Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-19 / 67. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető Nyike» 'mre. — Postacím: Deli Hírlap. Miskolc. 350L' Pt S9. — lel.: 18-225 Mór rneofn* kezdődik az éaetés .. Aki egy kicsit is ért hozzá, tudja, hogy az elmúlt év nyarától aszály van. Ezt megsínylette a népgazdaság és a kitermelő is. A nyár derekán kialakult talajrepedések megmaradtak őszre. és most is láthatók. Kútásók mondták el az ősszel, hogy ami kutat máskor egy nap alatt ástak ki,, az most egy hétig tartott hármójuknak. Még négy-iit méter mélységben is száraz a föld, A fák. szőlők gyökérzete pedig ebből a mélységből kanja a vizet a nyári kánikulában is. Az ősz és a tél legalább 400 milliméter csapadékkal maradt adós. Minden károgás helyett mint tényt kell megállapítani, hogy ez az év is jelentősen megsínyli az elmúlt évi aszályt. Pesszimista prognózis, de igaz. Ivóvízhiány van a városban, ez is igazolja a tényt. A viharos szelek után megnéztem, a Tapolca melletti kiskertemben nem keletkezett-e kár, s akkor tapasztaltam, hogy a szárazságra fittyet hányó közeli és távolabbi szomszédaim már megint égetik a gyomot, füvet, szemetet. Ez a minden tekintetben helytelen, s a hozzá nem értést bizonyító szokás jó húsz éve divat, amióta elszaporodtak a kiskertek. Száraz minden, a tavalyi fű, a fák lehulllott lombja, a tüzet pedig maga előtt hajtja a meg-meglóduló szél. Még csak páran vannak, de már is kékes fojtó füst teríti a tájat. Mi lesz március végén? Hasznos lenne, ha a kertészeti szakkörökben szó esne erről, és a tagok széles körben tudatosítanák, milyen kár származik és származhat a tavaszi szemétégetésből. Elöliáróban talán annyit, hogy az elbomló szervesanyagból kiváló talajjavító komposzt készíthető, de el is lehet ásni. Nem szabad a levegőt szennyezni, a tűz helyén megölni a tápanyagfeltáró élőlényeket. és veszélyhelyzetnek kitenni az értékeket. Az el nem bom- ló üveget és műanyagot pedig el kell vinni a legközelebbi hulladékgyűjtőig. Ezt a minimális állampolgári fegyelmet feltételeznünk kell egymásról. P. I. Miskolc Nekem tetszik! túlságosan jó, de valami már elkezdődött ... A hirdetőtáblán olvashattam a minap, hogy a házban lakó gyerekek részére a földszint egyik erre a célra alkalmas helyiségét játékszobának kívánják berendezni. Kitartó, segítőkész emberek összehangolt munkájának eredménye folytán, jövőre egy sportklub is létrejön, így válhatnak családok igazi „nagy” családdá, ahol az elképzeléseket megvalósítani szinte öröm, és nem különösebb teher. Kívánom, hogy újabb egy év elteltével még több eredményről írhassak. Kósik Bertalan Miskolc Csóka u. 30. sz. Kóbor kutyák az Avas-délen Az Avas-délen, a Bokányi Dezső utca környékén elszaporodtak a kóbor kutyák. A 18—20—22. SZ. ház lépcsője alatt tanyáznak, olykor'' 8—10 jószág is. A legtöbbször este látni őket, s felnőttet, gyereket egyaránt megtámadnak. Nem egy gyerek jön haza délután sírva az iskolából, mert a kutyák alaposan ráijesztettek. Gondolom, a kutyáknak gazdája nincs, beoltva se igen lehetnek. Elzavarni egyszerűen nem lehet őket; a 22. sz. alatti házból két gyerek hord nekik ennivalót, s így még az ételmaradék bűze miatt is szenvedünk. Kérjük az illetékeseket, intézkedjenek, szedessék össze a kóbor kutyákat. Pólyák László Miskolc, Bokányi D. u. 20. sz. Ülni is lehessen rájuk .jc Kellemes színfoltjai a Tanácsköztársaság városrésznek a műanyag ülőalkalmatosságok. Szépséghibájuk, hogy a hosszú tél nyomot hagyott rajtuk; kormosak, piszkosak, leülni rájuk nem ajánlatos. Sajnos sokszor okoz bosszúságot is, hiszen a kicsinyek, — egy óvatlan pillanatban — ..megtisztítják” ruháikkal. anyukájuk legnagyobb „örömére”. Itt a tavasz, jó lenne végig használhatóvá tenni őket, a környék lakóinak és az arra járóknak legnagyobb örömére. S talán az sem elképzelhetetlen, hogy rendszeresen tisztítsák ezeket a székeket. Vitatéma lett — pro és kontra — a miskolci belvárosi házak szokatlan, élénk színű új „ruhája". Az első meghökkenés után egyre több ember gyönyörködik ezekben a színekben. Nagyon sokszor és sok helyen felteszem azt a kérdést, hogy miért lelkendeznek akkor, amikor Svájc. Hollandia. Ausztria és más országok kisebb-nagyobb városainak különös házszínezéséről tartanak élménybeszámolót? Hogyan is fogalmaznak? „..azt látni kellett volna! Milyen hangulatos, milyen szívderítő az a sok színes épület.1” Igaz, e színek nekünk nem hagyományosok, de ez még nem jelenti azt, hogy mindenki kritikussá váljon. (Kint szép, itthon nem'!) Én már azt szeretném, ha minden belvárosi ház új köntösben lenne. Mi „paneles” lakók sokszor már émelygünk a szürkétől. Megelégedetten látjuk, hogy nem az egész város „hódol” a szürkeségnek. S aki még mindig úgy érzi. hogy itt-ott erősebbek a színek, gondoljanak arra, hogy kormos-feketeporú városunkban a levegőszennyezettség rövid Időn belül változtat a jelenlegi színeken. I. Laura Miskolc Egy éve, saját otthonban 1983 január utolsó napjait ír- tu.v, amikor egy házhoz rendeltek bennünket. A saját házunK- hoz. ötvenöt házaspár tolongott csemetéivel együtt a hatalmas épület bejárati ajtajánál, ahonnan az OTP képviselője név szerint szólította az újdonsült lakástulajdonosokat, alig várt otthonaik kulcsainak átvételére. Leírhatatlan öröm sugárzott az arcokon, hiszen ezúttal már saját otthonukba léphettek be. Visszagondoltam én is az albérletben töltött évekre, s bizony remegett a kezem, mikor mindenféle jókívánság közepette kulcsaimat átvettem. Lassan mindenkit magába zárt, szinte elnyelt a tízemeletes épület. Leginkább megbolygatott méhkasra hasonlított, amikor erre is, arra is ablakok, erkélyajtók nyíltak. Akadtak oly<\nok akik már bútorokkal megrakott teherautón jöttek, s mint elsőnek érkezett fecskék szokták tavasszal, serényen rakták „fészküket”, öt nap aiatt szinte mindenki beköltözött. S lám, hogy rohan az idő: több mint egy kerek esztendő telt el azóta. 1 örömmel számolhatok be róla, hogy azóta minden családnak sikerült egy-egy pincerészt leválasztani, ahová lerakhatják a lakásban nem kívánt és feleslegessé vált holmit. Csipkefüggöny került a bejárati ajtóra is, a szeméttároló edényeket is beszerezték stb. Tömblakásról lévén szó, rögtön adódik egy fontos kérdés: milyen közösségi kapcsolat alakult ki az eltelt időszak alatt az itt élő családok, emberek között? Reálisan szemlélve a dolgot: nem mondhatjuk azt, hogy T. J. (Budapest): Saináljuk, hogy nem érezte magát iól városunkban. Mivel levelét csak jeligével írta alá, nem közölhetjük, ám tartalmán 4 ismertetjük a vendéglátóegység felügyeleti szervével. Német László (Miskolc, Selyemrét u. 20.) : Köszönjük a/ ötltteket, igyekszünk azoka1 hasznosítani. Ha rendszeresen olvassa rovatunkat — hiszen előfizetőnk! —, rövidesen találkozhat észrevételeivel. Több figye«met Diósgyőrre! Harminc éve lakom Diósgyőrben, magaménak érzem a patinás települést. Eveken át küzdöttünk azért, hogy a Táncsics térnél levő kis parkot rendbe tegyék, elkerítsék. Végre megtörtént, ám nem sokáig örülhettünk. Egy Polski 126- os (tulajdonosa egy hölgy) ugyanis állandóan átgázol rajta, átfér a lebetonozott vas- rudak között. .. Kérjük, hogy büntessék meg az illetőt, vagy javítsák ki a parkot védő korlátot úgy, hogy a kisautók se férjenek be. Másik gondunk már a nyarat idézi. Egyre több turista keresi fel a Diósgyőri Vármúzeumot és a strandfürdőt. Az ide vezető út azonban inkább szégyenére, mint dicsőségére válik a városrésznek. Most még lenne idő rendbetenni az idegenforgalmi főszezonig ... F. Gy.-né Miskolc Tavaszi takarításra várva .. Tavaszra várunk. Napfényesre, virágosra, zöldet fa- kasztóra. Amikor ismét megszépülnek lakótelepeink, utcáink, tereink. Talán a Deák tér is, ahol a füves részt védő korlátnak csak egy darabja maradt meg; nagy darab kő, s egyéb törmelék viszont akad bőven. Vagy a Vologda lakótelep, ahol ma még nem a sátorgarázsok csúfítják a környéket, hanem az ottmaradt fa W. C... Talán most, hogy kezdődik a város tavaszi nagytakarítása, e két terület is sorra kerülhet. F. U „ ... A Tízes honvéd u. 15. sz. alól az egyik lakás bérlője (nevét az újságban közzétenni nem kívánja) kétségbeesetten telefonált, hogy' lakásában a sarokcsap kiszakadt. Az ügyeletes művezető rádión értesítette a közelben tartózkodó vízvezetékszerel ö-kocsit, és perceken belül szerelőik a helyszínen voltak. Megállapították, hogy a bérlő a forró víz tartalékelzáró csapját kicsavarta és a teljes szerelvényben ömlött a víz. (Egyébként a bérlő a csaptelepet akarta javítani, ezért nyúlt hozzá a tartalék elzáróhoz.) Szerelőink megkeresték Farkas Lászlóné központi kezelőt, aki a megyei Távhő Vállalat dolgozója, és a hőközpontban elzáratták a meleg vizet. A meleg víz kizárása után megjavították a sarokcsapot, illetve visszaszerelték és újból elmentek a hőközpont kezelőjéhez, ahol kinyittatták a melegvíz-főel- zárót. Ezek után szerelőink távoztak a munkaterületről. Az elmondottakból kitűnik, hogy nem a hibaelhárítási üzem dolgozói zárták ki a fűtést tápláló vezetéket. Feltételezhető, hogy a bérlő — amilyen szakszerűtlenül beavatkozott a vízvezetékrendszerbe, kétségbeesésében olyan szakszerűtlenül zárta el a távvezetéket, illetve nyitotta ki az ürítő ' csapokat, mint ahogy azt a lakásában tette. Ugyanakkor a Távhő Vállalat szakembere sem ellenőrizte, hogy az illetéktelen beavatkozást ki végezte. Az ingatlankezelő vállalat semmiféleképpen nem vállalhat felelősséget közel 200 ezer bérlő tevékenységéért, akik esetleg szakszerűtlenül végeznek beavatkozást a bérleményeikben, illetve az azzal kapcsolatos szerelvényeikben, de ugyanakkor vigyázunk arra hogy más szolgáltató vállalatoknak fölösleges munkát és kellemetlenséget ne okozzunk, hiszen tevékenységeink szorosan kapcsolódnak. A tényálláshoz tartozik, hogy mindezekről a Távhő Vállalat illetékes szakemberét a válaszunk megjelenése előtt — sajnos csak „szóban” — tájékoztattuk. (A választ Nyíri Istvántól, a MIK igazgatójától kaptuk, kiegészítésül a megyei Távhő Vállalatnak rovatunkban február 9-én megjelent válaszadására.) * „ ... Az észrevétellel egyetértünk. A kifogásolt folyosórészről három dolgozószoba ajtaja nyílik, és. így.va-. lóban igen kevés hely van az ügyfélfogadási időben megjelenő várakozó ügyfelek számára. Az olvasó által javasolt padot ezért e területre elhelyezni nem tudjuk, de a levél hatására 4 darab széket kihelyeztünk a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Osztály előtti folyosórészre.” (A választ Pad kellene a várakozóknak címmel megjelent észrevételre kaptuk dr. Tor- nay Lászlótól, a városi tanács vb-hivatala titkársági osztályvezetőjétől.) „ ... Újságcikkük alapján vállalatunk fegyelmi eljárást indított az érintett dolgozó ellen. Kérjük tisztelt panaszosukat, hogy további felvilágosítással. a sértő kijelentések pontos közlésével, a be nem adott kesztyű bemutatásával. egyéb, szükségesnek ítélt adatok feltárásával is szíveskedjék további segítséget nyújtani panasza igazságos rendezéséhez. Ha nem veszi zaklatásnak, vállalatunk képviselője szívesen felkeresi akár a lakásán is. A.BÁV miskolci részlegére tett megjegyzésével kapcsolatban megnyugtathatjuk kedves ügyfelünket, hogy természetesen üzleteink és felvevőhelyeink minden dolgozójára vonatkozik az a vezérigazgatói állásfoglalás, mely szerint az etikai vagy magatartásbeli okok miatt alkalmatlanná váló dolgpzó munkaviszonyát megszüntet- •jük. Ezt Miskolcon annál inkább alkalmazni kell, mivel nincsenek munkaerőgondjaink. becsüsi képesítéssel is több dolgozónk rendelkezik, mint ahány státus van. Azért képeztünk ki az állományi létszámon felül is becsüsöket, hogy legyen választási lehetőség, és az igen komoly követelményeket támasztó becsüsi munkaköröket a legmegfelelőbb kollégákkal töltessük be. Sajnáljuk, hogy panaszosunk azonnal- nem fordult az áruház vezetőihez, mert ez esetben a sorbanállók véleményét is kikérve, módunk lett volna a sérelem azonnali orvoslására. Midennapi eset. hogy a beadók reklamációval fordulnak hozzánk. Az alaptalannak bizonyult panaszok mellett — nem titkoljuk — jogos és megalapozott észrevételekkel is gyakran találkozunk. ez esetben készségesen korrigáljuk szakembereink értékelését. Dolgozóink mélységesen sajnálják a történteket. valamennyiünk kívánsága az ügy igazságos rendezése. Ezért a vizsgálat ’folyamán —, amelynek eredményéről ügyfelünket az újságon keresztül tájékoztatni fogjuk. — elő fogjuk segíteni a történtek reális feltárását. Ezt egyrészt jogosan várja el tőlünk panaszosunk, és minden ügyfelünk, másrészt a 25 éves kereskedelmi munkaviszonnyal rendelkező dolgozónk/ is. T. Á.-tól, kedves ügyfelünktől valamennyi dolgozónk nevében abban a reményben . kérek elnézést, hogy a iövőben — amennyiben a történtek dacára felkeresi áruházunkat — nem lesz oka panaszra. (A választ Kiss Miklóstól, a Bizományi Áruház miskolci iqcizgatójá tói kaptuk a lapunk március 8-i számában Fölényes becsüs címmel megjelent olvasói panaszra.)
