Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-25 / 71. szám

Bemutató a színházban Mussrave őrmester tánca + Pierre Cardin-porcelán... A tavaszi frankfurti vásár egyik legmodernebb pocelánkészlete a Párizsi Maxim fan­tázianevű Pierre Cardin-modell, amelyet az NSZK-beli Hutschenreuther készített. Most adta hírül a Magyar Távirati Iroda, hogy az Allan, ti-óceánon túl katonaság jelen­léte bénítja egy ország iöváro- sának az életét, mert a bá­nyászsztrájkot másképpen nem tudják megfékezni. Egy eszten­dőn keresztül hallgattuk az angliai bányászok sztrájkjának eredménytelen eredményességét. Nem kérdés, hogy ,smerős-e John Arden Musgrave őrmes­ter tánca című drámájának té­mája. Ebben az országban ez a téma a napi hírek színvona­lán ismerős, és a Miskolci Nemzeti Színházban látott elő­adás első része valóban nem is volt több. mint ezeknek a na­gyon gyakran olvasott híreknek az archaikus illusztrációja. De erről majd később. Színházunk darabválasz­tását sok szó érte már ami­att, hogy a modern nemze ,- közi drámairodalmat elő­rébb valónak találja a hazai­nál. -A Musgrave őrmester táncp Ugyanez a kategória: véletlenül sem magyar prob­lematika. Mindenekelőtt an­gol, mert a szigetország né­pére történetiségében és a mában is igaz. Egyszerűen azért, mert itt született, mert John Arden, az angol újhul­lám egyik legnevesebb drá­maszerzője. valóban nemze­tének szóló darabot irt- Hogy végső soron mennyire nem rosszat, arról az is be­szél; hogy nem kisebb mű­vész figyelt fel rá azonnal, és állította az elsők közó t színpadra, mint Peter Bro­ok. A jó húsz évvel ezelőtti angol irodalom arculatának megváltozását hozta Arden főműve. A darab magyar- országi bemutatása ilyenfor­mán elsősorban azoknak iz­galmas, akik folyamatában figyelik a világszínház vál­tozásait, és olvasmányélmé­nyeiket szívesen látják ma­gyar színpadon is. A ciprusi háborút, eg” 1960,-as eseményt kommentá­ló darab valójában a krími háború korában - játszódik. megszületése idején a gyar­matosító múltra emlékező an­gol néző értelemszerűen a haj­dani világbirodalomra gon­dolt. A francia az algériai háborúkra, nekünk a múlt­ból .való élményként legfel­jebb az ezt a világot egészen más eszközökkel, de nagyon Az előadás címszereplője Matus György (Jármay György felvétele) erős elhitető erővel megmu­tató Rejtő Jenő (A csontbri­gád) juthat az eszünkbe. Ám fenyegetően militarizálódó világunkban a földön sehol nem kerül nagy megerőlte­tésbe, hogy megtaláljuk ben­ne azt a vonulatot, amely az erőszak mindenkori meg­nyilvánulásától irtózik. Musgrave őrmester tán­ca az arénában kifeszített kötélen való egyensúlyozás; halált hoz. Az erőszakos ha­talommal súlyosbított regu­láris hadsereg hivatásos ka­tonájának tudatában lehet ideig-óráig „rend”, emberi béke csak akkor lesz a lel­kében, ha megérti a körü­lötte levő világot. Musgrave sorsa azért tragikus, mert nem tud szabadulni a szol­gálati szabályzattól, és kér­dés. hogy szabadulhat-e at­tól a ma is nagyon erősen érvényes szemlélettől, hogv a háborút csak egy még ha­tékonyabb fegyver létreho­zásával lehet elkerüLni. A darab második része jó igazán, amikor a fentieket, tehát az érvényes képleteket emberek élik meg. Egy ré­gebbi korban, egy másik or­szágban, de katartikusan, te­hát igaz módon. A vendég Vayer Tamás díszlet- és a szintén vendég Benedek Pé­ter jelmeztervező segítségé­vel Szűcs János rendező is a darab második felvonásá­ban tudja aktualizálni ben­nünk Arden gondolatait, ek­kor válik igazzá az alcím: a Musgrave őrmester tánca nem történelmi példázat. A második felvonás hoz játék- lehetőséget is. A dráma főbb szerepei hálá­sak. Arden gondolatait Vaj­da Miklós jó szövege, fordítá­sa tolmácsolja. A szöveg­könyvet kell megjeleníteni. Mihályi Győző, Gáspár Ti­bor és Polgár Géza különbö­ző mentalitású közlegényt játszik, nagyon jól. A legke­vesebb lehetőséget Gáspár Tibornak adja a szerep, Mi­hályi Győző szerencsétlen sorsú gyermek-katonája és Polgár Géza öreg tovább­szolgáló egyenruhása emlé­kezetes alakítás- Simon György és Máthé Éva érde­mes művészeknek szinte mun­kát sem adnak a jellegze­tes karakterfigurák, Sallós Gábornak, Palóczy Frigyes­nek, Dóczi Péternek a kör­nyezetet meghatározó alakok szintén nem okoznak semmi gondot. M. Szilágyi Lajos, Lakatos István és a többiek a helyükön vannak az apró epizódszerepekben. A címszereplő Matus György, ő tartja meg az egyébként megkomponált előadást, mert emlékezetesen jelen van, és elsősorban nem a szövegkönyv építke­zésének szigorú parancsa sze­rint, hanem egy tragikus em­beri sors átélése közben. A leghálásabb feladat Fehér Ildikóé, mert neki a játék- lehetőség végig megadatik. Ez persze magában nem len­ne elég. de feltétlenül kell ahhoz, hogy a színésznő meg­mutathassa, mit tud. A kis cselédlány iszonyúan nehéz sorsa mélyén alakításában ott munkál az örök női sors, és az egészet éteri tisztaságba emelő madonna-sors. Amit Fehér Ildikó mutat, az sok­kal több. mint jó játék, vagy szerepformálás. hétfő Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 13.30: Rácz Aladár cim- balmozik.— 14.00: Hírek. — 14.lö: Nóták. — 14.40: Görög költők versei. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Világablak. — 15.30: Kóruspódium. — 15.44: Ka- zacsay Tibor: Pantomim-szvit. — 16.00: Hírek. — 16.05: Ugróisko­la. — 17.00: Eeo-mix. — 17.30: A hegedű virtuózai. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 20.30: Hangszer­szólók. — 21.00: örökzöld dalla­mok. — 22.00: Hírek. — 22.30: Tíz perc külpolitika. — 22.40: Viktoria Jagling gordonkázik. — 23.00: Zenekari muzsika. —24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul, — 12.10: Fúvószene táncritmusban. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken. — 13.00: Hírek. — 13.05: Pophullám. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Hírek. — 17.05: Újdonsá­gainkból. — 17.30: ötödik sebes­ség. — 18.30: Ritmus. — 19.00: Hírek. — 19.05: Dalok és tánc­muzsika. — 19.30: Sportvilág. — 20.05; „Jó reggelt, napsugár!” — 20.35: Népzenei együttesek fel­vételeiből. — 21.00: Hírek. — 21.05: Budapesti Tavaszi Feszti­vál 1985. — 22.06: Rádiószínház. Hosszú telefon. — 22.40; Hajdú Júlia dalaiból. — 23.00: Hírek. — 23.30: Ábrahám Pál operettjeiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor; 12.10: Századunk ze­néjéből. — 13.00: Hírek. —13.04: Ismeretlen szigetek. — 13.35 A Magyar Rádió Händel-ciklusa. Xerxes. — 16.30: A hét zene­műve. — 17.00: iskoLarádió. — 17.30: Zenés játékokból. — 17.58: Magyarországon először. — 18.35: Holnap közvetítjük. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Fiataloknak, kor­társ zenéről. — 19.35: Budapesti Tavaszi Fesztivál. — 21.20: Afro- cuban ritmusok. — 21.40: A Bé­csi Filharmonikus Zenekar hang­versenye. — 23.00: Auber ope­ráiból. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés. hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn es­te. Zenés magazin. Telefonügye­let: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A XIII. pártkongresszusról je­lentjük. — Vállalati brigádve- zetók tanácskozása az ÉMV- ben.) — Sport. — 18.25: Lap- és mű.sor előzetes. Televízió, 1. műsor: 17.10: Hí­rek. — 17.15: örök megújulás. — 18.40: Idősebbek is elkezd­hetik ... — 18.45: Esti mese. — Ma kai Márta A dán Oliver Bendt, a Goombay Dance Band négy szólistájának egyike annak idején több évig élt Santa Lugia szigetén. A hatvanas évék végén szólistaként pró­bálkozott, de nem aratott igazi sikert. Családjával visz- szatért Santa Luciára, ahol újfent nagy hatással volt rá az ottani folklór. 1979-ben visszatért az NSZK-ba, új zenei koncepcióval, amely­nek középpontjában a limbó- hangzás állt. Első számát — címe Sun of Jamaica — csa­ládjával és néhány barátjá­val vette fel. A számot Ék- kehardt Stein rendezte, aki sok további sikert írt nekik. A hírnevet egy tévéfellépés hozta meg, a Jamaikai nap rövid időn belül fényesen világított, a lemez túljutott az 1 milliós példányszámon. Ez 1979-ben történt. A 80—81-es idényben a Goombay Dance Band volt Európa legnevesebb diszkó­zenekara, dallamos slágere­ik a pálmafák, a kék tenger, a fehér homok, a latin-ame­rikai szépség „témájára” épültek. A Goombay egyéb­ként az afrikai födrész neve. A népes együttes szólistái a már említett Bendt mel­lett Alicia, Dorothy és Ro­land. Miskolcon a városi sportcsarnokban adnak kon­certet 30-án este 8-tól. ★ Ismét Magyarországon a Goombay Dance Band nevű NSZK diszkózenekar. A képen a népes együttes szólistái. Március 30-án este 8-tól adnak koncertet a sportcsarnokban. Monte Cn'sto grófja A regény mindenekelőtt arra vaio, hogy olvassák, és nem arra, hogy megfilmesítsék, vagy (mint erre számos példa adódik) színpadi előadásra dramatizálják. Nem változtat ezen a tényen még egy olyan jó adaptáció sem, mint ami­lyen Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című könyvé­nek legújabb, francia feldolgo­zása volt, de mindenesetre sokkal nagyobb öröm volt a képernyőn így viszontlátni a történetet, mintha egy gyen­gére sikertilt változatot kellett volna nézni. Vasárnap délutánonként a fél, vagy inkább a háromne­gyed ország a televízió előtt ül, most jó helyen volt a romantika nagymesterének színe előtt. A nevük a hazai közönségnek nem sokat mond, de érdemes megismé­telni, hogy a forgatókönyvet Jean Chatenet és André Cas- telot írta, Denys de la Pa- tellíére rendezte a hatré­szes sorozatot, mert még ta­lán az író is elfogadta volna. A hat rész lehetőséget adott a hűséges, elsősorban a lé­nyeget tekintve hűséges tol­mácsolásra. Filmes kényszer, hogy az adaptációnak meg kell jelöl­ni a műfaját, így került a Monte Cristo grófja cím alá a kalandfilmsorozat megha­tározás. Az csak a nézőnek használt, hogy jóval többet kapott. Kalandot is termé­szetesen, mert romantikus történet nincs enélkül, de a romantikus kalandsorozat, amelyen Edmond Dantes át­megy, mély tartalmakat hor­doz. A Napóleon bukását köve­tő kor, a Bourbon-restaurá- ció, a "második császárság kora, a tizenkilencedik szá­zad első évtizedeinek fran­cia történelme, de főként társadalmi viszonyai a könyv alapja. A filmváltozat azért volt nagyon jó, mert sikerült ezt a világot visszaadnia. Volt rá tere, és kihasználta a lehetőségeit. Árnyalataiban mutatta meg egy átmeneti, tehát nagy megrázkódtatá­sokkal járó kor minden csap­dáját. Edmond Dantes története a gyanútlan és feltétlen tisz­tesség (nem a kalandjai mi­att, ezért romantikus hős el­sősorban) és a zavarosban halászó korrupt gazember­ség, legjobb esetben is az emberi gyengeség ütközésé­nek a története. Emlékszünk ugye: minden baj ott kezdő­dik, hogy az általa Korzika szigetéről hozott levél a fel­íelé törekvő, karrierista ügyész pályafutását veszé­lyezteti. Az eszköztár, hogy a veszélyesnek látszó embert eltegyék láb alól, ilyen ese­tekben mérhetetlenül gazdag. Elsősorban nem ezekben az időkben nagyon kíméletlen hivatal lehetőségeit mutatja meg Dumas. Izgalmasabbak számára a lélek torzulásai. Rosszindulatból, szerelemfél­tésből, könnyelmű haszonle­sésből minden időben gaz­dag a példatár, ha a hata­lom fél. mint ahogy Napó­leont követően nagyon félt, elég a feljelentő levél. A film legjobb része a regénnyel is tökéletesen egy­beeső expozíció volt. a leg­szebb és legárnyaltabb az If várában töltött börtönévek megmutatása. A bosszú fo­lyamata nyúlt talán kicsit hosszúra, és míg mindent elmesélt (a filmben nem le­het visszalapozni, mint a könyvben) kissé kuszára si­került. Nem csodálnám, ha a néző egyik vasárnapról a másikra időnként elveszítette volna a sok elegáns úr és hölgy között a fonalat. Nem baj, mert ha igazán kíváncsi, elolvassa a regényt, amely­hez a nagyon jó címszereplő, Jacqes Weber (Fülöp Zsig­mondi. volt a magyar hang­ja) játéka is kedvet adhat. r.:— Szavalóversennyel, koszorú­zással emlékeznek meg az 1900. március 31-én Miskolcon,)!, született Szabó Lőrincröl a hét' végén, vasárnap rendezendő . évrordulós esemenyeken. 1 A költő-műfordító tisztelet­iére a miskolci Herman Ot'j^" Gimnázium és a VäröÄ^ Könyvtár Szabó Lőrinc-szitó; valóversenyt indított néhánjfcjp éve, most fogják megrendez--- ni a harmadikat. A mostani versenyre az egykori győz­teseket, helyezetteket is meghívják, rajtuk kívül kö­zép- és általános iskolás sza­valok, amatőr színjátszók adnak elő a költő verseiből. A szavalóversenyt délután 3 órától rendezik meg a Bar-* tők-teremben, a zsűribe«' ’ ott lesz ifjú Szabó Lőrinc i& " Vasárnap délelőtt a Szabó * Lőrinc-kertben — a MískoT-C ci Galéria udvarában -L*' megkoszorúzzák Borsos Mó­losnak a költőről készült' * szobrát, majd dr. KabdébW ' Lóránt irodalomtörténész; " Szabó Lőrinc életművébe^"'1 legjobb ismerője tart elő- ’ adást a Galériában. 18.55: Hírek. — 19.00: Tana*»-’ kozik az MSZMP XIII. kong-,.- . resszusa. — 20.45: Talpalatnyi föld. — 22.25: Hírek. — 22.50: Himnusz. * ‘ Szlovák televízió: 15.45: Ka-: leidoszkóp. — 16.25: Jogi taná­csok. — 16.35: A szocialista or­szágok életéből. — 17.00: Kato­nák műsora. — 18.35: TelesporU .. — 18.40: Az életünk krónikája. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fé- ' ' kete napforduló. — 21.15: Idp-< — szerű kérdések. — 21.40: Talál-. , kozás a hegyekben. Kiállítások: József Attila Könyvtár (11—19) : Köpig Róbert . , grafikái. — Fotógaléria (10—19}V ^ Berde Béla kiállítása. — Vä*2 sas Galéria (14—19): Szépesvári Lászlóné népi iparművész kiállí­tása. Filmszínházak: Béke (3): Ha- ~ zánk. Magyarország (szí. ma­gyar). — (n6 és f8) : Aranyos- . kám (mb. szi. amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár!) — Bé- r ke kamaramozi (4): Vadállatok • a fedélzeten (szovjet). —. Akit Bulldózemak hívtak (mü. “ szí. olasz. 111. helyár!) — Kos- ** suth (hn&): Recü ezredes 1-^11. . - (szí. magvar. 16 éven felüliéig- nek, dupla helyár! (f3 és f8): A legyőzhetetlen Vutang (irtb. ‘ szí. kínai. 14 éven felülieknek,, ni. helyár!) — Hevesy Iván. Filmklub (f5 és f7): Hófehér (szí. magvar. 14 éven felüliek”4 • ' nek!) — Táncsics (f4, í6 és f8)* Szép lány ajándékba (mb. „swí. * olasz, 14 éven felülieknek. III. helyár!) — Táncsics kamara- ‘ mozi (6) : Bombanö (mb. -szí. amerikai. 16 éven felülieknek III. helyár!) — Szikra (f6):_ Redl ezredes I—II. (szí. magyar,'"' ’ 16 éven felülieknek, dupla héfly- • ár!) — Petőfi (6): Kelly hősei v I—II. (mb. szí. amerikai, dupla , és III. hely ár!) — Fáklya (f7): Szexis hétvége (mb. szí. olasz —francia. 16 éven felülieknek, rí. helyár!) — (f5) : öklök és koponyák (mb. szí. szovjet). — Fáklya kamaramozi (fő): Feke*- teszakáll szelleme (mb. ameri­kai, III. helyár!) — Tokaj dis* comozi (f7): Játszani kell! (szí magyar—amerika). — Tapolca, Ady (7): Arany a tó fenékén (mb. szí. ausztrál—új-zélandf, in. helyér!) — Krúdy (f7): A tűz gyermekei (mb. szí. auszt­rál). — Vasas, Sikerfilmek Mo­zija (6): Házibuli (mb. szí, olasz, ín. helyár!) — Nehézipari. Műszak Egyetem (5 és 7): Gengszterek sofőrje (mb. szí. angol. 14 éven felüleknek. ríl.? helyár!) — Egyetem étterem (f9) : Hófehér (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Hámor (f6): Gyilkosok utcája (mb. francia. 16 éven felülieknek. Ht. helyár!) — Szirma (f6): Egy kis' romantika (mb. amerikai—fran-. . cia. ni. helyár!) — Pereces (6): Aranyoskám (mb. ameri­kai. 14 éven felülieknek. Ili. hely ár!) KEDD 'j '•< Kossuth rádió: 8.00: Hírek. -V,. 8.20: Társalgó. — 9.44: Muzsika gyerekeknek. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Ének- lő Ifjúság. — 10.50: Népi dallal mok nagy mesterek kezében. — 11.25: Schumann: Fantasiestücke. ‘ — 11.38: Jókai Mór élete és ko­ra. Petőfi rádió: 8.00: Hírek, -rf.v 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz»' perc külpolitika. — 9.00: Hírek.-; — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Ránki Dezső és Kocsis Zoltán' kétzongorás felvételeiből. — 9.50:' * Kincses Veronika operaáriákat énekel — 10.30: Zenekari mu-#, zsika. — 1113: A Rádió Dalszín­háza. A becsületes megtaláló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom