Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-25 / 47. szám
A városi pártértekezlet vitája mi potenciálja következtében — nagymértékben meghatározza az egész megye helyzetét — mondta többek között a városi tanács elnöke. Az idézett állítást számokkal is illusztrálta: a megye lakosságának 26,50 százaléka Cl Miskolcon, az ipari termelés több mint 28 százaléka, a kereskedelmi forgalomnak pedig csaknem 40 százaléka realizálódik városunkban. Ám nemcsupán a gazdaságban, hanem a szellemi élet területén is jelentős a koncentráció: a felsőfokú végzettségűeknek több mint 48 százaléka dolgozik és él itt; a középfokú oktatási intézményekben tanulók 55 százalékát a megye más városaiból, községeiből veszik fel évről évre. Nagy kérdés, hogyan tölti be a megyeszékhely a felsör fokú regionális szerepkörét. Egy mondatban válaszolva: ma még csak részben. Az utóbbi években számos lépést tettünk ebbe az irányba, íg,r például idetelepült áa akadémiai bizottság, jogi karral bővült az egyetem, nagyobb területre „szőr” műsort a rádió miskolci stúdiója. Tárgyalások folynak a felsőfokú egészségügyi, valamint az egyetemi szintű közgazdászképzés feltételeinek megteremtéséről. A vitathatatlan eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek, s a következő tervidőszakban sem nélkülözhetjük a megyei és központi támogatást a városon belüli, és a városhatáron túli feladataink színvonalasabb ellátásához — hangsúlyozta Rózsa Kálmán. Miskolc legégetőbb gondjának a lakáshelyzetet nevezte a tanácselnök. (Mint a tanácskozáson többször is elhangzott, 11 ezer jogos lakásigényt tartanak nyilván.) Ennek enyhítése csakis központi támogatással lehetséges, mivel a lakásra várói« tekintélyes hányada nem tudja előteremteni a magánerős építkezéshez szükséges anyagiakat. A VII. ötéves terv kiemelt céljai között említette Rozsa Kálmán a' Széchenyi út felújítását, beleértve a közművek cseréjét, csakúgy, mint a villamossínekét. A munkát 2,5—3 év alatt kívánjuk befejezni, ám figyelembe veve azt a sok-sok kellemetlenséget, mellyel a város főutcájának felbontása jár, jő lenne meggyorsítani ezt a beruházást. A belvárosi épületek rehabilitációja viszont ennél is jóval hosszabb — tíz-tizenöt évre szóló — feladat. A továbbiakban a tömegközlekedés és a vízellátás gondjairól beszélt Rózsa Kálmán. * Az elnöklő Tímár Vilmos bejelentette: eddig tizenhatan mondták el véleményüket a vitában. Azt javaslom. hogy a most következő dr. Káló József hozzászólása után még Homálya Gizella és Gyarmati Béla kapjanak szót. A felszólalásra jelentkezett többi elvtársat ai'ra kérem: írásban adják be hozzászólásuicat, ameive- ket a pártbizottság te!használ, s amelyre a megválasztásra kerülő pártbizottság egy hónapon belül választ ad. A küldöttek a javaslattal egyhangúlag egyetértettek. — summázta az átszervezéssel kapcsolatos tapasztalataikat Zsuga József. Felszólalásának további részében szűkebb munkaterületének gondjaival: a mezőgazdasági gépek, szállító- eszközök anyag- és alkatrész- ellátásának problémáival foglalkozott. Káli Lajos, A III. SZ. KERÜLETI PARTVEZETÖSÉG KÜLDÖTTE a városi pártbizottság fegyelmi bizottságának munkáját vázolta küldött-társainak, megállapítva: a pártfegyelmi munka megfelel a XII. kongresszus határozatában foglalt követelményeknek. Gondjaikról szólva megemlítette: az elmúlt öt esztendőben több olyan, alig egykét éves tagsággal rendelkező, zömében fiatal párttagot kellett kizárásra javasolni, akiket az alapszervezetek nyílván erősítésként vettek fel a pártba, de miután a pártfélvételi munka nem volt elég gondos és alapos, • utólag derült ki, hogy határsértő vagy züllött, részeges életmódot folytató, a társadalmi tulajdont nagymértékben sértők is bekerültek a párt soraiba. A vizsgálatok sok más mellett azt is ’ feltárták; hogy a párttagok felelősségérzete az átlagosnál magasabb fokú. amikor gyermekeikről van szó, ugyanakkor nem kielégítő a párt életéért, az egymásért érzett. felelősség. A párt belső helyzetének vizsgálata közben örvendetes’ tényként lehetett megállapítani. hogy az alapszervezetekben a nevelés egyik fontos eszköze, a megfelelő pártmunkával való ellátottság határozottan javult. Lényegében megszűnt az az állapot, amikor csak a vezetőség dolgozott. Felhívta a figyelmet több olyan kísérőjelenségre. amelyre a város pártalapszervezeteinek vizsgálata során figyeltek fel, majd a pártdemokrácia né- , hány nem kellően értelmezett kérdésére irányította rá a küldöttek figyelmét. Rózsa Kálmán, A VÁROSI TANACS PARTVEZETÖSÉGENEK KÜLDÖTTE — Legutóbbi tanácsülésünkön fogalmazódott meg, hogy Miskolc nem egy a megyei városok közül, hanem — gazdasági és 6zelleífolytatás az 5. oldalról) »ég, a demokrácia, a kultúra fejlesztése, a nemzeti tudat. A társadalom is sokat változott az elmúlt negyven esztendőben. Egy sokdimenziós társadalmi szerkezet jött létre, mely nem írható le azzal a képlettel, hogy van két osztály és egy réteg. — Ne értsék féle, ez létezik, nem tagadom a létét, de hozzá kell tenni, hogy a szellemiség, a szocialista osztályintegráció, az osztályeredetű egyenetlenségek megszűnőben vannak... A társadalmi különbségek kevésbé kötődnek osztálykülönbségekhez. Nyitottá vált társadalmunk, az osztályok közeledésének folyamata ment végbe. Viszont más típusú egyenlőtlenségek egész sora jött létre az osztályokon és a rétegeken belül. A problémát az okozza — s ez ellen jogoisan lépnek fel a kommunisták —. hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nem mindig kötődnek a teljesítményekhez. Többször is hangsúlyozta Huszár István, hogy céljainkhoz csak úgy tudunk eljutni, ha képesek vagyunk a szüntelen megújulásra. Sok minden történt az utóbbi években, ami próbára tette a társadalom tűrőképességét. Ám ma már inkább arról beszélünk, hogy a tűrőképességet a küzdőképesség váltja fék Rajtunk múlik az ország sorsa', ‘ frti vagyunk az Illetékesek az ország ügyeiben, a politika és életünk alakításában. Befejezésül sok sikert kívánt mindahhoz, ami a városi pártértekezleten teendőként megfogalmazódott. Joósz Gábor, AZ ÉSZAK-MAGYARORSZAG1 ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT PARTERTEKEZLETÉNEK KÜLDÖTTE az építőipar gondjaival foglalkozott felszólalásában. A beszámolási időszakban sok feladat, gond terhelte ezt az iparágat. Kezdetben a város építőipara nem tudta teljességgel ellátni feladatait, A jelen körülmények viszont úgy alakulnak, hogy kisebb az állami lakásépítési igény, kevesebb az iskola, a közintézmény, rohamosan csökken az állami beruházások száma. Az építőipari vállalatok dolgozóinak jelentős része kisüzemekhez, mellékágazatokhoz, szolgáltató szakcsoportokhoz, magánvállalkozókhoz távozott, mert az anyagi megbecsülés a nagyvállalatoknál rosszabb volt. Mindezek ellenére a város építőipari törzsgárdája erősödött, a mpszaki irányító tevékenység javult, s ennek következményeként jobb lett a piaci érzékenység, s javult a minőség is. Örömmel jelentette a partértekezletnek: az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat sikeresen kilábalt a több okból eredő válságból, s az elmúlt évet fokozatosan javuló eredménynyel zárta. Szólt azokról a munka- és üzemszervezési intézkedésekről, amelyek ezt az eredményt voltak hivatottak elősegíteni. Végezetül azt kívánta a megválasztandó városi pártbizottságnak, annak vezetőinek: sikeresen irányítsák szeretett városunkat, munkálkodjanak Miskolc kulturális és szellemi felemelkedésén, s alakítsanak ki olyan belső városmagot, amely megjelenésével, köz- biztonságával. kulturális színvonalával jó hatással lesz az őt övező ipari városrészekre, centrumokra. Az elnöklő dr. Kovács László ezt követően bejelentette: az ebédszünet idejére felfüggesztik a pártér- .tekezlet munkáját, majd az első hozzászóló dr. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár küldötte lesz. Az ebédszünet után Tímár Vilmos elnökletével, az első két napirendi pont feletti vitával folytatta munkáját a városi pártértekezlet. Dr. Énekes Sándor, A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PARTERTEKEZLETENEK KÜLDÖTTE bejelentette, hogy miután a délelőtti vita során többen is szóba hozták az idős nyugdíjasok életkörülményeit, problémáikat, küldött-társainál szót váltott erről a szünetben, s elhatározták: dr. Ditrói Sándor kezdeményezését — hogy a Vasgyári Kórház területén 150—200 ágyas, úgynevezett elfekvő részleg épüljön —, a Diósgyőri Gépgyár kommunistái nemcsak szívvel-lélek- kel támogatják, de a megvalósítást anyagilag is segítik. Bízom benne, hogy a város többi üzeme is csatlako— Nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányoztam át magam is a dokumentumokat, s kö,vettem a vitát — mondotta. — Az eddig elhangzottak teljes mértékben megegyeznek a megyei pártbizottság értékítéleteivel, s azokkal a személyes tapasztalatokkal, amelyeket jómagam, nenji, egészen hat hét alatt, Borsodban szereztem. Fontosnak tartom, hogy a megye üzemeiben, kemény, következetes munka folyik. Nagy öröm, hogy a megye ipar- vállalatainak jelentős részében ez a munka sikerrel jár. Vegyiparunk ennek köszönhetően szép eredményeket érhetett el, jó a gépipar. s azokkal a nehézségekkel is, amelyek a kohászatban vagy a bányászatban tapasztalhatók. meg kell küzdenünk. Őszinte, kritikus helyzetelemzéseket, a tények számbavételét tapasztaltam mindenütt. Kötelességünk is, hogy a tényekből induljunk ki, s reális alapokra építsük a jövőt. Fontos, hogy az emberek bizalommal fordulnak a párt felé, s akár személyes nehézségeik ellenére is megbecsülik, hogy elfogadható élet- körülmények között élnek. Fejti György ezt követően részletesebben foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyekkel megyénkben az elkövetkezendő öt esztendőben a pártnak meg kell birkóznia. Hangsúlyozta: meg kell barátkozni a gondolattal, hogy életkörülményeink néhány évig nem lesznek olyan idillikusak, ahogyan azt korábban hittük. — Meg kell tanulnunk együtt élni a fejlődés szülte konfliktusokkal, megoldani az érdekegyeztetéseket, s ezekhez meg kell találnunk a jobb érdekegyeztető mechanizmusokat. A kérdések kérdése a következő esztendőkben is a megye gazdasága lesz. Meg kell becsülnünk, s tovább kell fejlesztenünk azokat az eredményeket. amelyeket elértünk. S ezek jelentősek. Az eltelt időszakban 4.9 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, s ez a növekedés jellemző megyénkre is. Gazdasági növekedésünk bizonyos értelemben a nyugat mércéjével mérve is kiállja az összehasonlítást. A dinamikusabb gazdasági növekedés zik ehhez, s rövidesen felépülhet az új egészségügyi komplexum. A Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója a továbbiakban arról szólt, hogy míg 1980- ban a diósgyőri nagyvállalat nyereségesen dolgozott, egy évvel később már nehézségeik támadtak. Akkoriban a kommunisták úgy látták, hogy a gyárban még néhány alapvető feladatot kell meghatározni a hosszabb távú stabilitás érdekében. Sokan illuzórikusnak tartották célkitűzéseinket, ezért mi, gazdasági vezetők a vezetésben dolgozó kommunistákhoz fordultunk, kérve segítségüket. Az ő élenjáró munkájukkal elképzeléseinket jelentősen túlszárnyaltuk, ennek eredménye az is, hogy az elmúlt esztendőben a DIGÉP nyeresége elérte a 625 millió forintot. Azt lehetne gondolni — mondotta dr. Énekes Sándor —, hogy ezek az eredmények nem fokozhatok. Ám a közelmúltban megtartott pártértekezleten a küldöttek egymás után soroltak fel olyan akadályozó tényezőket, amelyek játszva megszüntethetek, s eredményeink ennek ismeretében még jobbak lehetnek. Befejezésül a VII. ötéves tervre való készülődésről adott számot a vezérigazgató, azzal zárva felszólalását; a nagy múltú gépgyár kommunistáival együtt vallom, hogy a következő esztendők nehézségeit a hibák feltárásával meg lehet előzni. feltételeit az elkövetkező években kell megteremtenünk. Erre az útra léptünk rá az 1985-ös esztendőben. A fejlődés ütemének növeléséhez . azonban egyetlen tartalékunk van: a nemzeti vagyon, amellyel az. eddigieknél is jobban kell gazdálkodnunk. — Korszerűsített gazdaságirányítási rendszerünk várhatóan olyan tartalékokat is fel fog szabadítani még, amelyek dinamikusabb fejlődésünket segíthetik. Szólni kell ezek közül arról, melynek ' hordozói a becsületesen tenni, dolgozni akaró emberek. Úgy vélem, e téren jobban kell építenünk megyénk munkásosztályára, amely a nehéz időszakban példát mutatott. Jobban kell figyelni ennek az osztálynak a szavára, nézetére, véleményére. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kell kapniuk a megye értelmiségeinek, műszakiaknak, közgazdászoknak, tudósoknak, hiszen rendkívül sok múlik azon. hogy azt a szellemi energiát, azt a tudást, melyet az értelmiség képvisel, a gazdaság fejlesztésének szolgálatában tudjuk. A megyei pártbizottság első titkára végezetül életkörülményeinkről szólt: — A statisztika a lakossá^ gi fogyasztás, a reáljövedelem 6 százalékos növekedését mutatja. S noha vannak rétegek, amelyeknek életkörülményei romlottak, sikerült a létbiztonságot megőrizni, az alapvető fogyasztást szinten tartani, az áruellátást biztosítani. Mindezek mellett megoldást kell találni az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetére, ám ezt nem szabad csak pénzkérdésként kezelni. Ma a nemzeti jövedelemnek mintegy 25 százalékát fordítjuk társadalmi juttatásokra. Növelni ezt csak akkor leszünk képesek, ha a nemzeti jövedelem tömegét növeljük. Feladataink, melyek előttünk állnak, nem egyszerűek tehát. Pesszimizmusra azonban még sincs okunk. Ezekben a nehéz években sokat tanultunk, s a gondok ellenére sikerült megőrizni az embereknek a pártba vetett hitét. A következő esztendők azonban továbbra is kemény, következetes munkát igényelnek. melyben a párttagoknak személyes példamutatással kell helytállniuk. Ehhez szeretnék Miskolc város kommunistáinak sok sikert, magánéletükben személyes boldogságot kívánni Zsuga József, A HERNADNEMETI PARTVEZETÖSÉG KÜLDÖTTE — A közigazgatásban 1984. január elsején nagyjelentőségű átszervezés történt. Megszűntek a járások, a pártirányítást, a városi párt- bizottságok, az állami irányítást pedig a megyei, illetve a városi tanácsok vették át. Az átszervezést nagy várakozással fogadták Miskolc környékén is — hangsúlyozta Zsuga József. — Attól féltek, hogy a nagyvárosi érdekek háttérbe szó-1- rítják a községekét, s a döntésekben a városkörnyék nem kap kellő súlyt. Egy év tapasztalatai alapján elmondhatta a felszólaló: nem így történt. A város párt- es tanácsi vezetői személyes látogatásokkal gyorsan megismertek a város- környék problémáit. A községi vezetők javaslatait mindig figyelembe vették a döntések előkészítésekor, és támogatták elképzeléseiket. „Az első perctől kezdve úgy kezeltek bennünket, mintha már régen így dolgoznánk” Nem „vendég” Miskolcon Pocsaí Károly — Bocs község párttitkára — nemcsak mint, küldött, de mint a jelölő bizottság tagja is fontos megbízatást teljesített a városi partértekezleten. — A magam részéről már megszoktam, hogy nem „vendég” vagyok Miskolcon, hanem partner, ha úgy tetszik: munkatárs, akinek éppúgy kalkulálnia kell a város örömeivel- gondjaival, ahogyan Miskolc kalkulál a bőcsiekével, her- nád völgyiekével, tehát a városkörnyékiekével. őszintén szólva, a közigazgatás átszervezését követően nagy várakozással tekintettünk a párt- irányítás új szisztémája elé. Meg kell mondanom: azt a segítőkészséget, amit tapasztaltunk, remélni sem mertük. Nagy a város, Bocs egy lakótelepébe Is többször beleférne. Mégsem éreztük-érezzük „mellékesnek” magunkat. És itt most nemcsak arra gondolok, hogy Miskolc vezetői ellátogattak hozzánk, s ily módon a helyszínen ismerkedtünk, hanem arra legkivált, hogy az új helyzet fórumot teremtett a környező községek vezetőinek is a városban. Miskolcról olyan információhalmaz, mint amit például itt, a pártértekezlet is ad, még sohasem állt rendelkezésünkre. S ez szélesíti látószögünket, erősítve azokat a szálakat, amelyekkel eredendően is kapcsolódtunk. A pártértekezlet mindenképpen tovább szilárdította hitünket: itt mi nem „vendégek”, s nem „mostohagyerekek” vagyunk .. • Fejti György, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA jjc A tanácsterem „madártávlatból”
