Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

Mibe kerülhet a figyelmetlenség ? Mindöss7ve egy háromjegyű számra volt szükség, s a Lenin Kohászati Művek vesztesége egyik pillanatról a másikra 47 millió forint­tal nőtt. A kár szerencsére csak papíron létezett, ott sem sokáig ... Persze a baj sokkal nagyobb is lehetett volna, ha ... rab tömlőről van szó. Am a számítógépes rubrikába már 150 darabot írtak. — Ki vagy kik írták oda? — Ez a mai napig nem derült ki. A vétlevél máso­latán. az indigós példányon nem szerepelt ilyen szám. Az eredeti papírról a számító­gép automatikusan 150-et táplált be a gépbe, s az nyil­vánvalóan azt hozta ki, hogy valaki 150 darab oxigén­tömlőt vételezett, melynek ára 47 millió forint. — Gondolom, azonnyom- ban vizsgálatot indítottak? (— Természetesen. Elsődle­ges feladat volt kideríteni, hogy ki követte el ezt a hi­bát. Ez “azonban, mint mond­tam — nem derült ki. A pa­pír kitöltője állítja: ö nem írt a számítógépes helyre számot. A raktáros nem vet­te észre, hogy ott téves adat szerepel, a bizonylat-ellen­őrzés átsiklott felette. Ez vi­lágosan mutatja, hogy egye­sek mennyire nem érzik ma­gukénak a vállalatot, milyen laza a bizonylati fegyelem. s hogy milyen felületesek némélyek. Állandóan a sze­mélyi felelősségről beszélünk, s tessék... Végzetes dolog is előfordulhatott volna: a kemencéből nincs visszaút... Ha — teszem azt — a kom­binált acélmű számítógépébe téves adatokat táplálnak be. s a gép ennek alapján to­vábbi anyagot adagol a ke­mencébe, akkor a kár már nemcsak papíron mutatko­zik ... — Vontgk felelősségre va­lakit? — Hogyne... Fegyelmi el­járást kezdeményeztünk a vétlevél kiállítója, a bitony- latellenör és csoportvezetője ellen. Ez számukra anyagi konzekvenciával is jár ... Arra kellene ráébredniük az embereknek, hogy felelős­séggel viseltessenek a gyár egésze, de legalább a saját munkájuk iránt. Ne intéz­zék el egy kézlegyintéssel, vállrándítással a költségtöbb­letet, Meg kell érteni egy­szer s mindenkorra: a mun­kára. munkánkra jobban oda kell figyelni. (illésy) * Már folyamatosan érkezik az új búza a miskolci malomba; minden szállítmányból mintát vesznek. (Kiss József felvételei) A minősége: közepes Ui búza a malomban Tévedtek a Borsod Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnál: úgy szá­molták, hogy július 20-a előtt semmiféleképpen nem érkez­het új búza a malomba. Nos, az utóbbi napok időjárása rájuk cáfolt: július 17-én megjött az első szállítmány. Ruzsbánszky Jánostól, a vállalat kereskedelmi igaz- gatóhelyetesétől tudjuk: — Ernődről, Hejőpapiból és a Hejömenti - Állami Gaz­Kevés a jó fekvésű, be­építhető telek Miskolcon. S mielőtt házhelyet vennénk „kéz alól”, alaposan tájéko­zódnunk kell a tanácson, nincs-e építési tilalom alatt, vagy nem szerepel-e a kisa­játítási tervben. daságból érkezett új búza július 17-én a miskolci ma­lomba. A korábbi évekhez hasonlóan, itt kezdődött meg elsőként az átvétel, amely most már folyamatos. Nem­csak Miskolcra, de Bőcsre, Szerencsre is szállítanak már a szövetkezetek, gazdaságok. A megye déli részén jófor­mán mindenhol aratnak, míg az északi földeken mostaná­ban indulnak meg a betaka­tilalmakat felülvizsgálják, s ezeket az új rendezési terv­vel összhangban feloldják. Ezzel bővítik a magánerős lakásépítés céljára felhasz­nálható telkek számát. rító gépek. Ez idáig Miskolc­ra 1600 tonna étkezési búza érkezett, s a mintavétel alapján megállapítottuk, hogy a nedvességtartalma 13,8—15,4 százalék között mozog (mindenhol szárítani kellett a kenyérnek valót), a hektolitersúlya pedig 74— 81 kiló. Ennek alapján azt mondhatjuk: közepes a ga­bona minősége Aratási ügyelet eV Kedvez az időjárás a me­zőgazdasági nagyüzemeknek, a földeken nagy ütemben folytatódik a betakarítás. Az Agroker Vállalat mályi te­lephelyén augusztus 11-ig munkanapokon 7 és 19, szom­baton 7 és 17, vasárnapon­ként pedig 7 és 13 óra kö­zött aratási ügyeletet tarta­nak. Azokat az alkatrésze­ket, amelyek nincsenek rak­táron, a Miskolci Mezőgép Vállalat soron kívül legyárt­ja a szövetkezeteknek. A közelmúltban, a kohá­szat innovációs aktíváján hangzott el az a mondat, ami az első pillanatban meg­döbbentő, majd igencsak el­gondolkodtató. volt: egy té­ves bizonylat 47 millió fo­rintos többletköltség árnyé­kát vonta az LKM fölé. Szarvashiba, felelőtlenség, nemtörődömség ... Más jel­zők erre nincsenek. A hát­teret Csathó Géza gazdasági igazgató tárja fel. — Mi történt tulajdonkép­pen? — A május végi könyve­lési zárlat mutatta ki, hogy az állóeszköz-fenntartási költség rendkívül magas. El­fogadható magyarázat erre nem volt, hiszen semmi rendkívüli nem történt a gyárban, ami ezt esetleg in­dokolhatta volna. Gyors el­lenőrzést végeztünk, ami ki­mutatta, hogy az acélműi gépészet üzemfenntartási részlegénél egyetlen vétlevé- len 47 millió forintos tétel szerepel., — Mi került ennyibe? — Ennyibe semmi. Téves volt a vétlevél, s ez még a zárlat napján kiderült. Ar­ról volt szó, hogy egy bizo­nyos munkához egy darab oxigéntömlőt vételeztek, amelynek áfa 314 808 forint. Ezen a papíron egyébként szerepelnek azok a rubrikák is, amelyekbe a számítógé­pies adatfeldolgozáshoz szük­séges kódokat kell írni. És itt volt a baj. Ugyanis a vát- levél egyik oldalán szám­mal és betűvel világosan ol­vasható volt, hogy egy da­Segítenek a tanácsok Telkek az építkezőknek ftemzetközi építőtábor a főutcán Jól halad a felújítás A népi ellenőrök megál­lapítása szerint, megyénkben a telekhiány lényegesen nem akadályozta a magán­erős lakásépítést. Sőt, he­lyenként telektúlkínálat is tapasztalható. A VI. ötéves tervidőszakban 7236 házhe­lyet alakítottak ki, ehhez a tanácsok félmillió forint anyagi támogatást nyújtot­tak. Említést érdemel, hogy Miskolcon és vonzáskörzeté­ben 1068 telket mértek ki! Sajnos, a városkörnyéki köz­ségek telkei közül sok nem talált gazdára, bizonyos okok miatt a Sajóbábony- ban és a Sajókeresztúr tér­ségében kialakított házhelye­ket érdeklődés hiányában nem tudták tartós használat­ba adni. Az OTP, saját pénzeszkö­zeinek felhasználásával, be­kapcsolódott a telekkialakí­tás munkálataiba. A cél az, hogy a házhelyek kimérése­kor azonnal kiépítsék az alapközműveket. Az utóbbi időben a taná­csok arra törekednek, hogy a korábban elrendelt építési Tábor az Árka pariján Természetvédelmi tábor nyílt az elmúlt hétvégén Ár­kán. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Természetvédel­mi Egyesület augusztus 4-ig tartó táborában 40 fiatal vesz részt, akik az Árka patak partján többek között bioló­giai, geológiai felméréseket végeznek, de mérik a víz szennyezettségét is. ★ A külföldi egyetemisták segítsége jókor jött... ___ i Perec a póznán Segítséget kapott az elmúlt héten az fcszak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat 12-es számú építésveze­tősége: külföldi egyetemisták is részt vesznek a Széchenyi út felújításában. A néhány hónappal ezelőtt elkezdett munkálatok jól haladnak. Eddig csak egy akadály hátráltatta az épí­tőket: a Centrum Áruház előtti betontömb, amely a tavalyi útbeszakadáskor ke­rült a földbe a betoninjek- ciózással. A mindenki sze­me előtt zajló felújítás so­rán először a régi, elhasz­nált közműveket cserélik ki, majd a villamosvágányokat újítják fel, s utána az út­A nyál-esti andalgás. no és a népkerli fák alatt felhör­pintett korsó sör nosztalgi­kus emlékezésre indította ba­rátomat. Megmutatta, hol állt a ’30-as évek elején a mutatványosok sátra, a kör­hinta, és az a magas pózna, melynek tetejéről perecfüzért vagy borospalackot hozhat­tak le a vállalkozó kedvű le­gények. Barátom édesapja kőműves volt, de — nehéz idők jártak — azon a nyá­ron csak a mutatványosoknál talált munkát. Többek kö­zött az volt a feladata, hogy naponta ki tudja hányszor, pótolja a pózna végén a nye­reménytárgyakat. Szikár em­ber volt, s a család anyagi helyzete sem tette lehetővé, hogy a mászást nehezítő ki­lók rakódjanak rá, neki nem okozott gondot, hogy megte­gye az utat az emeletnyi ma­gasságba és vissza, ahány- szop csak kellett. Barátom, mint aprócska gyerek, ott lábatlankodott egész nyáron a mutatványo­sok körül, és rettentően büszke volt rá, hogy az ő édesapja a legjobb mászó ke­rek e világon. Csak sokkal ké­sőbb fogta fel, hogy milyen keserves, megalázó munkára kényszerült a szakmunkás armyi pénzért, amennyiből kenyérre is alig futotta. Oly szemléletesen mesélt barátom a régmúlt időkről, hogy szinte látni véltem a fényesre lakkozott póznát, csúcsán a kerékkel, melynek küllőire a vonzó ajándéko­kat aggatták. Sőt, képzelet­ben neki is rugaszkodtam a csúszós feladatnak, de a rúd felénél feladtam. A valóság­ban talán addig sem jutnék el; de legalább képzeletben legyen az ember erős, maga- bizos. Szerencsére nem is kell abból élnem, hogy póz­nát másszak — vigasztaltam magam, jelenünkbe és jö- vőnkbe vetett rendíthetetlen hittel. Szótlanul ballagtunk, de barátom mintha megsej­tette volna, miről álmodo­zom. egyetlen józan monda­tával visszarángatott a való­ságba: — Ha feladatként fogjuk fel a póznát, tulaj­donképpen mindannyiunknak naponta meg kell mász­nunk ... Ha jól belegondolunk, el kell ismernünk: így igaz. Csak az a baj, hogy min­dennapi munkánk során nem olyan könnyű eldönteni, ki milyen magasra jut a fel­adatok sikamlós rúdjain. A mutatványosoknál nem volt, nem lehetett vita. Perechez, test északi oldala alatt Iev5 vezetékek cseréjé kö vétkezi kJ A boltok áruellátása za^ vartalan, de a villamosfor­galomban — éppen az egy- vágányúsítás miatt —, ha nem is fennakadás, de jelen­tékeny lassulás következett be. Az ÉÁÉV dolgozói- az el­következő napokban, hetek­ben megkezdik a Munkácsy utca felújítását is, amely szervesen kapcsolódik a sé­tálóutcái munkálatokhoz. A majd’ két tucat egyete­mista, akik a reparálásnál segédkeznek — a Szovjet­unióból és Bulgáriából érke­zett; feladatuk: a régi veze­tékek feltárása. Ezt űgyanis géppel lehetetlen elvégezni, s így a kézi munkára ége­tően szükség van. borhoz csakis az jutott, aki merész és ügyes volt, felküz­dötte magát a csúcsig. Ma­gyarázkodni, hivatkozni nem lehetett senkire, semmire. A mutatványos például nem méltányolta volna az ilyen­fele szöveget: — Jó, jó, az igaz, hogy egy méterre sem tudott . felkapaszkodni, de amúgy rendes, becsületes em­ber, jó családapa, megfelelő kapcsolatokat alakított ki munkatársaival, nem kötöz- ködik, s ha bírál is, mindig építő jelleggel teszi. Bizony, ezért, ott nem járt perec. Mint ahogy nem ropogtat­hatták a sós csemegét azok sem, akik a pálya szélén, akarom mondani a nézők kö­rében állva csupán a druk­ker vagy az ellendrukker szerepére vállalkoztak. De ennyi elég is. A mai napra számomra annak a póznának a megmászása ren­deltetett, amit e cikk meg­írása jelent. Hogy feljutot- tam-e a perecig, netán visz- szacsúsztam a feléről, vagy neki sem rugaszkodtam úgy istenigazából, azt döntsék el Önök. De kérem, vegyék fi­gyelembe, hogy amúgy ren­des, becsületes ember va­gyok stb., stb..... (békés) r >| • fonákja Egy téves bizonylat következményei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom