Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-03 / 284. szám

/ A Tapolca vizétől a Sajó folyóig fejezetek Miskolc történetéből Fejezetek Miskolc történetéből A könyv rövidesen könyvárusi forgalomba kerül .. miután Árpád vezér se­regével elhagyta Szerencset, át­kelt a Sajón ott, ahol a Her- nád beleömlik, s tábort vert a Hejő vize mellett. A tábor nagy volt: Ernődig és a Ti­száig nyúlt. A vezér ott Bors apjának, Böngérnek adoma- ’nyozta a Tapolca vizétől a Sa­jóig terjedő földet, amely te­rületnek Miskolc a neve, vala­mint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak; Bors vezér később e területet saját várá­val, Borsoddal egyesítve hozta létre Borsod vármegyét.” Anonymussal előfordult, hogy tévedett, lehet, hogy szó sze­rint nem így történt a honfog­lalás ezen a tájon. Az biztos, hogy 1200 körül ö irta le elő­ször Miskolc, Győr, Tapolca nevét. A lapunkban tavaly kö­zölt várostörténeti sorozat nem volt teljes, hiszen zsák a honfoglalás óta eltelt ezer év sem követhető minden részletében akkor, ha erre a hatalmas feladatra cikksoro­zat vállalkozik. Nem is er­re vállalkozott, nem a nap­jainkig érvényes és nagyon régen hiányzó Miskolc-mo- nográfiát akarta pótolni. Csak hiányt akart pótolni, mert feltétlenül szükséges lenne legalább egv olyan történelmi olvasókönvv, amely erről a városról szól. De ez már a tudomány dol­ga: eszébe juthat (és nem­csak Miskolc esetében! a könyvkiadásnak is. A soro­zat azért volt öröm, mert rz újság olvasóinak alkalmi „kívánságlistája” (szerezzük meg például éppen azt a lap­számot. amit a múlt héten nem tudott megvenni, tehát elszakadt a fonal) az .ebben a várnehan dolgozó úfkáoiró igazát bizonyította a mis­kolci ember ugvanolvan pat­rióta A miskolciak jelzései fi­gyelmeztettek. hogy ami he­tenként egvszer megjelenik, megjelentethető egvszerre is Nincs az az újságíró, aki hónapok, évek nehéz mun­káját ne szeretné együtt látni: de hasonlóan fontos volt azoknak a fiatal szak­embereknek a jelenléte is. akik az egves fejezőteket ír­ták Miskolc tudományos miihelveibo-n. a múzeumban, a levéltárban, a nagv könyv­tárakban sok 1ó ambíció él: a sorozat 15 szerzőjének közlésvágva többről beszél, mint kétszer, háromszor 60, 80 gépelt sorról, amelyet egy-egy rész megírásával felvállaltak. Fejezetek Miskolc törté, netéböl címmel könyv szü­letett tehát a cikksorozatból: Békés Dezső és Veres László szerkesztette. Ami az előszó­ban olvasható, nem mente­getőzés, hanem korrekt ma­gyarázat arra, hogy miért ne keressen az olvasó teljes értékű forrásmunkát. „A fe­jezetek a város történetének egy-eg.v határkövét jelölik, s nem ölelnek fel minden ese­ményt ..Egy-egy kornak a vázlatával ismerkedhetünk meg. A történelmi változások függvényeként a Szinva völ­gyében kiépült település sok­féle szerepet játszott. A kö­zépkorban Diósgyőrt ismer­ték, az újkortól kezdve Mis­kolc vette át a vezető szere­pet. Az olvasó megtudhatja a könyvből, hogyan élte át a néhányszor tíz négyzetki­lométernyi területen elhe­lyezkedő településfüzér az ország sorsfordító változá­sait. Fejlődött ez a vidék, amikor a kereskedelmi utak vonalába, és szenvedett, ami­kor a hadak útjába került. Ügy változott, hogy a közép­európai és ezen belül a ma­gyar történelem alakult. A helytörténeti kutatásoknak mindig az az értéke, hogy époen annak a városnak a múlt járól van szó, amelynek a jelenét éljük. A Fejezetek Miskolc tör­ténetéből című kiadványnak az az értéke, hogy szöveg és illusztráció képet ad évszá­zadok fejlődéséről, alakulá­sáról. Annak, aki kézbe ve­szi, azért érték, mert együtt találja meg mindazt, amely­nek egyébként könyvtárba, levéltárba, múzeumba kelle­ne utánamennie. Elsősorban az iskoláknak hasznos. A miskolciaknak szól. M— Csak ii és meséli Mi tagadás, ritkán találko­zunk mostanában hercegnők­kel. Ha csők nem Vitray mű­soréban, a Csak ülök és me­sétekben. Helyesebben ül és meséltet, s ezek a mesék min­denkor érdekesebbek, mint a megszerkesztett, kitalált törté­netek. Nehéz lenne úiramon- dani őket, mert éppen az adja meg az egyszeri varázsukat, hogy az mondja el, akivel ezek a történetek — ez az élet - megtörténtek. Ki meri ma már úgymond jobbról, legitim oldalról bírál­ni vitéz Nagybányai Horthy Miklóst, aki fegyverrel futa- mította meg az utolsó Habs­burg magyar királyt? Ode- schalchi Eugénia hercegnő­nek hívják. Szívesen mon­danánk rá. hogy maga az élő anakronizmus, de nem lennének igazságosak, mert abban, amit elmondott, ép­pen a Habsburgok és Horthy volt a legperiférikusabb. Ká­rolyi Mihály emlékirataiból tudjuk: hajdani arisztokra­táink úgy nőttek fel, hogy jószerivel alig érintkeztek a magyar valósággal. Egyfajta burokban, ernyő alatt éltek, mígnem a történelem szét nem pattintotta ezt a burkot. S ekkor derült ki, hogy ki, milyen emberi minőség, mit tud kezdem önmagával, a sorsával. Az említett herceg­nő olyan megejtő egyszerű­séggel mesélt a családjáról, mint egy idős parasztasz- szony. Mert mi fontos évti­zedek távolából? A fia, a férje sorsa, a gyerekeké, unokáké, s a történelem csa­Méitó munkabemutató A Téli tárlat (Folytatás az 1. oldalról) Az évszakokhoz kötött kiál­lításoknak évszázados hagyo­mánya van. A francia szalo­nok adtak rá annak idején példát, de megtaláljuk ezt a formát a magyar művészeti élet múltjában is. A jelen átvette, mint ahogy azt nyári nagy kiállításával Szeged, egy tava­szival Salgótarján, a Téli tár­lattal pedig Miskolc mutatja. Az elmúlt evekben — mondta megnyitójában Sü­megi György művészettörté­nész, a Művelődési Minisz­térium munkatársa — orszá­gos hatósugarú kiállítás volt, de ahogy művészeti életünk átszerveződött. aszerint a miskolci Téli tárlat is válto­zott. Egyszerűen azért, mert a különböző képzőművészeti ágaknak, a táblaképfestészet­nek. a kisplasztikának, az iparművészetnek, a grafiká­nak. a rajznak külön-külön országos bemutatója van. Már legutóbb is túlnyomó- részt az ezen a vidéken élő képzőművészek fóruma volt, ebben az évben kifejezetten ennek a területnek, borsod­nak. Nógrádnak. Hevesnek hirdették. Lehetőséget adtak a fisvelemre méltó tehetségű amatőr művészek bemutat­kozására is. A Téli tárlatot (a grafikai biennáléval váltva) kétéven­ként rendezik meg. Tulaj­donképpen akkor, amikor az éppen ide szánt mű elké­szül. Ilyenformán ez a kiál­lítás is — mint minden tár­lat — többszörös áttekintést ad. Mutatja az egyes művész munkásságának változását (így láthatunk például most is grafikustól festményt), az egyes művészeti ágak váltó-; Miskolc város díját Nagy Gy. Margit textilművész kapta zását, és azt, hogy az ezen a területen élő művészek mit képviselnek az ország képző- művészeti életében. Szűkebb, zártabb közeg mutatja meg magát — mondta Sümegi György —, amely belülről erősödhet egy ilyen jellegze­tesen antológiajellegű kiállí­tással, méltó munkabemuta­tóval. Az eredményességet a többi között a kiállítás díjai mutatják. A Téli tárlat nagydíját (Miskolc város díját) ebben az évben Nagy Gy. Margit textilművésznek ítélte a díj- zsüri. Borsod megye díját megosztva Kalló László fes­tő-, illetve Varga Miklós szobrászművész kapta. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának díja Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművé­szé, Nógrád megye Tanácsá­nak díját -Eszik Alajos grafi­kus-, a Salgótarjáni városi Tanács díját Földi Péter fes­tőművész vette át. A Lenin Kohászati Művek díja Ma- zsaroff Miklós festő-, a Di­ósgyőri Gépgyáré Lóránt Já­nos grafikusművésznek ítél­tetett. Az Ózdi Kohászati Üzemek díját Szanyi Péter szobrász-, a Borsodi Szénbá­nyákét Barczi Pál grafikus- művész kapta. ládtörténetté egyszerűsödik. Érdekes ellentéte volt en­nek a történetnek a Kendős Mancié és az első világhá­ború dokumentumait gyűjtő fiatal orvosé Jó ember volt Ferenc József, a Habsbur­gok? Nézőpont kérdése, mert bizony egészen mást'monda­nak azok a bakák, akiknek Galíciában, Doberdónál, a lövészárkokban lőtték el a kezét, lábát, vagy azok a hu­szárok, akiket értelmetlenül vezényeltek be a géppuska- tűzbe. Ugyanakkor eltűnőd­hetett a (fiatalabb) néző, hogy milyen hajszálereken át őriződik meg tovább a múlt. Nem az. amely a történe­lem-tankönyvekben csupán néhány sommás mondatban, adatban rögzül, hanem a személyes, a nagyapáinké. Hogyan nyúl majd a törté­nész néhány év múlva pél­dául a Kendős Manci-díj- hoz? Milyen érdekes feladat lesz megfejteni, hogy ki is volt ez a mindig népviselet­ben járó asszony Kalocsán? Ha van titka Vitraynak, akkor éppen ez: egyszerűvé tudja tenni — mindenesetre ez az illúziónk — azt, ami máshol, másnál bonyolult. Esetünkben a történelmet. (horpácsi) Véget ér a szovjet filmek fesztiválja A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza, valamint a SZOVÉXPORTFI LM ma­gyarországi képviselete és a megyei moziüzemi vállalat szervezésében december 5- én délután fél 5-től a Tán­csics filmszínházban rende­zik meg a szovjet filmek fesztiváljának megyei záró- ünnepségét. Székely László, Miskolc tanácsának elnökhelyettese üdvözli a vendégeket, a SZOVEXPORT Vállalat ne­vében pedig Zalka Vlagyi­mir mond köszöntőt. A fesz­tivált Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyet­tese értékeli. Díszelőadásban mutatják be Emészt Jasszan, Mi lenne ha ... című film­jét­Kvevi sza’r.'szieg ans: i kl Üj szolgáltatással gazda­godik a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár; nyelvi szakrészleg segíti a szakem­berek munkáját. Az új rész­leget ma délelőtt 10 órakor adták át. A megnyitó ven­dége Lomb Kató tolmács volt. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? -r 12.45: Régen találkoztunk. — 13.05: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. — 14.36: A néger pilóta. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Világab­lak. — 15.30: Kóruspódium. — 15.45: Fúvószene a XIX. század­ból. — 16.00: Hírek. — 16.05: Ug­róiskola. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Arturo Toscanini Csaj­kovszkij-müveket vezényel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Boldog új évet kívánunk! — 21.10: Lukácsi Huba népdalokat énekel. — 21.30: Talpra állni és talpon maradni. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Rádiószínház. A Janika. — 23.19: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. —> 12.10: Népdalok, néptáncok. — 13.00: Hírek. — 13.05: Pophul­lám. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Hírek. —- 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötö­dik sebesség. — 18.30; Tip-top parádé. — 19.00: Hírek. —19.05: Üj nótafelvételeinkböl. ;— 19.30: Sportvilág. — 20.05: Decemberi aranylemezek. — 21.00: Hírek.— 21.05: A Hamupipőke-sztori. — 22.07: Meseautóban. — 22.51: Csárdáscsokor. — 23.00: Hírek. — 23.20: Hull a hó. — 24.00: Éj­féltől hajnalig. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Líra és filozófia. — 13.36: Ma­gyar vonósnégyesek felvételei­ből. — 14.30: Bánk bán. —15.25: A Drezdai Filharmonikus Zene­kar hangversenye. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Joan Suther­land operett- és zenésjáték-fel- vételeiből. — 18.04: Népzene sztereóban. — 18.30: Fejezetek a cseh zene ezeréves történeté­ből. — 19.00: Hírek. — 19.05: Fiataloknak — kortárs zenéről. — 19.35: Üj operalemezeinkből. — 21.57; Üj lemezeinkből. — 23.00: A hét zeneműve. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időiárás. — 17.05: 40 év — 40 kérdés. A mis­kolci rádió vetélkedőműsora a város felszabadulásának évfor­dulóján. Szerkesztő: Horváth Kálmán és Jakab Mária. 18 00: Észak-magyarországi Krónika (Disztinnepség a Miskolci Nem­zeti Színházban Miskolc város felszabadulásának évfordulóján — Koszorúzást ünnepségek.) — Sport — 18.25: Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, vala­mint a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 15.55: Ka­leidoszkóp. — 17.00: Katonák műsora. — 17.50: Tévétanácsado — 18.05: A szocialista országok életéből. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Hóval teli szemek. — 21.30: Honvédelmi műsor. — 22.10: Világhíradó. — 22.25: Lá­togatás a prágai képtárban. Kiállítások: Fotógaléria (10— 20) : Jung Zseni aktfotói. — Jó­zsef Attlia Könyvtár (11—19) : A felszabadult Miskolc az építésze­ti tervrajzok tükrében 1945— 1947. — Vasas Galéria (14—19): Ajándékozás. A Szinyei Merse kör vásárlással egybekötött ki­állítása. — Miskolc történetéből. Dokumentumkiállítás. Filmszínházak: Béke (n6) : Me­phisto I—II. (szí. magyar— N~ZK, 14 éven felülieknek, dup­la helyár!) — (8): Kincs, ami nincs (mb. ßzi. olasz, III. hely­ár!). — Béke kamaramozi (4 és 6) : Start két keréken (mb. ame­rikai). — Kossuth (7): A kara- téző Kobra visszatér (mb. szí. japán, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — (f3) : A frontvonal mögött I—II. (mb. szí. ázovjet, dupla helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (f5) : Tanúk nélkül (szí. szovjet. 14 éven felüliek­nek!) — (f7): Jesse James bal­ladája (szí. amerikai. 14 éven felülieknek, II. helyár!). — Tán­csics (f4): Twist Olivér (mb. szí. angol, 14 éven felülieknek!) — (f6 és f8): Szexis hétvége (mb. szí. olasz—francia. 16 éven felülieknek, II. helyár!). — Tán­csics kamaramozi (6) : Tűzharc (szí. angol, 14 éven felülieknek. III. helyár!). — Szikra (3, 5 és 7) : Harctéri regény (szí. szov­jet, 14 éven felülieknek!). — Pe­tőfi (4, 6 és 8): A szenzáció ál­dozata (mb. szí. amerikai). — Fáklya (4, 6 és 8): Altatódal nászágyon (mb. §zí. olasz, 16 éven felülieknek. II. helvár!). — Fáklya kamaramozi (f5) : Ma­tyi. miért nem szeretnek a lá­nyok? (mb csehszlovák). — To­kai diszkómozi (fl): E. T. (A földönkívüli) (mb. szí. ameri­kai, dupla és II. helyár!). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5 és 7): Arany a tó fenekén (mb. szí. ausztrál—úi-zélandi. III. helyár!). — Hámor (f6) : A kur­ta farkú Peti cica (mb. svéd). — Szirma (f6) : Konvoj ímb. amerikai. 14 éven felülieknek, III. helyár!). — Pereces (6) : Pe- reputty (mb. szovjet, 14 éven felülieknek!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! — 10.00: Hírek. 10.05: Diákf^lóra. — 10.35: Mi ez a gyönyörű? — 10.50: Nagv mes­terek — világhírű előadóművé­szek. — 11.39: Az élet komé­diásai. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Az MRT szimfonikus zenekara látszik. — 10.00: Schütz: Can­tiones Sacrae. — 10.53: Dél-ame­rikai melódiák. — 11.45: Masse­net: Manon. Televízió, 1. műsor: 9.15: Hí­res spanyol operaénekesek. Al­fredo Kraus. — 10.10: A hazu­dós. — 1L50: Képújság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom