Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-28 / 101. szám

Természet ^ hvarc-kapcsolóval, vagy anélkül Kavicsbányából szabadidő-központ védő • r rr ti| jávorok Miskolc is várja az energiatakarékos fűtésszabályozókat Az elmúlt két évben a Borsod megyei Természet- védelmi Egyesület aktivistái a rendőrség, a társadalmi erdei szolgálat, s a termé­szetbarát-szövetség tagj'aival közösen ellenőrző túrákat szervezett a környező he­gyekben. Több mint 400 esetben róttak ki helyszíni bírságot, s a százat is meg­haladta azon ügyek száma, amelyben feljelentést tettek az igazgatási hatóságoknak. A legtöbbször szemetelés, a növényzet károsítása miatt kellett figyelmeztetni, bün­tetni az erdőben járókat, de sokan szedték csokorba a védett növényeket is, amiért szintén fizetni kellett. Több ezer termoreg-készü- léket szerelnek fel a főváros­ban és vidéken a hőszolgál­tató vállalatok — kaptuk a hírt a Magyar Távirati Iro­dától. a Ganz Műszerművek által francia licenc alapján gyártott energiatakarékos fű­tésszabályozókról. A most véget ért fűtési sze­zonban is bebizonyosodott, hogy a műszerek —, ahol jól vannak beszabályozva és mű­ködésüket rendszeresen el­lenőrzik — 5—8 százalék energiamegtakarítást ered­ményeznek. A gyárban egyéb­ként már lassan évtizede ké­szítenek sorozatban hasonló fűtésszabályozókat. melyek­nek legújabb változataiba már rendkívül pontos és megbízható kvarc-kapcsoló­órákat építenek be. Az új tí­pusok sorozatgyártása ebben a negyedévben kezdődik, jö­vőre pedig már kizárólag eze­ket gyártják és szállítják partnereiknek. A hírrel megkerestük a Borsod megyei Távhő Válla­lat főkönyvelőjét. Balogh Ár­pádot, kérve: mondaná el, hogy Borsodot—Miskolcot érinti-e? Kapünk-e termoreg készülékeket? — Kissé optimistának hat a tudósítás. Ugyanis a Ganz Művek nekünk is 1981 óta ígéri a valóban hasznos mű­szert, eddig azonban egyetlen darabot sem kaptunk belőle. Szerződésünk értelmében ta­Most mész krokett Szem éli a bűtlázbaii Megkezdték a győri hűtő­házban a paraj és a sóska feldolgozását — adta hírül az MTI. Szőkébb pátriánkat ez olyan szempontból érinti, hogy a friss mirelit főzelé­keket mi is Győrből kap­juk. A miskolci hűtőházban ugyanis ezekre a korai zöld­félékre nem specializálód­tak. A mieink — mint Bá­nyász Péter, a miskolci hű- tóház gyártásvezetője elmon­dotta — jelenleg burgonyás krokettet készítenek, s csak május végén kezdődik a gyümölcs-zöldség szezon. El­sőként a szamócát, egrest, majd a zöldborsót fogadja hűtőházunk. Az előbbiből száz, az utóbbiból ötszáz tonnára számítanak, a szer­ződések értelmében. Az iga­zi nagy tétel a zöldborsó lesz, amelyből 4000 tonna feldolgozására készülnek. En­nek nagyobbik fele „utazik ‘ majd, túlnyomórészt exportra megy, de jut belőle a főváro­si üzleteknek is. Több száz tonna természetesen Miskolc és a megye lakosságának asz­talára kerül. Persze a parajból és a sós­kából sem maradunk ki, hi­szen a győriek május első felétől szállítják országszer­te a kereskedelmi hálózatokba félkilós, illetve két és fél ki­lós csomagolásban a közked­velt főzelékpüréket. A pa­rajt és a sóskát gondos vá­logatás és tisztítás után dol­gozzák fel, majd mínusz 30 fokra fagyasztják. Az után­pótlást garantálja, hogy gyártása Győrött és a bajai hűtőházban egész az őszig tart. Ián idén 50—100 darabot biz­tosítanak számunkra. Öröm­mel próbálnánk ki, akár a kvarcórás-kapcsolós változa­tát, akár az anélkülit. Hogy milyet kapunk — s főként, hogy mikor — egyelőre saj­nos bizonytalan. Kiváló határőr­község Egy kis határmenti telepü­lés. Domaháza kiváló határ- örkőzség lesz. Az ünnepsé­get ma délelőtt 11 órakor tartják a helyi sportpályán. A kitüntetés átadása után kulturális és sportműsort rendeznek. A bánya segített Fészek­rakok de Barta Gábor és családja már birtokba vehette a három szobás lakást. Egy boldog ifjú házaspár­ral ismerkedtem meg a na­pokban: beköltözhettek új otthonukba. A Borsodi Szén­bányák Vállalattól kaptak segítséget. Igaz, a családfő­nek tíz évre el kellett köte­leznie magát a bányával, hogy lakáshoz jusson. De — mint szavaiból kiderült —, megérte. Az építkezéshez százezer forint induló tőkét biztosított a vállalat... Barta Gábor, aki Lyukó- bányán dolgozik vájárként, nemrég háromszobás bérhá­zi lakásba költözhetett csa­ládjával. Nem kis dolog ez, 23 évesen! — Autószerelő az eredeti szakmám — mondta —, de nem bántam meg, hogy a bányát választottam. Igaz. itt jóval keményebben kell dolgozni, de valamit vala­miért: több a fizetésem, és lakást is kaptam. Azt hi­szem. nemcsak tíz évre kö­teleztem el magam ... A szép lakás a város leg­újabb lakótelepén, a Jókai utcán van. — Hogy érzik magukat itt? — kérdeztem az ifjú család­főtől. — Most már jól. Sok volt S munka: tapétázás, íürdö­szoba-csempézés. miegymás. De már túl vagyunk rajta. A napokban várjuk a bú­torokat. amelyeket hetekkel ezelőtt rendeltünk meg. Nyárra talán már teljesen rendben leszünk. Az albér­let után megváltás ez a la­kás. Csengettek. Rokonok jöt­tek, akik még nem látták Bartáék új otthonát. Hosszas mustrálgatás után elhang­zott a vélemény: — Nagyon szép! Itt csak boldogan lehet élni... (femes I) Kié leoyen a tópart? ^ A kavicskitermelök létrehozták ugyan a bányatavakat, de az értékes vízfelületeket csak úgy lehet hasznosítani, ha van megfelelő terv. Kié legyen a nyéki határ bányatórendszere? A telek- vásárló keveseké, vagy a hét­végeken fürödni, pihenni vá­gyó városlakóké? De így is fordíthatjuk a kérdést: na­poznunk, sportoljunk a nyé­ki kavicson, vízen, vagy az elsőbbség egyelőre inkább a kotróhajóké, a kavicsterme­lésé legyen? A nemrégiben lezárult országos tervpályá­zaton a döntő kérdésekre sikerült választ kapni: a bá­nyatavak jövőjének főbb körvonalai már kirajzolód­nak. Kavicsbányászait vagy üdü­lés? A kérdés így hamisan cseng, hiszen épp a kotró­hajók vájnak ki újabb ta­vakat a földből, megteremt­ve az üdülőterület legfonto­sabb értékét. A tervezők úgy vélték, hogy a kavicsbányá­szok elvonulása után vi­szonylag egyszerűen meg le­het oldani egy-egy tó és kör­nyékének helyreállítását. Homokos parti strandok lét­rehozását tervezik, s megfe­lelő növényzettel tognák meg a víz felőli oldalukat. A tavakat persze csak úgy lehet es érdemes hasznosíta­ni. ha meg tudjuk őrizni a viz tisztaságát. A bíráló bi­zottság úgy vélte, hogy a környéken teljes közmű- rendszerre lesz szükség, a tavakat pedig nyílt csator­nák helyett zsilipekkel kell összekötni. S ha már a víz­ről esik szó: Nyéken nem szennyezik a tavakat motor­csónakok. legfeljebb vízibi­ciklik kavarhatják a felszíni. Azt is jó ötlelnek találta a bizottság, hogy érdemes len­ne hőforrások után kutatni a környéken, hiszen ehhez újabb üdülőterületi fejlesz­tések kapcsolódhatnának. Különleges része volt a pá­lyázatnak a muhi csata em­lékhelyének megtervezése. Bizonyos, hogy az emlékmű elkülönül majd az üdülőte­rületektől, ám megfelelő épí­tészeti megoldás eddig meg nem született. • HONNAN GURUL­NAK A FORINTOK? A tervpályázaton részt vevők ötletei, a bíráló bizott­ság javaslatai és ajánlásai — amelyekből eddig szemetel­tünk —, valóban a bányata­vak jövőjének körvonalait rajzolják ki: erre alapozva készül el ugyanis a végleges rendezési terv. De lesz-e a tervből valóság, s honnan gurulnak majd a forintok a fejlesztésre? A pályázóknak nem jutott ideje, energiája arra, hogy a gazdaságossági kérdésekkel részletesen fog­lalkozhassanak. Sok múlik azon, hogy sikerül-e a fel­használható vállalkozási for­mák beépítésével olyan prog­ramot kidolgozni a tájren­dezési tervek mellé, ami va­lóban megvalósíthatóvá teszi az elképzeléseket. Ez a fel­adat már a továbbtervezésen munkálkodó szakemberek csapatára vár. KISS LÁSZLÓ • NEM ÁRUSÍTJÁK KI A megyei tanács és más szervek meghirdette tervpá­lyázaton a Nyékládháza, Ónod és Hejőkereszlúr kö­zötti teljes területet kellett a tervlapokra vinniük a résztvevőknek. Tisztázódott hogy ebben a térségben 20 —25 ezren üdülhetnek, pi­henhetnek anélkül, hogy ez károsítaná a környezetet. A tavakból nem idegenforgal­mi centrum lesz: elsősorban a Miskolcon és kornyékén lakók számára kell itt létre­jönnie városkörnyéki sza­badidő-központnak. A pályá­zat bíráló bizottsága leszö­gezte azt is, hogy az elsőbb­ség a közösségi érdekeké! A nyéki tavaknál nem kíván­nak hagyományos magán- üdülő-telepet létrehozni, az­az Nyékből nem lesz Bala- ton-part, nem árusítják ki a vízpartok minden centimé­terét. A legtöbb hely a ki­rándulók, a nagy tömegek fogadására jut, és a terve­zett szálláshelyek között is elsősorban az elérhető árú kempingek, turistaszállások, penziók jöhetnek számításba. Kár, hogy míg a tervek ké­szülnek, sokhelyütt már ott tolonganak egymás hegyen- hátán a különféle bódék a zsebkendőnyi telkeken ... • ZSILIP ÉS VÍZIBICIKLI Természetesen telket ven­ni, s üdülőt építeni is lehet majd a tavak környékén, de zsúfolt bódénegyedek helyett csak apró üdülőtelepek jö­hetnek létre. A leendő ház- tulajdonosok így intim zöld­területeket nyerhetnek. a foltszerű telepítés pedig ked­vez a gazdaságos közmű ve­sztesnek. Munka és béke Május elseje a H. Irrteroocionálé 1889-ben, Párizsbon megtar­tóit kongresszusa óta a világ munkásainak harcos ünnepe. Ar idők folyamán a különböző földrészeken és országokban a harc célja és formája sokat változott és változik ma is. Mindemellett május 1. jelentősége egyre növekedett, és napjainkban talán még tontosobb, mint bármikor korábban. A magyar munkásmozgalom hosszú ideig a munkásság politikai jogait — választójog, szervez­kedési, gyülekezés, szabadság stb. — és a munka-, kereseti vi­szonyok (nyolcórás munkaidő, a Bedó-rendszer eltörlése, maga­sabb órabérek) megjavítását állította a régi, harcos május else­jék központjába. Később - az első világháború előtt és alatt — a háború elleni harc került előtérbe, 1919-ben a Tanácsköztár­saság megvédése, 1919—45 között a fehérterror, a tőkés kizsák­mányolás, majd nagy erővel a fasizmus elleni küzdelem. 1945-től, a népi demokrácia éveiben május elseje a felszaba­dult dolgozó magyar nép, s mindinkább a munka ünnepe lett. A földosztás, a romok eltakarítása, a népi hatalmi szervek létre­hozása, az újjáépítés, a proletárdiktatúra kivívása, az államosí­tások, a hároméves terv, majd az ötéves tervek, a szocializmus alapjainak lerakása, az ellenforradalmi támadás visszaverése, a pórt és a nép kapcsolatainak — bizalmának — helyreállítása, erő­sítése, szolidaritás a világ munkásaival és a szabadságukért küz­dő elnyomott népekkel, a szocialista országok egységének erősí­tése; ezek lettek a legfontosabb május elsejei jelszavaink, s a felvonulásokon ezek jegyében emeltük magosra egyszerre a vö­rös és nemzetiszínű lobogót. Mint ahogyan ma is: a béke, a haladás, a szocializmus, o ha­tékonyabb munka, a szocialista nemzeti egység, a szovjet és a magyar nép barátsága, a szocialista országok testvéri együtt­működése jegyében ünnepeljük május elsejét. Ma a béke nem kevesebb, mint az emberi nem fennmaradása. Soha ennyire nem volt látnivaló és tudvalevő, hogy a Szovjet­unió, a szocializmus az élet, a jövő hordozója, míg az imperia­lizmus a múlt, a történelmileg letűnésre ítélt, a pusztulást hordo­zó, s vele fenyegető rendszer. A szocialista országok, a testvéri népek, minden békeszeretö erő nemzetközi összefogása - a mai világban ez, csakis ez kényszerítheti rá a fegyverkezés, a nyers erőszak bajnokaira a békés egymás mellett élés korparancsát. Az ember lételeme a teremtő munka, és emberi mivoltából ve­szít az, aki nem alkotással tölti napjainak legalább egy részét. Hazai gondjainkon csakis a munka hatékonyságának növelésé­vel a munkakultúra színvonalának emelésével, helyenként na­gyobb szorgalommal juthatunk túl. Ez az általános igazsáa szinte új, még gazdagabb értelmet kap pártunk Központi Bizottságának április 17-i ülése után, amikor gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének irányát jelölte meg. Bizonyosság, hogy az új lehetőségek milliók agyát, képzelőereiét, tudásót mozgatiók meg: emellett a szocialista igazságeszményhez jobban közelítő bérezés és részesedés — kinek-kinek végzett munkája, mennyisé­ge és minősége szerint - szintén olyan ösztönzés, amely egyér­telműbbé teszi a munka társadalmi és egyéni hasznosságának egységét. Valamennyiünk érdeke, hogy mielőbb átadhassuk a múltnak azt az időszakot, amelyben a leggyakoribb fordulat a „nehézség", a „gond" volt, és megteremtődjenek az új felletw dőlés lehetőségei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom