van a jövő szakmunkásainak nagyobb tudására. De a hagyományos képzésben tanulók nagyobb elméleti tudására nincs szükség? őket nem várja a modern technika? A végleges megoldás váratott magára. Egészen 1975- ig; akkor vezették be a szakmunkásképző intézetekben az egységes emelt szintű oktatást. Ügy tűnik, ez, és az 1978-ban megtörtént általános tantervi korszerűsítés valóban lezárta a vitát. Jelenleg nemcsak a nagyobb tudás, hanem a köny- nyebb továbbtanulási lehetőség is az új oktatási rendszer mellett szól. Évente körülbelül ötvenezren végeznek az ország szakmunkásképző intézeteiben, közülük körülbelül harmincezren folytatják a tanulást. Az egyik lehetőség nappali tagozaton elvégezni a szakközépiskolát, amely számukra az emelt szintű képzés miatt csupán három évig tart. Ez a lehetőség a Művelődési Minisztérium illetékese szerint csupán jogi kinyilatkoztatás. A jogalkotó jó szándéka nem találkozott az élet szülte gyakorlattal. Ezek a fiatalok pénzt akarnak keresni, mert szükségük van rá. Marad a másik út: estin vagy levelezőn megszerezni az érettségit. Itt néhány tantárgy különbözeti vizsgája után Migráció és árucsere címmel rendeznek konferenciát a Magyar Néprajzi Társaság, a TIT. a Borsod Megyei Múzeumi Igazgatóság és a ToA Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjére várják a közönséget október 28-án a színházba. Az együttest Kovács László vezényli, fuvolán közreműködik Drahos Béla. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának tagja. Műsoron öt év mindjárt a középiskola harmadik osztályába kerülnek a diákok. A legtöbben ezt az utat választják, s ez érthető is. Munka-, pénzkeresés, továbbtanulás — a későbbi szakmai sikerek alapja. Egyszerű képlet, de sok idő kellett, míg részei ösz- szeálltak. kaji Nagyközségi Tanács közös szervezésében október 28-án és 29-én a Tokaji Városi Tanács dísztermében. A kétnapos rendezvényen több mint húsz eladás hangzik el. magyar zenéje címszóval Szunyogh Balázs Piccolo divertimento, Hidas Frigyes Fuvolaverseny, Bozzay Attila Pezzo sinfonico, illetve Kodály Zoltán Galántai táncok című műve szerepel A koncert este fél nyolckor kezdődik. Az idén 174 ezren kezdték el a tanulást az ország mintegy 300 szakmunkás- képző intézetében. A tapasztalatok szerint közülük kevesen tudják, hogy az általános emelt szintű oktatás mit jelent, milyen későbbi előnyökkel jár. Tanáraik feladata: tájékoztatni és felkészíteni őket a továbbtanulásra. Ezek a gyerekek mit sem tudnak a hagyományos képzésről, a szakemberek régebbi vitáiról. A felvilágosításra pedig szükség van, hiszen minél többen tanulnak tovább, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy majd megfeleljenek a jövő számítógép-vezérlésű munkakövetelményeinek. A hagyományos esztergagépre, a kalapácsra, a re- szelőre még sokáig szükség lesz. De csupán ezeknél megmaradni több, mint felelőtlenség. Egy ország jóléte függ ezeknek a gyerekeknek a jövőjétől. V. L. Miskolci feltalálók Az elmúlt héten egy miskolci találmányról írtunk, amely a Nehézipari Műszaki Egyetem elektrotechnikai tanszékén született. Dr. Szentirmai László tanszék- vezető egyetemi tanár és dr. Fekete Gábor adjunktus olyan négynegyedes, frekvenciaváltós szinkronmotor- hajtást konstruált, amely energiatakarékos, és a világon egyedülálló. Akkor megírtuk, hogy a két feltaláló Brüsszelben, az európai erősáramú kongresszuson ismerteti ötletét. A napokban tértek haza, és elmondták: nagy sikert aratott az előadás; több külföldi szakember érdeklődött a találmány iránt. E hét közepén pedig Budapesten, az V. erősáramú elektronikai konferencián is részletesen kifejtették a hajtás lényegét, s az felkeltette néhány elektronikai cég vezetőinek a figyelmét. „Mit ér az író, ha vidéken él?” Ezzel a lényegre célzó kérdéssel kezdte a szintén vidéken élő irodalomtörténész a bemutató-beajánló méltatást egy miskolci író első szépirodalmi kötetéről, amely a megyei tanács művelődési osztálya és az írószövetség északmagyarországi csoportja kiadványsorozatában jelent meg. Az irodalmi bemutató színhelye a Kazinczy Klub volt, rendezője az irócsoport, a városi könyvtár, s az otthont adó TIT-szervezet. Ez alkalommal is üdvösen fonákjára fordult egy közmondás, mert itt a több bába egészséges szülött körül asszisztált Akiért és amiért összegyűltek a baráti érdeklődők: Hajdú Gábor (akinek A rádió Változatok a történelemre sorozatában — csütörtökön este a Kossuth adó műsorában - Mihancsik Zsófia szerkesztésében olyan témát vizsgált meg, amelyre eddig nem sok figyelmet fordítottunk, Humor és szatíra a múlt századi Magyarországon címmel. Gerő András történész, műsorvezető beszélgető- partnerei Buzinkay Géza és Szalay Károly szerkesztők, valamint Németh G. Béla irodalomtörténész voltak. A XIX. században felgyorsult a fejlődés Európa legösszetettebb lakosságú és vallású országában, Auszt- ria-Magyarországon is. Ez lényeges életmód-, életformaváltozásokkal járt Elsősorban a nagyvárosokban, főleg Budapesten szinte az „aszfaltból virágzik ki” az ele, a vicc, a humor, a szatíra. Megszületik a Borsszem Jankó eiclap 33 állandó figurája, híven tükrözve a társadalmi munkamegosztás típusait. Az arisztoitráciát például a Monokli névre hallgató figura képviseli. De a ma emberének is sokat mondanak olyan nevek, mint Mihaszna Mihály, Mokány Berci, Éhös Péter stb. Az akkori élclapokban a társadalmi kérdések, az osztályok, a rétegek, a nemzetiségek problémái szemeíye- sültek meg. Az irodalomnak olyan művelői pedig, mint Mikszáth Kálmán, Heltai Jenő megteremtették —magas fokon — a magyar anekdota „prototípusait”. Mikor nevetnek az emberek? — hangzott el a kérdés a beszélgetés folyamán. Nagyon szimplifikált választ hallhattunk, miszerint „amikor már túl vagyunk a bajokon”. Éppen a történelem és az irodalomtörténet bizonyítja, hogy nem mindig hallgatnak a múzsák még a fegyverek között sem... Az akkori Magyarországra a gondolkodás pluralitása volt jellemző. Híven tükröződik ez az irodalmi életben és a sajtóberkekben, ide értve az élclapokat is. Kétségtelen, hogy a kiegyezés után „megnyugodtak a kedélyek”, de a társadalom alapvető ellentmondásai megmaradtak, sőt elmélyültek. Az úgynevezett társadalmi önszemlélet, kritika és önkritika érhető tetten, sokszor megszemélyesítve is a korabeli élcekben, viccekben, humorban, szatírában, komikumban. Az önreflexió társadalmi önszemléletté fejlődik, a humor pedig polividéki mivoltán túl kenyérkereső mestersége, fő hivatása az újságírás), — s karcsú kötete, az „Ördög világosban". S aki a célirányos kérdést felvetette, az Katona Béla irodalomtörténész, a nyíregyházi tanárképző főiskola nyugdíjas tanára. Higgadt-okos érveléssel tanúsította, hogy Hajdú Gábor kötetbe válogatott novellái nem alábbvalók, mint a Pesten élő, több kötetes pályatársaké — de a Miskolcon élő szerzőnek ötvenéves koráig kellett várnia első kötetére. Pedig bő másfél évtizede publikál, eddig negyven elbeszélése jelent meg folyóiratokban, hírlapokban. Ám előnye is van a hosz- szú kivárásnak: a kötetben tlkai humorrá. Ez pedig már nemcsak szórakozásra, szórakoztatásra szolgál, hanem gondolkodásra is. Az akkori kormánylap csak ezeknek az eszközöknek a felhasználásával ölthette magára az ellenzék színét, s csak így lehetett a legnépszerűbb. nincsenek kegyelettel kezelendő ifjúkori zsengék, a szerző csupa érett írással lép színre. A különböző időszakokban született elbeszéléseket egységbe köti írójuk erős valóságérzéke (ami nem azonos a földhöz-ra- gadt naturalizmussal), s az eleven időszerűség iránti érzékenysége. Rokonszenvet kelt azzal is, hogy olyan témákat tart megírásra érdemesnek, amelyekben igaz emberi fájdalmak nyilatkoznak meg. Nem a hivalkodó „diadalmaskodók” pártján áll, hanem azokén, akik önhibájukon kívül a rövi- debbet húzzák, akiknek „az élet az arcukba csapott”. Hajdú Gábor ars poeticának értelmezhető önvallomás felolvasásával igazolta az ünnepi légkörű estén a róla, kötetéről elhangzottakat. Egyebek között ezeket fogalmazta meg: — „Hiszem és vallom, az elkötelezettség sohasem volt annyira létkérdés, mint éppen ma... A leírt szavak ma is épp oly erősek, mint a barlangok boltozatáról aláhulló vízcseppek, amelyek sok-sok év alatt kivájják a legkeményebb szikla testét is ... és talán elvégzik azt az alakító munkájukat, amitől emberségesebb, természetesebb és igazabb lesz a világ ... alkotni, dolgozni kell akkor is, ha provinciában élünk, tudni kell idekapaszkodva úgy létezni, hogy közben nemcsak országban, hanem világban is gondolkozhasson az ember.” O. J. Berecz József ÉRTESÍTJÜK A T. LAKOSSÁGOT, hogy a Szcéhenyi út páros oldalán, a 74. számtól a 88. számig, 1985. október 29-én, közműbekötési munkák miatt 8 órától 14 óráig a vízszolnáltatás szünet 1985. október 30-án a 74. és 76. számú épületekben, október 31-én a 78. és 80. számú épületekben, november 1-én a 82. és 84. számú épületekben, november 4- én a 86. és 88. számú épületekben, november 5-én a Tulipán Divatház épületében, rákötési munkák miatt, A VÍZSZOLGÁLTATÁS SZÜNETELNI FOG 8 órától 12 óráig. Kérjük a lakosság szíves megértését és türelmét. ÉAÉV, MISKOLCI VÍZMŰVEK OKTÓBER 28-TÓL NOVEMBER 2-IG Nőikcháfcsereakció! Bármely női kabát vásárlása esetén, 1 db használt női kabátot, 400 FORINT ÉRTÉKBEN BESZÁMÍTUNK. VARJA ÖNT A Néprajzi konferencia 4c A koncert fiatal szólistája, hazai és külföldi versenyek győztese, helyezettje, Drahos Béla . Hétfő esti hangverseny A rádióban hallottuk Humor és szatíra a múlt századi Magyarországon
