Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
Közös viz&a á Uitok Nem „dorgálnak^ majd kétféleképpen Alsózsolca két szomszéd cége A cégtáblát nem lehet átfesteni Eddig is eredményes munkakapcsolatban állt egymással a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósagának Borsod megyei Igazgatósága és a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ellenőrzési munka továbbfejlesztésére azonban több párt- és kormányhatározatot is hoztak az utóbbi időben. Ezek alapján a munka színvonalának emelésére kötött most megállapodást a két szervezet a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ölesen. Tapasztalataikkal egymást segítve, még hatékonyabban fognak hozzájárulni a gazdálkodási rendszer korszerűsítésének kibontakoztatásához. és a felelősségi rendszer következetes érvényesítéséhez. Ellenőrzési terveik összeállításában előre megegyeznek. és közős vizsgálatokat is tartanak. Lehetőség nyílik arra is. hogy figyelembe vegyék a külön-külön végzett vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat, javaslatokat. es számon kérhessék a végrehajtást. Az együttműködés jegyében egységesebbnek ígérkezik a számonkérés is. Eddig ugyanis előfordult, hogy egy- eg.v vitás esetben másként ítélkezett a két szervezet, esetenként más-más határidőt szabtak meg a hibák Afrika nemzeti r parkjai A fekete kontinens egzotikus nemzeti parkjairól tart diavetítéses előadást a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület tagsága és az érdeklődők részére dr. Síd ló Gábor. Az előadás ma délután negyed hatkor kezdődik. az Ady Endre Művelődési Házban. Végre kitavaszodott. Megszabadultunk a téli gúnyától. de nem szabadultunk meg a téli gondoktól. Hogy csak egyet említsek: számos háztartásban nem tudnak mit kezdeni a meddővel. A dermesztő napokban sokan elvitték a szenet a Tü- zep-töl akkor is. ha a tekintélyes hányada meddő volt. A szén elégett, ám ott maradt a fáskamrában, pincében á sok kő. Kukába rakni1 nem szabad — el sem szállítanák —, a kamrában kgll a hely. . . Mit tesz a derék miskolci? Kilöki vádlóvá a ház környékére a ’mmire sem jó anyagot, i'.oval gyűlik. gyülekezik 'területeinken a meddő. Erről jutott eszembe egy nap olvasott újságcikk. ■TÓI szólt, hogy F-anciaor- "igban saiatos módon próbáinak enyhíteni a munka- nélküliségen: viszonvlag fiatalon — alig túl az ötvenen — ..előnvugdiiazzák" egyes ó’akmákban az embereket 1 tegkaoiák a fizetésük 70 százalékát, munkáiukra azonban nem tartanak igényt. Életük ettől kezdve meddő lm*. korrigálására. Ez után vizsgálataik összefoglaló jelentéseit és az éves értékelő jelentéseket elküldik egymásnak. s igv azokat a következő esztendőben kölcsönösen hasznosíthatják. Az állami ellenőrzésben dolgozó, függetlenített es társadalmi munkások szakmai képzése es továbbképzésé is közös feladat. A megállapodás értelmében a két szerv jól képzett előadókat biztosít ezekre a tanfolyamokra. A tanácskozáson már arról is sz.ó volt, hogy idén a külföldi kiküldetések szabályszerűségét vizsgálják majd közösen, illetve a vállalati bérlakások kezelésének és értékesítésének ellenőrzését végzik együtt. Természetesen az idei számos vizsgálati téma kapcsán is mindig módot találnak a szakmai konzultációra. Tovább szélesedik Miskolcon az idős emberekről való gondoskodás az idén. A városi tanáes költségvetéséből jelentős összeget fordítanak az öregek napközi otthonaiban az étkezés javítására. Mint Szilvást Lajostól, a Miskolci Szociális Intézmények Igazgatójától megtudtuk, mától a város három öregek napközi otthonának 120 tagja a reggeli és ebéd után este vacsoracsomagót is kap. A technikai feltételeket is megteremtették: a szo- ciális otthon konyhájában steril műanyag tálcára sajtot. töltelékárut és egyéb hentesárut helyeznek el, ‘Őszintén sajnálom az idő előtt félreállitott franciakat, de náluk is jobban a hasonló sorsra jutott hazánkfiait. Mert azt tapasztalom, hogy bár nálunk nincs szentesítve az előnyugdi lazási rendszer. számos -munkahelyen •úgy kezelik a nyugdíj felé közeledőket, mintha mar ott sem lennenek. Nem bízzak meg őket új feladattal, sor- ra-rendre „elfelejtik” kikérni a véleményüket, ha nagyobb ügyben dönteni akarnak stb Az ősziéi ű kollégák. munkatársak feleslegesnek érzik magukat, es egyre kevesebb energiát fektetnek a munkába. Nyugdíjazzák önmagukat, jó néhány évvel a valódi korhatár előtt. Gyakran . hallani tőlük: „én már ' édett korban vagyok”. Aki pedig védett, annak elegendő a fizetésért csupán megjelenni a munkahelyen. A régi érdemekből úgy is futja annyira, hogy eltűrjék neki a lazsálást. s ha csak valami nagy vétket el nem követ, bizton számíthat a szívhezszóló búcsúbeszédre. sőt talán még kitüntetésre is. Vannak szakmák, melyekben az évek múltával törHz idősek egészsénOgyi ellátása Szociális gerontológia címmel rendez ankétot április 16-án a Miskolci Akadémiai Bizottság egészségügyi szak- bizottsága. valamint a megyei kórház-rendelőintézet tudományos bizottsága; A rangos tanácskozáson az idősek gyógyító-megelező ellátásáról dr. Hutás Imre. egészségügyi államtitkár tart előadást. A résztvevők megvitatják a szociális gerontoló- lógia és geriátria mai helyzetét. s az idős korúak egészségügyi ellátásának széles körű perspektíváját. Dr Szabó István, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője a többi között Az elöregedésből adódó problémák, a hetedik ötéves terv előkészítésének koncepciójában címmel részletezi a következő evek sürgető tennivalóit. A s/.lmpoz.ion t a MAB- székház nagy előadótermében a délutáni órákban kerekmajd fóliával légmentesen lezárják. A mintegy 12 forint értékű élelmiszert tartalmazó csomagokat kiszállítják az öregek napközi otthonaiba. ahol a hűtőkben tároljak, es este, hazatérés-: kor kiosztják. Hasonló módon oldják meg a szombati, vasárnapi és ünnepnapi ellátást, amikor is a csomagokba konzerv. félkész, illetve gasztro- fól étel kerül. A csomagolást gépesítették, és az akciót fokozatosan kiterjesztik Miskolc mind a nyolc öregek napközi otthonára. így 275 idős ember vacsoragondját oldják meg. ezzel is csökkentve kiadásaikat. vényszeruen csökken a teljesítmény. Gondoljunk például a melegüzemi munkásokra, vagy a bányászókra! Ám azok az előnyugdíjasok, akikről en beszélek, nem közülük valók. A hivatalok táján kell őket- keresnünk. Azokon a munkahelyeken tehát, melyek ellátásához nem kell izmos kar, jó fizikum. Az ember szellemi ereje pedig nem hanyatlik olyan gyorsan, mint ahogy azt sokan szívesen elhitetnék az idősebb kollegával Könnyű kitalálni, hogy miért . . Igv aztán, mint közterületeinken a meddő, a munkahelyeken is összegyűlik egy csomó felesleges ember. Pontosabban: feleslegesnek minősített, és már saját maga által is feleslegesnek vélt ember. A terméketlen évek túl sokba kerülnek nekünk. És az árat nem csupán munkabérben kell fizetnünk. A „védett korban vagyok” jelszót. azt hiszem, senki sem szánja dicsekvésnek. Inkább védekezésnek vagy önvigasznak Ettől kellene megvédeni magunkat. — minden korban. (békés) ★ Télen-nyáron a szabadban viselte a bánya berendezéseit. A két szomszéd cég között hézagos a kerítés. Van olyan szakasz, ahol nincs is, de ahol van, az is csak amolyan tákolmány. A két cég valamikor egy volt. Es mostanában ismét felmerült: legyenek újból egyek. Persze, nem megy ez ilyen könnyen! — Nem bizony! Annak kdeién, 1973. január 1-en egy minisztériumi döntés, egy tollvonás egyszerűen, egy filler kártalanítás nélkül leválasztotta tőlünk a kavicsbányát. Egy újabb tollvonással ezt — látva a bánya mai állapotát — nem lehet visz- szacsinálni . . . Kovács József ta Beton- és Vasbetonipari Művek vezérigazgatója; szavai indulatosak. Nem csoda! 1973. január elsején nagyon jo állapotban. jo szakmunkásokkal adták át a Beton- es Vasbetonipari Művek alsó- zsolcai gyárának kavicsbányáját, a Kavicsbánya Vállalatnak. Most, tizenkét év elteltével, a bánya műszaki színvonala annyira leromlott, hogy ha iiyen állapotban visszavennék, akkor a BVM menne csődbe. MetH hogy a Kavicsbánya Vállalat már csődbe ment! Szanálták . „ • • A kettéválás előtt tíz évvel. 1963-ban nyitotta meg a kavicsbányát Alsózsolca határában a Beton- és Vasbetonipari Művek. — Elsősorban azért —magyarázza Szerbik Sándor, a BVM alsózsolcai gyárának igazgatója —, hogy kavics- szükségletünket. innen elégítsük ki. Azután, hogy felépült a szomszédságunkban a házgyár, bővült a banya kapacitása is, évente 900 e/.ei köbméter kavics kitermelésére lett alkalmas. És mikor mindez megvolt — tehát kialakult egy nagyon korszerű bányánk —. akkor született a döntés Az indokok között az is szerepelt, hogy egy ilyen nagy kapacitású bányának önállóan kel! működnie Persze, abban a bizonyos okiratban azt kikötöttük. hogy a bánya elsődleges feladata a továbbiakban is a mi -kavicsigényiink biztosítása... ... Az időjárás jócskán megNos. ennek a kötelezettségének a kavicsbánya eleget is tesz, mind a mai napig. Igaz, újabban csak t.öbbé- kevésbé. Mert hogy néha az alsózsolcai betongyár rákényszerül: máshonnan elégítse ki kavicsszükségletét. Igaz, nem sokat, mindössze néhány ezer köbmétert hoznak távolabbról, de . . . • • Egy évvel ezelőtt, amikor Miskolc párt- es tanácsi vezetői Alsózsolca e két cégénél jártak, Madarassy Béla. a Kavicsbánya Vállalat alsózsolcai bányájának vezetője a következőket mondotta: — Nálunk a csúcsév 1979 volt, amikor kapacitásunkat teljes egészében kihasználtuk, s 900 ezer köbméter kavicsot hoztunk fel a mélyből, a víz alól. Akadt olyan esztendő, hogy az ország 11 kavicsbányája közül dobogós helyen álltunk a termelés alapján. Most a mezőny utolsó harmadában tanyázunk, s harmadát bányászszűk a csúcsévinek Csökkent a kavics iránt a kereslet — kevesebb a beruházás —. egy szalagot le *kel- ' lett állítanunk, s ráadásul elavultak a gépeink is. Nem kell bizonygatni, hogy a tel. s a nyár milyen pusztítást tud végezni a szabadban allé berendezésekben . . A helyzet most is hasőntó, vagy még valami vei rósz-' szabb. Igaz. azt sem keli bizonygatni. hogy a gépek, berendezések azért is mentek tönkre, mert a felújításukra igen kévés jutott . . . Szabó Miklós, a Kavicsbánya Vállalat budapesti központjának műszaki igazgató- helyettese így vélekedik: — Mi a bányára az évek során legalább félszázmil- lió forintot költöttünk. Az összeget főleg a szociális létesítmények vitték el. .. Mert korábban ezek nem voltak, illetve természetszerűen a betongyárban voltak, lévén a bánya az övéké Eg\ komplett rekonstrukció több mint százmillió forint— ha kerülne. Erre pedig nines- pénzünk . . . A megújulásra azért is szükség lenne, mert a be- tongyár egyszerre csak neg.v órás termelésre elegendő kavicsot t-ud felhalmozni. Ez pedig magával hordozza mindenkori kockázatot: h-; műszaki hiba miatt „meg áll” a bánya, akkor nég.-- óra múlva „megáll” a BVM is. — A cégtáblát nem' leh- • egyszerűen átfesteni mondja Kovács József, !l- És.regy«t>í?Óél sem .-lehet ;W. nélkül taegwdaáfe iít* Ezek az egyebek (többe között) a munkások bé'e: betonosok és a bányászé bére között ugyanis éven e majd’ 20 ezer forint a di>- ferencia. az előbbiek iávár Hogy végül is mit hoz a jövő? Egy biztos: idén azlai- sózsolcai kavicsbánya a K; vicsbánya Vállalaté mara— Ezt a vállalatot moszaíiálták — mondja Récéi Péter. az. Építésügyi és Ve rosfejlesztési Minisét ériu-? építőanyagipari főosztályánf. helyettes vezetője. — Ám most sem, így sem lesz an; nyi pénze, hogy az alsózso cai bányát felújítsa. Mir denkeppen állami támogat: kell erre! Mind a kél cé; nek — BVM. kavicsbánya fejlesztési pályázatot kell tje nyújtania, hogyan képzeltei a bánva jövőjét. Még el:, ben a fél évben döntés letik erről . .. (j+iésy + Tavaszi napsütésben (Kiss József fehátéit) Előnyugdíjasok asz tál - kon í erencia követ i. Az üregek napkö/i otthonaiban f acsoracsomaq kapnak
