Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-01 / 27. szám

Részrehajlás nélkül... A (raruoayibaa Félévi értesítő • Szamár pad és szekunda Rock-zenekarok bemutatkozása Az osztályozás változásai \z általános és középiskolá­sok hamarosan szüleik elé is tehetik a félévi értesítőt. Iz­galmas napnak ígérkezik ez sok ezer családban. Mert ha a vártnál gyengébb jegyeket visz haza a gyerek, akkor sok he­lyütt lesz haddelhadd; avagy a nevelő kerül a vádlottak pad­jára, amiért rossz osztályza­tokkal csúfította el az értesí­tőt ... Réges-régóta viharokat kavar az osztályozás — de nemcsak a családon belül, ha­nem a pedagógusok körében A középkori iskolákban meg nem osztályozták a mesterek. Akkoriban az volt a közfelfogás, hogy az isko­lásgyereknek saját érdeke a tanulás, viselkedjék hát en­nek megfelelően. Csak ké­sőbb, a 15. században ala­kult ki az a szokás, hogy a tanító a jó tanulókat maga köré ültette, a hanyagokat pedig — egy szamárfejet áb­rázoló rajzot akasztva a nya­kukba — hátraküldte az utolsó padba. (Inhen ered a szamárpad elnevezés.) A jegyékkel való osztályo­zás a jezsuiták gimnázi­umaiból induit el a 16. szá­zad vegén. Ekkor a tanárok hat kategóriába sorolták nö­vendékeiket: a „kiváló'’ gve- rek egyest kapott, az „eltá- volitandó” hatost. Sokáig élt ezután a cso­portos osztályozás, amikor is a gyerekeket előrehaladásuk szerint ültették a padsorok­ba. Az első rend neve volt a prima classis, a másodiké a secunda classis. Ebből szár­mazik a máig élő szekunda szó az elégtelen teljesít­ményre. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis félévkor, illetve év végén az Összes tantárgyban elért eredmé­nyek alapján egyetlen, ösz- szesített érdemjegyet írteló. De bizony ez sem vált be, mert innen kezdve rendsze­resen, húsz-harmicnévenként új elgondolás született a ta­nulók munkájának minősíté­sére. A jó kétszáz év óta min­den új szisztéma egy úttal új elégedetlenség forrása. A mostani ötfokú skála nálunk 1950 óta van érvényben; el­Mióta van postaláda? Ma mar világszerte — varosokban és falvakban egyaránt — magátol er- tepóáö, hogy a'/ emberek postaládába dobják leve­leiket és képeslapjaikat, a posta pedig kellü rend­szerességgel gondoskodik a levélszekrények kiürí­téséről. Azt Viszont ke­vesen tudják, hogy az egykori porosz királyság székhelyén, Berlinben, az ndvari postahivatal épü­letében kétszáz esztende­je állították fel az első postaládát. Az újítás azon­ban nem vált be nyomban, kellő érdeklődés hiányá­ban a levélládát le is szerelték. Hatvan évvel később, az akkori királyi főpostamester körlevele nyomán honosították meg egész Poroszországban a fábél készült levélszek­rényeket. A postaláda elején részletes használati utasítás volt olvasható. Szigorúan tilos volt pél­dául pénzes levelekét és ■ királyhoz címzett kér­vényeket a levélszekrény­be dobni. A levélszekrények a postabélyeg megjelenésé­vel (USt) váltak igazán népszerűvé. Ekkor az ut­cákon nagyméretű, ön­töttvasból készült brónz- szfaű ládákat helyeztek el a levélküldemények számára. ismerés és bírálat egyaránt éri a mintegy tízévenként vissza-visszatérő vitákban. Hogy hosszú életű lesz-e? Ki tudja? Mindenesetre már folynak a pedagógiai kísér­letek az osztályozás nélküli értékelés használhatóságáról. Ha már egyszer létezik osztályozás, akkor az min­denkeppen a tanuló produk­cióját tegye mérlegre — az emberek tö’bbségének és a pedagógusok derékhadának is ez az álláspontja. A szo­cialista pedagógia idestova harminc éve határozottan azt vallja, hogy a tárgyila­gos elbírálásnak öt fő szem­pontja van: a tárgyismeret, az érdeklődés, a tanuló rész­vétele az iskolai életben, a közösségi munka és az ön­álló feladatmegoldás mérté­ke. Ezek figyelembevételé­vel részrehajlás nélkül le­het elbírálni a tanulókat, jóllehet bizonyos mértékig az osztályozó személy, szub­jektivizmusa is szerepet ját­szik a megítélésben; már csak ilyen az emberi termé­szet. Gyermekeink munkájának, szorgalmának, magatartásá­nak megerősítésében renge­teg teendőnk van még. Szü­lőnek is, tanárnak is. Min­denekelőtt ismerni a gyerek személyiségét, kellően moti­válni őt a kiszabott feladat megoldására, hogy — a pszichológusok szavával élve — a tanár és a szülő köve­telményei beépüljenek a személyiségbe, ami minden­féle ígérgetésnél vagy fe­nyegetésnél jobban ösztönzi majd a munkára. Az osztá­lyozás tehát azért több a tel­jesítmény értékelésénél, mert egyúttal személyiség- formálás is. P. K. I. Emlék (Feledy Gyula rajza) A Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban az elmúlt év őszétől működik rock-klub, amelynek az a feladata, hogy kezdő, többnyire diákokból álló. még nem ismert rock­zenekarokat támogat. A klub- foglalkozások szerdán van­nak, de a mai nap több a mindenkori találkozásoknál: délután 5 órakor öt együttes áll zsűri elé. A szakemberek most mérik meg először a fiatalok zenei felkészültségét, véleményt mondanak, és szakmai tanácsokkal segítik az együttmuzsikálást, amely­nek eredménye majdan mű­ködési engedély is lehet. Bemutató és vásár, egyetemistáknak A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem hallgatói bizo­nyára örömmel fogadják a Pa­pír- és Irodaszer Nagykereske­delmi Vállalat kezdeményezé. set: mától műszaki rajzeszkö­zökből. rajzlapokból és füzetek­ből árusítással egybekötött be­mutatót tartanak az A, 1-es épü­let galériájában. A Piért es a BIK által kö­zösen üzemeltetett papír-író­szer bolt az egyetemisták számára nélkülözhetetlen ter­mékekkel egy hétre az intéz­mény falai közé költözik. Igaz, hogy az egyetemen van egy kisebb papírbolt, de a választék bővítésének, a be­mutatónak. mindnkepp a hall­gatók látják hasznát. Napon­ta déltől este 7-ig ugyanis olyan eszközöket vásárolha.- nak itt, amelyek többen van­nak a hiánycikklistán, mint az üzletek polcain. Most kez­dődött a második félév, az egyetemisták tehát pótolhat­ják, illetve kiegészíthetik a műszaki rajzoláshoz szüksé­ges készletüket. A bemutató és vásár egyben jó alkalom az igények felmérésére. Amennyiben megfelelő lesz az érdeklődés, a tanévkezdet­kor, majd azt követőenrepd- szeresen megismétlik a be­mutatót, amelyeken újabb termékeket is kiállítanak. Megőrzendő hagyományok Napiaink egyik belpolitikai eseményét a városavató ün­nepségek jelentik. Elsősorban természetesen azoknak a hely­ségeknek szenzáció ez, amelyek a községi státuszból városi rangra emelkednek. De valójában mit is jelent ez a „rang”? A nyilatkczatok — a tévéhíradóban láthattunk, hallhattunk néhányat — főleg a kommunális, urbanizációs feltételeket es új szolgáltatásokat emlegetik, holott legalább ennyire fontosa* a szellemiek is. Hajdan a latin nyelv érzékenyen megkülönböztette — elnevezésükben is — a városokat. A kisebo városokat egyszerűen civitas-nak nevezték, ami sza­bad főicütásban olyan települést jelent, amelyet (szabad) polgárok Laknak. Rangot és méltóságot jelentett cívisnek, városi polgárnak lenni, amire nemcsak büszkék voltak, de amelyért illett is tenni valamit. Ápolni, tudatosítani a ha­gyományokat, megőrizni, gyarapítani a közösség(í) érté­keket. Mint ahogyan teszik ezt Mezőkövesden is. Példamutató és követendő az a törekvés, az a mód, ahogyan a Matyó- föld című antológia összefogja az immár 10 éve város Me­zőkövesd és régiójának szellemi erőit. A gazdasági élet szi­gorodásával az antológia is veszélybe került, amikor el, kel­lett dönteni, hogy mely kiadványok szűnnek meg. A kívül­állónak csupán pénzkérdésnek tűnhet ez, de nem az a lo­kálpatriótának! Mert valóban nagyon fontos a járda, a víz­vezeték, a komfort, de legalább ennyire fontos, hogy a már csak látensen létező hagyományok, a levéltárakban, múzeu­mokban, néhány idős ember emlékezetében élő múlt is feltárassák. szorgos írástudók révén mintegy visszaáramol­tassák a közösség tudatába. Nem akadémikusok, sokszor nem is gyakorlott tollforgatók írják ezeket a tanulmányokat, mégis becsesek. Nem egyszer forrásértékűek is. mert más­hol hozzáférhetetlen adatokat, ismereteket dolgoznak fel. Innen, Miskolcról nézve is tiszteletet parancsol ez a lokál­patriotizmus. Varosunk arculata szinte az egyik napról a másikra változott meg, a feledésnek, enyészetnek engedve néhány megőrzendő, nagyobb körültekintéssel talán meg is őrizhető emlékünket. Gondolok itt elsősorban a diósgyőri munkáshagyományokra, azokra a nemes törekvésekre, amely- lyel apáink, nagyapáink — sokszor a hivatallal ellenkezve is — kultúrát, kulturális életet teremtettek maguknak. A mezőkövesdi példánál maradva a „matyóság” már régen nem azt jelenti, amit még Illyés Gyula is rögzített pl. Bol­habál című darabjában; azaz a summás létet. A Matyóföld szerkesztősége mégis újra és újra feleleveníti, feldolgozza ezt a hagyományt. Ugyanezt teszi a szellemi örökséggel is. <hs) Vért adtak a pedagógusok A Pedagógusok Szakszer­vezetének Miskolc városi Bi­zottsága, a hagyományokhoz híven, az idén is megszer­vezte az óvodai dolgozók, az általános és középiskolai pe­dagógusok, gz iskolák tech­nikai személyzete részvéte­levei a terítésmentes vér­adást, A vérellátó-központ­ban több mint 40 liter véri adott 126 önkéntes véradó. Műsor Sas József estje — a tévéb;n A Mikroszkóp Színpad nép­szerű művészének, Sas Jó­zsefnek a főszereplésével ön­álló estet készít a Magyar Televízió. A műsort Bednai Nándor rendezi, a vezető ope­ratőr Ahonyi Antal. (Friedmann Endre felvétele) gyűjtőknek. — 20.53 : Űjdonsá- gainkbol. — 21.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 22.30: Minden ver­sek titkai. — 23.00: osztrák dzsesszfeivételekből. — 23.30: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés. -*■ 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Fodor László , jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Az új termekek es az eredmény az OKÜ-ben. — Gyártmányfejlesztés a BERVA- ban. — Előkészületben a tava­sziak vetése.) — Felelős szer­kesztő: Paulovits' Ágoston. Szer­kesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (A HNF B.-A.-Z. me­gyei Bizottsága ülésén a nép­gazdaság helyzetéről és a megye előtt álló politikai, gazdasági feladatokról tárgyalt. — Import- kiváltási program Tolmács köz­ségben.) — 18.25: Lap- és mü- sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16!3§: Hí­rek. — 16.40: Francia tájakon..— 17.00: Lengyel utak. — 18.15: Bű­vös kockázat. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kék fény. — 21.15: Zene, zene. zene. — 22.05: A ..Cég” ügyeiről. — 23.00: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 17.50: Szó­kimondó. — 18.30: Barangolás a művészetek tájain. — 19.15: Su­per Jam Session. — 20.00: Kör­nyező világunk. — 20.50: Tv-hír­adó. — 21.10: Ártatlan hazugsá­gok. — 22.40: Képújság. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Cziráki Lajos festmé­nyei. — Szántó Dezső grafikái. — Vasas Galéria (14—19) : Cser­halmi Agnes kiállítása. — Her­man Ottó Múzeum (10—18) : Em­ber és munka. — A Herman Ot­tó Múzeum numizmatikai gyűj­teménye. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországrol. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) : Kondor Béia-emlékkiállítás. — A magyarországi délszlávok textilművészete. — Déryné-ház (9—15): Dérvné-emlékszoba. — Üvegművészeti emlékek a XVI— XIX. századból. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. Miskolci Nemzeti Színház (7): Rómeó és Júlia. (Lehár bérlet.) Filmszínházak: Béke (3, n6 és f8) : Tű a szénakazalban (mb. szí. angol, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Béke kamara­mozi (4) : Észbekaptál. gratulá­lok! (mb. szovjet). — (6): Kasz­kadőrök (mb. amerikai, II. hely­ár!) — Kossuth (f3) : Britannia Gyógyintézet (szí. angol, 16 éven fe ülieknek!) — (hn5 és 7): Tű a szénakazalban (mb. szí. angol, 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Táncsics (í‘5) : Egy szoknva, egy nadrág (magyar). — (f7): Akit Bulldózernak hívtak (mb. olasz. III. helyár!) — Tokaj ven­déglátóház (f8) : Az utolsó met­ró (mb. szí. francia, 14 éven fe­lülieknek !) — Krúdy (f7): Hü­velyk Panna (mb. szí. japán). — Ady Művelődési Ház (5 és 7): Hosszú vágta (szí. magyar- amerikai) . CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Gáspár Cassado gordonká- zik. Cieco Hara do Cassado zon­gorázik. — 9.04: Nótacsokor. — 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.27: Régen találkoztunk. — 11.42: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érző lelkű hentesmester ka­landjai. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Színészek operettszerepek­ben. — 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Csak fiataloknak! 1 SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Gránátalma nyírfatálon. — 13.05: Operaslagerek. — 13.35: Dzsesszmelódiák. — 14.29: Miska bácsi levelesládája. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Külföldről érkezett. — 15.28: MR 10-14. — 16.03: Kri­tikusok fóruma. — 16.13: Barbra Streisand zenés játékokból éne­kel. — 16.30: Társadalom és is­kola. — 17.00: Hírek. — 17.05: Az első hónap. — 17.30: A zene is összeköt. —• 18.15: Hol volt. hol nem volt ,. . . — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15: A burok. — 20.16: Gounod: Faust. — 23.32: Magyar kamarazene. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: Az MR né­pi zenekara játszik, Lakatos Sán­dor vezetésével. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél.. — 13.25: Pillanatkép. — 13.30: Labi­rintus. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés., — 14.00: Zenés dél­után. — 16.00: Mindenki iskolá­ja. — 16.30: Hírek. —- l'6.35: Né­hány perc tudomány. — 16.40: Fiataloknak! — 17.30: ötödik se­besség. — 18^30: Hírek. — 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 18.55: Szerelmi ket­tősök operettekből. — 19.15: Ze­nei tükör. — 19.45: A Heart együttes felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: Tükörképek. — 20.45: Népdalok, néptáncok. — 21:15: Nemzedékek. — 22.05: Hal­ló Berlin! Halló Budapest'! — 22.50: A Magyar Néphadsereg központi fuvószenekara játszik. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.03: Zenekari mu­zsika. — 13.00: Hírek. — 13.07: Népdalok. — 13.35: Lulu. — 14.15: Zenekari muzsika. — 15.00: Mo­zart: Haydn-kvartettek. — 16.34: Holnap közvetítjük. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Az újhullám kedvelőinek. — 18.00:- Gulyás Dé­nes operaáriákat énekel. — 18.30: V materinskom jazyku. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Händel: A-dúr concerto grosso. — 20.00: Külföldi tudó­soké a szó. — 20.15: Hanglemez­Helybe ment a papírbolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom