Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1984-10-16 / 244. szám
Szomjasan a Szaharában Sivatagi bánva, diósgyőri tárnokkal <' - 7 Tunézia: Észak-Afrikában fekszik, Algeria es Líbia közé ékelődve, a Földközi-tenger pártján. Területének kétötödére kiterjed a Szahara övezete/ ősi időkben a történelmi Karthágó tartozéka volt, 1956-ig a franciák gyarmata. Elmaradott agrárország. Iparában foszfátbányászata a legjelentősebb. a világtermelés harmadik helyén állnak. A foszfát- bányászat központja Gafsa és környéke, a termelés 60 százalékával. Gafsa kisváros egy sivatagi oázisban, itt járt az LKAI hivatalos képviseletében, a ME- TALIA1PEX üzletkötőjével. Mon- tovay László, a hengermű gyárrészleg vezetője. — öt napot töltött Tunéziában, mi volt utazásának célja? — A Tunéziai Foszfát Társaság gafsai bányájában nagy ütemű fejlesztésbe kezdtek, s á biztosítások korszerűsítését hengerdénk gyártmányaival, diósgyőri bá- nvatámokkal kívánták megoldani. Műszaki partnerként kellett utaznom az üzletkötési tárgyalások helyszínére, a rendelési ügyek tisztázására. Nyolcán versengtünk a rendelések elnyeréséért: spanyol, francia, csehszlovák, valamint két nyugatnémet, két belga cég és az LKM. Legfőbb konkurrenciát a spanyolok jelentették számunkra. Csakhogy nekünk már korábban is voltak kisebb próbaszállításaink Tunéziába, ismerték a termékünket. a spanyolokét pedig nem. Nekünk kedvezett a szerencse, velünk kötöttek szerződést. — Milyen megrendelésről volt szó? — A különböző súlyú és hosszúságú bányató mokból, hajlított és szálban történő kivitelben összesen 4468 tonna gyártását kérték tőlünk. Természetesen a bányatá- mokhoz szükséges kötőszerek 62 000 darabos készletével együtt, úgy, hogy ebben az exportban érdekelt az LKM csavargyára is. — Szakmai tapasztalatai? — Nagyon tanulságos volt számomra a rendelőkkel és felhasználókkal való közvetlen találkozás. Nem elég leBeppítik az autóparkolói Nem lesz hullámfürdő Tapolcán Hullámfürdőt terveztek a tapolcai stranddal szemközti autóparkoló helyére, és minden .jel arra mutatott, hogy hamarosan bővítik a strand területét. A nemrégiben átadott büfésort is úgy építették. hogy az utca és a strand felől egyaránt kiszolgálhassák a vendégeket. Mint később kiderült, öt évgn belül aligha lesz pénz új medence építésére. Ezért engedélyezték újabb magánpavilonok felállítását a régi autóparkolóban. Most egy- szérre négy elárusítóhelyet alapoznak, s jövő nyárra egy borkóstolóval, egy fagylalto- zóval és egy ajándékbolttal bővül a kínálat a stranddal szemközt. Valószínű, hogy a jövő nyáron már megtiltják a gépjárművek behajtását Tapolca belterületére. Az autóbuszok s a személygépkocsik csak a- Tapolca bejáratánál található. eddig még kihasználatlan új parkolóban állhatnak meg. A vendégek onnan gyalog juthatnak el a strandra. a termálfürdőbe és a többi vendéglátóhelyre. Természetesen a Tapolcán lakók — hasonlóan a Széchenyi úton bevezetett forgalmi rendhez — autóval is megközelíthetik majd ingatlanjaikat. gyártani a terméket, érezni kell a piac légkörét, érezni és érteni kell a kereskedelem gondjait is. Mint hengerésznek, megnyugtató volt számomra, hogy nagyon elégedettek voltak gyártmányainkkal, a gyors, pontos, határidőben történő szállításokkal. — Más úti tapasztalatai? — Hétfői napon indultunk és pénteki napon már jöttünk is vissza, sok idő elment az utazásra. Budapestről Tuniszig, rövid (bécsi megszakítással (itt kaptuk meg ugyanis a beutazási vízumot) repülővel utaztunk. A főváros, Tunisz és a Gafsa közötti 400 km-es utat hét óra alatt tettük meg, gépkocsival. Délután ötkor indultunk Tuniszból és éjfélre jutottunk el Gafsába. Tunisz modern, szép város. 40—42 fokos volt a forróság, de légkondicionált gépkocsinkban semmit nem éreztünk ebből. Aztán át kellett szánnunk terepjáróba, mert modern kocsi a sivatagi útra nem jó. Gafsa pedig jócskán a sivatagban fekszik, gyönyörű, festői oázisban. Nagy volt a hőség, a trópusi forróság. A sivatagban 50 C- fok a hőmérsékleti maximum. A Gafsába tartó úton öt órától kilencig nagyon- nagyon melegem volt a terepjáróban. Burnuszbán, lepelben még csak-csak ki lehet bírni valahogy, de európai öltözékben valóságos kín- szenvedés volt az utazás. És ezt nem panaszként mondom, csupán a tényt kívánom érzékeltetni, milyen az idő Tunéziában. Víz nincs, csak palackozva lehet kapni. Idáig is értékeltem a vizet, de Tunéziában járva, szomjasan a Szaharában, mégin- kább meg tanultam becsülni. Láthattam parafa tölgyerdőket, örökzöld mediterrán bozótnövényzetet. alfafűvel borított hatalmas sztyeppékat, homokdűnéket, kőtörmelékes hammadákat. Amint útközben láthattam: az emberek nagyon mostoha körülmények között élnek. Mindent összegezve: elégedett vagyok. Jó üzletet csináltunk!... Pataky Dezső ÖNÁLLÓ RENDEZŐ IRODA A flaszter dalosa * Az alkalmi dalosnak mindig van közönsége, Az elmúlt napokban bizonyára sok járókelőnek feltűnt a miskolci főutcán egy zöldsálas, bőrdzsekis fiatalember, gitárral a kezében. Talán még ismerős is volt. hiszen az idén láthattuk őt az egyik „Csak ülök és me- sélek”-ben. Lóczi Péternek hívják, ő az egyetlen az országban, aki rendszeresen fellép az utca közönségének. A fővárosban már jól ismerik, de a vidéki városokban sem ismeretlen. A Szabadság téren találkoztam vele szombat délután. Már javában énekelt, kisebb embergyűrű vette körül. Többen megálltak, és értetlenül nézték, de azért végighallgatták. Néhányan meg is jegyezték: tud énekelni! Voltak, akik pénzt dobáltak elé. s kértek tőle egy- egy számot. A ..műsor” végén váltottunk néhány szót. — Mióta járja az utcákat gitárral? — Amióta ellopták a fűrészgépemet — válaszolta. — Nem volt pénzem újabbat venni, ezért álltam ki az utcára énekelni. Igaz, kedvtelésből közben is énekelgettem. Egyébként eddig favágóként kerestem a kenyeret. — Melyikből él jobban? — Nem panaszkodhatom, mind a kettő1 hozott, illetve hoz a konyhára. Nem vetettem meg soha a nehéz fizikai munkát, de higgye el, ez sem könnyebb. Túlharsogni az utca forgalmát . A hangszálami már alig bírják. — Ismerősei, rokonai nem szólják meg az utcai szereplésért? — Már megszokták. Tudják rólam, hogy szeretem a szabad életet. Ezért nem mennék hivatalosan haknizni sehova.. Engem nem az ŐRI. hanem az ŐRI foglalkoztat: az önálló Rendező Iroda. — A járókelők hogyan reagálnak a ,Jellépésére”!, — Nézze, nálam nincs fix időpont a műsorkezdéshez, nincs belépőjegy. Bárki, aki véletlenül arra jár, amerre én muzsikálok, s van ideje, meghallgathat. Ha tetszik is neki, honorálja. Általában nem tesznek rossz megjegyzést a produkciómra. A Vit- ray-riportból is kiderült: érdekes színfoltnak találják a járókelők a utcai szereplésemet. — Innen hová megy? — Egerbe. Abban a telemziós riportban az is elhangzott: hagyjuk énekelni Lóczi Pétert. Valóban hagyjuk, hátha ismét vehet maganak egy fűrészgépet ... A bontásokat, kisajátításokat már tavaly megkezdték A piac vonzásában r Újjászülető iparosnegyed ftemesO Félhomályba vesző apró műhelyek, s a rozzant kis házakban még kisebb lakások: ráférne már a megújulás a miskolci iparosnegyedre! Hivatalosan senki nem nevezi ennek, ám mégis ez a legjobb jelző, ami ráillik a Búza tér melletti Szeles, Szűcs Sámuel, Madarász Viktor, Beloiannisz és Kazinczy utcák határolta városrészre. Aki mostanában arra jár, láthatja, hogy sok helyen bontanak. Átalakulóban a patinás negyed. Az iparosnegyed életében a meghatározó mindig a piac szomszédsága volt: ezért települtek ide a kisiparosok, a kiskereskedők. Az igény ma is változatlan, hiszen szükségünk van a magánvállalkozók. közületek nyújtotta apróbb-nagyobb szolgáltatásokra. a biciklijavítótól a cipészig. A városnegyed visz- szafordíthatatlan elöregedését azonban mj sem jelzi jobban, mint hogy manapság korántsincs itt annyi műhely, bolt, mint régebben volt, hiszen a rossz, vizes. sötét helyiségekbe senki sem települ szívesen. A városépítők nem könnyű feladatot kaptak a terület rekonstrukciójára szóló megbízással. Egyszerre kell itt az összes városlakó, s az itt lakók érdekeit szolgálni. A nemrég elfogadott beruházási program szerint a jövőben megtartják az értékesebb épületeket: 170 lakást bontanak le, 111 marad meg. s 46.3 új otthon épül. Megmarad a hagyományos „keretes” beépítés. Félig nyitott belső udvarokat zárnak majd körül a háromszintes, magastetős épületek, amelyek földszintjén üzletek, műhelyek lesznek. Az egyes tömbök belsejébe gyalogosutcák vezetnek majd, és épülnek hangulatos átjáróházak is. Az épületek pincéiben lesznek a garázsok, így több hely marad fáknak, bokroknak, pihenést kínáló kerteknek. Csomópontépítés Forgalombiztonsági okokból Miskolc és Sajószentpé- ter között a 4-es kilométer- szelvényben csomópontépítést végez a Miskolci Körúti Építő Vállalat. Ezen a szakaszon egyben az utat is szélesítik. A munkát a jövő év elején fejezik be. , A területen a kisajátítás és a rozzant házak bontása már tavaly megkezdődött, és várhatóan 1986 első felében befejezik az előkészítő munkát. Mindezt három részre osztva végzik el, és utolsóként bontják le azokat az épületeket, amelyekben olyan műhelyek, üzemi raktárak találhatók, amit el kell helyezni valahová. Ezeket a gondokat talán megoldja majd, hogy a beépítést egy iparosház tető alá hozásával kezdenék, ahová elhelyezhetik a műhely, üzlet nélkül maradt iparosokat, kereskedőket. A városrész rekonstrukciója nem olcsó vállalkozás, hiszen a lakásokra és az üzletekre több mint 800 millié forintot kellene költeni, mai árakon számolva. Ha ismertté válnak a VII. ötéves terv pénzügyi lehetőségei, akkor lehet dönteni a pontos határidőről, az ütemezésről. A megvalósítást segíti azonban, hogy a tervezett épületek bármilyen iparosított építési technológiával megvalósíthatók, és a munkához hozzá lehet fogni tömbönként mas- más kivitelezővel is, különböző konstrukcióban. A tanácsiak még alaposan felmérik. hogy milyen igény'mutatkozik az egyéni és közületi vállalkozók részéről üzletek, műhelyek nyitására az újjászülető iparosnegyedben. (kiss) Á tévedé és áldozatai A pályaválasztásról hallok tudósítást a rádióban. Közelebbről a Nógrád megyei gyerekek pályaválasztási ambícióiról. Kiderül, hogy sokan szívesen mennének cukrásznak, szakácsnak, még többen — főleg a lányok — vendéglátóipari felszolgálónak. Nem kell hozzá nagy ész. hogy rájöjjünk, miért vált — az autó- és tévészereléshez hasonlóan — vonzóvá az utóbbi időben a vendéglátó szakma. Gondoljunk csak arra, micsoda propagandát csinál a televízió a szakácsoknak! Valóságos sztár lett egyik-másik mester a „Főzőcske” jóvoltából! És a felszolgálók? Előttük bizonyára ott lebeg a perspektíva: ha a borravalót meg tudják toldani egy kis ügyeskedéssel — jó vastagon fog a ceruzájuk, amikor kiállítják a számlát —, akkor előbb-utóbb szerződéses üzlet, avagy magánvendéglő tulajdonosai lesznek. Ha nem így lenne, ugyan mi csábítaná abba a szakmába ifjainkat, mely sokak egybehangzó véleménye szerint csupán árnyéka a régi önmagának? Egy szakmába, mely ott tart, hogy rizseshús címén rizshez kevert pörköltet szolgálnak ki a vendégnek, ráadásul Borsodtól Nógrádig ugyanolyan (se-)íze van a rizsnek, pörköltnek, akármilyen osztályú vendéglőben rendeljük is. Perspektíva lehet viszont a magánvendéglő — ahol általában semmivel sem jobb a koszt, de még a kiszolgálás sem, mint másutt. Kevés kivételtől eltekintve!... E kivételek közé tartozik az egyik miskolci vendégfogadó. Sajnos, nem árulhatom el, hogy melyik, mert az már ingyenréklámnak számítana. Elégedjenek meg egy róla szóló történettel. Ismerősöm vacsorázni ment, népes társasággal. Már akkor ott volt mellettük a pincér, amikor helyet foglaltak a kiszemelt asztalnál. Ott volt? Udvariasan felhívta a hölgy figyelmét. hogy ne oda üljön, ahol az asztal lába van, mert ott kényelmetlen. Továbbá: tudta, hogy az étel megrendelése előtt legfeljebb az iránt lehet érdeklődni, hogy kérnek-e aperitifet, azaz valami röviditalt. Mert a bort csak az után választja ki az étel-ital harmóniájára kényes vendég, miután tisztázódott, ki milyen húst eszik (marhához, vadhúshoz vöröset, szárnyashoz fehéret stb). No, de mint mondám, ez a vendéglő a tiszteletre méltó kivételek közé tartozik. Jómagam is megfordultam néhány olyan magánvendéglőben, melynek tulajdonosai, alkalmazottjai egy pályaválasztási tévedés áldozatai. Már úgy ért tem, hogy ők tévedtek, a vendég meg áldoz. (békés)
