Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-19 / 67. szám

Lesz-e mit inni a nyáron? Csapok és cseppek Magunk bániuV, ha nem takarékoskodunk A Bükk barátai Bánkúira: Még mindig hiányzik 50— 75 milliméternyi csapadék az ország vízmérlegéből: a víz­gyűjtő területeken lehullott hó eddig nem volt képes pó­tolni az elmaradt nyári eső­ket. Az Országos Vízügyi Hi­vatal vezetői az észak-ma­gyarországi körzetet úgy em­legették a napokban tartott sajtótájékoztatón, mint ahol az erőfeszítések ellenére is komoly fennakadások voltak a vízellátásban tavaly. Mire számíthatunk az idén, az el­következendő években a vá­rosban és környékén? • TALÁN A KARSZT? Még nem kezdődött meg az olvadás ,a hegyekben, ám az OVH szakemberei szerint ha, most tavasszal nem hul­lik le elegendő csapadék — s erre az előrejelzések sze­rint kicsi az esély —, akkor továbbra is kevés vizet ad­nak majd a karsztíorrások, s nehéz lesz feltölteni az észak-magyarországi víztáro­zókat. A tervek szerint 1985-ben jai^ilhat jelentősen — az időjárástól függetlenül — a vízellátás Miskolcon, amikor is az eddiginél több vizet tud adni a sajóládi vízmű. A következő lépcső a tiszai víz­kivételi mű felépítése, amely hosszú távon képes megol­dani Miskolc, s még vagy 50 település ivóvízgondjait. Ha a folyókból érkezik a víz, ez egyben azt is jelenti, hogy nem leszünk ennyire kiszol­gáltatva az időjárás szeszé­lyeinek. Elhangzottak azon­ban már olyan vélemények is, mely szerint a karsztíor- rásokkal is többre mehet­nénk, ha növelnénk a he­gyek vízvisszatartó képessé­gét, barlangokat, üregeket gátakkal lezárva. • BEHOZNI A LEMARADÁST Az OVH szakértői elmond­ták, hogy nagyon alaposan megvizsgálták a bükki karszt sajátosságait, s véleményük szerint, a tározóképesség alig növelhető, a kétes és csekély haszon nem éri meg a befektetést. A jelenleginél jobban pedig nem lehet „le­szívni” a Miskolcot tápláló forrásokat, mert akkor a karszt másik oldalán nem lesz mit innia Egernek. Jelenleg karsztforrásaink 38—40 ezer köbméter vizet adnak naponta, s ezt 'egé­szíti ki a folyók felől érke­ző 63—66 ezer köbméter ivó­víz. Sajóládról 22 ezer köb­méter vizet kapunk, ám eb­ből 4 ezer a környező ki­sebb településeké. Lehet-e gyorsítani a víznyerő beru­házásokat? Az erőfeszítése­ket jelzi, hogy már most több víz érkezik Sajóládról, mint amennyi az előzetes tervekben szerepelt. De azt is elmondták az OVH illeté­kesei, hogy a sok éves lema­radást nem lehet egykettőre behozni. A gyorsan terjesz­kedő városrészek, s a víz­nyerő beruházások „verse­nyében” ugyanis eddig a vá­rosépítőknél volt az előny ... • TÜRELEM ÉS FIGYELEM Legutóbb a Miskolci Víz­művek vezetői két év türel­met kértek a miskolciaktól. Talán inkább több figyelem­re van szükség, s akkor nem kell annyira türelmesnek lennünk: ha ésszerűen, taka­rékosan bánunk a vízzel, si­mábban átvészelhetjük a kri­tikus időszakot. Jelenleg el­sőfokú korlátozás van ér­vényben, s Miskolcon az át­lagigénynél legalább 10 ezer köbméterrel kevesebb víz fogy. A szakemberek úgy vé­lik, hogy nemcsak az ipari üzemek számára életbe lép­tetett szigorítás hatása ez; úgy tűnik, mintha a lakos­ság is takarékosabban bánna a vízzel. A sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy még mindig óriási a vízpazarlás a távfűtéses lakások jórészé­ben, s rengeteg otthonban rosszak a csapok. Ha tovább sikerülne csökkenteni a víz­folyások számát, s valóban ellenőriznék, legalább a ta­nácsi, OTP- és szövetkezeti lakásokban, valamint az in­tézményeknél a vizes sze­relvények állapotát, sokat javulhatna az ivóvízhelyzet Miskolcon is. Néha egy apró gumikarika, s tömítésként használt kóc is hasznos és fontos beruházás lehet... A jooi kar épülete Űj tanulmányi épülettel gazdagodik a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem a közeljövőben. A jogi karon már a harmadik évfolyam tanul, így egyre szőkébbnek bizonyul az egyetem. Ezért új előadótermek, tanszéki szobák és szemináriumi he­lyiségek kellenek. A tanul­mányi épületet a tervek sze­rint, ez év nyarán adják át. (Temesi László felvétele) Felínt >tták a gyógyüdülőt Hajdúszoboszlón á végéhez közeledik a SZOT Béke gyógyüdülő felújítása. Az or­szágszerte ismert üdülő már­cius 28-tól ismét vendégeket fogad. Egyszerre négyszáz üdülni, pihenni, gyógyulni kívánó beutaltat tudnak el­helyezni a korszerűsített, fel­újított épületben. busszal és (Folytatás az 1. oldatról) A Bükki Nemzeti Park­nak — feladatai ellátásához — a földet, a vizet és a leve­gőt egyaránt vigyáznia kell. Ennek érdekében (ki tudja, hányféle) hatósággal, gaz­dálkodó- és egyéb szervvel, bizottsággal működik együtt. A résztvevők közül többen is szigorúan tették fel a kér­dést : Hogyan lehet egy nem­zeti parkban erdőt irtani? Dr. Bartucz Ferenc, a BNP igazgatója azzal kezdte vála­szát, hogy a nemzetközi gya­korlatban e parkok területén mindennemű tevékenységet maguk a parkok igazgatósá­gai irányítanak. Ez az egyet­len útja a tökéletes védelem lehetőségének. A magyar gazdasági helyzet . ezt nem teszi lehetővé, így a nemze­ti park kénytelen’együttmű­ködni az erdőgazdaságokkal. libe«ővel Intenzív fakitermelés folyik a Bükkben, hiszen .a BE- FAG-nak is teljesítenie kell a tervét. A BNP elsősoroan arra ügyel, hogy olyan terü­leten ne termeljenek, ahol ez ’ védett növény- és állat­fajok életközösségének pusz­tításával járna. A BEFAG mindemellett sokat tesz a ki­rándulókért, hiszen esőháza­kat, tűzrakóhelyeket, erdei pihenőket épít. A fejlesztési tervekkel kapcsolatosan dr. Bartucz Ferenc elmondotta, hogy táv­latban a Bükk-fennsík, pon­tosabban a Nagymező terü­letéről száműzik a gépjár­műforgalmat. A több helyen megépülő, nagy befogadÓKe- pességű parkolókból csak gyalogosan lehet .majd to­vábbmenni. Bánkút ezenkí­vül Miskolcról városi busz- szal, Szilvásváradról pedig libegővei és — a fennsík pe­remén átszállva — kisvasút- tal lesz elérhető. Ezek hatá­sára remélhetőleg megválto­zik az a, helyzet, hogy ,a BNP jelenlegi évi másfél millió látogatója nyáron á Szalajka-völgyet, télen Bán- kutat lepi el, s talán csak a Garadna-völgy és a Csanyik környékének van egész év­ben forgalma. A Borsod megyei Termé­szetvédelmi Egyesület a nem­zeti park területén rendsze­resen vezetett munkatúráin, a védett. madarak fészkeinek őrzésén. természetvédelmi táborok szervezésén kívül rendkívül sokat tehet — és tett már eddig is — a BNP úgynevezett keleti kapuja lé­tesítményeinek létrehozásá­ért. Ez a keleti kapu magá­ban foglalja a Bükk állatvi­lágát bemutató vadasparkot» a Majális-park és Lillafüred közötti botanikai tanösvényt, a készülő Herman Ottó-em- lékligetet, a hegység növény­világát ismertető rejteki be­mutatóházat és a Petőfi mésztufabarlang feletti pin­cébe tervezett bükki kiállí­tótermét, amely geológiai és speleológiai kiállításnak les’z az otthona. Hogy váll be az ij közéletei read? A Miskolc városi Tanács mellett működő koordinációs bizottság a március 22-i ülé­sén tájékoztatót hallgat meg az Állami Fejlesztési Bank finanszírozásában városunk területén épülő beruházá­sokról. A napirenden szere­pel a belvárosunk új közle­kedési rendjével kapcsolatos feladatok áttekintése, az ed­digi tapasztalatok összegzése is. ■jc A szakemberek ígérik, hogy az elkövetkezendő évtizedek­ben épülő víztermelő beruházások Miskolc, s sok más apróbb- nagyobb település szomját oltják majd hosszú időre. KISS LÁSZLÓ Közhírré tétetik! Március 21-töl 30-ig 7EXPO-VÁSÁR a vasgyári vásárcsarnokban Lakástextil- és konfekcióáruk Egyes cikkek 30—50 százalékos engedménnyel Nyitva: keddtől péntekig 8—16.30 őrá1- szombaton 8—13 óráig A roló főit és lent Annak idején, amikor bevezették az önkiszolgáló rendszert a boltokban, valahogy így „dicsérte” az újdonságot a humo­rista: pompás dolog, hogy az ember szabadon válogathat a polcokon, és aztán már nincs más dolga, mint sorbaállni a pénztár előtt, és fizetni. Ennél már csak az lenne pompásabb, ha odamenne a pulthoz, kérné és kapná az árut, majd ugyan­ott ki is fizethetné. Bár mintha ilyen már lett volna egyszer.. . Ez a sok-sok éve olvasott humoreszk jutott eszembe, ami­kor arról hallottam a rádióban, hogy néhány fővárosi szer­ződéses bolt alkalmazkodik a vásárlói igényekhez: hétközna­pokon tovább tart nyitva, sőt szombaton délután és vasár­nap délelőtt is árusít. A megszólaltatott ifjú boltvezető in­doklása nem hatott rám a meglepetés erejével: többet akar keresni. Igazán pompás, csak mintha lett volna már ilyen — gon­doltam magamban, mint az idézett humorista sók évvel ez­előtt, mert mit csinált Kovács úr (nyugodjék békében) úgy negyvenegynéhány évvel ezelőtt? Vasárnap ugyan zárva tar­totta szatócsboltját, de ha főzés közben rájött az anyám, hogy valami hiányzik a menühöz, nyugodtan szalajthatott a bolt­ba. Pontosabban az öreg kereskedő lakására, amely ugyan­abban az épületben volt. Mert ha beziirögtem a kapun, habo­zás nélkül abbahagyta házi foglalatosságát, és a kuncsaftnak kijáró készséggel bevezetett a hátsó ajtón a leeresztett redő- nyű boltba. Akkor is, ha az áru értéke csupán néhány fillért tett ki. Hogy miért volt hajlandó kikászálódni a hintaszékből és félretenni a Friss Újságot az idős férfi néhány deka élesztő, só. cukor vagy bármi más kiszolgálásáért? Mert így, „sok ki­csi sokra megy”-alapon gyűjtögette össze a vagyonkáját. Távol álljon tőlem, hogy túldicsőítsem az ánti világ ma­gánkereskedelmét. Mindössze azért példálóztam Kovács úr­ral, mert mostanában kezdünk felfedezni régi-régi igazságo­kat és módszereket. Rájöttünk grra is, hogy az anyagi érde­keltség és a szocializmus összeegyeztethető. Rájöttünk, hogy ha jobban akarunk élni, akkor jobban kell dolgozni — a ke­reskedelemben is. Jobban pedig az dolgozik, aki alkalmazko­dik a vevőhöz. Rábeszéléssel persze nem leheti mindezt megoldani. Há ked­venc csemegeboltom pénztárosai közül legfeljebb a fele-har­mada dolgozik a nyitás után öt-tíz perccel — a többi még pénzt olvas, kávézik stb. —, akkor ez azért van, mert megte­heti. Mert tudja, hogy nem nagyon tolonganak a helyére, mert tudja, hogy a legközelebbi bolt elég messze vari, és a környé­ken lakó jobban jár, ha kivárja a sorát, mint ha kilométeres gyalogtúrát tesz a reggeli tejért, kifliért. A boltos nem sír né­hány vevő elpártolása miatt, hisz’ az az anyagi veszteség, ami emiatt éri, teljesen elhanyagolható. (bekes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom