Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-23 / 46. szám

3*c Grafikák, pasztellek; rajzok, a munka eszközei, egy élet emlékei, egy életmű foglaltatik a Lenkey-emlékkiállításban, amelyet tegnap B. Supka Magdolna művészettörténész nyitott meg. A közönség egy hónapig láthatja a tárlatot. Müvei köztünk étnek Lenkey Zoltán emlékére Diák és fodrász, párttitkár és háziasszony, színész, gra­fikus, miskolci és messziről jött, barát, pályatárs, rajon­I gó, tisztelő, tájékozott, és nem tájékozódni, csak tisz­telegni kívánó — nagyon so­kan voltak tegnap délután a Miskolci Galériában. Nem tudni, Lenkey Zoltán mit szólt volna hozzá; nem sze­rette a sok beszédet, a soka- dalmat. Hallgatása erősítette fel és minősítette a szót, szótlan jelenléte töltötte ki a teret kiállító- és műterem­ben, szerkesztőségi íolyoson, klubban, a városban, az or­szágban,, bennünk. A meg- illetődött tömegben szótlanul volt jelen a tegnapi kora­estében. Negyvennyolc esz­tendősen halt meg. Soha nem élt ennyire. Nem kell nekrológ. Feledy Gyula sok­szorosan megszenvedett szép szavait, a kiállítás katalógu­sának előszavát csak a jobb megértés kedvéért kell sok­szor elolvasni. Zenei esi a IIT-tei Zenei est lesz ma dél­után 5 órakor a TIT Ka- zincy Klubjában. A TIT me­gyei szervezetének zenei szákosztálya a rendezvény gazdája, s ezúttal Telemann-, Beethoven-, Bartók-. Schu- bert-műveket hallhatnak az érdeklődők, az előadóművé­szek tolmácsolásában. Műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Ahol a vendéget árulják. —■ 13.00: Sigiswald Kuijken he­gedül, Gustav Leonhardt csem­balózik. — 13.38: Most jelent meg. — 14.08: Évszázadok mes­termüveiből. — 15.00: Hírek. — 15.05: Vaszilij Tyorkin. — 16.13: Balogh Márton népdalokat éne­kel. — 18.29: Oláh János: Az örült. — 16.39: Holnap közvetít­jük. — 17.00: Hírek. — 17. u5: Családtervezési modell, — 17.30: Délutáni Rádiószinház. — 18.05: Vujicsics Tihamér. Alföldi ké­pek. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Operettkedvelőknek. — 20.10: Ismeretlen ismerősök. — 21.10: Régi híres énekesek műso­rából. — 21.30: Választóvonal. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Rádiószín­ház. — 23.11: A Venetói Szólis­ták játszanak. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.35: Nemzetiségeink zenéiéből. — 13.00: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót. — 13.20: Éneklő Ifjúság. — 13.35: Rókatánc. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Lelátó. — 15.10: Az én rádióm. — 18.00: Látoga­tóban. — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Hírek. — 18.35: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Szociológiai Figyelő. — 21.05: Józsi, hol volt?... Józsi, hói nem volt? — 21.45: Népdal­körök pódiuma. — 22.10: Mag­nósok. figyelem! — 22.50: To­ronyzene. — 23.00: Hírek. — 23.20: A tegnap slágereiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 14.18: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 15.13: Ma­gyar előadóművészek Liszt-felvé­telei bői. — 15.58: Zenei lexikon. — 16.20: Szereted az operát? — 16.50: Pillanatkép, — 16.55: A Poptarisznya dalaiból. — 18.00: Geraint Evans operaáriákat éne­kel. — 18.30: In limba materna. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskola­rádió. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakademia nagytermét. — 21.30: .....már minden éjszakám­ba belelobog a hajad .” — 21.41: Operettkettősök. — 22.13: Nap­jaink zeneje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Környezetvéde­lemről. — A restaurátor műhe­lyében. — 25 éves a Gyöngyösi Zeneiskola. — Miért szeretem Salgótarjánt?) — Szerkesztő: Pongrácz Judit. — 18.00: Észak- magyarországi Krónika. (A tv- fesztivál előkészítő bizottsaaanak ülése Miskolcon. — a hasznos hulladékgyűjtési akció megszer­vezésének Nógrád megyei fel­adatai.) — 18.25: Lap- és rou- sorelőzeies. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.40: Dmitrij Mengyele- jev. — 17.10: 55 éves lenne... — 17.25: Pedagógusok fóruma, — 18.00: Cselekvő értelmiség. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv­hiradö. — 20.00: Ballada a kato­náról. — 31.25: Panoráma. — 22.30: A hét műtárgya. — 22.35: Tv-hiradó. Televízió, 2. műsor: T7.25: Tele­sport. — 19.ÖÖ: Montzburgi lovas­parádé. — 19.20: Múltba nyíló ablakok. — 19.50: Ecranul Nostru. — 20.10: Szemle. — 31.20: Tévé- börze. — 21.30: Egy komp el­megy. — 22.20: Képújság. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Lenkey Zoltán-emlék- kiállítas. — Vasas Galéria (14 —19) Alle Teréz kiállítása. — Szakmunkás Galéria (10—17): A Miskolci Galéria plakátjai. — Hermán Ottó Múzeum (10—18) : Sebeket tépő feladat számomra Lenkey Zoltánról, művészétéről, im­már emlékkiállítás okán szólnom. Talán épp azért, mert életében egy- egy kiállítása kapcsán u, a mindig kevésbeszédü, oly sokszor kaján örömmel varrta nyakamba a baráti megtiszteltetés elháríthatatlan, egyszersmind megoldhatatlannak látszó terhét: művészetének, törek­véseinek lényegét közvetítsem én verbalis anyagba. A halála óta eltelt tíz hónap érezhetően kevés még ahhoz, hogy a jótékony felejtés fájdalomcsillapító békéje higgadt belenyugvás­sá szelídítse bennem a távozásával okozott döbbenetét. Még naponta dolgoznak az egykori, közös dolgainkban kialakult reflexek, tiltakoz­ván a meg nem változtatható, kegyetlen valóság ellen. Lgy negyedszázados testközelség, barát és pályatárs elfogultságai nyitják tehát emlékezésem látószögét. Szükséges távlat híján az elraj- zolás lehetőségével talán, egy állal azonban az érzékletesebb jellem­zés eszközeként. Nemcsak emlékek szövevényes szálai fűznek. Má­moros eszmecserék, műhelyviták, felszavakban, vagy csak düny- nyögö gesztusokban közlekedő vélemények, olykor késhegyig menő veszekedések felejthetetlen hangulatait is elém; idézik ezek a lapok. Persze, tartható magánügynek a dolgok ezen réste. Befejezett s önálló letet viselő életművének első kiállításán, hogyan lehetek hal megbíz­ható. hasznos tárlat vezetője? Mit »veli elmondanom Lenkey Zoltánról? Bizonyossággal kezdem: a kivételesen elhivatott művészek fajtá­jából való volt. Az alkotó fogékonyság titka adományát birtokolta. Pályára lépésének már a legelején oly érzékenységet, „muzikalitást’* mutattak dolgai, ami a pusztán manuális adottságok, vagy ügybuzgó szorgalom bőséges felhozatalában is könnyen felismerhetővé teszi az igazi tehetség jelenlétét. Tudott valamit, arrri az iskolákban nem ta­nulható, mert nem tanítható. Honnan hozta magával a nagy alkotók e ritka ajándékát? Életútjának ismeretében képezheti ez a csodálat külön tárgyát. Hányatott gyermekkora volt. Apa nélkül nőtt fel. Vajon ezért van-e, hogy életművében én a mindenkori hátrányos helyzetűek diadalát érzéio? Szólnom kell hitvallásáról. A művészetet az elviselhető, értelmes emberi lét harci eszközének tartotta. Nehéz, gyakran gyötrelmekkel járó, s néha reménytelennek tűnő küldetésnek. Soha nem láttam raita a könnyed alkotók felhőtlen örömét. Mestersegbeli készültség­ből futotta volna pedig megejtő szépelgések jobban fizető manir- jaira. Ahogy ezt leplezetlen utálattal utasította el, úgy gerjedt fék­telen haragra a művészet minden tradicionális értékét tagadó, divatos blöffök manífesztumaín. Szintézist kereső, szintézist teremtő törek­vés volt az eszménye. Müvei szenvedelyes hiteleinek és kétségeinek kohéziójában fogantak. Szűk negyedszázadot átívelő munkásságának leghangsúlyosabb ré­szét rézkarcai képezik. A nagyvonalú anyagismeret cizellált szépségű gyöngyszemei ezek a lapok. Majd megszámlálhatatlan, érzékletes rajzai, s utolsó éveiben eg> re szaporodó pasztelljei jelentik az élet­pálya állomásait. Festményeinek választékosán finomra hangolt szín­világa a dráma állandó, hol nyilvánvaló, hol bujkáló jelenléte mel­lett is mély, férfias belső lírát demonstrál. Fájdalmasan rövidre szabott pályája ellenére, terjedelmében is le­nyűgöző életművet hagyott ránk. Teljesség nélkül is jelzi dimen­zióit ez a kiállítás. Lenkey Zoltán művei már a rendíthetetlen véglegesség alakjában élnek közöttünk. Épülésünkre. Elvesztése felett érzett bánatunk egyet­len vigaszaként. Mit jelent a kollégium? A negyedszázados jubileum elé Woody Allen filmjének pontos címe: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni). Dr. Dacid Rauben azonos című, és Amerikában nagy sikert aratott könyve nyomán írta és rendezte a filmet Woody Allen, korunk egyik legna­gyobb komikusa. A hét kü­lönálló történet önfeledt szó­rakozást nyújt azoknak a 18 éven felülieknek, akiknek nincsenek szexuális problé­máik, eltévelyedéseik, per­verzióik. Mert ezekről szól a humor nyelvén a rende- ző-forgatókönyvirő-főszerep- lő. Miközben — csak úgy „mellékesen” — parodizálja az ostoba tévévetélkedőket, a kosztümös, a kaland- és a tudományos-fantasztikus fil­meket. Ahogy azt megszoktuk, Woody Allentől, humora szé­les skálán mozog. A har- sányságtól — helyzetkomi­kumban és .,kiszólásban'’ — a legfinomabb abszurdig zúdítja ránk intellektusát, minden jóban megtalálva a rosszat, és fordítva. Arra is futja tehetségéből, hogy egyik kabaréhősét, egy travesztitát „feloldozzon”, miután jól kineveltük ma­gunkat a pórul járt férfin, aki egy családi összejövetel alkalmával, különvonulva a többiektől, női ruhában il­legett magát. A magyar változatban ter­mészetesen most is Kern András szinkronizálja Woo­dy Allent, a tőle megszokott színvonalon. Sz, G. Kedves, családias ünnepség lesz február 24-én délelőtt 10 órakor a Petőfi Kollégiumban. Az emlékmüsor után a szülök és a nevelők találkoznak. Este hattól pedig bált rendeznek. Ennyi röviden a hír, amelynek ezúttal nem csu­pán hírértéke van. Huszon­öt éves a kollégiumi moz­galom, amelyet az idén több nagy rendezvényen (konferenciák, találkozók) fognak megvitatni, elemez­ni. A téma — jellegénél fog­va. — nemcsak pedagógiai, hiszen a kollégium, mint a diákok lakóhelye, szociális intézmény is. Annak idején, 1959-ben, amikor párthatározat szüle­tett arról, hogy a diákottho­nokat kollégiumokká kell átalakítani, szervezni, már volt mire hivatkozni. Come- nius Sárospatakjára, a Györ- ffy-kollégiumra. majd a ma­gyar demokratikus hagyo­mányokat folytató népi kol­légiumokra. A miskolci Pe­tőfi Sándor Fiúkollégium működési engedélyét (tudni­illik» amely kollégiummá nyilvánítja) 1959 júniusában keltezték, s a Művelődésügyi Minisztérium nevében Ben- ke Valeria, a KISZ KB ne­vében Komócsin Zoltán írta alá. Az épület — amely azelőtt sok más funkciót töltött be — lényegében azóta működik kollégium­ként. Patináját az adja. hogy 1959-ben az elsők közt (a há­romszáz diákotthonból csak tizennégy ilyen volt) nyerte el a kollégium címet. Jelenleg 486 diák él és ta­nul a bizony izgalmas (időn­ként viharos) múltú kollé­giumban. Az ifjúság min­denkor a jelenben (és a jö­vőnek) él. Az évforduló tisz­teletére pályázatot hirdettek. A dolgozatok címe — stíl­szerűen: Közösségben élek és Mit jelent nekem a kollé­gium? Huszonkét pályamű született, négy díjat adnak ki az ünnepségen. Ügy gon­dolom. hogy a téma. a fia­talok véleménye a kollégi­umról megérdemli a figyel­met, ezért erre, valamint az évforduló megyei esemé­nyeire visszatérünk. H. S. Ember és munka. — A Her­man Ottó Múzeum numizmati­kai gyűjteménye. — A 70-es évek művészete. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszazad magyar festészete. — A termé­szettudományi gyűjtemény új szerzeményei. — Borsod—mis­kolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — A posták története Eszak-Magyarorsza- gon. — Herman Ottó-emlékhaz (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővi­lága. Miskolci Nemzeti Színház (7): Rómeó és Julia. (Goldoni bér­let.) Filmszínházak: Béke (3, n6, f81 : Amit tudni akarsz a szexről (mb. színes amerikai vígjáték, 18 éven felülieknek. XII. helyár!) — Béke, kamaramozi (4): Az élet szép (szovjet—olasz. 14 éven te- lülieknek!): (6): Modern Robin­son és családja (mb. olasz ka- landíilm. 14 éven felülieknek! ÉT. helyár! — Kossuth (£3. hnö): Fu­tásod véget ér (mb. színes NDK. 14 éven felülieknek!): — (7)_: A nyolcadik utas: a halál (színes angol. 18 éven felülieknek. III. helyár!) — Hevesy Iván Film­klub (£5. f7): Túzszekerek (mb. színes angol). — Táncsics (f5): Vámhivatal (színes szovjet kri­mi) : (f7): A biztosan ölő Sár­kány Lady (színes japán. 16 éven felülieknek. III. helyár n — Táncsics kamaramozi (8): Vám­pír négy keréken (mb. színes csehszlovák paródia). — Szikra (4. 8) : Tű a szénakazalban (mb. színes angol történelmi kaland­film. 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Petőfi (£5): A bará­tod akarok lenni (mb. színes szovjet gyermekfilm) : (£7) : A csoda vége (szí. magyar, 14 éveit felüli üknek!) — Fáklya (4,. 6, 8): Jegesmedve a porondon (mb. színes román). Fáklya kamara­mozi (£5): Ballagás (színes ma­gyar, 14 éves felülieknek!) — Tokaj disco (í8): A francia had­nagy szeretője (mb. színes an­gol. 16 éven felülieknek!) — Ady Művelődési Ház (5): Joho- hoho! imb. színes bolgár); (7): A lator (mb. színes olasz—fran­cia vígjáték. 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Nehézipari Mű­szaki Egyetem (7): A sárkány éve (mb. színes szovjet történel­mi film); (7): Kutya éji dala (színes magt ar. 16 éven felüliek­nek!) — Hámor (fii): Jegesmed­ve a porondon (mb. román). — Pereces (6): Bűnös életem (rpb. lengyel). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — — 8.27: Egy kis figyelmet ké­rek! — 8.37: Kórusok, hangszer- tezólók. — 9.30- Jó a dal. — 0.50: Lottósorsoíás. — 10.00: Hí­rek. — 10.05' Hét.színvirág - — 10.33: A fogadástétel. — 10.40: Liszt: A bölcsőtől a sírig. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Harangszavak. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Furulya- és citeramuzsika. — 8.20: Tíz perc külpolitika. - 8.30: Hírek. — R.35: Slágerrmi- zeum. — 9.18: Háttérbeszélgetés. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedeíelőtt. — 11.30: Hirék. — 11.35: Tánczenei koktél. , Televízió, 1. műsor: 9.50: Lottó- sorsolás. — 10.00: A Fekete Na­póleon. — 10.40: A korona lo­vai. — 11.00: A perzsaszönyeg. — 11.25: Képújság. Miskolciak Mexikóban III. Az ismeretlen Bartók és Kodály Nem sokat tudnak rólunk Mexikóban. Túloztam: semmit sem tudnak a magyaiokról. Egy egyetemista például azt sem, hogy hol és milyen tár­sadalmi rendszerben élünk. Az Oscar-dijas Mephistóról, Ko­dályról és Bartókról sem hal­lottak. Rubik Ernőről is csak sejtik, hogy valamelyik euró­pai ország fia. Beszélgetőpart­nereink pedgi mind iskolázot­tak voltak! A közelmúltban Miskolcon járt Mexikó első számú kar­mestere, Sergio Cárdenas, akinek ezt szóvá is tettem. Nem lepődött meg. hanem a legtermészetesebben megkér­dezte: Önök hány világhírű mexikói zeneszerzőt ismer­nek? Sorolta a neveket: Revueltas, Ponce, Huizar, Moneayo, Enriquezi. .. S hány mexikói képzőművész­ről. íróról van tudomásunk? Acapulcóban. amikor a tengerparton napoztunk, egy húszéves forma fiú barátsá­gosan megkérdezte: hová valók vagyunk? Válaszunk­ra élénken bizonygatta, hogy akkor rokonságban állunk. Nem értettük, miért. Az idegenvezető adott rá ma­gyarázatot. Eszerint: az 1860- as években, amikor Habs­burg Miksa vette át — III. Napoleon segítségével — a hatalmat ' Mexikóban, ma­gyar parasztokat akart. ho­zatni a távoli földrészre. A toborzás nem sikerült. Kö­rülbelül kétszáz cigányt tud­tak áthajóztatni az óceánon. De ők. alighogy megérkez­tek, szétszéledtek az ország­ban. Innen a rokonság... A híres Balles Artes, a művészetek házának kupo­láját viszont magyar építész tervezte a harmincas évek­ben. Magyar mezőgazdász szakemberek . irányítják a munkát a kukoricaföldeken; eddig száz mexikói pedagó­gus ismerkedett meg ha­zánkban a Kodály-módszer­rel: a világ második, kül­földön található Bartók- szobra is (Makrisz Agamem­non alkotása) a távoli or­szág fővárosában található. Magyaros ételt ehetnek a tapasztalatom szerint igen népszerű Kun vendéglőben (vezetője egyébként Kun Bé­la unokájának tartja ma­gát, 50 éves elmúlt, kint született). Kicsit országunk­ra irányította a figyelmet a közelmúltban megrendezett magyar képzőművészeti ki­állítás Mexikó Cityben; a San Carlos Múzeumban a Nemzeti Galéria kincseiből, 52 alkotásban gyönyörköd­hettek a látogatók. Helyet kaoott köztük négy Markó Károly-kép is, hiszen a ki­váló művész egvkoron a San Carlos Akadémia ven­dége volt. TEMESI LAS^ÉÓ (Folytatjuk) ♦ Bartók Béla szobra Mexikó Cityben Amit tudni akarsz a szexről...

Next

/
Oldalképek
Tartalom