Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

A benzinkutasoktól kérdeztük (3.) Külföldieknek csak valutáért? Hazánkban a főútvonala­kon megfelelő sűrűségben kö­vetik egymást az Áfor. a Shell, a BP és az Agip töl­tőállomásai. S amire büszkék lehetünk: a hazai autósok még a hetvenes évek dere­kán sem találkoztak olyan táblával, mint a nyugatiak, amelyre azt írták ki: A ben­zin elfogyott. Miképpen tud­ják megoldani a rendszeres, a folyamatos üzemanyag-el­látást? Számíthatunk-e a miskolci kúthálózat bővíté­sére? Még a hosszú távú tervek­ben sem szerepel új benzin­kút építése: az általános fej­lesztési elképzelésekben a minőségre helyezik a hang­súlyt. A közeljövőben a Be­senyői úti régi telep helyett új. korszerű, minden igényt kielégítő raktárbázist épite­Mint ismeretes, januártól a külföldi kamionok csak a Csabai kapui benzinkút ki­menő oldalán tankolhatnak gázolajat, természetesen va­lutáért. A hazai teherautó­sok pedig az ellenkező ol­dalon tölthetik meg tartá­lyaikat. Ez az intézkedés nem mindennapi haszonnal járt. Nem részletezzük a ko­rábbi módszer hátrányait, egy azonban bizonyos: ja­nuár óta lényegesen nőtt az Áfor valutabevétele. És az ebből származó haszon ezen­túl a népgazdaságot gyara­pítja. Korábban megtörtént, hogy francia konyakért, far­mernadrágért. magnósrádió­ért. CB-készülékért vagy egyéb kurrens csempészáru­ért is tankolhattak a külföl­di kamionosok. Tisztelet a kivételnek. mindig akadt olyan kútkezelő, aki feketén átváltotta a valutát a te­herautó-sofőröknek ... Érdemes megjegyezni: úgy nőtt a népgazdaság ebből származó valutabevétele, hogy az átmenő kamionfor­galom semmivel sem na­gyobb. mint a korábbi évek­ben volt. Manapság már aligha akad olyan nyugati teherautó-sofőr vagy hazai benzinkutas, aki megpróbál­na összejátszani, saját zseb­re dolgozni. Az ellenőrök rendszeresen figyelik az üzemanyagtöltő-állomásokat, s ha netán egy külföldi rendszámú kamion úgyneve­zett forintos kútnál tankol­na, a kútkezelő és a gép­kocsivezető számíthat a fel­jelentésre. (Vége) Szántó István + Legalább akkora örömmel hagyják el a csónakot Tapolca vendégei, mint amilyen kedvvel bérelték: szemetes a víz, és sok a hínár. Ez utóbbinak egyik oka ez a beömlő­nyílás, amelyből a Termálfürdő meleg vize árad. (Herényi László felvételei) nek Miskolc határában. Ez­zel biztonságosabbá válik a város és környéke üzem­anyag-ellátása. Jelenleg ugyanis a benzinmennyiség zömét Füzesabonyból szállít­ják ide. A világon az elsők között kezdtük meg az ólommentes benzin előállítását: előrelát­hatóan jövőre már ezt ,is árusítják a hazai töltőállo­másokon. Az a cél, hogy a külföldi autósok az ország­ban mindenütt legalább 200 kilométerenként találjanak olyan kutat, ahol ilyen, kör­nyezetvédő benzin is kap­ható. 1T f • II rr rri • '■•'l népi ellenerőit vizsgálják Magánlakás-építés, építőanyag-ellátás A magánlakás-építés hely­zetét vizsgálják a népi el­lenőrök a megyében, külö­nös tekintettel az építőanyag­Tanácstagjelöltjeink Május 7-én befejeződtek városunkban a tanácstagi jelölőgyű­lések. Lapunk sorozatban közli azoknak a jelölteknek az arcmá­sát, akiket a városi választási elnökség elfogadott. >(c A 34. sz. tanácstagi választókerület jelöltjei: Magyar Mik- lósné, a Postaigazgatóság pénzfelvevője és Tóth Magdolna, a szervező továbbképző intézet igazgatóhelyettese jjc Az 52. sz. tanácstagi választókerület jelöltjei: Fekete Ist­ván. BM-dolgozó (városi rendőrkapitányság) és dr. Káló József, a városi rendőrkapitányság vezetője j)t Az 57. sz. tanácstagi választókerület jelöltjei: Kern Jó­zsef, a BEFAG műszaki vezetője és Varga Zoltán, a MÁV Járműjavító igazgatója ellátásra. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által megadott vizsgálati prog­ram alapján 1983-ig vissza­menőleg tekintik át a gon­dokat, illetve az eredmé­nyeket. A cél annak megál­lapítása, hogy a lakossági erőforrásokból megvalósuló lakásépítés központi és helyi feltételei mennyiben bizto­sit,ják az erre vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtását. Vizsgálják, hogy az. építőipari szerveze­tek hogyan kapcsolódtak be a magánlakás-építésbe. s hogy a technológiákat alkal­massá tették-e a kislakás­építésre. Tucatnyi vizsgálati szempont vonatkozik arra a kérdésre is, hogy az építési, szerelési anyagok gyártási, beszerzési és forgalmazási rendszere javult-e. Tatán tisztább lesz a csónakázótó... Kínai amur * eszi a hínárt Sokan keresnek felüdülést a nyári szezonban Tapolcán; nemcsak a strand, de a park és a játszótér környéke is benépesül ilyenkor. A nagy- melegben azonban cseppet sem szívderítő látvány a csó­nakázótó, amelyben a nap­sugarak hatására büzleni kezd a hínár. Három éve a csónakázó­tóból kipusztultak a haitik, olyan mérvű volt szennye­zettsége. De napjainkban sem sokkal szebb a kép: a víz felszínén szemét, s alat­ta kajánul zöldéül a hínár. Múlt időnek képe korszerűen A képviselői, illetve a tanácstagi jelölőgyűléseken sok szó esett Miskolc belvárosának rekonstrukciójáról. A munka — ha megkésve is — évekkel ezelőtt megkezdődött, és nyilván még évekig eltart. Napjainkban azonban már — egyre szé­pülő környezete miatt — a miskolciak megszerették a „sé­táló” Széchenyi utcát. Az 1962-es kiadású, Miskolc című monográfia a belvá­rosban, a város környékén, Diósgyőrben, Hejőcsabán, Gö- römbölyön, Szirmán — többek között — összesen 93 mű­emlék jellegű és városképi jelentőségű építményt sorol föl. Félő, hogy majd’ negyedszázad múltával ennek már csak a hűlt helyét találhatnánk meg. A lakáshiány társadalmunk legégetőbb gondja. Csak nagy nehézségek árán lehet majd kielégíteni az ebbéli elsődleges, másodlagos, harmadlagos igényeket. Vagyis egyre több la­kást kell építeni, a már meglevő lakásokat korszerűsíteni, s a még meglevő műemlék és műemlék jellegű épületeket úgy rekonstruálni és fenntartani, hogy funkcionálisan is szolgál­ják az embert. A pénzhiány azonban ezt alaposan lelassít­ja. Pedig ezeknek az értékeknek a megmentéséről, sőt „élet- rekeltéséről” nem mondhatunk le. Nem lehet könnyű megtalálni a helyes utat ebben a fo­lyamatban. Különösen, ha a peremterületek már égetően szükséges fejlesztését is napirendre kell tűzni. A közleke­dés, az ivóvízhálózat, a csatornázás és a kereskedelmi ellá­tás fejlesztése szintén nagy anyagi áldozatokat követel. Sze­rencsére reneszánszát éli a lakosság lokálpatriotizmusa; az elmúlt ötéves tervidőszakban többszáz millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá lakókörnyezetünk gaz­dagításához. A város nagyvállalatai, szintén sokat áldoznak erre a nemes célra. Egy város arculatát azonban általában a centrum hatá­rozza meg. Itt pedig — túlzás nélkül — több száz éves há­zak állnak. Az utcai front rendbetétele csak a jelenség szint, jén oldaná meg a kérdést. Egész épületeket, épületsorokat kell korszerűsíteni, komfortossá tenni. Ez pedig nagy anya­gi ráfordítást, időt, az ott lakóktól pedig türelmet kíván. „Eljön az ideje, hogy minden aranyunk sem lesz elég ar­ra, hogy a múlt időnek képét visszavarázsolja...” — írták fel az általunk gazdagnak tartott norvégok a Nordiska Mu- seet falára. Miskolc soha nem lesz múzeum. A figyelmezte­tésre azonban oda kellene figyelnünk ... O. J. Pedig a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vál­lalat KISZ-fiataljai rendsze­resen takarítják a tavat — tudtuk meg Frank Elemér üzemvezetőtől. Munkájuk azonban mit sem ér, hiszen az ide látogatók gondos­kodnak a szemét utánpótlá­sáról. s a környékbeli fák is a vízbe hullatják leveleiket, termésüket^. Mindezek ellenére a pi­szok a rendszeres takarítás­sal több-kevesebb ideig el­tüntethető a vízből. A na­gyobb gondot a hínárosodás okozza. Ez a növény való­színűleg azért szaporodik a megengedettnél gyorsabb ütemben, mert a Termálfür­dő vizét a csónakázótóba eresztik, s melege jótéko­nyan hat a hínár fejlődé­sére. Annak nyári bűze az­tán ingerli a sétálókat, s tel­jességgel elveszi a csónaká­zás örömét. A vízműveknek sürgősen megoldást kellett találni, s a növény termé­szetes ellenségét, az amurt hívták segítségül. A kínai amurokat tavaly telepítet­ték a csónakázótóba, s ha nem is vártak tőlük gyors változást, azt gondolták, hogy a növényevő halak a minimálisra csökkentik a hínárosodást. Ám egye­lőre kevés eredményt pro­dukáltak. Az itteni szolgáltatást mindenesetre fejlesztették: a bérelhető csónakokat nemcsak átfestették, de úja­kat. gyorsan suhanókat is vásároltak. Kívánatos volna azonban — s ezzel a vízmű­vek illetékesei is tisztában vannak —, hogy a szép csó­nakoktól ne vegye el a ki­rándulók kedvét a piszkos vízfelszín. (bujdos) Lij vasúti menetrend A Tokaj elmegy Debrecenig (Folytatás az 1. oldalról) Budapest—Miskolc között lényeges változás nem lesz a június 2-től kezdődő 1985/86- os vasúti menetrendben. Fazekas Barna, a MÁV Miskolci Igazgatóságának csoportvezetője elmondotta, hogy a Budapestről induló Rákóczi- expressz több időt tölt majd Csehszlovákiában, emiatt 80 perccel korábban, reggel 6 órakor indul majd. A Borsod expressz indulási és érkezési ideje változatlan Ugyanígy a Tokaj expresszé is. Ez Nyíregyházáig hely­jegyes lesz, ám a hét utolsó munkanapján, valamint sza­bad- és ünnepnapokon gyors­vonatként közlekedik tovább Debrecenig. Érdemes majd tanulmá­nyozni a menetrendet, mi­vel a Budapest—Miskolc kö­zött közlekedő hétvégi vona­tok közül többet megszün­tetnek. Az utasszámlálások ugyanis azt bizonyították, hogy ezekből kevesebb is ele­gendő. Az új vonatok közül az egyik legfontosabb a Buda­pestről délután fél 4-kor in­duló gyorsvonat, amely Mis­kolc érintésével, 19 óra 25 perckor ér Sátoraljaújhelyre. Ezentúl két pár vonnat köz­lekedik naponta Budapest­ről Gyöngyösre, közvetlenül. Korábban ilyen nem volt. Tegnap reggel érdeklőd­tünk az új menetrend vál­tozásairól a Tiszai pályaud­var tudakozójában, s azt mondották, hogv ez még nem ismeretes. Az igazgató­ságon viszont úgy nvilat- koztak. hogy a szolgálati me­netrendet már régen meg­kapták az információ dolgo­zói. Jó lenne, ha ezt nem titkolnák el! Sokan vannak ugyanis olyanok, akik ezek­ben a napokban tervezik a nyári nyaralásukat, és sze­retnék megismerni a me­netrend várható változásait. A hét végére érkezik meg az új menetrend, és várható, hogy a jövő héten már áru­sítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom