Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-11 / 35. szám
^z (Libamáj, zsírjában, magyaros csomagolásban Misicolclól az ENSZ-városig Libamáj, vitrinben Bécs, ENSZ-város. A világ minden tájának élelmiszereitől roskadozó polcok között középen üvegvitrin, benne kaviár, fraeia májpástétom és libamáj zsírjában, Miskolcról, díszes köcsögben. Tavaly százihuszomhét ezer adag készételt vásároltak a nyugatnémet és az osztrák kereskedők a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Gaszt- rofól üzemétől. Hogy sikerült idáig eljutni? Balázs Bertalan, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint nem egykönnyen: — Három évre volt szükség, míg sikerült megfelelő exportpiacra szert tennünk. N«n volt sikeres az együttműködésünk a nagy külke- resfcedeämi cégekkel: számukra ez túl kis üzlet. Annál inkább egymásra találtunk a Hungar Hotels-szel. Szakembereinek segítségével ma ott vannak készételeink Szeretjük az édességet, s különösen a gyerekek körében népszerű a csokoládé: sokszor mértéktelenül is fogyasztják: Az egészségünk sínyli ezt meg és elsősorban a fogunk látja kárát. Éppen ezért örvendetes a hír. hogy a csokoládégyárak hamarosan egy új magyar gyártmányú édesítőszert használnak, amely gátolja a fogszuvasodást. A Kiírtról van szó, amelyet a Veszprémi Vegyipari Egyetem állított elő, nádból, kukoricaszárból és szalmából. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy édesítöképessé- ge azonos a répa- és a nádcukoréval, azonban a vércu- korszintjét nem, vagy csak minimális mértékben növeli. Az ezzel a szerrel édesített készítményeket tehát a cukorbetegek is fogyaszthatják. A hazai Xilit a külföldivel ázom* értékű, előállítása viÁ kiskert örömei Nagy öröm a kiskert címmel tart előadást Zatykó Lajosáé szakíró a mezőgazda- sági könyvhónap redezvé- nyeinek keretében, szerdán délután három órakor a Bartók Béla Művelődési Mázban. házi láncokban, és Ausztriában is sok üzletben. Az idén kétszázezer dollárt is elérhet a nyugati exportunk. Tavaly négymillió forintot tett ki a forgalom. Mindez jól hangzik, de az érem másik oldalát is ismerni keli. Ötéves a Gasztrofólüzemünk. és rengeteg pénzünkbe került az exportképességhez szükséges színvonal megteremtése és fenntartása. Most tartunk ott, hogy mindez megtérüljön! — A higiéniai, technológiai, minőségi előírások szigorú betartása nemcsak azokon múlik, akik az üzemben dolgoznak... — Nehéz megszervezni, hogy legyen mindig elegendő friss, jó minőségű, pontosan érkező alapanyag az ételeinkhez. Itt van például a libamáj esete. Ezt a kitermelő is el tudja adni, sokszor kemény valutáért, emiszont kevésbé költséges,'és a nyersanyag nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Ezentúl tehát nem kell külföldről beszerezni valutáért az édesítőszert. A Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Édesipari Gyárában elmondták. hogy eddig a diabetikus készítményekhez a nehezen beszerezhető fluktózt használták, míg a többit répacukorral édesítették. A Xilitből hamarosan kapnak ők is. a belföldi megrendelőknek. Holott nálunk magasabb feldolgozottsági fokú termékké válik, és nagyobb hasznot is produkál. — A miskolci gyorsfagyasztott készételek a kon- kurrens márkák egész hadával kell hogy versenyt fussanak a kinti üzletekben. Hogyan sikerül ebben a to- lóngásban talpon maradni? — Tudomásul kell venni: termékeink csak legfeljebb színfoltot, különlegességet jelenthetnek a nyugati üzletek kínálatában. De rejlik ebben némi előny is, hiszen a különlegességekre akad vevő, még az átlagnál magasabb áron is. A dolog másik fele, hogy meg kell tanulni az üzletfelek és a vevők kedvére tenni. Pontos szállítás, jó minőség — ez alapkövetelmény. De meg kellett tanulni „nyugatiul” főzni is, kerülve a kalóriáikat, csökkentve a zsírtartalmait, szelídítve a fűszerezést. — A libamájas zöld köcsögök, nemzetiszín szalaggal átkötve, jó reklámként szolgálnak a többi készétel számára. A csomagolás tervétől a késztermékig minden m Gosztrof ólüzemben született . .. — Kétségtelen, hogy az exportkövetelmények teljesítése sok munkával jár. Legutóbb épp a karácsonyi ünnepek táján kellett „ráhajtani” az üzem munkatársainak. De ez megmutatkozik a fizetségben is: itt a keresetek magasabbak a vállalati átlagnál, és a csapat munkáját az egész kollektíva elismeri, nagyra becsüli. (kiss) Takarékosabb takarítás Valóságos takarítónő-hadsereg dolgozik az egyik miskolci intézményben. Hajnalonta szinte csak őket szállítja a 12-es autóbusz. Nem lehetett panasz a munkájukra, csillogott-vll- logott minden folyosó, senki sem vette hát töliik rossznéven, ha időnként összedugták a fejüket, egy kis tereferére. A beavatottak azt is tudták, hogy nemcsak a tisztaság miatt van szükség rájuk: a bérszínvonal-gazdálkodás rendszere szinte rákényszerítette őket az intézményre. A szakemberekét csak úgy tudták jobban megfizetni, ha a kisebb keresetűek segítettek „hozni az álagbért”. Az idén dilemma elé kerültek. Esedékes lett volna a takarítók fizetésének emelése, ugyanakkor az új szabályozók miatt már nem kellenek a „vatta-emberek”. Bocsássák el jó néhányukat? Ezt nem könnyű megtenni. A gordiuszi csomót a következőképpen oldották meg: nem küldtek el senkit, nem is növelték meg a bérüket, hanem — csökkentették a munkaidejüket. Napi nyolc óráról hat órára. Ha úgy vesz- szük. ez 25 százalékos jövedelemgyarapodást jelent. Az érintett lányok, asszonyok nem tiltakoztak, sőt! Túlnyomórészt vidékről járnak be, ezután több idejük marad a családra, no és — a háztájira. Az intézmény továbbra is csillog-villog, csak éppen kevesebb a terefere. A társalgást már nem fizeti az állam. (bohus) az NSZK-bam, a nagy áru- att nem könnyű hozzájutni Nem vásik el a fog Xilit a csokoládéban I/ i)|n .ti nil N vr > e Külön torulkozo jár Ellenőrzött figarók Mi lesz veled, elefánt? Jó egy emberöltővel ezelőtt a vadon élő elefántok száma Afrikában megközelítette a tízmilliót. Ma kevesebb, mint egymillió van csak, és ezeknek is mindössze 15 százaléka él védett övezetben, nemzeti parkokban. Az 1913-as washingtoni konvenció kimondta az elefántok fokozott védelmének szükségességét, de csak az ázsiai elefántokat minősítette pusz- tulófélben levőknek, az afrikaiakat csak rilkulók- nak. Igaz, Ázsiában mindössze 40 ezer elefántot tartanak számon, de ezeket felhívás nélkül is óvták,' mert haszonállatok, munkára fogják őket. Amióta szó van az elefántvadászat korlátozásáról vagy esetleges eltiltásáról, az elefántcsont ára rohamosan megemelkedik. 1971-ben egy kiló nyers agyar ára 4—5 dollár volt, most 150 dollár körül van! A magas ár csak fokozta az orvvadászatot. A vadőrök, a vad- rezervátumok felügyelői tehetetlenek a vadorzók igen jól szervezett, és kitünően felfegyverzett bandáival szemben. A Városi Közegészségügyi Szolgálat szakemberei rendszeresen ellenőrzik a miskolci fodrászüzleteket. Mit vizsgálnak? Dr. Juhász Hajnalka, a településegészségügyi csoprt főorvosa: — Munkánkban a 6/1969. (IX. 4.) egészségügyi minisztériumi rendeletet vesszük figyelembe, amely a fodrászat közegészségügyi szabályait részletezi. Vizsgáljuk, hogy megfelelő-e a helyiség, ahol dolgoznak, milyen az eszközök állapota, s hogyan tárolják, fertőtlenítik ezeket. Megnézzük az általános rendet is; többek között azt: el- söprik-e két-három vágás után a felgyülemlett hajat. Kevesen tudják: minden vendégnek külön törülköző jár. Vizsgálataink szerint ezt a kozmetikákban és a férfifodrászatokon általában betartják, a nagyobb üzletekben viszont nem mindig. Amióta azonban üzemel a fodrászok új mosodája, lényegesen változott a helyzet. — Hányszor ellenőrzik a fodrászatokat? — Évente általában egyszer. Ha valamelyik üzlettel kapcsolatban bejelentést kapunk, azt külön is megvizsgáljuk. Az utóbbi időben egyébként egyre kevesebb bejelentés érkezik, s a zömük alaptalannak bizonyuL — Elöfordulhat-e, hogy valaki például bőrbetegséget szerez hajvágás közben? — Nem valószínű. Ugyanis, mint már említettem, különösen ügyelünk az eszközök fertőtlenítésére. Ezenkívül a fodrászoknak már csak Országos fotópályázat hivatalból is jó a szemük, így észreveszik, ha a vendég tetves, vagy bármilyen bőrbetegségben szenved, s nem szolgálják ki. Ezért nem is terjeszthetik tovább a betegséget. Országos fotópályázatot hirdetett a Népművelési Intézet védnökségével a nagy- kanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ A hazánk 40. évfordulójához kapcsolódó pályázat résztvevőitől népünk életének a fotóművészet eszközeivel történő bemutatását várják. A pályázati feltételek: öt feketefehér, három évnél nem régebbi felvétel; a képek hosszabbik oldalának 40 centiméternek kell lennie. A beküldési határidő: 1985. március 11. Cím: Hevesi Sándor Művelődési Központ, 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5—9. A zsűri értékes díjakkal jutalmazza a legjobbakat. A díjazott fotókból április 2-től május 5-ig Életünk címmel kiállítást rendeznek a művelődési házban. — Elégedettek az ellenőrzések eredményeivel? — Az utóbbi években az a tapasztalatunk, hogy rendben mennek a dolgok a fodrászatokban. A fiatalok már igazi szakemberként állnak munkába, és megvan a képzettségük is ahhoz, hogy a közegészségügyi előírásokat betartsák. (bujdos) Arcképcsarnok Á robbantómesfer A befagyott folyó felett tomboló szélvihor szinte viz- szintenen sodorta a havat. A Tisza gátjának mentett oldalán gépkocsik, teherautók, tartálykocsik, személykocsik dagasztották a sarat. A töltés tetejére nagynehezen felkapaszkodott a terepjáró. Hatalmas alumíniumeáények kerültek elő a ponyvás tető alól, és egy papirdoboz, benne műanyag poharak. Megérkezett a tea, amit védőitalként kapnak a vízügyi dolgozók, a gátőrök, a robbantóosztag tagjai, a hajósok. Itt találkoztunk Kódos Kálmánnal, aki a jégrobbantó osztag robbantómestere. Az alacsony, vékony termetű fiatalember — társaival együtt — kézben hordja be a robbanóanyagot —• pallódeszkán, létrán — a holdbéli tájhoz hasonlatos, jéggé dermedt folyó közepére. A derekukon levő öv karabinerére fűzött sárga színű kötéllel biztosítják őket a partról, öt-hat méter mély árkokat mélyítenek kisebb erejű robbanótöltetekkel, ebbe helyezik a 30—50 kilogramm súlyú, előre csomagolt robbanóanyagot. Az elektromos robbantógépet biztos helyre telepítik. Piros színű zászlókkal jelzők, és hangos beszél ón is elhangzik a figyelmeztetés: „Vigyázat! Robbantás!” ■ ■ Az osztag mentőmellé- nves. védősisakos, biztosítókötéllel ellátott tagjai elhagyják a folyó jegét, és a töltés mentett oldalán helyezkednek el, teljes biztonságban. Már csak akkor mozdulnak helyükről, amikor az erős detonáció után a levegőbe repült súlyos jégdarabok visszahullanak. A robbantás jól sikerült. A tisztes távolban levő hat jégtörőhajó teljes erővel nekiindul a meglazított jégtábláknak, tovább törik, darabolják, úsztatják a jégtömeget a megbolydult folyó szürkés vizén. Már nem tehet kárt a műtárgyakban, a tiszalöki vízlépcsőben. Napkeltétől napnyugtáig dolgoznak. Csak ebédre pihennek meg, amikor az autóbusz beviszi őket Domb- rádra, ahol az egyik irodaházban alakítottak ki maguknak alkalmi munkásszállást. Kempingágyakon pihenik ki a napi fáradalmat, alkalmi szakácsuk közülük való. főztje kitűnő. Az itthonról hozott kis televízió- készülék sem pótolja azonban az otthont. Kádas Kálmán alig múlott 37 éves. A családja Tokajban lakik. Felesége dolgozik, nagyfia Mezőzombo- ron tanít, lánya az óvónőképzőbe jár. A család neki is hiányzik, mint itt mindenkinek. Nagy famíliában nevelkedett. tízen voltak testvérek, akik közül heten élnek. Édesapja 72 éves, de még mindig dolgozik a kőbányában. Kádas Kálmán tulajdonképpen Tarcalon, a kőbányában nőtt fel, ott gyerekeskedett. Az iparita- nuló-iskolát 1965-ben fejezte be mint központifűtés- szerelő. Nem sokáig dolgozott az Északkő-nél, egy év múlva már az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tokaji szakaszmérnökségének lett a karbantartója. A munka mellett tovább tanult, elvégezte Miskolcon a gépipari technikumot. És közben letette a robbantómesteri vizsgát is; így is megállta a helyét az igazgatóság kőbányájában. Jelenleg a szakaszmérnökség gépészeti részlegének vezetőhelyettese. De nemcsak a szakmája érdekli. Szenvedélyes újságolvasó, könyvtára irigylésre méltó. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen sikeresen vizsgázott. Családi körülményei, neveltetése igazi közösségi emberré formálták. Huszonöt éves korában lett párttag, jelenleg alapszervezeti titkár. Egy évvel később vették fel a munkásőrségbe, most rajparancsnok. Szakma és emberség .. 2 Ezért kedvelik, becsülik munkatársai. Olyan tisztséget is rábíztak, mely általában népszerűtlen. Ó a szakaszmérnökség munkaügyi döntőbizottságának elnöke. Mire marad hát ideje a család, a munka, a szolgálat. a közéleti tisztségek becsületes ellátása mellett? Van egy kis bérelt szőlője Tokajban, mint itt általában mindenkinek. Itt dolgozik szabad idejében a családjával. A kapálás közben kiegyenesíti a derekát, és lenéz a községre. Látja a családi házát, a munkahelyét, a folyót, amely mostanában, még a nagy hidegek idején is. verejtékessé teszi a homlokát Qtravec János
