Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-21 / 274. szám

Fedetlen kenyerek ★ Hátráltatja a Szondi-telep felszámolását az a műszaki jellegű gond is, hogy a barakklakásokat csak együtt lehet megszüntetni, külön-külön nem. kalmazható eszközeit megis­mertessük. Ezen belül igyek­szünk meghatározni a rek­lám szerepét és lehetőségeit, segítséget adva a vállalatok vezetőinek és reklámszak­embereinek. A jelenlevők olyan be­szélgetésnek lehettek része­sei. melybe bármikor bele­szólhattak. kinyilváníthatták véleményüket. S hogy még így se váljon unalmassá, ezért szituációs játékokat, „brain stormingot” (ötletbör­zét) is közbeiktattak. A marketing kifejezést az autógyáros Fordnak tulajdo­nítják, bár a szó régebbi eredetű. Az anekdota sze­rint Ford, mikor megkérdez­ték tőle: gyártana-e a feke­A boltok elé hajnalban érkező kenyér, pékáru gya­korta fedetlenül várja a nyitást az utcán: lepi a por, kerülgetik a kóbor ebek. Több olvasónk kérdezte: miért nem fedik le az ut­cán lévő rekeszeket? Dr. Detzky Ivánná, a Miskolci Sütőipari. Vállalat áruforgalmi osztá lyv ezetói e: — Valamennyi szállít­mányt — amit kényszerű­ségből a bolt nyitásáig az utcán helyezünk el — le­takarják szállítóink; vagy egy üres rekesszel, vagy az e célra rendszeresített pony? vával. Körülbelül 25 boltba konténerben érkezik a ke­nyér, így nem porosodik, szennyeződik az áru. Ko­rábban volt olyan elképze­lésünk, hogy a péksütemé­nyeket is konténerben szál­lítanánk, ám ez csak terv maradt: vállalatunknak ugyanis nincs pénze rá, és a kereskedelem sem tudja átvállalni tőlünk ezt a költ­séget. A kenyérnek, süte­ménynek a bolt előtti tá­rolása egyébként kényszer- megoldás, mert a szállít­mánynak nyitásra minden boltba oda kell érkeznie, de égy szállítónak rövid idő alatt 40—50 boltot kell el­látnia. . * A péksütemények letaka­rása nem minden esetben biztonságos megoldás, hiszen az üres rekeszt, a ponyvát bárki leemelheti. Jobb volna a teljes konténeres szállitás, erre viszont az ér­dekelteknek nincs pénzük. Az ideális az lenne, ha úgynevezett „zsilipeket” ala­kítanának ki, amit kívülről a szállítók, belülről a bol­tosok nyithatnának-zárhat- nának. Tudomásunk szerint ezt a biztonságot ígérő meg­oldást jelenleg Miskolcon sehol sem alkalmazzák. B. A. (Folytatás az 1. oldalról) A rehabilitációra szorulók zöme a 35—50 éves korosz­tályból kerül ki. Ráadásul ezeknek a betegeknek körül­belül a 80 százaléka 8 álta­lánost, vagy annál kevesebb osztályt végzett, és egészsé­gesen nehéz fizikai munka­körben dolgozott, nem köny- nyű tehát a számukra meg­felelő munkát találni. A szív- és érrendszeri be­tegségben szenvedők közül tavaly Borsodban 1315 sze­ntélyt vizsgáltak meg, 8t>0 szorulna rehabilitációra kö­zülük. Az ugyanekkor vizs­gált 582 elmebeteg közül 403. az 585 mozgásszervi beteg közül pedig 348 személy igé­nyelné ugyanezt 4 VAN, AKI IGYEKSZIK A területen dolgozó ta­nácstag látlelete tőmonda­tokban a Szondi-telepről: — Naponta változik a be­költözők száma, sok az ille­gálisan itt lakó, a rend őreit messze elkerülő egyén. A túlnyomó többség azonban idős, nyugdíjas, kispénzű em­ber: van. aki már ötven éve lakik itt. Nagyon sokan igyekeznek tisztán tartani, ápolni a házuk táját, de ott vannak ellenpólusként azok, akik betelepülnek a félig le­rombolt lakásokba. A rangsor szerint a Béke- szálló után a Szondi-telepen van a legtöbb — 287 —, a szociális követelményeknek meg nem felelő lakás. De ott sorakozik a listán a Bá- bonyibérc, Pereces, Hejőesa- ba és Görömböly is. Ala­csonyabb komfortfokozatú lakásokat kell építeni, így lehet a leggyorsabban fel­számolni a slumokat! — ezt vélték nemrég a tanácsi szakemberek. De kiderült, hogy nincs erre szánható építési terület, a szóba jö­hető panelos technológia pe­dig túl drága. 4 HOVÁ MEHETNÉNEK? 1985 végéig 25 „CS”-lakás felépítését tervezték a Mar­tintelepen. Többek között ide lehetett volna költöztetni né­A rehabilitációval foglal­kozók tudják, hogy e terüle­ten vannak még hiányossá­gok, bár az 1983-as rende­let a korábbinál lényegesen több lehetőséget ad a mun­kára. A hozzászólók főleg a visszásságokat emelték ki. Nehéz például olyan mun­kát találni a megváltozott munkaképességű dolgozó­nak. amely egészségi állapo­tának, szakképzettségének is megfelel, ugyanakkor nem éri jelentős anyagi veszteség. Dr. Fónyad Gyöngyvér vá­laszában kiemelte, hogy sok függ attól: milyen szemlélet­tel igyekeznek segíteni a megváltozott munkaképessé­gűn. Ismét tavalyi adatot említett: 20 ezer ember vált rokkanttá pusztán azért, mi­vel nem volt lehetőség meg­hány családot a telepekről. A martintelepiek azonban tiltakoztak a szomszédság el­len, a kivitelezők pedig szét­szórt telepítéssel nem vál­lalják a házépítést. A tele­pek lakói sem éltek a fel­kínált lehetőséggel, így má­ig mindössze egy ház ké­szült el. A közelmúltban jó néhány rendezési tervre ke­rült pecsét, amiben megha­tározták, mi legyen a tele­pek sorsa. A két legrosz- szabb területen — a Szondi- telepen s a Béke-szállón — környezetvédelmi okok mi­att új lakások nem épülhet­nek, máshová kell költözni. De hová? Kevés tanácsi bér­lakás épül. s a teleoieknek aligha megfizethető bármely más lakásjuttatási forma. felelő rehabilitációjukra! S ez nemcsak az érintett sze­mélyek számára elfogadha­tatlan állapot, de a társada­lom sem tudja nélkülözni a munkájukat. Dr. Juhász Barnabás, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőhelyettese a városi rehabilitációs bi­zottság munkáját ismertet­te. A bizottság eddig 153 esetet vizsgált meg, s 27 em­ber rehabilitációjáról gon­doskodott a szociális foglal­koztatóban és a tanácsi re­habilitációs üzemben, ahol a jelenlegi 95 férőhelyet fo­lyamatosan tovább bővítik. Kérte a megbízottakat: a to­vábbiakban nagyobb biza­lommal forduljanak hozzá­juk. B. A. Még az is kérdéses, hogy ha lenne elegendő új összkom­fortos lakás, honnan terem- ■ tenék elő a régi 60—70 fo­rintos, és az új lakbér kö­zötti különbséget? Az elmúlt évek tapasztalatai ráadásul azt bizonyították, hogy a leg­több esetben az összkomfort­tal nem jár együtt az el­engedhetetlen életforma-vál­tás, megindul" a harc a la­kótársakkal ... 4/ ELVISELHETÖB3É TENNI Valamit azért sikerült már elérni a Szondi-telepen :s: 1978 óta 58 lakást számoltak fel. Még 196 van hátra, de ezt aligha morzsolhatjuk fel egyhamar. A városban több mint öt és fél ezer. a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő lakás van. Alighanem egyedül állunk az országban a nagyvárosok között azzal a nyomasztó teherrel is. hogv belvárosunk szívében, a Széchenyi út ud­varaiban is viskó viskó ná- tán tolong. Legutóbb, ami­kor megyei és városi veze­tőink a Szondi-telepen s megfordultak a várost iár- , va. a lakáshelyzetet érté­kelve elhangzott: a város csak a saját ereiéből aligha tud az égető gondokon eny­híteni. A városi tanács minden­esetre úgv döntött, hogv el­viselhetőbbé kell tenni a vá­rakozás éveit a telepi laká­sok gondosabb karbantartá­sával. Hég várt eredmópv, hosv az év vénére a telenek szociológiai felméré­se. Azt usvanis már látják az illetékesek, boev itt csak ..személyre szabott” szociál­politikával lehet javulást elérni, és ha nem tudjuk, kikről kell gondoskodnunk, a hogyanra sem lehet vá­laszt adni... (kiss) Rehabilitáció, göröngyös utakon Megfelelő munkát találni >tc A letek szerint a kereskedelem jól felkészült a télre. A Borsodi Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Tanácsház téri sportszerboltjában elegendő mennyiségű és gazdag választé­kú téli sportfelszerelés: síléc, korcsolya, ródli és ruházati cikk várja a vásárlókat. A szerényebb árú sporteszközök mellett márkás felszerelések is kaphatók. (Herényi felv.) lord találmánya9 a marketing Eladni az eladhatót Mi a marketing, az Önök véleménye szerint? — kér­dezte a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elő­adótermében a borsodi válla­latok vezetőitől, képviselői­től Fixier László, az Orszá­gos Piackutató Intézet fő­osztályvezetője. A kérdés után nem a megszokott elő­adás következett, hanem nvolc meghatározásból kel­lett kiválasztaniuk a részt­vevőknek azt. amelyik sze­rintük leginkább fedi a fo­galmat. Igv kezdődött tegnap dél­előtt az Offenzív piaci ma­gatartás című előadás, me­lyet a már említett kérde­zőn kívül Kandikó József, az Ipari Reklám és Propa­ganda Vállalat igazgatója tartott. A ma még' szokat­lan rendezvényről Fixier László a következőket mond­ta: — Ez tréning jellegű kép­zés, melyet Szeged után má­sodszor itt tartunk, Miskol­con. Célja, hogy a marke­tinget mint a vállalatokat segítő módszert és annak al­te színűn kívül más autót, azt válaszolta: hogyne, ha az fe­kete! Később mégis rákény­szerült más színű gépkocsik készítésére is, a vevők igé­nyei alapján. A marketing tehát olyan szemlélet, koncepció és tevé­kenység, amire a vállala­toknak feltétlenül szükségük van, ha a terméküket ha­szonnal akarják értékesíte­ni. Ehhez kaptak jól hasz­nálható információkat és ta­nácsokat, valamint írásos segédanyagot. A tegnapi miskolci rendez­vény egy sorozat része. Az előadást, melyet a Magyar Reklámszövetség és a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság szervezett, más nagyvárosok érdekeltjei­nek is megtartják. (b. a.) Vendégek Kassáról 0 Szerződési írtak alá Jozef Sedlák elnök veze­tésével, a Szlovák Ifjúsági Szövetség (SZISZ) Kassa városi Bizottságának há­romtagú delegációja érke­zett Miskolcra tegnap, a déli órákban. A küldöttséget a KISZ Miskolc városi Bizott­ságának vezetői fogadták, majd Dobozy Zsolt, a KISZ városi bizottságának első titkára és Jozef Sedlák kö- .zép- és rövidtávú együttmű­ködési szerződést írt alá. A kassai vendégek — akik a miskolci KISZ-bizottság ve­zetőinek látogatását viszo­nozták most — a délutáni órákban Miskolccal ismer­kedtek, majd hazautaztak. A OH fóruma fl Szonilí-teleplől a Béke-szállóig Illegális beköltözők ♦ 60—70 forintos lakbére!: Szemét*) re szabott szottátponnka íanácslagi fogadóéra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Boldizsár Éva, 9. sz. Általános Iskola, Sze­les u., 18 órától. Zsilipben jobb lenne A rozzant házak között kötelek feszülnek, rajtuk ru­haneműt lenget a szel. Az összetákolt kerítések között kutyák falkája kódorog, a küszöbök előtt a kilöttyin- tett mosogatóié tócsája. Szon­di-telep: van olyan lakás, ahol egy szobában három generáció él, és esténként tíznél is többen hajtják álomra fejüket. A szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelep — ez a hi­vatalos megnevezés, az épí­tészek pedig slumnak hív­ják. A városlakók ismét másként, nyersebben fogal­maznak, de abban minden miskolci, a városatyáktól kezdve a városlakókig egyet­ért, hogy a Szondit, és a töb­bi telepet minél hamarabb fel kellene már számolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom