Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-12 / 61. szám

Történelmi vidék a jelenben

Ónod és Muhi

A 14—15. században emelt onodi vár, ha Aieg akarjuk őrizni a régmúltnak, ma már bizony omladozó emlékeit, 40 millióval terhelné meg az államkasszát. Ennyiben állapította meg a helyreállítás, pontosabban állagmegóvás feltételezett költségét nemrég az Országos Műemléki Felügyelőség. Az ember reméli, hogy jól tanítjuk a történelmet, és az ónodi általános iskolások pontosan tudják, hogy illeszkedik az évszázados folyamatba az 1707-es, a II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő szabadságharcot is meghatározó, itt tartott ónodi országgyűlés, Miskolc boldog lehetne, ha századrész olyan tiszta lenne, mint ez a 2400 lakosú falu. Itt seprik az utcákat, mert mikor szezonja van, ennek a községnek, és a szomszédos Muhi- nak akkora idegenforgalína van, ami ezt a vidéket megilleti.

Önöd és Muhi közös tanácsú községek, és ha emlékszünk rá, hogy ez a fogalom sem túlságosan régi, teljesen érthető, hogy Miskolc párt- és állami vezetői is ismerkednek mindazzal, ami a tartalma a vadonatúj meghatározásnak: városkörnyéki községek. Hatalmas munka ez, mert más, mint a nagyváros. Nem mintha nem tudnák, akikre tartozik, hogy ennek az országrésznek még ivóvízgondjai is vannak, de Heiszmun Lajos, Önöd község párttitkára olyan szenvedéllyel, alkalmasint a kötelező tisztelet figyelmen kívül hagyásával beszélt a két községről, amelyet az itt működő, és megközelítőleg sem nyereséges termelőszövetkezet fiatal elnökének, Horánszki Istvánnak a rövid tőmondatai erősítettek.

• A VENDÉGLÁTÓ IS VIZSGÁZIK

Miskok: tanácselnökének

teljesen igaza van abban, hogy a Gamesz, a tanácsok gazdasági, műszaki ügyeit intéző, egyébként országosan bevált hivatali hálózat eppen itt és most illetékes képviselője akkor sem költözik Ónodra, ha a községnek kényelmetlen a szomszédba vinni a költségvetésről számot adó papírokat. Miskolc első titkárának igaza van abban, hogy a falut az itt élő vezetők ismerik, és ha egy-egy falugyűlésen mérsékelt az érdeklődés, nekik kell tudniuk, hogy miért. ök ismerik (jó esetben születésük óta, kevésbé szerencsés esetben hivataluknál fogva) az élet itteni rendjét. Az ónodiaknak igazuk

Az ónodi országgyűlés színhelyét, a várat ma még az itt élők féltése őrzi. A figyelem nem pénz, de nagyon sokat ér, amíg a rekonstrukcióhoz szükséges 40 millió válahonnét

előkerül.

van, ha úgy élnek, hogy a község felnőtt lakosságából 215-en dolgoznak helyben, s 700 körül van az eljárók száma. Nekik van igazuk, ha délután, este a ház körül dolgoznak, ha ők is szeretik a színes tévét, ha megveszik a méregdrága lakószoba-berendezést, mert ezzel egyidőben tudomásul veszik azt is, hogy Ónodon egy olyan, jó kút van, amelynek a vize kisgyerekek számára is fogyasztható, és a szomszédos Muhi lakossága is kénytelen tudomásul venni, hogy amíg az államkassza számára alig elviselhető tehernek számító vezetékrendszer kiépül, addig tasakos vizet kell inni.

• TÁJHÁZ ÉS KOPJAFÁK

Ónod és Nyékládháza határa a Rákóczi Téeszé. A kavicsos, rossz föld a tavályi aszályt 5,8 millió forintos veszteséggel bosszulta meg. A megoldást, hogy megéljen a téesz, nekik kell megtalálniuk. Szabályozni kellene

A hírekből, s az imponáló gazdasági eredményekből tudjuk, hogy a Távol-Keleten, s különösen Japánban, az úgynevezett bedolgozói rendszer adta a keretét a híradástechnikai ipar meglódulásának, világsikerének. A háziasszony hazavitt egy zacskó elektronikus alkatrészt, összeállított egy panelt, s meghatározott időközönként elzarándokolt a gyárba a félkésztermékkel. Közben vigyázott a gyerekre, a férjének ebédet, vacsorát főzött. A' cég viszont mentesült a műhelyépítéstől, a szociális helyiségek kialakításától. Szóval, egy csomó költségtől szabadult meg.

A hazai gyakorlatban még csak nyomai vannak ennek a nem is újmódi ipari, termelési, szervezési gyakorlatnak. Miskolcon a háziipari szövetkezet kísérletezett vele, s egy jó fél évvel ezelőtti televíziós riport nyomán tudjuk, hogy a hazai híradástechnikai ipar is próbálkozott. Átütő siker sehol sem jelentkezett. S ez nem a szándékot kérdőjelezi meg, hanem a szervezettséget, az anyagellátást; hiszen ezen múlik ez a viszonylag költségigénytelen beruházás.

A bedolgozó — a klasszikus terminológia szerint — hazaviszi a munkát, otthon tevékenykedik. A magyar gyakorlat színesítette a palettát. Az egyik hegyaljai termelőszövetkezet miskolci melléküzemága például harmincvalahány embert foglalkoztat az egyik nagyüzemben. A tsz alkalmazottai „bedolgoznak” a gyárnak, de a munkáltató szempontjából „kidolgozónak” számítanak. Az ipari cég háromjegyű összegű órabért fizet a mezőgazdasági üzemnek. A dolgozó a tsz-től kapja a bért, amely a borítékban már csak kétszámjegyű. Mondhatnánk, hogy kényszerhelyzet ez, de a pillanatnyi érdekeket szem előtt tartva, most még mindenki jól jár .. . Kérdés, hogy meddig. Egy másik miskolci vállalat nem győzte fizetni a kidolgozó-bedolgozókat, s úgy döntött, hogy a gépet, szerszámot, anyagot odaadja a vele kapcsolatban álló hat termelőszövetkezetnek. Így legalább megspórolják a napi utaztatás költségét. (Nem vonatjegyről van szó, hanem háztól házig szállító vállalati, vagy bérelt autóbuszról.) Még talán, neve sincs ennek az újfajta gazdasági konstellációnak. De név nélkül is életképes lehet egy csecsemő.

B. I.

(Kiss József felvétele)

a falu alatt elfolyó Sajót, mert az a goromba, alig-víz rengeteg bajt okoz. De nincs kicsi gyerek, aki ne járna óvodába, állandó tábora van a falu környékén az általános iskolásoknak. Pedagóguslakást itt sem tudnak építeni, de tavaly rendbehoztak egy épületet, amiben tájház van. Annak idején a Műemléki Felügyelőség, a Képzőművészeti Lektorátus és egyéb illetékes művészeti főhatóság óvása alapján országos botrány lett volna belőle, • ha kiássák az 1241-es muhi csata helyén létesített emlékpark kopjafáit, amelyeket az itt élő, és miskolci fiatalok dédelgettek. Miskolcról szóltak, a kopjafák maradtak. Műhibán nincs mozi, Önödön hetenként egyszer vetítenek. A művelődési ház annak idején postakocsiszála volt.

Az ónodi párttitkárnak igaza van, hogy legszívesebben a romvár minden kövét megnézette volna Miskolc vezetőivel, nekik igazuk volt, hogy azon a dél- előttön továbbsiettek Nyék- ládházára. Nem a viharos erejű böjti szelek miatt. Nemcsak egy szép, verőfényes májusi délutánon fognak ide visszatérni, ahogy a vendéget mindig szívesen látó házigazdák búcsúztatták őket. Ez ugyanis nem vendégség...

M—

Etikai kódextervezet

A kereskedői tisztesség

U

írott normái

A Magyar Kereskedelmi Kamara etikai bizottsága és jogi tagozata kidolgozta a gazdálkodó szervezetek

együttműködésének és piaci magatartásának etikai normáit tartalmazó tervezetet.

A hír feltétlen örömmel üdvözlendő, hiszen a magyar gazdasági élet felgyorsult fejlődése, a gazdálkodás formáinak gazdagodása, a társadalom figyelmének középpontjába állította a piaci élet részvevőinek magatartását. A sokféle gazdálkodási forma megjelenése tehát megköveteli a kereskedői tisztesség szigorúbb meghatározását, márcsak azért is, hogy az állami ellenőrző szervek következetesebben alkalmazhassák a hatályos jogszabályokat e tekintetben is. A kereskedők etikai kódexe a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatása elleni fellépéshez nyújthat hatékony társadalmi segítséget.

A gazdálkodó szervezetek együttműködésének és piaci magatartásának etikai nor- ’mái egyebek között hangsúlyozzák: a szerződő felek egyenlősége elvének tiszteletben tartása mellett a vállalatoknak be kell tartaniuk a szerződésszerű teljesítés elvét; a szerződéseket tar- tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség,

minőség és választék szerint kell teljesíteni; tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, a szerződéskötést megtorlásként megtagadni; tilos mindenfajta, a társadalom érdekeibe ütköző verseny- korlátozó megállapodás, különösen a termék árába vagy árával kapcsolatban; a területfelosztó megállapodás, a tisztességtelen verseny. De tilos például reklám ürügyén elhallgatni azt, hogy az áru nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek .. .•

Igaz, a kereskedők etikai kódexének kidolgozásától önmagában még nem várható, hogy egy csapásra megszűnnek az etikai normák elleni vétségek. Hogy azonban mindenképpen időszerű, s reális gazdasági-társadalmi igényt rögzít a kódex, az nem kíván külön kommentárt

A

Figyelembe véve a lakosság jövedelmének alakulását, a vendéglátás az idén is csak szerény, 2,5—3 százalékos növekedésre számit, ami változatlan árakon 4—5 százalékkal alacsonyabb forgalmat jelent a tavalyinál. Éppen ezért gondosabb kínálatra és ármegállapításra van szükség, hogy a szerényebb igényű és a tehetősebb vendégek, az egészségesek és a diétára utaltak, a belföldiek egyaránt megtalálják a számukra legmegfelelőbb szolgáltatást. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége segítséget nyújt az étlapok összeállításában, hogy az egyszerűbb, de összetételükben és technológiájukban nem leegyszerűsített ételek és a hozzájuk gasztronómiailag illő, főként kimért italok, kellő helyet kapjanak a kínálatban.

Betörnek a butikokba

Változik tv-előfizetés díjszedési rendje

Megváltoztatják a tévéelőfizetési díjbeszedés rendjét. Borsod és Heves megyében áprilistól páros hónapokban gyűjtik be az előfizetési díjat. A jelenleg érvényben levő díjfizetési rend a február —márciusi 120 forintos nyugta befizetésével zárul. A miskolciakat mindez csak any- nyiban érinti, hogy áprilisban egyhavi, hatvanforintos nyugtát kapnak. A május— júniusi nyugtát már június- bah kézbesítik, s a továbbiakban mindig a páros hónapokban kérik az előfizetési díjat.

a

Kötelező lesz rasztóberenuezés

(Folytatás az 1. oldalról)

Az 1982. évi 377-tel szemben az idén január 1-től (a városkörnyéki településekkel együtt) 587 magánkereskedőt tartanak nyilván Miskolcon. A betörők kedvelt területeivé váltak a százezrekért, milliókért kialakított butikok. Ám, a rendőrség és áz Állami Biztosító tapasztalatai szerint, maguk a tulajdonosok sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a vagyonvédelemről, a biztonságról gondoskodjanak. A hétvégi házaknál, kiskerteknél pedig az a gond, hogy ősztől tavaszig üresen, elhagyottan állnak, s a mezőőrök száma — mindössze 13 van! — kevés.

Jelzők«zpontot létesítenek

A tanácskozás résztvevői a tények, adatok birtokában egyetértettek abban, hogy első és legfontosabb feladat

* Elsőéves Joghallgatók a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem körcsarnokában... Eaész- seguk megóvása érdekében heti több alkalommal tartanak testnevelési órát, külön a lá- korlatot BS a iUknak' Képünkön a gyengébb nem képviselői végeznek gimnasztikái gya(Temesi felo.)

a megelőzés. Tóth Károly rendőr őrnagy, a megyei főkapitányság képviseletében azt fejtegette, hogy ma már hazánkban néhány ezer forintért igen korszerű riasztóberendezéseket lehet felszereltetni. Egyébként Miskolcon a közeljövőben kialakítanak egy jelzóközpontot, így a rendőrség szükség eseten pillanatok alatt a helyszínre érkezhet. Most már a butikok tulajdonosainak kellene felismerniük, hogy jól felfogott érdekük a riasztó- berendezések felszereitetese.

Erre is mód es lehetőség van, ugyanis a berendezéseket előállító gyulai szövetkezet szakcsoportot hozott létre Miskolcon, a Lankás utca 6. szám alatt. A butikokhoz már két és fél ezer forintért felszerelik a megtelelő berendezéseket. Megállapodás született arról, hogy a jövőben csak olyan üzletek megnyitását engedélyezik, amelyek megfelelnek a biztonsági, vagyonvédelmi előírásoknak. A víkendházak és hétvégi telkek védelmére pedig a városi tanács illetékes osztálya és a rendőrség közös intézkedéseket tesz.

Nem rontja a városképet

A belvárosban, pontosabban a Széchenyi úton a városi tanács eddig nem engedett olyan rácsokat felszerelni az üzletekre, kirakatokra, amelyek rontják a városképet, s amelyek többsége fu- siban betonacélból készült. Székely László tanácselnökhelyettes javaslatot tett arra, hogy az építési osztály terveztesse meg a rácsokat, s adjon ajánlatot az üzlettulajdonosoknak. Ehhez segítséget ajánlott dr. Fövenyessi József, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatója is. Készül _ majd egy füzet, amelyből — még az anyag fajtáját, minőségét illetően is — többfajta díszrács közül választhatnak a kereskedők. A formatervezett védelmi berendezések, kovácsoltvas díszrácsok pedig már nem rontják a városképet.

(felföldi)

i

Bedolgozók és kidolgozók

» , - ..i.Lffi .. __ ------rtovrlQCQoi orAfl,mpnVAlchrvI t.l