Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-03 / 284. szám

Emlékezik a mozdonyvezető Ifjúsági parlament Sajóbábonyban Sínen a felszabadulásig Az idő rostáján kiperegtek az apróbb részletek. Martos György, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitün­tetett, ma már nyugdíjas mozdonyvezető a kevesek kö­zé tartozik, akiket városunk­ban ért a felszabadulás. A sorsfordító, emberpróbáló hó­napokat is itt élte meg, no­ha mindaddig úton a gépé­vel, míg ki nem repítette a mozdonyállásból a közelé­ben robbant akna légnyomá­sa. — Olyan volt, mint egy filmszakadás. Vállamba szi- lárik fúródott, s amikor esz­méltem is, valószerűtlen volt körülöttem a világ. Nyékládházán történt, onnan hoztak be Miskolcra — hogy hogyan, azt máig sem tudom —, az Erzsébet-kórházba. El­sősegélyként bekötöztek, és hazaengedtek feleségemhez, pici fiamhoz, a Gyár utcá­ba... Szerencsém volt, hisz ezzel kikerültem a tűzvonal- ból... Október közepén tör­tént ez már, máig őrzöm a beteglapomat. Mire kiírtak volna, nem volt még az sem, aki elvegye tőlem. Ki me­nekült, ki elbújt, hogy ne kelljen menekülnie. * — Nyár elejétől rettegett igazán a város. 1944. június 2-án bombázták tönkre a rendezőpályaudvart. Akko­ra gödröket vágtak ott a bombák, amikbe egy-egy ház peleiért volna. A vagonok egymás tetején, a sínek íel- szaggatva. S még mindig nem ez volt a legnagyobb rettegés. Az akkor kezdő­dött, amikor a németek már innen is megkezdték avisz- szavonulást. S akkor már ők robbantgattak. Volt egy óriási víztorony a fűtőház­Ez volt az a mozdony, amelyből a légnyomás, Martos Györgyöt kirepítette ajc Martos György, a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­jével kitüntetett mozdony- vezető, ma már nyugdíjas. ban. A Hejő táplálta, on­nan kapták a mozdonyok a vizet. Lerobbantották. A fű­tőház sem volt ép, s akkora volt a felfordulás, hogy alig­ha akadt, aki eligazodott. Volt ott mozdonyból is min­denféle: olasz, lengyel, né­met, magyar. S azt mind meg kellett tanulnunk vezet­ni. Soknak a roncsát már a felszabadulás után darabol­tuk fel. Másként el sem le­hetett mozdítani az útból .. * — Az utolsó hetekben a mozdonyvezetőket igencsak keresgették. Volt akit bete­gen vittek ki szolgálatba. Aki tehette, az elhúzta a csí­kot. Ha szolgálatba ment valaki, nem tudhatta, látja-e még az övéit valaha. A né­metek akkor ró ár mindent vittek magukkal, amit moz­dítani lehetett. És mindent tönkretettek. Vitték a moz­donyokat is, és felrobbaut- gatták maguk mögött a pá­lyasíneket. Szóval — igen­csak keresgették az utolsó vonatjaikhoz a mozdonyve­zetőket ... Volt egy lakcím­jegyzék, s annak alapján rendelték be a személyzetet. Hanem volt egy Jávori Laci nevű értesítő nálunk. Ez a Jávori Laci — dühében, amiért a németek mindent tönkretettek — elégette a lakcímjegyzéket S persze eltűnt aztán. „ * Hova üljenek az avas-déliek? Pad-őrség helyeit A közelmúltban az Avas- dclen. egy lakógyűlésen töb­ben elmondták: nagyon ke­vés a pad a lakótelepen. Sok nyugdíjas, gyesen levő kismama ücsörögne pedig szívesen hosszabb-rövidebb ideig, ha jó az idő. Csorna Károly, az Avas-dél Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet ügyvezető igaz­gatója: — A lakótelep első építést ütemében, a Középszer utcán most is találhatók ülőalkal­matosságok. A többi helyen viszont gondot okoz. hogy a tavasszal, a kertészeti válla­lat által kihozott padok eltü­nedeznek. Nem segít a la­kattal ellátott védőlánc sem: így sokat elhordanak belőlük. A korábbi gyakorlat az volt, hogy tavasszal kihozták a pa­dokat, ősszel pedig felújítás­ra visszavitték. Ám újabban gyakorlatilag már alig akadt mit visszavonni ősszel. A kertészeti vállalat ezért olyan álláspontra helyezkedett, hogy bár ők továbbra is szál­lítják az ülőkéket, nekünk anyagi és erkölcsi felelőssé­get kell vállalnunk. Könv- nyü belátni: körülményes dolog volna a lakókból „padi- őrséget” szervezni. Rudolf László, a kertészeti vállalat igazgatója: — Hogy legyen hova ülni­ük a lakótelepieknek, a Ili. építési ütem második szaka­szában a kisebb lejtésű ré­zsűk aljába alacsony támfal kerül, erre pedig deszkákat szerelünk. A rézsüt korábban a gyerekek előszeretettel szánkázták ki, így hamar tönkrement. Ha a kísérlet si­kerül. meg tudjuk óvni a ré­zsűket, hiszen az apróságok nem szívesen csúszkálnak olyan helyen, ahol az út vé­gében őket akadályozó tár­gyak vannak elhelyezve. Emellett a padgond is meg­oldódna. Szeretnénk elmoz- díthatatlan ülőkéket elhe­lyezni az egész Avason, de ebben a munkában számí­tunk a lakótelep gazdáira is: nekik kell kijelölni az ülő­kék helyét. A padtelepítés pénzügyi támogatására pedig meg kell nyernünk vagy a Miskolci Beruházási Válla­latot vagy a városgondnok­ságot. (bujdos) Több kirakatot is feltör­lek a belvárosban az utób­bi hónapokban. A legtöbb­ször megzavarták a tettese­ket, a kár értéke csekély volt, viszont annál többe ke­rült a nagy üvegtáblák pót­lása. A betörők előszeretettel fosztogatják a kapualji ki­rakatokat. Ezért a KISOSZ megyei szervezetében arról jékoztatták a magánkeres­kedőket: miképpen véde­kezhetnek a betörések ellen. A Pannónia Áfész miskolci Munkácsy ipari szolgáltató szakcsoportja bemutatta — Áz utolsó napokban sajnos elkaptak engem is. Ll-ppai Józsi bácsival és egy Fekete nevű fűtővel közösen, egy 342-es gépet kellett vol­na Bánrévére vinnünk, mö­götte még négy másik moz­donnyal. De a Gömöriig se jutottunk el, hála Láppai Jó­zsi bácsinak, meg a Szin- va-hídnál, a váltókezelői őr- házban szolgáló vasutasnak. Ök egyeztek meg, hogy a Gömöri előtt levő váltót vö­rösre állítja a kezelő. „A jelzőig menjetek el. A töb­bi a ti dolgotok” — mond­ta. Mi meg már tudtuk a dolgunkat. Haza. Csak ha­zamenni. Asszonyhoz, gye­rekhez. Így léptünk ki ab­ból az egész értelmetlenség­ből—. W azokat a vagyonvédelmi be­rendezéseket, amelyekkel megakadályozhatják a betö­réseket. Olcsón kínálnak betörőfogókat, ajtö-ablak nyitása, betörés elleni véde­lemre. Elfogadható áron szerelik fel a kirakatok őr­zésére szolgáló infrasorom- pókat, s az ajtókra olyan elektronikus számkombiná­ciót, amelyhez ha illetékte­len nyúlna, azonnal sziré­názik. Több magánkereske­dő már megrendelte ezeket a védelmi berendezéseket a vitrinbe és a boltajtökra. Beíörőlogó és elektronikus zár A városkörnyék egyik leg­nagyobb üzemében, az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben tartottak ifjúsági par­lamentet a napokban. A sa- jóbábonyi gyár mintegy nyolcszázötven, harminc éven aluli fiatalt foglalkoztat, kö­zülük jelentékeny számban járnak ki Miskolcról. Az ifjúsági törvény vál­lalati végrehajtásáról írásbeli beszámoló készült, ezt egé­szítette ki szóban Szőke Bé­la igazgató. Néhány gondo­lat mondandójából, amely híven tükrözi: a bábonyiak az utóbbi évek nehézségei ellenére talpon maradtak, sőt... — Vállalatunk gazdasági eredményei dinamikus fej­lődést mutatnak. Igaz, 1982- ben volt egy kis megtorpa­násunk, de a tavalyi évet már sikeresen zártuk, idén pedig termelési eredmé­nyünk a harmadával halad­ja meg az 1980-as szintet... Ehhez később egy felszó­laló, a V-gyárrészleg tech­nológusa, Hajdú Róbert a következőket fűzte: — Jelenthetem, hogy gyár- részlegünk októberben telje­sítette éves tervét, s most már a pótterveken, dolgo­zunk ... De folytassuk tovább az igazgató kiegészítőjével: — Vállalatunk dolgozói­nak egyharmada harminc éven aluli fiatal. Szép ered­ményeink nekik is köszön­hetők. A gazdasági vezetés kiemelten foglalkozik az if­júság gondjaival, az ötéves gyakorlattal rendelkező fia­talok bérét pedig tizenöt százalékkal emeltük. Az éves bérszínvonal kis híján eléri a 70 ezer forintot, ez­zel az elsőik között vagyunk a vegyipari üzemek között. Fontos feladatként jelöltük meg a lakáshoz juttatás se­gítését, s ennek is köszönhe­tő, hogy az önálló otthonra ★ A Miskolci Köztisztasági Vállalat telepén katonás sorban állnak a hóekék és a sószóró gépek. Szerencsé­re idáig nem volt szükség rájuk. Jég ellen, magánosoknak is Jöhet a tél: idejében fel­töltöttek síktalanító anya­gokkal a köztisztasági vál­lalat raktárait. Több mint 2500 köbméter só—fűrészpor keveréket, 140 tonna mag- neziumkloridot és 100 köb­méter homokot tárolnak az utak jégtelenítésére. Ele­gendő a síktalanító anyag, ezért igény szerint a lakos­ságnak is adnak el belőle. S mint láthatjuk, a főútvona­lak mentén már elhelyezték a szóróanyaggal teli ládá­kat, amelyeket elsősorban az úttisztítók használnak majd. Vegyészforum vágyó fiataloknak több mint a felét három éven be­lül lakáshoz juttatjuk. Aki pedig építkezik, az kamat­mentes kölcsönt kaphat tő­lünk, melynek értéke az idén meghaladta a 200 ezer forintot. Az igazgató ezt követően részletesen szólt a szakem­ber-utánpótlásról, a pálya­kezdésről (rendszeresítik a pályakezdők napját), a sza­bad idő eltöltéséről, a gyes­en levők és a katonai szol­gálatukat teljesítő fiatalok problémáiról, azok orvoslá­sáról. Szőke Béla beszámolóját követően többen mondták el véleményüket. Klebercz La­jos fejlesztő mérnök a* FMKT-mozgalom, az Alkotó Ifjúság pályázat, a szakmai versenyek fontosságát han­goztatta. Csengeri Irén gép- írónő a KISZ érdekvédelmi tevékenységének fejlesztését emelte ki, Szabados Márta alapszervezeti KISZ-titkár a kulturális és sportolási le­hetőségek bővítéséről szólt.' Hajdú Róbert örömmel nyugtázta, hogy ezentúl a kiváló és élenjáró katonákat a vállalat is megjutalmazza. Az ifjúsági parlament a kiegészítésekkel együtt elfo­gadta a következő három év­re szóló intézkedési tervet. I. S. Mltóö az éterben Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére ma este 8 órakor vetélke­dőt rendez az éter, hulláma­in a CB-rádiósok országos egyesületének megyei szer­vezete. Az AM 22-es csa­tornán lehet jelentkezni. Gajdos Imre, a szervezet propaganda-bi zottságának vezetője elmondotta, hogy a szellemi vetélkedő kérdéseit a város félévszázados törté­netéből állították össze, s a játékot Horváth Kálmán rá­dióriporter vezeti. Az első díjat, a RAK-típusú mobil antennát a ta]ajmechaTva"ú munkaközösség CB-sei aján­lották fel. Az Engels utcai Glória divatárubolt diplo­matatáskát ajándékoz a má­sodik helyezettnek. Ezen kí­vül a Borsod megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács több értékes autós-ajándék­kal jutalmazza meg a vetél­kedő legeredményesebb részt­vevőit. Statisztikai felmérés Diplomás fiatalok A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról: hogyan élnek a 35 éven aluli diplomások. E ré­teg létszáma meghaladja a 200 ezret, s a fiatalnak szá­mító népesség mintegy 8 százalékát teszi ki. A felmérés időpontjában diplomáját a felsőfokú vég­zettségű fiatalok 90 százalé­ka hasznosította, 7,2 száza­lékuk gyermekgondozási sza­badságon volt, 0,2 százalékuk fizikai foglalkozást válasz­tott, a többiek pedig eltar­tottak voltak. Manapság a korábbiaknál sokkal több nő szerez diplomát, amit az is mutat, hogy míg a 35 év fe­lettiek körében 31,5. addig a fiatalabbaknál csaknem 50 százalékos a nők aránya a diplomások közt. A felmérés során megkér­dezett diplomás fiatalok kö­zül az egészségügyi, az okta­tási. a jogtudományi és igaz­gatási végzettségűek többsé­ge úgy nyilatkozott, hogy a főiskolán, egyetemen szer­zett szakmai ismereteit jól hasznosítja munkája során. A műszaki, közgazdasági és kereskedelmi szakmákban dolgozóknak már jóval ki­sebb hányada — 30—35 szá­zaléka — vélekedett úgy, hogy a tanultakat munkájá­ban jól fel tudja használni. A statisztikai adatok sze­rint a felsőfokú végzettségű fiatalok általában később kötnek házasságot az iskolái­kat korábban befejezőknél, amit tanulmányaik hosszabb időtartama, későbbi önálló­sodásuk magyaráz. Figye­lemre méltó azonban, hogy a 30—34 éves diplomás nck között nagy — 13.6 százalé­kos — a hajadonok aránya s e korosztályban lényege­sen többen is vannak a ha­jadonok, mint a hasonló ko­rú nőtlen férfiak. (A lakos­ság egészénél éppen fordított tendencia tapasztalható: jó­val kevesebb a hajadon, mint a nőtlen. Ez a jelenség már nem magyarázható az értelmiségi nők hosszabb ta­nulmányi idejével, későbbi munkába állásával. Az ok az adatok értékelői szerint ez á hagyományos társadalmi ér­tékítélet, miszerint a férj is­kolai végzettsége haladja meg, vagy legalább érje el a feleségét. Mivel azonban a diplomás nők száma az utób­bi évtizedekben gyorsan nö­vekedett, arányuk a fiatalok közt már meghaladja a fér­fiakét. Mindemellett a 35 évesnél fiatalabb diplomás férfiak mintegy felének nem diplomás a felesége, így a fiatal értelmiségi nők közül nagyon sokan nehezen talál­nak partnert A fiatal diplomások köré­ben csökkent a házasságkö­tések száma, ugyanakkor emelkedett a válásoké. Míg 1948-ban száz házasságkötés­re 11 válás jutott, ma már 40. A válások magas számá­hoz feltehetően az is hoz­zájárul, hogy az értelmiségi nők közül sokan nem vállal­nak gyermeket, vagy leg­alábbis kevesebbet, mint a más foglalkozásúak. Az utol­só nénszámláláskor átlago­san minden száz diplomás nőre 159 gyerek jutott, 9 különösen# az oktatásban, a közművelődés területén dol­gozók közül voltak nagyon sokan gyermektelenek. Négy, vagy annál több gyermeke mindössze 231 diplomás nő­nek volt a mintegy százezer közül. Tanácstagok Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Csetneki Jó­zsef né. III/2—III '6. sz. párt- alapszervezet, Győri kapu 123. sz., 17 órától: Lörincz Zoltán, 13. sz. Általános Is­fo^adoórái kola. Mátyás király u. 21. sz., 18 órától Pásztohyné dr. Tamás Elvira, tapolcai orvost rendelő. Martos Flóra u. 13., 17 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom