Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

Buda aranykoráról, kincses Magyarországról Egy mondat, és már ismerős Zolnay László életműve Változatlanul könyvtáros Beiratások A Dolgozók Általános Iskolájába A felnőtt dolgozók általá­nos iskolai tanulmányainak befejezése érdekében a Dol­gozók Általános Iskolája 1- töl 8 osztályig tanfolyamokat indít a tanulni vágyók ré­szére. Augusztus 26-tól — szombat kivételével —- szep­tember 10-ig mindennap reg- gel 8-tól délután 4-ig vár­ják a beiratkozókat. Címük; Miskolc, III. kerület. Rózsa Ferenc út 1. szám (az LKM 1-es kapujával szemben). A Dolgozók Általános Is­kolájában az ifjúsági és es­ti tagozatokon megkezdődött az oktatással párhuzamosan ,a betanított munkás képzés is. Részletes felvilágosítást a beiratkozáskor adnak. közös könyvét 1976-ban A budavári gótikus szoborlelet­ről. A leletfeltárással szoros összefüggésben adta ki a Gondolat Kiadó második, bő­vített kiadásban Zolnay Lász­ló Ünnep és hétköznap a középkori Budán című mű­vét. amely az akkori város­életet. a budai otthonokat, piacokat, a sokadalmakat. művelődési viszonyokat, szo­kásokat. játékokat, mulatsá­gokat eleveníti meg. Minden idegszálával arra törekedett, hogy könyveiben hiányok nélkül, teljességre és vilá­gosságra törekedve, örökítse meg a középkori Magyaror­szág fényeit, árnyait. Buda aranykorát, a kincses Ma­gyarországot. Száműzött minden hamis romantikát, és tudott lelkesedni is. Ösz- szefüggésekre utalt, a közép­kori magyar élet európai határait elemezte. Nemcsak Budát, Esztergomot, Vis«--’- rádot, hanem Krakkót. Ró­mát. Isztambult is nézte. Számvetése mindig előrete­kintés. szabadon közlekedik az időben, s megkeresi, meg­találja a folyamatot. Min­dent érzékel a krónikákban — belőlük rajzolja meg a magvar középkor illanó han­gulatát, tárgyi emlékekből villantja fél a hajdani éle­tet. Ha ismerjük a múltat, az a nemrég elhunyt Zolnay László művelődéstörténészi életművének is köszönhető. L. M. Simogató hűvös van a Kaff­ka Margit Könyvtárban, mikor kint 35 fokot mutat a hőmérő; a kánikula megtanit rá, hogy milyen nagy a különbség régi és új bérház között. Szilágyi Dezsőné nem ezzel méri a kü­lönbségeket. Huszonhárom éve vezeti a városi könyvtár egyik részlegét a petneházy bérhá­zak között. Úgy kezel, mint egy olvasót, kitalálja, amit gondolok. — örülök, hogy eljöttél, mint ahogy örülök a Kiváló Munkáéit kitüntetésnek is. De az életemben semmi ér­dekesség nincs. Egy iskola, egy munkahely több, mint húsz éve. Mit lehet erről írni? — Mi. volt az iskola, miért éppen ez a munkahelyed? — A gimriázium után ta­nítóképző, tanárképző és 1962. szeptember 1. óta a városi könyvtár Kaffka Mar­git fiókkönyvtára. Ez egye­nes út, mert a szakmához ezek az iskolák vezetnek. Egyébként pedig miskolci vagyok. Sőt, erre a környék­re való, ezen a lakótelepen él az édesanyám, Itt nőttem fel, és hiába lakunk ma már a városnak egy másik ne­gyedében, ide, a 37. Számú Általános Iskolába jártak, járnak a gyerekeim. Ez a környék az én legszűkebb hazám, de mondhatom, sok­kal hétköznapibban is; édes­anyám segített a gyerekek nevelésében. Egy könyvtáros legkevesebb napi 9 órát dol­gozik. Itt , együtt voltunk, együtt vagyunk. — Milyen városrész a pet­neházy bérházak és környé­ke? — A legutóbbi népszám­láláskor megkérdeztem; hoz­závetőleg 1500-an laknak ezen a nem túl nagy terü­leten. Többségükben a bér­Könyvespolc Vallanak a betűk A fenti címmel érdekfe­szítő művet bocsátott közre egy-két hónapja a Magvető Könykiadó. A csaknem fél­ezer oldalas kötet Rákosné Ács Klára európai hírű, ki­vételes képességű pszichogra- fológus elemzéseit tartalmaz­za. S nemcsak ezeket. Rövid összefoglaló olvas­ható benne a grafológia (írás­elemzés) történetéről is. E- szerint a személyiségmegis­merés egyik módszere Kíná­ban már a XI. században ál­talánosan ismert volt. Né­hány európai országban vi­szont a XVII. században, ha­zánkban pedig jóval később, a mostani században kezd­tek vele foglalkozni. A Szov­jetunióban — az 1972-ben kiadott nagy enciklopédia szerint — ..a grafológia ada­tait felhasználják az embe­rek egyéni tulajdonságai vizsgálata során a pszicholó­giában, a gyógyászatban és a kriminalisztikában, mint a pszichológiai és filozófiai di­agnosztika eszközét, más módszerekkel, például tesz­tekkel együtt”.) Történészek és irodalom­tudósok tanulmányai is he­lyet kaptak a kötetben. Ezek mintegy próbái Rákosné Ács Klára elemzéseinek. Az történt ugyanis, hogy a grafológus oly módon ana­lizálta 13 történelmi szemé­lyiség. államférfi és 17 író, művész, tudós (köztük egy külföldi, W. B. Yeats No- bel-dijas ír költő, drámaíró ■ és elbeszélő) kézírását, hogy előzőleg nem tudta, kikről van szó. Csupán a betűk for­mája alapján határozta meg egyéniségüket, aktuális lel­kiállapotukat, sőt még tes­ti bajaikat is. (Feltűnő, hogy költőink, íróink között aránylag milyen sokan küsz­ködtek szembajjal, látásza­varral). Az elemzések „teli­találatok”, — ezt igazolják a tanulmányok, amelyek szer­zői korabeli dokumentumok­ból ismerik az analizáltak személyiségjegyeit, és ugyan­olyannak, mint a grafológus. Rákosné nem egy esetben olyan tulajdonságokra is rá­mutat, amelyek — dokumen­tumok híján — nem voltak ismeretesek. Mindegyik elemzés meg­hökkentő. az utolsó, a 31. pe­dig különösképp az, mert Rákosné Rubik Ernőről, a „bűvös kocka” feltalálójáról a kézírása alapján már tiz- tizenkét éves korában előre megmondta; „Ez a gyerek óriási tehetség,... hatalmas pályát fog befutni a tehet­sége révén...” Miként a nem mindenna­pi mű bevezetőjének írója is megjegyzi; a könyv „való­színűleg minden olvasóban felkelti az érdeklődést a grafológia iránt. Csak re­mélni lehet, hogy azok is fel­figyelnek rá, akik tehetnek valamit az érdeklődést ki­elégítő szakemberek képzése érdekében”. munkáról? (Kiss József fele.) nítást sem lehet takarítóra bízni, mert amit levesz a polcról, nem ugyanoda teszi vissza, és elkezdhetjük elöl­ről. Ez nem panasz; vele jár. Mindenekelőtt azonban az ál­lomány feldolgozása a dol­gunk; három főállásban levő, és két részfoglalkozású könyvtáros látja el a 3-as, a 33-as, a 43-as iskolát, az avasi garázskönyvtárat, a ta­polcai fiókot és a tapolcai parkkönyvtárat is. A kívül­álló úgy látja, hogy a könyv­táros csak pepecsel. Ez mun­ka. — Minden otthonos, való­ban otthon vagy. — Nem szoktam erről be­szélni, mert természetes. Amiben az ember benne él, azt nem kell megfogalmazni. Szeretem az embereket, na­gyon a gyerekeket. Csak az menjen könyvtárosnak, aki képes rá, hogy egy mondat után már ismerősként be­szélgessen. Több mint húsz év nagy idő, nekem már nem kell megfogalmazni, hogy kapcsolatot teremtek, ha az intézmény számára ta­lán legfontosabb gyerek- könyvtári munkáról van szó. Gondolkozni inkább azon szoktam, hogy mi baja körü­löttem sok embernek. Nem­rég ki kellett mutatnunk, hogy mekkora volt a fluktu­áció; aki 25 év alatt itt meg­fordult, azok közül 9-en el­hagyták a pályát. Értem is, nem is, de leginkább azt nem értem, hogy miért mon­danak az emberek ilyesmit, öt-hat évnél tovább nem sza­bad megmaradni egy munka­helyen, változtatni kell, ak­kor boldogul. Eszembe se ju­tott soha változtatni. M— Nem polihisztor volt. több annál. Zolnay László régész, zenetörténész, kultúrfiloló- gus, bölcselő volt egy sze­mélyben. Olyan tudós, aki a felismert igazságot világos és könnyed stílusban mindenki számára közvetíteni tudta. Erkölcsi magatartása nem tett különbséget igazgató és ásómunkás között. 1974. február 16-án — sa­ját fogalmazását idézve — „Szerencsés István csáká­nya”, Zolnay sok évtizedes összpontosítása nyomán meg­találta a későgótikus szobor­temetőt, mely az utóbbi év­tizedek • legnagyobb magyar régészeti-művészeti történeti lelete. Demokratizmusa tár­sakat és irigyeket támasztott, könnyítette, nehezítette al­kotómunkáját. Mindez azon­ban csupán karakterének meghatározója, tette a ír i- gyar művelődéstörténet fá­radhatatlan szolgálata. Anjou-kori szoborlelet Régi álmuk vált valóra a hegyaljai Hercegkút lako­sainak : mintegy ötmillió fo­rintos beruházással megépí­tették kétszintes, szép mű­velődési házukat. Az építke­zéshez szerény állami támo­gatást kaptak, a költségek túlnyomó részét a lakosság hozzájárulásából, főképp nagy értékű társadalmi mun­kával teremtették elő. A kényelmesen berende­zett, korszerűen felszerelt művelődési ház nagyterme ünnepélyek, műsoros estek, színházi és mozielőadások tr.i'iására alkalmas. A kisebb ■nobákat, klubtermeket szak- ’»őri, ifjúsági foglalkozásokra, a fiatalok szórakozására használják, s a különböző társadalmi szervezetek kap­nak bennük otthont. Minden bizonnyal sokáig emlékezetes marad a herceg- kútiak számára az idei al­kotmánynapi ünnepség, hi­szen augusztus 20-án dél­előtt 10 órakor avatják fel, ünnepélyes külsőségek kö­zött az új művelődési házat. A helybelieken kívül Sáros­pataknak és a környékbeli községeknek érdeklődő lako­sai előreláthatólag nagy számban vesznek részt az avatáson. Az ünnepi beszédet dr. Földy Ferenc, a Comenius Tanítóképző Főiskola főigaz­gatója, országgyűlési képvi­selő mondja. A hercegkűti nemzetiségi pávakör, a sá­rospataki Bodrog néptánc­együttes és egy amatőr beat- együttes színes, változatos műsorral járul hozzá az ün­nepi esemény emlékezetessé tételéhez. + Mit tud a kívülálló erről a házakban, Miskolc egyik leg­régebbi, 1979-ben felújított lakótelepén. A felújítás so­rán sok jó régi lakó elköl­tözött, többnyire a nyugdí­jasok maradtak itt, akik sokszor befogadják az uno­kákat, a harmadik generá­ciót. Ne mondd, hogy nem öregszem, mert nem is olyan régen nevettek ki a kollégá­im: kisgyerekként ismertem annak a kisiskolásnak az édesanyját, aki éppen beirat­kozott hozzám. Egyszóval eb­ben a lakótelepben az a leg­jobb, hogy a város főútvona­laitól egy-két méterre olyan, mint egy falu. Mindenki is­mer mindenkit. A bérházak­ban, vagy egy-két utcával odébb a villalakásokban, csendesebben élnek az em­berek. — Szereted a csendet? — Mindenki azt hiszi, hogy a könyvtárosé nyugodt, kényelmes munka. Rend ter­mészetesen van benne — ez a szakma lényege —, de - a könyvtár falain kívüli vilá­got nemcsak a könyvek köz­vetítik. Egy bérház föld­szintjén nem könyvtárnak épült ez a néhány helyiség. A felújítások során termé­szetesen mi' is költöztünk, és aki nem hiszi el, hogy ez milyen nehéz fizikai munka, az emeljen fel egyszerre tíz könyvet. Annak idején né- gyen-öten több tízezer köte­tet mozgattunk meg. A könyvtár kis alapterülete alatt pince van, ez a raktá­runk. Nagyon örültünk, ami­kor korszerűsítették a fűtést, mert így télen is tudunk dolgozni. Akkor újra meg­mozgattuk az egész könyvál­lományt. De még a portala­A siker páratlan volt, 1974- ben érte el életművének ze­nitjét a budai vár feltárásé­kor, amikor megtalálta a Anjou-kor gótikus remek­műveit, melyek ma a Buda­pesti Történeti Múzeum kin­csei. Mindez meggyorsította Zolnay László pályaívét is. Megszüntette, pontosabban: mérsékelte a gáncsokat, erősí­tette könyveinek szabad jelzé­sét. Ekkor írta meg. 1974—84 között, egyetlen lázas alkotó évtized alatt mindazt, amit egész életében gyűjtött. A Corvina Kiadó adta ki Zol­nay László Szakái Ernővel írt Az alkotmány ünnepén avatják Uj művelődési ház Hercegkúton Zolnay László Az elátkozott Buda Buda aranykora Könyvének címlapja —

Next

/
Oldalképek
Tartalom