Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-25 / 47. szám
A városi pártértekezlet vitája Az elnöklő dr. Kovács László, megköszönve Dudla József szóbeli előterjesztését, a mandátumvizsgáló bizottság elnökének, Kovács La- josné elvtársnónek adta át a szót, aki jelentést tett arról: a megválasztott 300 küldött közül jelen van a pártértekezleten 293 küldött, igazoltan távolmaradtak heten. Megjelent továbbá 45 meghívott és egy szavazati jogú meghívott. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a pártértekezlet tudomásul vette. Az elhangzottak alapján dr. Kovács László megállapította: a pártértekezlet határozatképes, mivel a küldöttek több mint kétharmada jelen van. A pártértekezlet elnöke bejelentette: eddig 30-an jelentkeztek hozzászólásra. Felkérte a jelölő bizottság tagjait, hogy a szünetet követően kezdjék meg munkájukat. Bejelentette, hogy a megyei pártvégrehajtóbizottság határozata alapján a pártértekezlet 63 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezletre 177 szavazati jogú küldöttet választhat. E bejelentés után szünetet rendelt el. A szünetet követően az első felszólaló Kerékgyártó József, A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR KÜLDÖTTE volt. Bevezetésként arról szólt: a beszámoló a vezetőséget újraválasztó taggyűlések, küldöttértekezletek, a pártértekezletek a kommunistáknak munkájuk reális értékelését, s a jövőért vállalt elkötelezettséget jelentik. Ez a felelősség ma más, mint a korábbi időszakban volt, s el kell, hogy gondol- koztassa a vezetőket, a műszakiakat, a munkásokat egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az úgynevezett megváltozott helyzet más gondolkodást, erőteljesebb tenniakarást kíván mindenkitől. Ebben viszont' meghatározó szerepe van a közhangulatnak, a közérzetnek, illetve az ezt befolyásoló körülményeknek, jelenségeknek. Azt hiszem — hangsúlyozta —, nem meglepő, ha azt mondom: ma legalább annyian panaszkodnak az emberség hiányára, mint az életkörülmények nehezedésére. Éppen ezért tartom fontosnak az emberekkel való törődést, a jó társadalmi, munkahelyi közérzet kialakítását. A továbbiakban' a Diósgyőri Gépgyár küldötte azt fejtegette: vállalatuknál a növekvő gazdasági követelmények végrehajtása érdekében a dolgozókban nagyfokú felelősség alakult ki, s ez biztos támaszt jelent a vezetésnek. Kedvezően változott a termelés kiszolgálása, javultak a feltételek, a a lehetőségek. S ha ezt az utat járjuk tovább, talán nem túl távoli az az idő, amikor a Diósgyőri Gép^'ár- ba vagy más szocialista nagyüzembe menni dolgozni újra létbiztonságot, szakmai, egzisztenciális előrelépést jelent. Nemkin Béla, A KESZNYÉTENI TERMELŐSZÖVETKEZETI PARTALAPSZERVEZET KÜLDÖTTE a saját termelőszövetkezetük munkájának körvonalazásával igyekezett a beszámoló tömör megállapításait kiegészíteni. Mint elmondotta, 1982 végéig látványos expanzív fejlődés ment végbe a Kesznyéteni közös gazdaságban. 1983-ban azonban új helyzet elé kerültek, mert a különböző hatások eredményeként csoportosan léptek ki a korábban melléküzemágban tevékenykedők a termelőszövetkezetből. A megtorpanást követően rossz pozícióból indulva igyekeztek 1984-ben javítani helyzetükön, elsősorban a növénytermesztési hozamok javításával. S a siker bizonyítéka a 12,4 millió forintos nyereség. Eközben ’megszilárdult a szövetkezetben az ipari és szolgáltató ágazat, bár e tevékenység nyereségtermelő képessége csökkent. Hozzászólása következő részében a hogyan tovább? kérdésével foglalkozott. Csak egy választ tart lehetségesnek: termelni az eredményesség bizonytalansága mellett is. Jobban megrakni csak azt a szekeret lehet, amelyet erősebb lovak húznak — példálózott, arra utalva, hogy a borsodi mezőgazdasági ágazat teherviselőképességének fenntartása a termelési és jövedelmi színvonal megőrzése érdekében további terheket már nem bír el. Dr. Romvári Pál, AZ EGYETEM PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK KÜLDÖTTE — A tudományos-technikai forradalom a kreatív szakemberek sokaságát igényli az élet minden területén és a képzés minden szintjén, az óvodától a tudósképzésig. E folyamatban meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, nevelőknek — e gondolattal indította felszólalását a miskolci Nehézipari Műszála Egyetem pártbizottságának küldötte, s arra keresett választ, hogyan felel meg a jogos igénynek egyetemünk. Amíg tíz évvel ezelőtt például a gépészmérnöki karra évente 350 hallgató felvétele sem okozott gondot, a múlt évben e kar beiskolázható létszámkerete 230 főre csökkent, a jelentkezők száma pedig mindössze 235 volt. Nyilvánvaló, hogy így nem nyílt alkalom az alapos válogatásra; a lehetséges 120 pontból a 76 pontos kari felvételi határt összesen 124-en érték el. A kohómérnöki karon még rosszabb a helyzet, S ha ezt összevetjük — fejtegette a felszólaló — a magasan kvalifikált műszaki értelmiség iránt fokozódó társadalmi igénnyel, akkor nem tekinthetünk bizakodva a technikai, technológiai haladásunk elé. A megoldást abban látja az egyetemi pártbizottság, hogy helyre kell állítani az alkotó fizikai és szellemi munka rangját, elismerve ezzel a tanulás, a tudás fontosságát is. A város és az egyetem kapcsolatát gyümölcsözőnek nevezte a felszólaló, hangsúlyozva, hogy az oktatási intézmény dolgozói tevékeny részt vállalnak Miskolc pártós állami irányításából, dolgoznak a vezető testületekben, munkabizottságokban, társadalmi akciókban. Dobozy Zsolt, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára az ifjúkommunisták nevében köszöntötte a város legmagasabb politikai (tanácskozásának résztvevőit. Az MSZMP ifjúsági szervezetének három alapvető feladatát: a párt politikájának képviseletét, érvényre juttatását az ifjúság körében; a párt utánpótlásának nevelését, és a terület úttörőmozgalmának irányítását elemezte az ötéves tapasztalatok birtokában. A KISZ tömegbefolyásának alakulásáról szólva hangsúlyozta: a magas, néhány üzemben még a száz százalékot is elérő szervezettség nem mindig jelent valódi politikai tömegbefolyást. Ezeken a helyeken a KISZ-hez való tartozás a legtöbb esetben pusztán szervezeti kapcsolatot és nem az ifjúsági mozgalomhoz való tartalmi kötődést eredményez. Ezért az elmúlt évektől olyan munkamódszer kialakításán dolgoznak a város ifjúkommunista vezetői, amely gyakorlataival bizonyítja, hogy szervezeti ereje és a párthoz fűződő különleges kapcsolata következtében a leghatékonyabban tudja képviselni az ifjúság érdekeit, törekvéseit. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet: a KISZ- szervezetek párttaggá nevelő és ajánló tevékenysége a számszerű mutatókat figyelembe véve nem fejlődött az elvárható mértékben. Végül arról szólt: a KISZ a párt megbízásából látja el a Magyar Üttörők Szövetségének elvi, politikai irányítását. Az elmúlt időszakban ezt a tevékenységet eredményesen végezte a KISZ Miskolc városi Bizottsága. Bencsik János, AZ LKM PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK KÜLDÖTTE — A társadalom politikai arculatának alakításában meghatározó szerepe van a nagyüzemi munkásságnak, ennek ellenére veszített presztízséből a munkásosztály e rétege — ezzel kezdte felszólalását a kohászok küldötte. Meg is indokolta, mi indította a nagyüzem pártbizottságát e megállapításra: ma már nem sikk az LKM dolgozójának lenni. Az utóbbi években a kisebb vállalatok, társulások, termelőszövetkezeti melléküzemágak olyan nagy elszívó hatást gyakoroltak a gyár szakembergárdájára, hogy több üzemben létszámgondok miatt le kellett állítani gépeket. Igyekeznek ezen a gondon enyhíteni — például a különféle vállalkozási formák bevezetésével —. de ez hosz- szabb távon nem lehet megoldás. A dolog fonáksága, hogy nem egy esetben a vá- lalattól leszámolt dolgozót pár nap múltán korábbi munkahelyén dolgoztatják, mint valamelyik téesztől érkezett „vendégmunkást”, de jóval magasabb bérért. Az általánosnak nevezhető létszámgondokat az említetteken kívül az idézte elő, hogy nincs megoldva a szakember-utánpótlás. Erre példát az öntészet területéről efnlített a felszólaló. A továbbiakban az állam- polgári és a munkahelyi fegyelemmel foglalkozott Bencsik János. Sürgette, hogy a kötelességükről megfeledkező embereket — dolgozzanak bárhol — az eddiginél következetesebben, keményebben vonják felelősségre. Végezetül azért emelt szót az LKM küldötte, hogy vizsgálják felül a párttagdíj alapját képező jövedelmi kategóriákat. Dr. Ditroi Sándor, A VASGYÁRI KÖRHÁZ KÜLDÖTTE emlékeztetett rá: öt esztendővel ezelőtt a pártértekezleten, majd a kongresszusi határozatban is helyet kapott az egészséggel, az emberekkel való fokozottabb törődés. Örömmel szólhatott arról, mennyire jelentős az a fejlődés, amely az elmúlt öt esztendőben városunk egészségügyében bekövetkezett. Ebből ragadta ki a diósgyőri városrész egészségügyi ellátásának fejlődését, megemlítve: abban, hogy a Vasgyári Kórház gyarapodott, nem kis része van a két nagyüzem, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár se- gítőkészségénék. Az új sebészeti pavilon átadása után a megüresedő régiben az LKM hatékony segítségével idegosztályt alakítanak ki, az új műszerek tervezésében és gyártásában pedig a Diósgyőri Gépgyár és a MEDICOR OREL vállal jelentős feladatokat. A továbbiakban az üzemegészségügyi szolgálat országosan is elismert bázis- intézményéről, majd arról szólt, hogy a Vasgyári Kórházban megkezdték az egészségügyi munka számítógépes feldolgozását. Szóvá tette, hogy városunk egyik megoldatlan gondja az időskorú betegek kórházi elhelyezése. Pedig a lakosság elöregedésével már csak azért is számolnunk kell, mert Miskolc lakóinak korösszetétele elöregedő típusú. A miskolci utókezelő és a szociális otthon ezt a gondot nem tudja megoldani, ezért fogadnánk jó szívvel, ha a Vasgyári Kórház területén 150—200 ágyas elfekvő részleg épülne, amely tehermentesíthetné -a kórházi ágyakat. Koszty Lajos, AZ I. SZ. TERÜLETI PARTVEZETOSEG KÜLDÖTTE szenvedélyes hangon szólt arról: a lakóterületi pártmunkában sem vagyunk gondok nélkül. VannaK jelenségek, amelyek nehezítik, esetenként zavarják a munkánkat. Az utóbbi időben növekedett az olyan párttagok száma, akik nem akarnak a körzeti pártszervezetekben pártmegbízatást, párttisztséget vállalni. Ezeknek a párttagoknak az az indoka: dolgoztak már eleget, pihenni szeretnének egy kicsit. Többen nem jelentkeznek át a körzeti pártszervezetekhez — sajnos többnyire volt vezetők —, volt munkahelyükön pedig már nincs választott tisztségük vagy különösebb megbízatásuk. A felsorolt jelenségek demoralizálnak, irritálják a párttagságot, s nem egyeztethetők össze a kommunista magatartással. A nyugállományba vonulás ugyanis a párttag számára nem azt jelenti, hogy a pártból is nyugdíjba vonul. A párttagság elkötelezettség, amely egy életre szól, s azt jelenti: amíg erőnk engedi, addig nap mint nap tenni kell a párt célkitűzéseiért. Aki ezt nem így fogja fel, az vallja be ezt becsülettel, s ne gyengítse sorainkat! Koszty Lajos a továbbiakban a lakóterületi pártmunka kérdéseiről szólt, megemlítve: az utóbbi időben javultak a területi pártszervezetek technikai feltételed. Azt kérte a jelenlevőktől: a jövőben még nagyobb törődéssel foglalkozzanak az időskorúak anyagi, erkölcsi és társadalmi megbecsülésével. Orosz Tamás, A MÁV PÁRTBIZOTTSÁG KÜLDÖTTE hangsúlyozta: szerteágazó munkaterületükön a pártmunka színskálájának minden árnyalata, minden szépsége és keserve, nehézsége megtalálható. A mintegy 1500 párttag ugyanis hat megyében végzi munkáját, eltérő feltételek mellett. Mindezek ellenére örömmel állapítható meg: nőtt a párttagoknak a tájékoztatás iránti igénye, s bár több kezdeményezéssel — összevont, illetve fórum jellegű taggyűlések, önálló szervezésű szabad pártnapok — igyekeztek ezeket az igényeket kielégíteni, csak részben tudtak eleget tenni a tagság kívánságainak. Jelentkezik torzulás is az önállóság értelmezésében: egyes helyeken a kollektívákra igyekeznek áthárítani a felelősséget, máshol olyan kérdésekben is állást foglalnak a taggyűlésen, amely annak hatáskörét meghaladja. A továbbiakban arról szólt: a párt politikájának megvalósításában, az alapszervezetek munkájában fontos feladata van a legkisebb szervezeti egységeknek, a pártcsoportoknak. Sajnálatos, hogy a MÁV területén itt sikerült a legkevésbé előrelépni. Egyrészt, mert több helyütt — rosszul — csak nagyobb tömegekben gondolkodnak, az alapszervezetekre, taggyűlésre koncentrálnak, másrészt hátráltató tényező a területi szétszórtság, a mun- káltatási rend. S ami ehhez kapcsolódik: a tagság aktivitása változó a taggyűléseken ; amíg a bérkérdésekről Jól sikerült a felszólalás van szó, nagyobb, ám más napirendi pontok esetében csökken a vitakészség. Baráth Margit, A PEDAGÓGUS PÁRTBIZOTTSÁG KÜLDÖTTE hangsúlyozta: megkülönböztetett figyelem kíséri társadalmunkban az iskola, a pedagógusok munkáját, hiszen mindenki elismeri, hogy fejlődésünk az oktatás színvonalának függvénye is. Megnövekedett az iskola iránti érdeklődés, segítőkészség városunkban is, ahol több, mint négyezer pedagógus dolgozik, s nincs könnyű helyzetük. Közérzetüket kedvezőtlenül befolyásolja a megnövekedett gyermeklétszám miatt előállt zsúfoltság, s az ötnapos munkahét bevezetésének összehangoltsága. Társadalmi gondok leA párt Központi Bizottságának üdvözletét e szavakkal tolmácsolta Huszár István: — Örülök, hogy ennek a megbízatásnak én tehetek eleget, én adhatom át a Központi Bizottság köszöntését Miskolc város és környéke kommunistáinak, mert engem is ez a táj nevelt kommunistává. Szűkebb pátriámba jöttem haza, amikor ide küldött a Központi Bizottság. — Amikor számba vesszük az elmúlt negyven esztendő eredményeit, hosszúnak tűnik a felszabadulás óta eltelt idő. Valójában mindösz- sze egy emberöltőt tett ki, és ehhez képest büszkék lehetünk sikereinkre. Így büszkék lehetnek a Miskolcon dolgozó kommunisták, s mindazok,* akik áldozatos munkát végezve, hűek maradtak az önmaguk számára kijelölt úthoz. — A nagy tavaszi seregszemle kezdetén vagyunk. Örülök annak, hogy pártunk XIII. kongresszusa előtt önnön politikai erőnk, képességeink, elszántságunk, szervezeti egységünk számbavételére igen felelősségteljes módon került sor. Nagyon kell ez az önvizsgálat akkor, amikor új célokért indulunk harcba — mondta Huszár István, majd így folytatta: — Reméljük, a kongresszus választ ad azokra a kérdésekre is, melyeket Önök megfogalmaztak. Ám nemcsak a kongresszus, hanem a következő évek tényleges folyamatai adják meg a valóságos választ. Hangsúlyozta Huszár István, hogy nem tiszte a párt- bizottság beszámolójának az értékelése. Mégsem tudja megállni, hogy ne mondja el benyomásait: nagyon felelős, kritikus, önkritikus analízist végeztek a pártértekezleten. Jól számoltak a terület sajátosságaival, és kiérződik csapódásának színtere is az * iskola, s ezek olykor meg-. J oldhatatlannak tűnő íelada- if., tokát jelentenek a pedagó- gusok számára. Különösen. nagy problémánk, hogy a ‘ fizikai dolgozók körében érezhetően csökkent az értelmiségi és a műszaki pályák presztízse, s ez a tanulókban is igénytelenséget kelt, amelynek leküzdésére nagy erőfeszítéseket teszünk. Az iskola nyitottságának növekedésével s a tömeg- kommunikációs eszközök ha- '■ tására a szülők nagy része igényli a szakszerű pedagógiai segítséget, más része: r: azonban elzárkózik ettől, és helyenként, időnként ellen- ■ séges magatartást tanúsít a - tanárokkal és az iskolai , munkával szemben, nehezítve tevékenységünket. Mind-* ezek ellenére hangsúlyozni kívánom: készek vagyunk tenni azért, hogy a peda- gógusréteg jobban éreztesse , hatását a város szellemi arculatának formálásában. -,=■ mind a beszámolóból, mind a felszólalásokból az ország, *' a társadalom ügyéért érzett felelősség. — Próbatévő évek vannak mögöttünk, ám ezek a nehéz évek alakítottak, s fel - ö is vérteztek bennünket.'’'' Gonddal, bajjal volt tele mind a két kezünk az el- • i múlt öt évben. Akadtak hi- ■? bás döntéseink is, néha kapkodás, türelmetlenség jelle- - mezte munkánkat, mégis jogos büszkeséggel tekinthetünk népünk erőfeszítéseire.'^ A kommunisták nyílt tekin- tettel vállalhatják az elmúlt 'i öt év politikai vonalvezeté- ' 1 sét. Akkor is így igaz ez, - ha több lett a vitafelület.' <j A gondolatokban gazdag viták nem cáfolják, hanem • erősítik a párt politikájának erősségét, hiszen stratégiai ■ ■■■<■ egységre, közös cselekvésre inspiráltak bennünket. V Megnőtt az ideológiai munka jelentősége, s az ide- ' ológiai vitákban politikai * viták húzódnak meg. Amikor’ ’ tehát vállaljuk a vitát, nem ű egyszerűen tudományosko- dunk, hanem érdemleges ' politikai tevékenységet vég- zünk. Szólt arról is Huszár István, hogy gyakran emlegetjük manapság az értékza- ' vart. értékválságot. Nem ál- ”, líthatjuk, hogy ezek minden alapot nélkülöző szavak, de ezekben az évtizedekben s nemcsak értékek koptak meg. hanem nagyon fontos értékteremtő tevékenység is végbement. Ma már egyetlen kommunista sem tudja megtakarj'- . tani azt a szellemi erőfeszítést, hogy maga döntsön a . szocialista értékek viszonyé- r. ról. Változatlan alapértékeink közé tartozik a munka, a társadalmi egyenlőség, a létbiztonság, a közösség ügyének szolgálata, a humá- ? nizmus, az innovációs késa(Folytatás a 6. oldalon) * Huszár István, ■ -Sí AZ MSZMP KB TAGJA, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK FŐIGAZGATÓJA
