Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-19 / 67. szám

Március 15-c ulán már drágább! feledékeny adófizetők A pénzügyi szakemberek adóhalárnapnak nevezik március 15-ét, ami annyit jelent, hogy az idei első tél­évi lakossági adókat márci­us 15-ig lehetett pótlékmen­tesen befizetni. A késéssel külön kamat jár. A ház-, a telek-, az álta­lános jövedelemadó, a háztá­ji és kisegítő gazdaságok jö­vedelemadója, a bortorgalmi adó, a gépjármű-, valamint az ebadó március 15-e után történő befizetésekor havi 1 százalékos pótlékkal növek­szik az összeg. A Miskolc városi Tanács vb-hivatalá- nak pénzügyi osztályán azt is megtudtuk, hogy ezt visz- szamenően kell érteni, azaz aki március 15-e után fizet, az január 1-től számítva kö­teles kiegyenlíteni a havi 1 százalékos többletet. Elég gyakran előfordul, hogy fele­dékenyek az adófizetők: a késedelmi kamat összege az évi egymillió forintot is el­éri városunkban. Az idén fe- ledékenységre aligha lehet hivatkozni, ugyanis a tanács munkatársai több mint 25 ezer adófizetőnek küldtek ki emlékeztetőt, nehogy elmu­lasszák a határidőt. Jó tudni azt is, hogy a be­fizetésről . szóló csekkszel­vényt öt évig meg kell őriz­ni! Ez az ügyfél érdeke, hi­szen, ha az adóíven rosszul számolják el befizetéseit, a csekkel bizonyíthatja igazát. Jó tudni a telefonszámláról Kevesen tudják, hogy a március közepén kézbesített telefonszámlán a január 15-e es a február 15-e közötti be­szélgetéseket fizetjük. Gyak­ran megfeledkezünk erről, s ezért is gyakoriak a rekla­mációk. Jó ha tudjuk ezt, s ennek alapján számon tart­hatjuk a költségesebb, kül­földi beszélgetéseket. Noha az is ajánlatos lenne, ha a számlázási időszakaszt fel­tüntetnék a telefonszámlán. Állítólag ennek egyetlen aka­dálya van: országosan egy­ségesítették a gépi számlá­zást, s ennek megváltoztatá­sa hosszadalmas és költséges lenne. a nyomda- festéknél Bizonyos szavakra és fogalmakra rásütjük, hogy nem bírják el a nyomdafestéket. Ennek alapún bizton állíthat­juk, hogy a Neolux flakonos spray-festék sokkal erősebb. Töb­bet elbír és elvisel, mint a nyomdában használatos kence. Ezt tanúsítják azok a IS éven felülieknek való mázolmányok, amelyek Tapolcán olvashatók több helyen. Ki tudja mi okból, ilyen festék- spray-vel firkálták ösz- sze az Anna szálló homlokzati frontját, s a pavilonsor egy ré­szét. Az ott olvasható üzeneteknek még a modern kisregények­ben sem volna helye. Reméljük, akad vala­ki, aki egy még erő­sebb festékszóróval le­fújja e rondaságokat! Sz. I. líülön (erem játék automat a /. n uk Megújul a Tokaj vendéglátóit áz Tanácstagok beszámolói Holnap tartja tanácstagi beszámolóját Prebendúrcsik Béla (18. vk.), Zrínyi Ilona Gimnázium, Rudas L. u., 17 órakor: dr. Szarka Gyula (50. vk.), 37. sz. Általános Isko­la. Szilágyi D. u. 53. szám, 17.30 órakor; Márkusz Dezső (51. vk.), II/l. sz. pártalap- szervezet, Csaba vezér u. 95. szám, 16 órakor. Bezárt a Tokaj vendéglá­tóház II. emeleti presszóré­sze március elején; előre­láthatóan május 20-án nyit­ják meg ismét. Marada András, a vendég­látóház helyettes vezetője el­mondotta, hogy ez idő alatt mintegy 3 millió forintos költséggel felújítják a presz- szórészt, s teljesen új pep- si-bárt alakítanak ki. Az ez­zel kapcsolatos költségek zö­mét a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat viseli, de hoz­zájárul a Borsodi Sörgyáron keresztül a Pepsi-cég is. A II. emeleti rész immár tízéves, alaposan megérett, a rekonstrukcióra. Fölszedték a padlózatot, a faburkolatot, hogy csdnosabbra cseréljék. A videó-diszkó belső tere korábban is tetszetős volt, most azonban még szebb lesz: egy neves belsőépítész­szel terveztették meg. Az építkezés idejére a játékau­tomatákat a földszinti ruha­tárban helyezték el; a fel­újítás után külön játékterem lesz a II. emeleten. A tatarozást és a felújí­tást a mádi szakszövetkezet és asztalosipari szövetkezet végzi. Színe és Jól néznénk ki, ha így néznénk ki... A Heti Világgazdaság legutóbbi számában leltem ezt a rajzot. Kitűnő gazdaságpolitikai hetilapunk a Detroit Free Press című ame­rikai lapból vette át, mely január 2-i szá­mában a magyarországi telefonkötvényekről írt. A rajz tehát egyszerű illusztráció, de ha karikatúrának fogjuk fel, akkor is elgondol­kodtató egy kicsit. Mert hogyan fest egy köt­vényes magyar ember a tengerentúlról néz­ve? Kopasz, keletiesek az arcvonásai, és egyenruhaszerű zubbonyt hord. Áz arcvonások ellen nem is ágálnék, hi­szen sohasem tagadtuk, hogy keleten ringott népünk bölcsője, és ha nem keveredtünk volna olyan alaposan más népekkel ez alatt az ezer év alatt — hol jószántunkból, hol kényszerűségből —, bizonyára többen hor­doznák közülünk őseink jellegzetes voná­sait. A kopaszság mindenkit elérhet — tartoz­zon bármilyen nációhoz —, bár arról nem vagyok meggyőződve, hogy minket inkább, mint azokat, akik teszem azt Kalifornia ege alatt élnek. Ezzel a zubbonyszerű öltözékkel azonban végképp nem vagyok kibékülve. Aki járt már kis hazánkban, vallja, hogy igen sok jólöltözött emberrel lehet találkoz­ni az utcán. Lányaink, asszonyaink szépsé­gét, eleganciáját pedig akár irigyelhetik ,is a bárhonnnan érkezett turisták. Ennél a zub­bonynál ma már a fegyveres testületek egyenruhái is sikkesebbek, mi civilek pedig — akár hiszi, mister illusztrátor, akár nem — ritkán szoktunk így állig gombolkozni, sőt alkalmanként nyakkendőt is kötünk. Legfeljebb egy dolgot tudok méltányoln- az enyhén debil ábrázaton. Azt, hogy csöp pet sem sovány. Ha véletlenül is, rátapintot' nációnk egyik jellegzetességére a rajzoló sok gondunk, bajunk közepette is jócskán nekigömbölyödtünk ez alatt a négy évtized alatt, itt, a „vasfüggöny” mögött. (békés) Bükkszentkereszt és Képáshuta Egykor üvegiiihesek laktak itt # Répáshután a budapesti FÉKISZ varrodája S0 lánynak és asszonynak biztosít munkalehetőséget A tavaszból indultunk, s a télbe érkeztünk. Miskolcon hóvirágot kínáltak, Bükk- szentkereszten szánkóztak, Répáshután pedig esett a hó.. E két bükki községet 14 kilométer választja el egy­mástól. s közös bennük, hogy mind a két helyen a lakosság jelentékeny része szlovák anyanyelvűnek vall­ja magát. A majd másfél ezres Bükk- szentkeresztről a keresőképe­sek többsége eljár dolgozni, elsősorban a megyeszékhely gyáraiba. Répáshután 630 embert számlálnak, s majd­nem mindenki helyben talál munkát. De nemcsak/ ebben különbözik a két szomszéd település, melyeket a napok­ban Miskolc párt- és tanácsi vezetői felkerestek. • MISKOLC VIZÉT VESZÉLYEZTETI Maradjunk előbb a ko—js vonásoknál! Bükkszentke­reszt is huta volt egykoron, 1940-ig úgy hívták, hogy Űj- huta. Itt is,, csakúgy mint Répáshután, a Bükk ölébe telepedett szlovákok űzték az üvegmívességet. A múlt üvegjeire ma már legfeljebb a név emlékeztet. Répáshu­tán az egykori huta helyén iskola áll, Bükkszentkeresz- ten pedig az ősök leszárma­zottai hozzák néha szóba az üvegességet. Közös gond: a szemét el­szállítása. Bodnár Tibor, Bükkszentkereszt tanácselnö­ke és Telekes Sándor, Ré­páshuta társadalmi tanácsel­nöke azonban bizakodó: — Talán megoldódik ez a problémánk, ha bevezetik a műanyag zsákos módszert.. . Répáson a különböző he­lyeken szétszórt szeméthe­gyek a bükki források tisz­taságát veszélyeztetik, Bükk- szentkereszten pedig a szennyvíz elvezetésének mód­ján törik a fejüket. Ez is, az is, Miskolc vizének mi­nőségét veszélyezteti, s .ezt jól tudják a helyiek. Jól tudják a város vezetői is: ígérték, szem előtt tartják a gondokat. Q KÉTNYELVŰ TÁELÁK Mind a két község nem­zetiségiek lakta település. Az iskolákon, az orvosi rendelő­kön, a tanácsokon magyar és szlovák nyelvű táblákat he­lyeztek el; a könyvtári köny­vek és folyóiratok, újságok egy része szlovák. Búzás An­tal, Bükkszentkereszt párt- alapszervezeti titkára: — Az óvodában, az isko­lában szlovák nyelvű oktatás is folyik, kapcsolatunk van egy szlovák iskolával, a kul­turális összejöveteleken min­den alkalommal kétnyelvű műsort adunk elő, s nálunk rendezik meg minden évben a megyei nemzetiségi olva­sótábort. Répáshután a lakóknak mindössze 15 százaléka ma­gyar anyanyelvű. Stuller Árpád, a pártalapszervezet titkára azt fejtegeti, hogy magyar és szlovák jól meg­fér egymással: — Nincs feszültség köztük, sőt, a magyar anyanyelvűek még örülnek is, hogy gyer­mekük az óvodában, az is­kolában egy másik nyelvet is megtanul. o IDEGENFORGALOM ÉS MUNKAHELY Bükkszentkereszt országo­san kiemelt üdülőövezet, az itt nyaralók és itt telelők e két évszakban csaknem meg­duplázzák a lakosok számát. — Jól jön számunkra az idegenforgalom — magya­rázza a tanácselnök —, de azért egy kis bosszúságot is okoz. Parkolót építettünk 2.5 millióért, egy kicsit sájnál- tuk rá a pénzt, de beláttuk, kellett. A buszok — ha ér­kezik u turisták hada —, mindig tömöttek. Munkából hazatérni: nem leányálom. Répáshutáról nagyon ke­vesen járnak el munkába, s az egyébként csodálatos kör­nyezetben fekvő települést elkerülik a turisták. Telekes Sándor mondja: — Két üzemünk is van, s így majdnem mindenki hely­ben talál elfoglaltságot. Bu­dapestről a FÉKISZ költöz­tetett le hozzánk egy var­rodát, farmereket készít az a 80 lány és asszony; aki or dolgozik. Az erdészet pedig már a háború előtt is ke­nyeret adott a répási férfi­aknak, s most is így van ... Dudla József, a Miskolc városi Pártbizottság első tit­kára mind a két helyen megjegyezte: — Jó községekben jártun] értik dolgukat a vezetők, s szorgalmas, jóravaló embe • rek élnek itt. Most, hogy vá­roskörnyékiek lettek, mi . figyelemmel kísérjük fejlő­désüket. Ha tudunk, sec tünk.... I. S. * Az iskolákban szlovák nyelvű oktatás is folyik, a szlovák nyelvű újságok is járnak... Képünkön: bükkszentkereszti gyerekek. Mától Értelmiségi napok Borsodi értelmiségi napok elnevezéssel kéthetes prog­ramsorozat kezdődik ma. A nyitó rendezvény színhelye a Nehézipari Műszaki Egye tem. ahol délután 2 órától , oárt értelmiségi politikájára tart előadást Knopp András. az MSZMP KB osztályveze tő-helyettese. Holnap délután 2 órától a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban Várospolitika és értelmiség Miskolcon címmel Székely László, Miskolc tanácsának általános' elnökhelyettese tart előadást, 4 órakor a könyv­tár előterében Dufala József belsőépítésznek nyílik kiállí- ása. Ugyancsak 2 órakor :ezdődik a TIT Kazinczy Klubjában dr. Czibere Ti­bornak, egyetemünk rektorá­nak előadása arról, hogy mi­lyen szerepet tölt be a- mű­szaki értelmiség a tudomá­nyos-technikai forradalom­ban. Francia nyelvű filmek Művészetek városai cím­mel ötrészes sorozat kezdő­dik ma a Molnár Béla If­júsági és Úttörőházban. Franciaországi városokat mutatnak be a francia nyel­vű filmek, melyeket elsősor­ban a művészetek, illetve a francia nyelv iránt érdetdő- dőknek ajánlanak. A vetí­tések délután fél fi-kor kez­dődnek: péntekig öt darab ötvenperces filmet mutatnak be az úttörőház nagytermé­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom