Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-21 / 274. szám

Bemutató a színházban

4 farkas szempillái

>|e Akikért a gyerekek szurkolnak: Momotaró, Japán legnagyobb barackfiúja (Major Zsolt) és Jukikó, szegény szolgálólány (Oláh Bódi Éva).

(Jármay György felvétele)

Novak János zeneszerző számos alkalommal bizonyította már be, hogy nagyon ért a gyerekek nyelvén, pontosabban kiválóan ismeri és tudja alkalmazni a meseszínház hatáselemeit, nemcsak zeneszerzőként, hanem rendezőként is. Japán népmesékből Horváth Péter irta A farkas szempillái című mesejátékot, melyet a főváros után Miskolcon is színpadra állított Novák János. A bemutató tegnap délelőtt volt, és fényes sikert hozott. Ennek két legfőbb bizonyítéka: a hosszú vastaps az előadás végén, illetve a gyerekek spontán reagálása egy-egy olyan jelenetnél, amikor a hőst — vagy hősnőt valamilyen veszély fenyegette.

Ahogy azt már megszoktuk — és várjuk —, a No- vák-féle meseszínházban, itt is a színpadon kívül kezdődik a játék. Daltanulással, a gyerekekkel folytatott párbeszéddel. A gitáros mesélő Somló István — sorra bemutatja a színészeket, például így, hogy: „Most Mátyás Jenő egy dalra tanít meg titeket”, vagy: „Ti is látjátok, hogyan festi az arcát Oláh Bódi Éva”.

Jól sikerül ez ,a „színpadra vezetés”, a gyerekek aktivizálása. ötletes az átvezetés, amikoris egy „sárkány”, az egész nézőteret beborító szalagrendszer hull alá, és a nézők segítségével feljut a színpadra.

A vendégrendező vendég díszlettervezőt, jelmeztervezőt és koreográfust hozott magával Radovics Andrea. Somlai Tibor és Rotter Oszkár személyében, akiket egyaránt dicséret illet a színpadképért. a szép ruhákért, a mozgás megtervezéséért és betanításáért.

Végre megoldották az eddig mindig rosszul működő hangosítást. Ha mikrofon nélkül énekeltek a szereplők, akkor hangjukat elnyomta a zene, ha mikrofont használtak, az túlságosan helyhez kötötte őket. A gordiuszi csomó átvágásának eszköze a play back. Magnóról jön a hangfalakon a zene — leszámítva két ütőhangszeres, Kékes Zsuzsa és Salamon Ferenc szerepeltetését a színpadon —, és az ének is, melyre élőben énekelnek a színészek.

Akikért a gyerekek hangjukat kieresztve, jutalmul

A péntek esti vetélkedőn

Segíthetnek a tévés csapatnak

A Magyar Televízió Szivárvány című vetélkedőjében — mint bizonyára sokan tudják — pénteken a miskolci csapat méri össze tudását a nyíregyháziakkal. A téma: az 1955 és 1964 közötti kulturális események. A műsor este 8 órakor kezdőink, a miskolciak „főhadiszállása” a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. Ide várják azokat, akik úgy gondolják, hogy segíteni tudnak csapatunknak, illetve ide futnak be azok a telefonok, amelyekkel a nézők segíthetnek sikerre vinni a miskolciakat. A műsoridő alatt az alábbi telefonszámok élnek: 87-210, 88-433, 89-836.

Hobbikiállítás

kapott zsetonjaikat „feláldozva” szurkolnak: Jukikó, a szegény szolgálólány — a szép és tehetséges Oláh Bódi Éva ezzel a szereppel mutatkozik be színházunkban —, és Momotaró, Japán legnagyobb barackfiúja, akinek kisfiúsán hős figurája jól illik Major Zsolthoz. Fő ellenlábasuk a lenyűgöző megjelenésű boszorkány, Jamau- ba — Máhr Ági annyi bájt lop a figurába, amennyit csak lehet —, aki hol mint Szomszéd asszonyság, hol mint Fogadósné képviseli az ármányt, míg meg nem javul. Azt hiszem, a gyerekekben nem könnyen tisztázódik To- kudzsíró, a Japán Fényerdő Farkasa szerepe, de azért előbb-utóbb mindenki számára világossá válik, hogy a félelmetes külsejű farkas

— Teizi Gyula jeleníti meg

— az igazság oldalán áll. Hiszen az ő ajándékba adott szempilláin keresztülpillantva ismerhetik fel hőseink a jót és a rosszat.

Látható élvezettel játszik Gruiz Anikó, Mátyás Jenő, Mucsi Sándor és Ittes József is — valamennyien több szerepben —, akárcsak a tánc- kar-statisztéria. A zene, dal szerves része az előadásnak, jó alkalom a játékra, a közös éneklésre. Ez a zeneszerző mellett az előadás zenei munkatársa, Herédy Éva érdeme is.

Pergő színpadi játékot írt Horváth Péter, kellő számú csodát, varázslatot produkált a rendező, kitűnő előadás született, humorral, mókával, tanulsággal, jó színészi játékkal.

Szabados Gábor

Termelés, művelődés

Szociológiai kutatás a D!GLP~ben

Érdekes, és Hosszú távon igen jól hasznosítható kutatásokat végzett a Diósgyőri Gépgyár. Dr. Tóth Árpád szociológus és csoportja azt vizsgálta meg, hogyan függ össze a művelődés oz innovációval, milyen volt a társadalmi mobilitás a hetvenes években, milyen a munkások életkörülménye, milyen a műszaki értelmiség helyzete. A több éve tartó vizsgálat eredményeit a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete jelentette meg A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak műveltsége, művelődése, különös tekintettel a vállalati innováció követelményeire címmel.

Nincs itt módunk arra, hogy részleteiben ismertessük ezt az adatokkal bőségesen illusztrált és dokumentált könyvet. Feladatunk a figyelem felkeltése. Ügy véljük, hogy haszonnal forgathatják a munkahelyi vezetők és a közművelődésben dolgozó szakemberek. Mindenekelőtt elgondolkodtató, megszívlelendő Tóth Árpádék nézőpontja, amellyel a termelés és a művelődés kapcsolatát szemlélik és elemzik. Az eddigi vizsgálódások a művelődés és a termelés sorrendjét tartották fontosnak. Megfeledkezve arról — amit már a marxizmus klasszikusai is hangsúlyoztak -—, hogy az alapvető mindenkor a munka, illetve az a mód, ahogyan a társadalom az anyagi javakat előállítja. Mindaddig tehát, amíg a munka körülményei, feltételei primitívek, elmaradottak, addig illúzió elvárni, hogy a munkás a szabad

Hírünk az országban

Hobbik iállítást rendez az ÁFOR észak-magyarországi központjának művelődési bizottsága. közösen a cég Kállai Éva szocialista brigádjával. A kiállítás ma nyílik, és péntekig tekinthető meg — délu«in ,2 és 4 óra között — az ÁFOR perec esi központjának tanácstermében.

Poros Magyarország címmel közöl cikket a Búvár novemberi száma, iparvárosaink levegőminőségéről. A szemléltető ábrák egyikéről pontosan Leolvasható, hogy

„egy év alatt hány napon haladta meg a megengedhető értéket a kén-dioxid- koncentráció Miskolc város egyes részein.”

Évente 75 napon át szeny- nyezettebb az átlagosnál a levegő a diósgyőri gyáme- gyedben — és ami meglepőbb: a belvárosi lakónegyed közvetlen környékén. Ezenkívül télen-nyáron erősen szennyezett porral a levegő városunkban.

A város környékén már inkább ki lehet szellőztetni a tüdőt. Erről a november 19-i Népsport ad hírt A Bükk felé vezető ösvényeken című egész oldalas ösz- szeállitásában, történelmi bevezetővel. Az írás szerint Ernődön például.

„az egész község egy nagy természetjáró szakosztály.” Az itteni iskolásgyerekek „a harsányi erdőhöz, Kisgyőrbe, Bükkaranyosra olyan természetesen kerekeznek, akárha haza mennének. A felnőtt lakosság pedig nem veszi turisztikaszámba. ha egy kis gombászásra elsétál . . . Hiszen ez olyan természetes dolog. Még akkor is, ha sok kilométeres erdei gyaloglással jár ...”

Miskolc régmúltjára irányítja a figyelmet a Műemlékvédelem legutóbbi száma. az Árpád-kori várak kutatásának legújabb eredményeit ismertető írásában. Miskolc-Leányvár és Kis- győr-Halomvár különösen érdekli a kutatókat, mert

méretben, formában, elhelyezkedésben egymáshoz tökéletesen hasonlók. Valószínűleg mindkettő a XIII. században épült.

„.. figyelemre méltó, hogy a Leányvár és Halomvár esetében a várépítőknek módjuk lett volna a közvetlen közeibe, meredek oldalú hegynyelven, kisebb munkával más típusú várat építem, mégis inkább az általuk ... megszokott motte-formát választották, amelyhez az egyenes fennsík megfelelőbb volt.”

