Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
& Az idei Kaláka nemzetközi folknapokat július 13-án és 14-én rendezik meg a diósgyőri varban. Lehet pályázni! Amatőrök a Kaláka-folknapckon A Kaláka nemzetközi folk- napokon számos hazai és külföldi együttes, szólista lépett már fel az elmúlt évek során. Produkcióikból a tévénézők is kaptak ízelítőt, a rendezvény rangot vívott ki magának. Éppen ezért rang lesz szerepelni a folknapokon azoknak az amatőr együtteseknek, szólistáknak, akik megfelelnek a Városi Művelődési Központ, a Népművelési Intézet, a KÓTA, a megyei KISZ-bizottság és a rádió népzenei osztálya pályázati felhívásának. Azokat a csoportokat, zenészeket, énekeseket várják, akik megfelelő színvonalon űzik a folkizene valamelyik ágát, legyen az eredeti népzene, népdal, táncházi zene, versmegzenésítés, népdalfeldolgozás, folk-rock, country, folk-dzsessz. történeti zene vagy folk-kötődésű mai dal. Pályázni e hó végéig lehet, olyan módón, hogy a szerepelni vágyók egy 20—30 perces műsort tartalmazó magnókazettát küldenek a Városi Művelődési Központ címére (Miskolc, Széchenyi út 30. 3530.1 A rendezvényre meghívottak közül a helyszínen választják ki azokat, akik az esti gálaműsoron is bemutatkozhatnak. A rendező szervek a meghívottak részére —, akik július 13-án és 14-én délelőtt lépnek a közönség elé — úti- és szállásköltséget biztosítanak. A műsoros kazettán kérik feltüntetni az együttes nevét, címét és azt, hogy a folkze- ne melyik ágába sorolható zenéj ük. e A hetedik kereszt Sok régi és jó filmet ajánlott nézői figyelmébe az elmúlt hónapokban a Radnóti- verssor — „Nepek kiáltják sorsodat szabadság!” — alatt a televízió, és nem tudni, mi ezeknek a szombat esténként jelentkező adásoknak a nagyobb haszna. A filmek régi volta, vagy az, hogy értékes művek kívánnak a mában is érvényesülni? Radnóti Miklós Párizsban írta a verset éppen abban az időben, amikor Anna Seg- hers regényének, A hetedik keresztnek a cselekménye játszódik. Radnóti egy másik országban tudta, hogy a harmincas évek második felében mi készül rászakadni a világra Németországban. Nem egyszerű megérzés, a legjobbak, a költők, művészek, gondolkodók biztos tudása volt a küszöbön álló második világháború. Anna Seghers arról ír, hogy nemcsak a költők érezték meg a készülő földindulás távoli ro- baiát. A harmincas évek második felében már telve voltak a koncentrációs táborok. Csaknem tíz év telt el, mire az egész világ tudomást szerzett milliók bestiális elpusztításáról: abban az időben a nácizmus még ügyelt, hogy minél kevesebb szivárogjon ki a halálnak ezekből az iszonyú völgyeiből. Nem tudják Georg barátai, hozzátartozói sem. hogy hová tűnt már három évvel korábban, csak sejtik róla. hogy ellenállói múltja, nyugtalansága sodorhatta valamerre. Németország nem tudta, hogy mi történik a kulisszák mögött, a háta mögött, a polgár élte a maga mindennapi életét, és a szaporodó fekete egyenruhákat tudomásul vette. Mint Raulnak, a lassan eszmélő íiarátnak, nem voltak fogódzói. az észlelt jelenségeket (gépek helyett ágyút gyártanak. sok gyermek, sok fiú kell, és ezt korábban nem ismert módon támogatja is az állam) nem kapcsolta öszsze. Georg a koncentrációs táborok üzenetét hozta a még békés városba, a film a csodával határos megmenekülésének a története. Heten szöktek meg, hatot visszahurcoltak és meggyilkoltak, ő életben maradt. Hogyan maradhatott üresen a hetedik kereszt? Az ellenállási mozgalom Európa minden országában létezett, jelen volt, es egyre erősebben éreztette hatásai Németországban is, mert egyre többen csatlakoztak hozzá. Előre megfontolt szándékkal, tudatosan, vagy véletlenül, de aztán annál erősebb meggyőződéssel. Meggyőződés szükségeltetett Fred Zinnemann stárnára is, hogy 1944-ben, még a háború idején leforgassa az amerikai filmet, amely annyi sok mással együtt dicsőségére vált Hollywoodnak. Igaz. a világ akkor már tudta, mi ellen harcol, de az igazán értékes nagyjátékfilm hatása akkor sokkal erősebb volt, mint ma. Az embernek nagyon nagy szüksége volt rá, hogy megtudja, a'miről A hetedik kereszt szól. Az ember nem vadállat, az emberben van jóság. Az ember fél az iszonyattól, de erősebb a humánum, a tiltakozás, a belső parancs: nem! A hetedik kereszt egyszerre realista és romantikus mű, iszonyú esztendőkről szóló költészet, amelyet a nagyszerű Spencer Tracy (legújabb nemzedékünk -talán Az öreg halász és a tenger című , Hemingway-re- gér.y adaptációjának főszerepében ismeri a legjobban) közvetítésével ér el hozzánk. A magyar nézőnek (most is kiderül, milyen nagy színész) Bács Ferenc hangja is segít. Ezek a filmek segítenek, hogy az azóta születettek számára tartalmat nyerjenek az évfordulós visszaemlékezések. M— >fc A Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának KISZ-alapszervezete az elmúlt évek kiváló munkájának elismeréséül a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta. A kitüntetést Fedor Vilmos, a KISZ városi bizottságának titkára adta át Jakab Mária KlSZ-titkárnak. Könyvespolc Budavár visszavétele Marx az oszmán-török bíró-' cl álmát a középkor egyetlen valódi katonai államának nevezte. „Az oszmán-török haderő szervezeti felépítése, alapéi ve egyfajta különös feudális társadalom szerkezetét tükrözte, amely egyben szimbiózis volt, mert valamennyi termelési mód elemei egymás mellett léteztek benne. Nyilvánvaló, hogy erre a heterogén gazdasági alapra csak heterogén. zavarosnak tűnő haderő épülhetett rá. E haderő korszerűségét azonban a történelmi győzelmeivel és hódításaival igazolta, mert a 17. század közepéig alig ismert vereseget — írta egyik tanulmányában dr. Generál Tibor nyugalmazott ezredes, a hadtudományok Kandidátusa. Az 1541-től 1686-ig tartó török uralom alatt mindkét város Buda és Pest visszafejlődött. A visszafoglaló hadműveletek során Buda ostroma hosszabb ideig tartott, s jelentős károkat okozott. A kiváló történész, ifj. Barta János: Budavár visszavétele című kötete az évfordulót megelőzőleg jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A szerző kurta és szerény utószavában írja: „Könyvemben igyekeztem minél teljesebben ragaszkodni a történeti hűséghez ...” Szándéka sikerült. A szerző az akkori európai horizontba ágyazva mutatja be a korabeli Magyarország különleges helyzetét, a két nagyhatalom — a Habsburgok és a törökök — erőviszonyait. Ez idő tájt, 1680-ban Thököly fegyverszünetet kötött a császárral, s így a Habsburgok oldalán tekintélyes számú magyar — „labanc magyarok” — is harcolt, közöttük kurucok is. Buda ostromát a magyar társadalom a maga ügyének érezte, az egykori magyar főváros visszavétele a felszabadító háború kimagasló hadi tettévé magasztosult A nagy haditettnek könyvtárnyi irodalma van. Sokáig, tulajdonképpen a marxista történetírás megjelenéséig idealizálva, romantikusan dolgozták ta a témát, A szerző szakít mindenféle romantikával. Leírja a török hódoltság területét! folyó rablógazdálkodást, ugyanakkor a végvári vitézek zsákmányszerző portyáit is hiányos ellátásuk miatt. A két fél sarcoló és rabszedő akciót erőltetve, egyaránt védtelenül hagyta saját alattvalóit, mérhetetlen nyomorúságot zúdítva a népre. A két nagyhatalom erőviszonyait, csatáit 1683-tól követi és íi'ja le a szerző részletesen, sokszor a dokumentum-riport hűségével. Összeveti a korabeli magyar, törők, angol, francia utazók leírását budai látogatásuk alkalmával. A leírások ellentmondásosak, hiszen a szerzők saját világuk következményeit kérik számon a várostól. Buda keresztény lakossága, közöttük a magyar családok megfogyva, megfélemlítve, háttérbe szorítva éltek. A rendszeres ostrom az 1684. évi hadjárattal kezdődött. A 17. század második felében a- várostrom már szinte tudománnyá vált. Ennek új technikai és „technológiai” eszközeit sorra megismerheti az olvasó. Az 1686. szeptember 2-i napon az alapos tüzérségi előkészítés után indult meg a végső roham. A nagyobb számú magyar csapatokat a roham- oszlopok első sorába osztották be. A 78 napos ostromban kimerült védők utcáról utcára, házról házra menekültek, harcoltak. Elesett a pasa is. A nyitott kapukon azonban nemcsak a katonaság jutott be, hanem a csőcselék — szolgák, inasok, markotányosok, szekerészek — is, és fosztogatni kezdtek. Az Arzenál téren 3000 török zsúfolódott össze, meg akarták adni magukat, a diadalmas katonák azonban gyilkolni kezdtek. A hadi jog még gyerekcipőben járt. A várbeli zsidók a zsinagógában zsúfolódtak össze, s — mint a túlélő Schulhóf Izsák, a hitközség elöljárója keserű Budai krónikájában leírta — rájuk törtek a betolakodó katonák, és 75 zsidót meggyilkoltak. Az ostrom idején az öldöklés mellett a rablás, a fosztogatás közben tűz ütött ki. A férfiakat, asz- szonyokat, gyerekeket rabként adták-vették, váltságdíjat követeltek az életükért. A haditanács hivatalos szabadrablást engedélyezett a katonaságnak. A diadal másnapján a győztesek hálaadó misét. Te Deumot tartottak. Szeptember 4-én a vezérkar véget vetett Buda pusztításának. A keresztényeket eltemették, a többieket a Dunába dobták. Szeptember 5-én a ..keresztes sereg” java része felkerekedett, újra a török ellen. Romba dőlt, kifosztott, nep- telen város maradt utánuk. A város új polgárai között hosszú ideig a katonatisztek és a hivatalnokok voltak többségben. Hosszú időnek kellett még eltelnie, amíg Buda újra főváros lehetett;.’. O. J. Műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk, tája. — 13.00; Magyar előadóművészek albuma. — 14.00: Hírek. — 14.10: Régi híres ene- 'kesek műsorából. — 14.36: Irodalmi évfordulónaptár. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Mozgásterek. — 15.30: Kórusoó- t dium. — 15.52: 'Hollós Lajo-s: Ság- hegyi nyitány. — 16.00: Hírek. — 16.05: Neked szól! — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Beethoven: B-dúr trió. 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Mozgásterek. — 15.30: Kóruspó- 20.45: Opera-my vészi emezek. — 21.30: Lukács György különösségei. — 22.00. Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Händel: A-dúr concerto. — 22.50: Kutatás a kutatás körül. —r ’.00: Lemezmúzeum. — 23.30: zenekari operaréezletek. •— 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Filmzene. — 12.26; Kis magyar néprajz. — 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: SlágerrAúzeum. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.00: Hírek. — 19.05: Ü;j nptafelvóteleinkből. — 19.30: Sportviíág. — 20.05: Minden hangra emlékezem. — 31.00: Hírek. — 21.05: A Sárkány. — 23.00: Hírek. — 23.20: Fényes Szabolcs szerzeményeiből. *— 24.00: Éjféltől hajnalig. 5 * y‘'*- " 3. műsor: 13.00: Hírek. — T3.05: Fiatalok stúdiója..— 13.35: Nép- zener-feldólg ozások. — 14.09: A Budapesti Kamaraegyüttes játszik. — 14.56: A Mad Max felvételeiből. — 15.26: Emlékezetes hangversenyek. — 17.00: Iskola- rádiió. — 17.30: Vendégünk a Lassus-quartet. — 18.11: Színészvizsga. — 18.30: A hét zeneműve. — 19.00: Hírek. — 19.05: Neked s*m mindegy! — 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 22.00: Operakettősök. — 22.30: Herbie Hancock felvételeiből. — 23.00: Zenei panorama. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenes magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Magyar—szovjet műszer- és irodagép-kiállítás Miskolcon. — Vendégvárás Öz- don címmel, vendéglátói oari napok kezdődnek.) — Sport. — 18.25: Szemle az Észak-Magyar- ország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. Kiállítások: Szakmunkás Galéria (10—18): Zombori József és Lőrincz József kiállítása. —. Vasas Galéria (14—19): Szepesvgri Lászlóné népi iparművész Kiállítása. — Trineei képzőművészek; ' kiállítása. — Fotógaléria (9—19.),:-' Eifert János fotói. — 45. számú. Általános Iskola (8—19) : ÜttörŐ- törtóneti kiállítás. Filmszínházak: Béke (3): Száf- fi (szí. magyar: II. helyár!) ■»**■'• (n6 és f8): A legyőzhetetlen Vy- tang (mb. szí. kínai. III. helyér!) — Béke kamaramozi (4): A Sólyom nyomában (mb. szí. NDK). — (6): King-Kong (szí. amerikai. 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!) — Kossuth (f3) : A dzsungel könyVé (szí. amerikai). — (hn5, 7 ós-,.*í)H* A Sárkány közbelép (szí. amerikai-hongkongi. III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (2. f5 és fi) : Filmmúzeumi megnyitó. A kék bálvány (magyar), -r, Táncsics (f4, f6 és f8) : Erotikus képregény (szí japán. 18 even felülieknek, II. helyár!) —Táncsics kamaramozi (6) : Tstván, á király (szí. magyar, kiemelt és III. helyár!) — Szikra (f7) : Forróvérű kísértet (mb. szí., olaszul. helyár!) — (f5): Eszméié» (szí. magyar). — Petőfi (4 6 és 8): Ufó Arizonában (mb. ezt. amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár.') — Fáklya (f5 és f7): Társasutazás (szí. magyar). — Fáklya kamaramozi (f5) : Körhinta (magyar). — Tapolca, Ady (7) : Napló gyermekeimnek (14 éven felülieknek!) — Krúdy (fí): Sok pénznél jobb a több (mbí szí. francia. 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Tokaj discomozi (fi): Kincs, ami nincs (mb. szí. , olasz). — Vasas, Sikerfilmek Mozija (6): Szép lány ajándékba (mb. szí. francia—olasz, III. helyár, 14 évem’ felülieknek!) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5 és 7) : Menekülés a győzelembe (szí. amerikai. II. helyár!) — Egyetem étterem (f9) : Öld meg a Sogunt (mb. japan, 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Há- mór (f6): Tudom, hogy tudod, hogy tudom... (mb. francia, 14 éven felülieknek, II. hely ár!) — Szirma (f6) : Csatár a' pácban (mb. francia, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Pereces (6): A vörös grófnő I—II. (szí. magyar, dupla helyár!) . KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Ujj Viktor Géza: Rondino. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.50: Találkozása Hang-villában. — 11.05: Népdalok. — 11.32: Felelet. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külnolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: David Ojsztrah (hegedű) szonátalemezeiből. — 10.33: Teresa Zylis-Gara operaáriákat énekel. — 10.52: Zenekari muzsika. Televízió, 1. műsor: 9.50: Extra- lottósorsolás. — 10.00: Késői szerelem. — 11.35: Képújság. Engedményes burgonyavásár a Zöldért kijelölt boltjaiban 1985. április 15-től 27-ig I. osztályú étkezési burgonyát 7,60 Ft/kg helyett 6 Ft/kg áron forgalmazunk a Búza téri 126-os és a Vasgyári piac 146-os számú boltegységekben.
