Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)
1984-04-28 / 101. szám
{ i Helyünk a világban A fiatalnak joga van kérdezni A napokban tartották (tartják) oktatási és nevelési intézeteinkben a nevelői értekezleteket. A témájuk: a hazafias nevelés. De elfogadhatjuk így is: a hazafivá nevelésről van szó. Akárhogyan fogalmazzunk is, ez a kérdéskör nem csupán az iskola belügye, megérdemli a nagyobb nyilvánosságot. A többi között azért, mert e nagyon is közérdekű kérdéskör megítélésében még mindig tapasztalható zavar. Nevezzük az egyik tünetét szemérmességnek. Azt jelenti ez, hogy „kényesnek” ítéltetvén, hallgatunk róla. Oka van ennek is: sokan félnek a nacionalizmus vádjától. A család és az iskola egymásra mutogat, a másiktól várván a feladat megoldását. Végül is — minthogy a nevelésben nincs légüres tér — az ifjúság ott szerzi be a bizony nem mindig épülésére szolgáló ismereteit, ahol tudja. Mondjuk a kor- társcsoportoktól. A fiatalnak ugyanis mindenkor joga volt kérdezni, s kérdez is. Sokszor bizony éppen a „kényes” kérdéseket kedveli. De lehetnek-e kényesek azok a kérdések, amelyek a nemzeti múltunkra, önismeretünkre, a világban elfoglalt helyünkre vonatkoznak? Másképpen fogalmazva: megengedhetjük-e, hogy ezekre a kérdésekre ne éppen az iskolától (és természetesen a szülői háztól) kapják mega korrekt, szakszerű és politikus válaszokat? A nemzettudat része a személyiségnek, mindezt csak az anyanyelvűnkön tudjuk érvényesen megfogalmazni, megélni és átélni. Eddig csak néhány negatív tünet felméréséig, regisztrálásáig jutottunk — és sajátos módon, mindenkor az ifjúságot marasztaljuk el. Az unalomig Romváros ai óceánban Szovjet óceánográ- fusok legújabb kutatásai bebizonyították azt a korábbi feltételezést, amely szerint az Atlanti-óceánban a víz alatt húzódó Amper-hegy a legendás és elsüllyedt Atlantisz része lehet. A speciális készülékek segítségével 200 méteres mélységig merülő kutatók elé romvároshoz hasonló kép tárult. A falmaradékok szobák, utcák, terek képét rajzolták ki. E falak anyaga színre és formára a hagyományos téglára hasonlít. emlegetett tényre gondolok, hogy „a fiatalok nem (jól) ismerik a történelmet”. Hozzá szoktuk még ehhez tenni. hogy nincsenek eszményeik, eszményképeik, hogy hajlamosak a kozmopolita, olykor egyenesen cinikus megjegyzésekre, vállvonoga- tásra is. Holott ez a vád jószerével önvád, a felnőtt társadalomé, s bizony az iskoláé is. Rögtön említem is a pozitív példát, mert van, ha nem is annyi, amennyit szeretnénk. Arra a három kisfiúra gondolok, akikkel a minap beszélgettem Körösi Csorna Sándorról. Csillogott a szemük az őszinte szeretettől, rajongástól, ahogyan erről a kiváló férfiúról beszéltek. Holott, ha szigorúak vagyunk. Körösi Csorna — a kitűzött céljához képest — lényegében kudarcot vallott. De ezek a 13—14 éves fiúk még fiaskójában is értették az emberi nagyságot; a tudósét is, az önfeláldozó emberét is. Ez azonban már — ha úgy tetszik — a végeredmény. Mert azzal kezdték — kitűnő pedagógusra vall ez —, hogy előbb a szűkebb pátriájuk történetével ismerkedtek meg. Illyés Gyula leleménye volt a felismerés, hogy a haza és a ház szavak érzelmileg is közösek. A gyerek — a járni tanuló — előbb csak a szobával, szüleivel ismerkedik meg, s később tágítja a kört a szülőhelyre, hazára, emberiségre. Ám hogy ez milyen tartalmakkal telítődik, s egyáltalán tartalmas lesz-e, az már a felnőtteken múlik. (horpácsi) Irodalmi vendéglátás A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola harmadéves tanulói mutatkoznak be szüleiknek és tanáraiknak vasárnap este hat órától a Diófa étteremben. Nemcsak arról adnak számot itt a fiatal szakemberek, miként bánnak az ízekkel, mennyire sajátították el a szakmai mesterfogásokat, hanem a vendéglátás múltját felelevenítő irodalmi alkotásokból is idéznek műsorukban. Bemutatkoznak a díszít őmfívészek Az Ady Endre Művelődési Háznak mindig híres volt a díszítőművészeti szakköre, sok ügyes kezű asszonynak jelent ez rendszeres, és örömöt adó elfoglaltságot. A néhány hónap óta ismét teljes üzemmel működő ház, nagy létszámú díszítőművész köre, mostanra érkezett el ismét oda, hogy munkájukat közösen mutassák be. A bemutatkozó kiállítás április 30-án, hétfőn délután 4 órakor nyílik az Ady Művelődési Házbán. Megnyitót Pigáy Imn, a Városi Művelődési Központ igazgatóhelyettese mond. Könyv a postahivatalban A posta tovább bővítette szolgáltatásainak körét: főként falun egyre nagyobb szerepet vállal a könyvterjesztésben. A kísérlet az elmúlt évben kezdődött, ami- koris elhatározták: az országos postahivatali hálózatot a könyvterjesztés szolgálatába állítják. A korábbi években csak elvétve árusítottak könyvet a hivatalokban! tavaly azonban valamennyi — szám szerint 2730 — hírlapot terjesztő hivatalban megkezdték a könyvek értékesítését. A kísérlet sikerrel járt: a 25 millió forint értékű könyvállomány több mint háromnegyede elkelt. A terjesztésben részt vesznek a kézbesítők is, akik * A miskolci Bartók Kórus — képünkön — és a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye hétfőn este tél 8-kor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban. Händel Júdás Makka- beus című oratóriumát mutatják be, Reményi János vezényletével. Közreműködik Kovács Brigitta, Szőkefalvy Nagy Katalin, Takács Tamara, Keönch Boldizsár és Tóth János. könyvvel a táskájukban eljutnak a távoli településekre is, s nemcsak árusítják a könyvet, hanem megrendeléseket is felvesznek. Készül az Aki a pofonokat kapja. A képen Körtvélyessy Zsolt és Bregyán Péter, a háttérben Tímár Éva és Polgár Géza. A Kamarában és a nagyszínházban Kél premier, egy héten A szezon két utolsó bemutatója Leonyid Andrejev Aki a pofonokat kapja című színműve, illetőleg Gyurkó László—Sebő Ferenc zenés játéka, A búsképű lovag Don Quijote de La Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála lesz. Két egészen különböző indíttatású és műfajú alkotás, de éppen ezért jelent a színpadra állítás izgalmas feladatot a társulatnak. A közönség pedig éppen nem haragszik, ha más- és másféle színházat lát. + DON QUIJOTE, AZ ÖRÖKIFJÚ Gyurkó darabja ismert is lehet, nyilván sokan vannak, akik már látták a Cer- ■ vantes-mű modern feldolgozását. A miskolci színház néhány évvel ezelőtt játszotta a Don Quijote musicalváltozatát, az eredeti színmű az irodalom barátainak kedves olvasmányélménye. Ez az örökifjú lovag sokunkban éf tehát Gyurkó Lászlónak igaza van, amikor úgy tudja, hogy az egymást követő történelmi korokban mindig feltámad. Ezúttal a magyar történelemben, a fel- szabadulást követő esztendőkben születik új életre. Előzetes a felvételiről A legkevesebben kohómétnöki korra jelentkeztek A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az idén 37 039-en jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára; ezeken - az elmúlt evihez hasonlóan - az idén is 15 540 diáknak jut hely. Az 1984—85-ös tanévben 2607-tel többen kívánnak továbbtanulni, mint az előzőben. A múlt évihez hasonló a felvételre pályázók aránya a műszaki egyetemeken — néhány kivétellel — a főiskolákon. Jelentősen megnőtt az érdeklődés a tanárképző főiskolák és a mező- gazdasági felsőfokú oktatási intézmények iránt, csökkent viszont az óvodai, a testnevelő tanári és a zeneművészeti pálya vonzása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán hatszoros a jelentkezés, a műszaki egyetemek és főiskolák egyes karain viszont a felvételizők száma algi haladja meg a felvehetőkét. Legkevesebben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karára kérték felvételüket. A legnagyobb arányú a növekedés a Színház- és Film- művészeti Főiskolára pályázóknál: a tavalyihoz kénest 247-tel többen, összesen 1035- en jelentkeztek. Az elmúlt évihez hasonlóan, minden felvételiző maximum 120 pontot érhet el úgy, hogy a középiskolai eredményei alapján maximum 60 pontot vihet magával. s a felvételi vizsgáival további 60-at szerezhet. A közös érettségi-felvételi dolgozatokat — matematikából, fizikából, biológiából és kémiából — május 21—22- én írják a diákok. A felvételi vizsgákat június 23. és július ”. között tartják. A felvételi bizottság döntéséről írásban értesítik a jelentkezőket; az elutasítottakat a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát, valamint a fellebbezési lehetőséget is közük. Gáspár Tibor és Szirtes Gábor A búsképű lovag... próbáján. Olyan időben, amikor nagy dolgok történtek, és a formálódó új világ sok furcsaságot is szült. Ez ma már történelem, az azóta született korosztályok számára pedig eléggé ismeretien. Aki megélte, azt a visszaemlékezésben, a fiatalt pedig az ismerkedésben segíti Gyurkó műve, amely Sebő Ferenc zenéjével szólal meg. A darabot Szűcs János rendezi, a címszerepet Gáspár Tibor, elválaszthatatlan barátjának, szolgájának, csatlósának, Sancho Pansának a szerepét Szirtes Gábor játssza. A bemutató május 9-én a Kamaraszínházban lesz. + AKI A POFONOKAT KAPJA Más kor és más írói világ elevenedik meg az Aki a pofonokat kapja színpadán. Leonyid Andrejev, a századelő modern orosz írója volt, de a mű alaptétele tulajdonképpen független tértől és időtől; egy képzeletbeli cirkusz Világában az élet nagy' porondjának az összefüggéseit kutatja. A cím jelkép is? lehet; az „Aki” nem vonatkozó névmás. Egy ember, aki valójában számlálatla-; nu! kapja a pofonokat, és nyilván nem azért, mert á képzeletbeli cirkusznak — szerepe szerint — ő a mindig megpofozandó bohóca. Ki ez a rejtélyes önkéntes bohóc (abban az időben, később mindig), mennyit ér egy kor és akármelyik későbbi is., amely nem ismeri fel a hőseit? .... A Leonyid-darab nagyszínházi premier lesz május 11- én. Az előadást Szőke István rendezte. Fráter Kata és Bregyán Péter a két főszereplő. A további fontos szerepekben Körtvélyessy Zsoltot. Tímár Éva érdemes művészt. Polgár Gézát. Mihályi Győzőt, Simon György érdemes művészt. Matus Györgyöt látjuk. M— Vikidálék kon^ertie Az István, a király egyik népszerű főszereplője. Viki- dál Gyula, a Pandora' Box együttessel koncertezik, hétfőn este Tiszalucon. A hangverseny a művelődési ház színháztermében, fél 7-ko* kezdődik.
