Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-25 / 47. szám
+ Egy kis pihentető csevegés a szünetben. Képünkön balról jobbra Feledy Gyula. Huszár István, Fejti György és Dudla József. (Folytatás a 3. oldalról) Tállait, formált és örökített értékekre. Nem vettük figyelembe, hogy átmeneti társadalom lévén, a munka szerinti elosztás érvényesül, nem pedig az egyenlősdi. Az utóbbi időben társadalmilag elfogadottá, támogatottá emeltük a valós teljesítményen alapuló kiegészítő jövedelemszerzést. Tapasztalhatjuk, de nem szállunk következetesen szembe azzal a téves nézettel, mely minden társadalmi rosszat ennek számlájára ír. Sokan a családi kötelességek elhanyagolását, néhány területen a közéleti aktivitás visszaesését is a jövedelemkiegészítő tevékenységre vezetik vissza. A lakosság politikai magatartása, a közvélemény a korábbinál ellentmondásosabb, bonyolultabb lett. Az objektív okokból adódó nehézségek fegyelmezett tudor másul vétele mellett igen erős, sőt fokozatosan erősö-1 óik a lakosságban a közélet tisztaságát, erkölcsi normáit semmibevevő magatartással szembeni ellenérzés. A korrupció, a protekcionizmus, a munka nélkül szerzett jövedelem, a hará- csolás jeleire, az anyagi előnyök és hátrányok halmozódására, a gazdasági és állampolgári fegyelem lazaságaira igen érzékeny a párttagság, a közvélemény. A tűrőképesség csökkenésével növekszik az igény a következetes végrehajtás, a szolgáltatások, az egyénekkel vaió foglalkozás színvonala iránt. Ezzel összefüggésben erősödött a bürokráciaellenesség, a jogos igény a lakossági ügyintéző emberközelsége és kulturáltsága iránt. De van kishitűség. kiábrándultság, önbizalomhiány is. különösen ott. ahol tartósan küzdenek különféle nehézségekkel. Tapasztaljuk a cigányellenesség felerősödését, közte olyan túlzó nézeteket is, ami minden gond forrásának a lakosság e rétegét tartja. Nem értünk egyet az ilyen megközelítéssel, de azt hangsúlyozzuk: a cigány lakosságnak önmagának is többet kell tennie, nagyobb felelősséget kell éreznie sorsának alakításáért, helyzetének javításáért. A Vni feladatunk a beilleszkedés elősegítése, támogatása mellett, hogy a pozitív példák megismertetésével árnyaljuk az egysíkú minősítést. Hogyan értékeljük, közelítsük akkor a lakosság arculatának alakulását? Óvunk mindenkit attól, hogy a jelenlegi állapotot visszaesésnek tekintse. A bátor, őszinte vélemény részint jele az irányunkban megnyilvánuló bizalomnak; másrészt következménye annak, hogy a megváltozott viszonyok új politikai képességet és magatartást, magasfokú ideológiai elkötelezettséget, korszerűbb és nyitottabb irányítási, vezetési rendszert, ehhez kapcsolódó szellemiséget, gondolkodásmódot kívánnak. Az ehhez szükséges szemlélet megteremtése nem konfliktus- mentes. de ezt a gondolkodást és magatartást kell követendővé tennünk. Ebben van ma az ideológiai, a tudatformáló munkának mással nem pótolható feladata es felelőssége. A város es a városkörnyék pártszervei, -szervezetei, a kommunisták kiegyensúlyozott viszonyok között, nagy felelősséggel, gondos, tervszerű munkával készültek pártunk XIII. kongresz- szúsára. Nagy érdeklődés és figyelem övezte ezt a munkát, a jövőkémlelés ezen időszakában azonban helyenként túlzott várakozást. ..csodavárást” is tapasztaltunk. A két kongresszus között végzett munka értékeléséhez, a legfontosabb tennivalók meghatározásához az előkészületek már szeptemberben megkezdődtek a személyes beszélgetésekkel. Ezek, mint mindig, közvetlenségükkel értékes segítséget nyújtottak a tapasztalatok összegzéséhez. A párttagság most is hasznosnak ítélte, és továbbra is igényli az ilyen emberközeli, nyílt politizálást, eszmecserét. A beszámoló taggyűléseket területünkön tervszerűen megtartották. Az alapszervezeti vezetőségek kollektív munkájával készült beszámolók tartalmasán, elemzőén foglalkoztak a gazdasági, város- és községpolitikai, ideológiai, szervezeti kérdésekkel. Részletesen szóltak a politikai munka feltételeiről, a kollektívák eredményeiről, meghatározták a további tennivalókat. Áthatotta ezeket a tórumókát az a felismerés és törekvés, hogy az adott helyzethez való alkalmazkodás, a továbblépés elsősorban helyi kezdeményezésekkel, a belső hiányosságok felszámolásával valósítható meg. A párttagság felelősen élt jogaival, a beszámoló taggyűléseken mintegy egyhar- maduk kért és kapott szót. A számszerűségnél nagyobb jelentőségű a megfogalmazott gondolatok igazsága, tartalma: az eredmények féltése, a tenniakarás. A párttagság és a széies közvélemény egyaránt élénk érdeklődéssel várta, fogadta es tanulmányozta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit. Jelentős mozgósító erőként hatott ez a dokumentum. Vitája serkentette a pártalapszervezeteink- ben és testületeinkben folyó politizálást, lehetőséget teremtett a legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai kérdések átgondolására, a vélemények szembesítésére, a közös álláspontok kialakítására. Állásfoglalás-tervezetében pártbizottságunk arra törekedett, hogy kettős feladatot teljesítsen: egyrészt a politikai összegzését adja a lezajlott viták tapasztalatainak, másrészt tükröztesse és minősítse hitelesen mindazokat a konkrét véleményeket, amelyek elhangzottak, mivel politikai tanulsággal szolgálnak még az elméletileg, politikailag ném teljesen letisztult gondolatok is. A szóbeli beterjesztésben nem látjuk indokoltnak, hogy az irányelvek egyes fejezeteihez további kiegészítő megállapításokat tegyünk. Szükségesnek tartjuk viszont itt a pártértekezleten is kinyilvánítani: a párttagság és a lakosság egyértelműen kifejezte a párt politikájával való egyetértését, s cselekvőén támogatja azt. Növekvő önállóság, a kez- demenyezobb, nagyobb érzékenységű politikai munka igénye hatotta át a kongresz- szusi felkészülés második nagy szakaszat. Reális számvetés, széles körű aktivitás, őszinte véleménycsere, jó politikai légkör, bizalom jellemezte a vezetőség választó taggyűléseket, a pártvezetőségek ötéves munkáját minősítő küldöttértekezleteket, az üzemi, intézményi, községi pártbizottságok pártértekezleteit is. Tartalmas, kiegyepsúlyo- zott, megújulni, korszerűsödni kész és képes politikai munkáról, rendszeres szervezeti életről adtak számot. Minősítették az irányelvek vitáját, kialakították, elfogadtak saját állásfoglalásukat. A viták zöme a milyen lesz a holnap, hogyan tudunk fejleszteni, előrelépni, mik ennek helyi tartalékai kérdések köré csoportosult Az eredmények mellett kritikusan kaptak hangot az elmaradás okai, a társadalmi feHuszonhét küldöttet szegfüvei köszöntöttek a pártértekezleten. Többségük 45-ös párttag — 1580 társuk képviseletében —. néhányan pedig már a felszabadulás előtti nehéz evekben illegalitásban harcoltak népünk szabadságáért. Az elnökségben ott voll Nyíró Sándor is, 78 esztendejével a part- értekezlet doyenje, a Szocialista Hazáért trdemrend kitüntetettje. fcilete. sorsa összefonódik népünk történelmének elmúlt fél évszázadával. Diósgyőrben született, az „anyaközségben” — ahogy o emlegeti. Apja martinas/, volt a vasgyárban. Hatan voltak testvérek, ebből öten fiuk. Az elemi iskola hal osztálya ulan kömüveslanuló lelt. Fiatal segédként, 1924-ben került a munkásmozgalomba, 1927-ben lett párttag. A gazdasági világválság, a munkanélküliség fenyegetettsége, .az illegalitásban végzett munka megedzette. Magyarország német megszállása után — 1944 márciusában —, mint társai is. illegalitásba vonult. A letartóztatást azonban októberben már nem kerülhette el, pedig megpróbált megszökni a csendőrök elöl. A miskolci fogház után szállították Budapestre, a gyűjtő- fogházba, Nem tudták, mi vár rájuk, a családjukért, és még szabadon levő társaikért aggódtak. Már letartóztatása elölt csatlakozott a MOKAN-komité- hoz. Fekete Mihállyal . tartotta a kapcsolatot. így természetes volt, hogy szabadulása után a A doyen diósgyőri illegális rejtekhelyen kapcsolódott be a munkába. Röplapokat készítettek, ezeknek a gyárakba való bejuttatása volt a feladata. A Herman-telepi búvóhelyről — most Ság\ ári-telep — nem volt köny- nyü a röplapot rejtő csomagokkal, sokszor kijárási tilalmi időben is, csendőr, nyilas, német járőrök szeme előtt közlekedni. Már a felszabadulás előtt kapcsolatba kerültek a szovjet csapatokkal. A harcok befeFórummá vált a pártszékház előcsarnoka is szbnyunk, együttműködésünk szorosabbá, emberibbé, elv- társiasabbá tétele. Gyakran felejtjük el. hogy a jó szó költségráfordítás nélküli jelentős erő. Meghallgatni, megszívlelni, tiszteletben tartani, tevékenységünkben építeni mások — elvtársaink, a társszervek, a pártonkívüliek — nézeteire, véleményére, a pártmozgalomban nemcsak segítség a munkához, de kötelezettségünk is. Vonatkozik ez különösen a nemzedékek összehangolt munkájára, arra a felelősségre, amit a jövő érdekében és a múlt értékeinek megőrzéséért egyaránt viselünk és vállalunk. Megkülönböztetett a felelőssegünk a felnövekvő nemzedék sorsáért. . Az elmúlt időszakban‘megélénkültek az ifjúság körüli viták. Mi Valljuk, a fiatalok megítélése nagy felelősség. Magatartásunkban és gyakorlatunkban igyekszünk fellépni az ifjúság torz, leegyszerűsítő, általánosító megítélése ellen. Nem célunk ugyanakkor a problémák, a gondok takargatása, a fogyatékosságok elhallgatása sem. Álláspontunk az: a megítélés alapja csak az lehet, hogyan teljesíti kötelességét, miként él, dolgozik az ifjúság, mit tesz a közösségért. Valljuk: a fiatalok nem elszigetelt réteg, a felnőttek köznapi tudatát tükrözik. Nem elmarasztalni vagy felmenteni kell tehát őket, hanem a magunk gyakorlatajeztévej elfoglalták Diósgyőrben a volt csendörlaktanyát- A MOKAN-komité átvette a rendőrség szerepét. Nyíró Sándorra bízták Diósgyőrben a köz- ellátás és a közigazgatás megszervezését. A pártszervezet már. jól dolgozott, ennek segítségévei mozgósította a bányászokat Mártabányán. A szén akkor létszükséglet volt. Széliért élelmet lehetett cserélni az alföldi településeken. Állandó kapcsolatban volt a szovjet parancsnoksággal, amely mindenben segítette őket. Később ő lett a diósgyőri pártszervezet titkára. A jó forint megteremtése idején, 1946 nyarán lett a párt Abaúj megyei titkára Szikszón. Nógrádi Sándor ajánlotta erre a tisztségre. Ettől kezdve valóban országépitő lett. Nemcsak mint kőműves, hanem mint politikus is. Volt párttitkár, igazgató, dolgozott Szentesen, Miskolcon, nagy építkezéseken. Az 1956-os ellen- forradalom idején le akartak vele számolni, szerencsére nem találták meg. Miskolc III. kerületének tanácselnökeként került nyugállományba, 1973-ban. Kilenc magas kitüntetés bir- (okosa. Jelenleg a körzeti párt- szervezet egyik bizottságának elnöke. Az a véleménye, hogy a jövő nemzedékével, az ifjúsággal még többet kell törődni, vagyis többet követelni munkában, tanulásban, a politikában, és — a lehetőséghez mérten —- többet kell adni nekik .. . ban keresni annak az útját- módját, hogy minél több es jobb példa segítse szocialista emberré válásukat. Nagy mással nem pótolható feladata van a KISZ- szervezeteknek a fiatalok életkori sajátosságaihoz igazodó mozgalmi élet vonzóvá léteiében, a közéletiségre nevelésben. Az úttörőmozgalom, a társadalom gyermekszervezete jelentős tényező e korosztály nevelésében, köze- letiségre való felkészítésében. A KISZ-szervezetek a párt megbízásából felelősen irányítják, segítik a gyermekközösségek munkáját. A jövőben még bátrabb követelménytámasztással kell elősegítenünk a fiatalok önmagukért és a társadalomért erzett felelősségének növelését. Közösen, határozottabban kell ráébresztenünk a fiatalokat: érdekük és céljuk a korszerű világnézet és magatartás kialakítása. A pártirányítás és a szervezeti önállóság figyelembevételével és tiszteletben tartásával nem egymásra mutogatni, hanem egymást segíteni kell az ifjúság helyzetének javításában, beilleszkedésének támogatásában. Vonzóan megismertetni, elfogadtatni, vállaltatni céljainkat a fiatalokkal, ez nekünk, kommunistáknak a kötelességünk, a jövő iránti felelősségünk. Az az öt év, amiről a beszámolóban és a szóbeli beterjesztésben számot adunk, a város történelmében a minőségi fejlődés szakaszának kezdetét jelenti. Megtisztelő felelősség ebben az időszakban a közösséget, a lakóhelyet érintő kérdésekben, döntésekben cselekvőén részt vállalni. A kongresszusra történő készülés során bebizonyosodott: az országos tendenciákkal, szándékokkal összhangban vannak saját terveink, elképzeléseink. Jó alkalom tehát a mai pártértekezletünk annak igazolására. hogy helyi feladataink ellátásával miként szolgáljuk a nagyobb közösség ügyét, előrehaladását. Negyven évvel a város fel- szabadulása után — a létező gondok ellenére is — azért tekintünk bizakodóan a jövőbe, mert érezzük: elképzeléseink megvalósításában támaszkodhatunk a párttagság, a lakosság legszélesebb körére. Erőt ad terveink megvalósításához az egészséges, segítőkész társadalmi kontroll, a közügyek értő és féltő képviselete. Pártbizottságunk nevében kérem a küldött elvtársakat; ismereteik, képviselt területük tapasztalataival segítsék hitelesen megvonni az elmúlt öt év mérlegét, megrajzolni a következő időszak körvonalait. A pártbizottság szóbeli kiegészítője szültségek. A viták szellemét, hangvételét az előremutató, a jobbító szándék jellemezte. A jelölések előkészítését az alkalmasság, az elkötelezettség és felelősség, a tekintélyt biztosító szakmai munka és felkészültség szem előtt tartásával végezték. A korábban funkcionáló testületek, vezetőségek munkáját összességében eredményesnek Ítélte a párttagság, viszont a végzett munka csak az egyik szempont volt a választáskor. Döntően a testületek, alapszervezetek előtt álló feladatok kerültek előtérbe. A követelmények jelentősen megnőttek, így jelentős a cserélődés is. Az alapszervezeti titkárok 28, a vezetőségi tagok 43, a pártvezetőségi titkárok 26, a pártvezetőségi tagok 37, a pártbizottsági tagok 45 százaléka cserélődött. Kedvezően alakult, jelentősen javult a párttisztségviselők politikai és állami iskolai végzettsége, megfelelő a korösszetétel, emelkedett a nők aránya. Tájékoztatom a pártértekezletet, hogy a feltételek négy területen — városi tanács, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, ÉPFU és Pa- rasznya község — tették lehetővé pártbizottságok létrehozását az eddig működő pártvezetőségek helyett. A December 4. Drótművekben és a Pamutfonóipari ''Vállalatnál kísérleti jelleggel végrehajtó bizottság nélküli, egytestületes pártbizottságokat hoztunk létre.. Valamennyi új testületnek, testületi tagnak eredményes, felelősségteljes, a párttagság bizalmához méltó munkát, s ehhez sok erőt és energiát kívánok. A számvetés, a kongresz- szusi felkészülés jó alkalom volt arra, hogy felhalmozódott tapasztalatainkat a követelmények tükrében rendszerezzük. Az elmúlt hónapok egyik nagy eredményeként könyvelhetjük el, hogy a pártmunkában a kong rés z- szusra való készülés nem Okozott befeléfordulást, a napi teendők nem szorultak háttérbe. Pártszerveink, -szervezeteink önállósága, kezdeményezőkészsége számottevően nőtt, de jelentősek még a tartalékok. Szilárd elhatározásunk az önállóság, kezdeményezőkészség további növelése még akkor is, ha az ebből adódó feladatokat — kényelmesség miatt — néhányan terhesnek is érzik. Sokat kell még tenni azért, hogy valamennyi pártszervezet bátran merjen a központi akarat helyi érvényesítését célzó törekvések élére állni, hogy jobban érezzék feladatuknak és felelősségüknek a helyi ügyek megoldását. Továbblépésünk jelentős tartaléka egymáshoz való vili