A színházunkkal foglalkozó gyakori írások közül ez alkalommal kettőből adunk ízelítőt. A Nők Lapja kritikusa ezeket írja Örkény István Tóték című tragikomédiájának új bemutatásáról:

„Elegendő, ha egy rendező úgy érzi, új, saját mondanivalója van a két évtized alatt klasszikussá nőtt darabbal, ha társulatában megvannak a feltételek a méltó szereposztásra. Csiszár Imre .. . Blaskó Péterben — Latinovits Zoltán árnyékában is szuverén — teljes értékű Őrnagyra, Polgár Gézában meggyőző, bölcsen mértéktartó Tótra talált.”

A Füles idei, 46. száma címlapján közli Budai László bohóc-maszkos arcképét, belül pedig nyilatkozatát:

„Üj szerepkörben mutatkozom be ... Az a megtiszteltetés ért. hogy a Miskolci Nemzeti Színházban rám osztották a Dankó Pista . .. egyik jelentős szerepét. Én játszom, táncolom, enekelem Cibere urat.”

idejét a művelődésre fogja fordítani. Tóth Árpádék megfordítják a sorrendet, s azt vizsgálják, hogy a ter-- melés (tehát az a mód. ahogyan a munkás dolgozik) hogyan hat a művelődésre magára.

Az elmúlt években divatossá vált egy latin eredetű kifejezés, az innováció, amely kissé szabad fordításban az újra. újításra való készséget, képességet, az új alkalmazáT sónak a módját jelenti. Mindaddig. amíg a munkapadok mellett dolgozó munkástól a tervezőmérnökig az egész termelésünket nem hatja át ez az eszme és igény, addig nem számíthatunk arra. hogy behozzuk a lemaradást, amely egyre nő a fejlett ipari országokhoz képest. A szakemberek már régen felismerték. hogy a világpiacon csak olyan termékekkel számíthatunk sikerre, amelyben új (műszaki, technikai) ötlet. gondolat fogalmazódik meg.

Ebben az összefüggésben válik fontossá maga a műveltség, illetve a művelődés. Nagyon meghatározó az a mód. ahogyan él (a lakás- körülményei, a munkahelytől való távolság, a lakóhelyének infrastruktúrával való ellátottsága, a művelődési intézmények színvonala), ahogyan a szabad idejét kitölti az ember. Tóth Árpódék vizsgálatában éppen az az izgalmas. hogy a DIGÉP- ben nemcsak a munkások élet- és munkakörülményeit vizsgálták meg, hanem a műszakiakét is, illetve ennek a két rétesnek a viszonyát. egvmásról alkotott értékítéletét is.

Sajnálatos, hogy a megkérdezett munkások alábecsülik a mérnöki, s egyáltalán a szellemi munka értékét. Ez kifeiezödik abban, ahogyan saját maguk és a mérnökök bérezéséről nyilatkoznak. Az innovációban azonban egyenrangú partnerekké kell válniuk, s ez csak úgv képzelhető el. hosy a szellemi munka is megkapja a maga anyagi és erkölcsi megbecsülését, másrészt a termelésnek kell motiválnia a munkásqk művelődési igényeit is. Enélkül nem beszélhetünk alkotó munkáról, s nincs remény arra, hogy felzárkózzunk a korszerű technikai, technológiai színvonalra.

(horpácsi)

összeállította: Berecc József

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; Törvénykönyv. — 13.00:

Bizet: C-dúr szimfónia. — 13.29; Régi magyarok új hazában. — 14.00: Hírek. — 14.10: A magyar széppróza * századai. — 14.26:

Operaslágerek. — 15.01; A Népzenei Hangos Üjság melléklete.

— 16.00: Hírek. — 16.05: MR 10

—14. — 17.00; Vizsgálatok nyomában. — 17.30: Schubert: Moments musicaux. — 18.02: Kritikusok fóruma. — -18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30; Esti Magazin. — 19.15: Világirodalmi Dekameron. — 19.53: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 21.30:

Amiről a világ vitatkozik. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Barlay

Zsuzsa operaáriákat énekel. — 22.45: A XXI. század anyagai. — 23.00; A Budapesti Fúvósötös felvételeiből. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádlő: 12.00; Hírek németül, oroszul és angolul. —

12.10: Erich Kunz operettfelvételeiből. — 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.10: Pophullám. —

13.45; Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Uralkodók és komédiások. — 14.50; Sport. —

15.00: Hírek. — 15.05: Nemcsak zene. — 15.49: Én nem hiszem, hogy ».hatvanas” vagyok! — 36.48: Diákfoci. — 17.00: Hírek.

— 17.05; Sport. — 17.50: ötödik

sebesség. — 18.30: Nóták. —

19.00: Hírek. — 19.05: Mesél a becsi erdő. — 20.05: Dió énekel.

— 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? — 21.00: Hírek. — 21*05: Árnyak és rejtélyek. — 22.12: Nosztalgiahullám. — 22.49: KŐmf- ves Kelemen. — 23.00: Hírek. — 23.20: Huszka Jenő műveiből. — 24.00: Éjféltől hajnalig.

3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05: Szonda. — 13.35- Kosa

György müveiből. — 14.16: A

Fonográf együttes új nagylemeze. — 15.01: Zenekari muzsika.

— 16.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 17.00: Iskolarádió. —

17.30: Félóra népzene. — 18.00: Nikola Nikolov operaáriákat énekel. — 18.30: V materinskom jazyku. — 19.00: Hírek. — 19.05- Iskolarádió. — 19.35: Énekeljenek a népek 1983. — 20.05:

Klasszikus operettekből. — 20.35: Külföldi tudósoké a szó. — 20.50: Kapcsoljuk a rádió márványtermét. — 21.30: Kamarazene. — 22.05- Kilátó. — 22.50- Álmodj velem. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás, — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Fodor László legyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Beruházás a BÉM- ben — Svájci licence az Alsó- zsolnai Házgyárban — Munkáséi szakmunkás-fiatalok éevetemi továbbtanulása Borsodból.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila.

— Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Miskolc városi Párt-végrehajtóbizottság a város kereskedelméről tanácskozott — Telepüké«?- és területfejlesztésről kezdődött társadalmi vita Salgótarjánban — Az Eger —Pécs NB I-es labdarúgó-mérkőzésről.) — 18.25; Lap- és mű- sorelőzetes.

Televízió, l. műsor: 16.15: Hírek. — 16.25: Zeman ő?nagy. — 18.00: Pulzus. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15- Esti mese, — 19.30; Tv-híradó.

— 20.00: Külpolitikai fórum. — 21.35: Televíziós rendezoportrék. Zsurzs Éva. — 22.35: Tv-híradó.

Televízió, 2. műsor: 17.45: Perpetuum mobile. — 18.30: Szaldó.

— 19.10: Nas Ekran. — 19.30:

Párizsi zsánerképek. — 20.00:

En, te és a telihold. — 21.15:

Tv-híradó. — 21.40: Iskolások a főváros árnyékában. — 22.10;

Képújság.

Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Kunt Ernő kiállítása. — Fotógaléria (10—20): Jung Zseni aktfotói. — Szakmunkás Galéria (10—18): Wieszt József rajzkiállítása. — József Attila Könyvtár. (11—19): A felszabadult Miskolc az építészeti tervrajzok tükrében 1945—1947. — Herman

Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Palóc bútorok. — A természet; három országa. — Ásványok, növények, állatok. — Műemlékeink Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Dobos Lajos fotói. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla- emlékkiállítás. — Restaurált régészeti textíliák. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9—15): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—15): Déryné-emlékszoba. — Uvegmű- vészeti emlékek a XVI—XIX. századból.

Miskolci Nemzeti Színház (10):

A farkas szempillái. (Gyermekelőadás.) — Játékszín (7): A gyújtogató.

Filmszínházak: Béke (3. n6 és

f8): Gyilkosok utcája (mb. szí. francia, 16 éven felülieknek, III. helyár! — Béke kamaramozi (4): Végállomás (mb. NSZK, 18 éven felülieknek, II. helyár!) — (6) : Sellő a pecsétgyűrűn I—II. (magyar, dupla helyár!) — Kossuth (f3): A nagyrozsdási eset (magyar). — (hn5 és 7): King Kong (szí. amerikai, kiemelt és III. helyár, 14 éven felülieknek!)

— Táncsics (f7) : A Kobra napja (mb. szí. olasz 16 éven felülieknek, III. helyár!) — (f5): Egy szoknya, egy nadrág (magvar). Táncsics, Kortárs Filmklub (6)' Carmen (szí. spanyol). — Ady Művelődési Ház (5): Vassza I—II. (mb. szí. szovjet. 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Tokaj, diszkómozi (f7); Konvoj (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek!) — Krúdy (f7) : Játszani kell (szí. magyar—amerikai).

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —

— 8.20: Köznapi ügyeink. —

8.30: Mendelssohn: Két hangversenydarab. — 8.50; Nóták. — 9.20: Debreceni műhely. — 9.40' Madárház. — 10.00- *Hírek. —

10.05: Diákfélóra. — 10.35: Labirintus. — 10.50: Nagy mesterek

— világhírű előadóművészek. — 11.39: Az élet komédiásai.

Petőfi rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Fényes Szabolcs műveiből.

— 8.20; A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben.

3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.09:

Szimfonikus zene. — 10.26; Byrd; Mise. — 10.50: Népdalkórusok, hangszerkettösök. — 11.15: Pillanatkép. — 11.20: Berg: Wozzeck,

Televízió, 1. műsor: 9.50- Hungária kávéház. — 10.40: képúj»