Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1. fttmes-harátság Miskolc mozi Vologdában * togú Vologda megyei filmforgalmazó delegáció járt a héten városunkban. A Bor­sod Megyei Moziüzemi Válla­lat vendégeként nemcsak az itteni filmforgalmazás sajátos­ságaival ismerkedhettek meg, de különféle rendezvényeken baráti találkozókon a magyar filmbarátok felfogásával is. A vendégek az MSZBT meg­alakulásának 40. évfordulója tiszteletére, a szovjet barátsá­gi filmhét alkalmából érkeztek hozzánk. A küldöttséget Jurij Viktorovics Zorin igazgató ve­zette. Az elutazás előtt arra kértük; foglalja össze tapasz­talatait. — Jó kollégákra, igaz ba­rátokra találtunk, amerre megfordultunk. A fő célunk rőt, az oktatás és a nevelés egységéről, illetve ennek hiá­nyáról szóltak csütörtökön dél­után a Petőfi adó Tanakodó sorozatának résztvevői; An- csel Éva, Andor Mihály, Kéry László — Györffy Miklós mik­rofonja előtt. Az a kérdés is elhangzott; nevel-e, nevelhet-e egyáltalán az iskola, melynek monapság sok más funkciója is van? Mint hallottuk; „a 40 —50 fős osztályok nemcsak oki­tó helyek, hanem gyermek- megőrzők is.” így hát a neve­lésre kevés idő jut. Az alapkérdése adhat-e értéket az iskola, amely­ben „már nincs katedra”? Az iskola egyvalamiféle tu­dást ad, de az alapkérdést nem oldja meg. A zsúfolt tananyag mellett miféle élet­re készít fel? Amilyen kö­rülöttünk van. Az iskola ab­ból indul ki, hogy a tanú­éi. lónak sohasem lehet igaza, s ez az „elv” erősen tartja magát. Bizonyos értékeket mégiscsak ad a tanulónak, „de ezek nem igazi értékek”. Az iskola mint a társadalom lelkiismeret-furdalása az ál­landó reformok sorát éli, így azonban önmagával mint intézménnyel van elfoglalva. A pedagógusok többsége • elfáradt, a nagy létszámú osztályokban kevés idő jut beszélgetésre, nevelésre, iga­zi emberi közösségek kiala­kítására. A diákok szoron­gása sokszor kudarcba tor­kollik. Miért tanuljanak? — 'teszik fel a kérdést. Sokan úgy vélik, nem érdemes. Az iskolai tudás leértékelődött. Az iskola nem lehet más, mint a társadalom. Az okta­tási intézményekben éppen- úgy óvakodnak a konfliktu­soktól, mint az életben. Pe­dig a nevelési célok enélkül nem valósíthatók meg. Nem nevel eléggé az iskola be­csületre, munkára, gondolko­dásra. De az is elhangzott, hogy „az iskolában nem ta­nítottak meg bennünket sze­retni ...” Ilyen kilátástalan lenne a helyzet? Két telefonszámon is elérhető volt a szóban for­gó adás. Sajnos, a rádióhall­Zsígnár István kiállítása Gápelné Tóth Rózsa, Mis­kolc megyei város tanácsel­nökhelyettese nyitja meg hét­főn délután 5 órakor Zsignár István festőművész kiállítását a Mini Galériában. A kiál­lítás július 10-ig tart nyit­va, 10 órától este 6 óráig, szombaton pedig 10 órától 14 écáig (vasárnap zárva). — a tapasztalatcsere mel­lett — az együttműködési szerződés megkötése volt. — Mit tartalmaz ez? — Tulajdonképpen a már korábban létrejött kap­csolatokat szélesíti, a lehető­ségeket bővíti. Tavaly ná­lunk jártak a Borsod Me­gyei Moziüzemi Vállalat ve­zetői, és már akkor meg­egyeztünk, mely területeken kívánjuk az együttműködés kereteit tágítani. A jövőben rendszeresen tájékoztatjuk egymást munkánkról, ered­ményeinkről, a filmforgal­mazás feladatairól, s kölcsö­nösen meglátogatjuk egymás intézményeit. Dolgozóink, gató nem értesülhetett arról, hogy másoknak, pedagógu­soknak, szülőknek, diákok­nak mi a témával kapcsola­tos véleményük. Végső so­ron az iskola becsületéről volt, van szó. Szerencsére a vita résztvevői azt is hang­súlyozták, hogy az iskola — hitünk a jövőben . „ Nyíri szüiiel Az óvodások szülei időben értesültek róla, hogy mettől meddig tart zárva a nyáron gyermekük óvodája. Miskolc több mint hatvan óvodájá­nak szokásos évi négyhetes szünetét úgy hangolták ösz- sze, hogy minden intézmény­nek megvan a párja, lehe­tővé téve ezzel azoknak a gyerekeknek az elhelyezését, akikre nem tud vigyázni szülő, nagyszülő. A négyből brigádjaink többet találkoz­hatnak majd, és kicseréljük az értékes alkotásokat is. A miskolci Béke Filmszín­ház hamarosan felveszi a kapcsolatot a vblogdai Ifjú­ság mozival. Elsősorban szakmai fejlődést várunk a szerződés megkötésétől. Szó van arról is, hogy gyerme­keink kölcsönösen üdülnek majd megyéinkben. — Mi ragadta meg a fi­gyelmüket nálunk? — A tematikus filmbe­mutatók, amelyek egy-egy történelmi eseményhez kap­csolódnak. S hogy nemcsak filmheteket, hanem feszti­válokat is szerveznek a vá­rosban. Ez utóbbit szeret­nénk odahaza is meghono­sítani. — Hallhatnánk valamit arról, hogy milyen filmek érdeklik leginkább a volog- daiakat? — A fiatalokat nálunk is vonzza a krími és a kaland­film, az idősebb moziláto­gatók a tartalmasabb, komo­lyabb alkotásokat nézik meg. A látogatók egyharma- da gyerek! Jelentős részben szovjet és a szocialista or­szágokban készült filmeket mutatunk be. — Hány filmszínházuk, il­letve mozitermük van? — Több mint 1300 klub­ban, kultúrházban, intéz­ményben vetítünk, a mozik száma azonban csak huszon­egy. Éppen most épül két új filmszínház, az. egyil^ Mis­kolc nevét veszi fel. T.-L. jf: At közös játékot csak két hétig kell nélkülözni. * (Kiss József felvétele) két hétre vállalják a gyere­kek felügyeletét, elllátását. foglalkoztatását, de sok szü­lő mind a négy hétre „ma­gánál tartja” gyermekét, akire szintén ráfér egy kis nyári szünet. Az első óvoda egyébként ezen a hétfőn zárt be. Az óvodákban a nyári szüqet alatt végzik el a fel­újítást, az egészségügyi nagy- takarítást A rádióban hallottuk Mire nevel as iskola? A pedagógia örök témájá­O. X Férfiaknak Könnyű öltönyök A tavaszi-nyári férfiruházat funkcionális, a különböző öltö­zéktípusok színei, anyagai kife- jezöek, és határozottan eltér­nek egymástól. Főleg a nyári divatra érvényes, hogy színes, de nem tarka. A színeket négy nagy csoportban lehet össze­foglalni; a sárga, a barna, a kék és a zöld széles skálájú árnyalatai divatosak. Az öltönyöknél az elmúlt szezonban érvényes sziluett, vonalvezetés, vállszélesség, gallér- és fazonmegoldás to­vább él. A fazonszélesség Négy évvel ezelőtt világszer­te megemíekezett a római ka­tolikus egyház egyik „legnép­szerűbb” szentje, Szent Erzsé­bet halálának 750. évforduló­járól. Akkor határozták el az egyház vezetői, hogy az Ár­pád-házból származó király­lánynak szobrot emelnek Sá­rospatakon. Azért itt, mert II. Endre magyar király és a Bánk bán című tragédiából ismert Gertrudis királyné leánya a sárospataki várban született 1207-lsen. Még ötéves sem volt, s 1212-ben a thüringiai őrgróf megkérte a gyermek kezét fia, Hermann számára. Így a királylány Wai'tburg várába került, de II. End­re magyár dajkákat és ne­velőket is küldött vele Thü- ringiába. Hermann váratla­nul meghalt, s a tizennégy éves Erzsébetet Hermann öccse, Lajos vette feleségül 1221-ben. Házasságukból há­rom gyermek született, de Erzsébet fiatalon özvegység­re jutott, mert" a férje a ke­reszteshadjáratba menet, Ot- rantóban meghalt. Ezzel megkezdődött Erzsé­bet szomorú sorsa. Ugyanis sógora, Raspe Henrik gyer­mekeivel együtt elűzte Wart­burgból. Kénytelen volt te­hát özvegyi birtokán, a ro­mos Marburgban letelepedni, ahol kétkezi munkával tar­totta fenn magát, s nevelte fel gyermekeit. Már férje életében is örömét lelte a betegek, bélpoklosok gyó­gyításában, a szegények is- tápolásában, a nők tanítá­sában. Ezt a tevékenységét Marburgban is folytatta: jó­tékonyságot gyakorló és be­tegápolást végző apácaren­det alapított, annak munká­jában maga is részt vett. Mindössze 24 évet élt; 1231. november 17-én meg­halt. Négy év múlva, 1235- ben IX. Gergely pápa szent­té avatta a magyar király­lányt. Ennek most van a 750. évfordulója. Erzsébet azok közé a szentek közé 8,5 centiméterig, a nadrág­szár bősége 46—48 centimé­terig terjed. Ezen a nyáron egyrészt a könnyű, új anyag­karakterek, színkombinációk, másrészt az új kiegészítők — elsősorban az ingek és a kötött-hurkolt anyagok — határozzák meg a divat jel­legét. A gyapjú típusú szö­vetek aránya alacsony, s ezek is szuperkönnyűek, vi­lágos pasztell és közepes ár­nyalatúnak, sok színből ösz- szeállítottak, nagyon finom csíkozással. Az új tendenci­át a hűvös, sima, nyárias tartozik, akiknek a kultusza leginkább elterjedt a keresz­tény világban. A kassai dó­mot például az ő tiszteletére építették, s igen sok legen­da keletkezett vele kapcso­latosan. A képző- és zene­művészet sokszor feldolgoz­ta életét festményeken, fres­kókon, szobrokban, vagy — mint Liszt Ferenc — orató­riumban. Szentté avatásának 750. évfordulójára elkészült Var­ga Imre alkotása, Szent Er­len- és pamut típusú keve­rékszövetek képviselik. A könnyű anyagoknak megfe­lelően, a kidolgozás és a fi­xálás is puhább, a bélés na­gyon könnyű, vagy el is maradhat. A városi ingek az elegáns megjelenést hangsúlyozva, nyakkendővel történő vise­lésre épülnek. Formai válto­záson/ nem mennek át. A részletek — a gallérok, uj­jak, zsebek — hangsúlyt kapnak. Anyaguk puplin, batiszt, mintázatuk pedig diszkréten csíkozott. lóháton zsébet bronz lovasszobra. X kétalakos szobor Szent Er­zsébetet lóháton ábrázolja — a királylány ugyanis kitűnő­en megülte a lovat —, amint magyarországi látogatásra in­dulóban búcsúzik férjétől, Thüringiai Lajostól. Varga Imre remekművű alkotását Szent Erzsébet szü­lővárosában, Sárospatakon, a róla elnevezett téren, a gó­tikus vártemplom előtt ál­lították fel. Hegyi József Szellemi tevékenység A szellemi tevékenység és 31 címmel tart előadást dden délelőtt 10 órától az- TESZ-székház 1. számú rmében dr. Kőszegfalvi yörgy, a műszaki tudomá­nyok doktora, a VÁTI mű­szaki igazgatóhelyettese. A rendezvényre a 23. borsodi műszaki és közgazdasági hetek eseményei sorában kerül s6r. A B.-A.-Z. MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT kiemelt bérezéssel felvételt hirdet autószerelő munkakörbe Dolgozóink részére az alábbi kedvezményeket biztosítjuk; ♦ természetbeni juttatás pénzben ♦ kedvezményes húsvásárlás, étkeztetés ♦ vidéki dolgozók részére utazási költségtérítés ♦ munkásszállás. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál, Miskolc, Fonoda utca „Hazaérkezett99 Sárospatakra Szent Erzsébet ­\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom