Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-30 / 25. szám

Felújított alkatrésszel Aufó/avífő kisvállalatok Járműkölcsönzés, barkácsszolgálat Egy évvel ezelőtt — a Mi­nisztertanács határozata alapján — megszűnt az Al’IT Tröszt, s önálló életet kezdtek a volt AFIT-válla- latok, szervizek. Az új szer­vezeti tormától mindenek­előtt az alkatrész-ellátás ja­vítását. az autójavító szol­gáltatás színvonalának eme­lését várták a szakemberek, és a gépkocsi-' alajdonosok. Az eltelt egy év alatt nem változott meg alapvetően a helyzet, bár kétségtelenül fi­gyelemre méltó változások tapasztalhatók mindenek­előtt a kiszolgálás színvona­lában, a vállalatok gazda­sági rugalmasságában és a kereskedelmi szemlélet erő­södésében. Az AFIT Tröszt megszűné­sével négy autójavító kisvál­lalat alakult Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A mis­kolci, a szerencsi, a sáros­pataki és a kazincbarcikai autójavító vállalatok tavalyi munkájára egyaránt a meg­újulás, az új kezdeménye­zések bevezetése, a szolgál­tató tevékenység szélesítése volt jellemző. Űj szolgálta­tásokként Miskolcon és Sze­rencsen bevezették az alkat­rész-felújítást, az alváz- és üregvédelmet. Szerencsen te­her- és személygépkocsit is lehet kölcsönözni, Miskolcon pedig .XX-es gépkocsit kér­hetnek használatra azok, akik saját gépkocsijukat hosszabb javítási időre viszik be a vállalathoz. Miskolcon a ko­csijukat önállóan szervizelő és javító gépkocsi-tulajdo­nosok munkáját is segítik: az úgynevezett barkácsszol­gálat keretében 30 forintos óránkénti használati díj fe­jében helyet, szerszámot és szaktanácsadást biztosítanak a barkácsolóknak. Ez a vál­lalat számottevően javította az alkatrész-ellátást is _a ko­rábbi évekhez képest.’ Ezt részben az ipari szövetkeze­tekkel, valamint az Autó- technika Vállalattal kötött együttműködéssel, továbbá az igen intenzív alkatrész­felújítással érte el. Az utób­bi révén csökkentette a gép­kocsi-tulajdonosok javítási költségeit is, mivel a felújí­tott alkatrészek lényegesen olcsóbbak, mint az újak. Olyannyira jól kialakult ez az új tevékenységi ág, hogy az Autókereskedelmi Vállalat részére is tudnak szállítani felújított alkatrészeket, csök­kentve a környéken a hiány­cikkek számát. A TIT szociológiai szakosz­tálya szabadegyetemet indí­tott Értékrendi problémák a szocializmusban címmel. Kö­vetkező előadásukat holnap délután, 5 órakor tartják a Hányán gyalogolunk a Széchenyin? Több hely jut a gyalogosoknak a Szé­chenyin február else­jétől, amikor megvál­tozik a megszokott for­galmi rend, kitiltják az átmenő forgalmat. Attól azonban tovább­ra sem kell tartani, hogy kihalt lesz Mis­kolc főutcája, hiszen a feljnérések szerint a Széchenyi úti járdá­kon óránként több mint 14 és fél ezer gyalogos siet úticélja felé a csúcsidőszakok­ban. A közlekedési szakemberek számítá­sai szerint pedig a jár­dák teljesítőképessége csak 82CT0 gyalogos óránként. Kazinczy-klubban. A téma: Társadalmi egyenlőség és egyenlőtlenség. Előadó: Böhm Antal, a szociológiai tudo­mányok kandidátusa. Társadalmi egyenlőség és egyenlőtlenség Színe és őnákja „Labancos” hír A kuruckort idézi a város egyik leg’oecsesebb müem- lékegyüttese, a Dőry-féleház (ismertebb nevén: Rákóczi- ház) és a hozzá csatlakozó Sötétkapu.- Itt látta vendé­gül 1704-ben Rákóczi feje­delmet a város előkelő pol­gára, Dőry Ferenc. A szom­szédban pedig Vay Ádám udvari főkapitány vendégel­te a kuruc had generálisait. A ..mezei hadak” Miskolc határában táboroztak, hogy negyven nappal később elin­duljanak Eger visszavételére. Maga a Sötétkapu később épült ugyan, de ezt az egész müemlékegyüttest — a mis­kolciak képzeletében — a kuruckor szelleme lengi kö­rül. Többet jelent tehát a Sötétkapu is középkori mű­emléknél, noha ez sem cse­kélység, figyelembe véve, milyen kevés hasonlóval di­csekedhet a város. Cseppet sem csodálkoztam tehát, amikor egyik ismerősöm „la- bancosnak” nevezte azt a hírt, amit tüstént tovább is adott: az egyik divatáru-ma­gánkereskedő kirakat céljára akarja felhasználni a kapu boltíves ablakát. Hihetetlennek tűnt, hogy valaki a siker legkisebb re­ményében is pályázhasson a patinás műemlék elcsúfítá­sára. Hogy mégsem légből kapott pletyka ez, megerősí­tette Kelemen István, a vá­rosi tanács főépítésze. Azt is hozzátette, hogy ő nem ért egyet egy ilyen engedély ki­adásával. Sőt, bíztatott, hogy tegyem szóvá a nagy nyil­vánosság előtt az ügyet. Rövid beszélgetésünk a vá­rosi tanács legutóbbi ülésé­nek szünetében zajlott le, és fültanúja volt dr. Kozák Im­re, a Miskolci Városszépítő Egyesület elnöke. Mellesleg: Kelemen István az egyesület titkára. Nemcsak abban ér­tettünk egyet, hogy a mű­emléképület elcsúfítása meg- «ngedhetetlen, hanem abban is, hogy a hasonló engedé­lyek elbírálása előtt az ille­tékes építési hatóságnak jó lenne konzultálnia az egye­sület vezetőségével. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ha ez a korábbiakban is megtörtént volna.' akkor aligha alakult volna úgy a Gyöngy cukrászda előtti és a vele szemben levő terecs- ke. ahogy manapság kinéz. Kötve hiszem, hogy az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség hozzájárulna a Sötétka­pu butikosításához. De mi­ért kellene ilyen kérdések­kel az országos hatóságok­hoz fordulni? Eldönthető ez itt. helyben is. Csak jó lenne végre érvényesíteni a társa­dalmi kontrollt! Néha az a furcsa érzés környékez meg, hogy váro­sunkban többféle, egymással sokszor szöges ellentétben álló elképzelés (erő) műkö­dik. Azon a tanácsülésen, melynek szünetében a lehan­goló históriáról eszmét cse­réltünk, sok szó esett a Szé­chenyi út rekonstrukciójáról. Bár sokba kerül a rehabili­táció, szűkös anyagi viszo­nyaink között is el kell kez­deni a munkát, hiszen a vá­ros hangulatát őrző régi há­zak igen rossz állapotban vannak. Egyfelől tehát áldo­zatokat hozunk azért, hogy megőrizzük mindazt, ami szép, másfelől itt is, ott is teret nyerhet az ízléstelen­ség. Mondják: „ideiglenes jelleggel”. A hátam borsózik ettől a ködös (ködösítő) jel­legű ideiglenességtől. Azt ugyanis mindenki nagyon jól tudja — éppolyan jól, mint aki mondja —, hogy hosszú éveket érthetünk e szavak mögé. Kinek van annyi éle­te, türelme,' hogy elviselje öt (?), tíz (?), tizenöt (?) évig azt a képet, ami a vá­ros szívében kialakult egy rossz terv, s hibás döntés alapján? És még nincs vége. Erre int bennünket a Sötétkapu elcsúfításáról szóló „laban­cos” hír. (bckes) Hangolnak, hadakoznak, huzalt húznak,,. Drótgyári fordulatok Beszélgetés az igazgatóval és a párttitkárral jjc Nagyobb fegyelemre ösztönöz a bérezés ..íi (Herényi felv.) A csatakos gyárudvaron kábelhegyek emelkednek. So­ha nem láttam még egyszer­re. ennyi, szállításra váró készterméket. Ez tehát az el­ső kérdés, amelyet fölteszek beszélgetőpartnereimnek, Kiss Bélának, a December 4. Drótművek igazgatójának és Kovács Mihálynak, az üze­mi pártbizottság titkárának. — Sok a dob az udvaron. Meglódult a termelés? Vagy akadozik az értékesítés? A párttitkár megnyugtat: — Minden árunak gazdá­ja van. Raktárra mi nem termelünk. Ezt' nem enged­hetjük meg magunknak... Más kérdés, hogy korábban a raktárépítést se nagyon en­gedhettük meg magunknak, igaz, nem is nagyon szor­galmaztuk . . . De hát nem a drótgyár az egyetlen, amely lemaradt az infrastrukturális fejlesztéssel. • TÖBBET, KEVESEBBÉRT Az igazgatótól, az elmúlt esztendő eredményeinek és gondjainak rövid sommáza- tát kértem. — Tavaly drasztikusan csökkéntek az árak a világ­piacon. Az exportárak mér­séklődése mintegy húsz szá­zalékot tett ki. Ä mi, csak­nem 2,5 milliárd forintot ki­tevő termelésünknek a ne­gyede kerül a határon túl­ra. Az elmúlt évben tonná­ban kifejezve többet expor­táltunk, de a dollárbevétel némileg alatta maradt a si­ker-évnek számító 1982-es produkciónak.. Mert 1982-ben minden sikerült, mert ak­kor mindent elértünk ... A páfttitkár folytatja: — Eddig bennünket ke­restek a megrendelők, válo­gathattunk a feladatok kö­zött. Most futunk a pénzünk után. Dinamikus és látvá­nyos termelési és gazdasági eredményeket értünk el. Most már vége ennek az aranykorszaknak. Nem titok, hogy . a hosszan tartó siker egy kissé mindnyájunkat el- kén^elmesített. Most az a legfontosabb leiadata a gaz­dasági és 'pártvezetésnek, hogy a 2200 embert ráhan­goljuk az idei, szokatlanul nehéznek ígérkező esztendő­re. • OLASZ ÉS kínai piac Á fentiek így fogalmazód­tak meg a nemrég ülésező párt-végrehajtóbizottság elé vitt jelentésben: „Az 1982-es gazdasági év­vel lezárult egy szakasz a vállalat fejlődésének törté­netében és az 1983-as esz­tendő a gazdasági és a po­litikai munka számára egy. a korábbinál sok szempont­ból nehezebb időszak kez­detét is jelentette... A kül­ső nehézségek, a gazdálko­dás . belső körülményeinek nehezebbé válásával együt­tesen, a korábbinál kiéle­zettebben hozták felszínre a gazdálkodás belső gyengesé­geit is.” — Lehet, hogy ez elfo­gult vélemény, de szerintem a drótművek az egyik Ug­Visszazüllik kocsmává a Szemere utcai Édes büfé. Új­ra kapható rövidital, s a ré­gi, nemkívánatos törzskö­zönség megint megjelent. Ezt telefonálta szerkesztőségünk­be egy olvasónk, aki gyak­ran megfordul az Édesben. A panasszal Lukács Bélánét. a vendéglátóhely helyettes vezetőjét kerestük meg. — Immár hetedik éve dol- . gozom ezen a- helyen, ezért ismerem a korábbi és a mos­tani törzsközönséget is. Mi nem tapasztalunk kedvezőt­len változást. Vállalatunk több mint hárommillió fo­rintot költött az Édes büfé felújítására. S a rekonstruk­ció befejezése óta mellékhe­lyiségünk is van, amit ko­jobban szervezett gyár Mis­kolcon. Gazdasági mulatóik messze meghaladták és meg­haladják az ipari és az ipar­ági átlagot. Itt már évek óta majd egy hónapot tesz ki a nyereségrészesedés... — Az idén sem lesz ke­vesebb — mondják beszélge­tőtársaim —. de a szigort' bérfejlesztési korlátok miatt foglalkoztatási, gondjaink le­hetnek . .. Ezért aztán olyan anyagi ösztönzési rendszert vezettünk be, amely lehető­vé teszi az általános es tech­nológiai munkafegyelem megerősítését. Egyetlen hí - bás szállítmány tönkretehet egy piacot. így szorultunk ki annak idején az olasz piac­ról. Most talán sikerül part­nerként megnyerni egy nagy itáliai erőműépítő céget... Kilátás van egy kínai üzlet­re is, a napokban pedig ro­mán üzletemberek jártak itt. • ÚJ, A RÉGI HELYÉN Kint is, bent is nagyobb rendre, fegyelmezettebb és hasznosabb munkára törek­szik a kollektíva. Fölértéke­lődött az apró dolgok be­csülete. Kevesebb a selejt, kevesebb a hulladék. Millió­kat hozott az anyag- es energiatakarékossági prog­ram következetes végrehaj­tása. A szocialista munka­verseny, ezen belül is a szo­cialista brigádmozgalom a megújulás útjára lépett. Az emberekben, az emberi kö­zösségekben rejlő tartalékok a legnagyobbak. Végezetül az igazgató és 4 párttitkár figyelmeztet: — A ma gondjairól esett itt szó, de ez ne tűnjön pa­naszkodásnak. Mi már a hol­napra is készülünk. Hama­rosan befejeződik a gyári anyagból emelt, úgynevezett feszített tetőszerkezetű, új csarnok építése. Az avatás után a korábbiaknál érté­kesebb termékeket szeret­nénk itt előállítani. Ügy ítéljük meg, hogy különö­sen a finomszálú kábelek ára emelkedik, illetve emel­kedni fog a világpiacon. A régi helyén, pontosabban fö­lött épült új üzem dolgozó­ink áldozatvállalását dicsé­ri. A tmk-sok, a huzalmű I. gyáregység szakemberei a hét végén, szabadnapon szor­goskodtak a jövőre már biz­tos pénzt hozó, a termelési­gazdasági stabilitást jelentő új mű * elkészültén. BRACKÓ ISTVÁN rábban hiányoltak. Az üzlet belső berendezése, a színvo­nalemelés, s az ezzel együtt járó árkülönbség továbbra is távol tartja a büfétől az al­koholistákat. s ami nagyon érdekes: a mostani áreme­lés óta sem csökkent az étel- forgalmunk: az ezzel kap­csolatos tervet 160 százalék­ra teljesítjük. Bevételünknek több, mint a fele a hideg- meleg étel árusításából adó­dik. Igaz. az átalakítás óta is folytatjuk az italkimérést, de a korábbihoz képest sző­kébb mértékben. Megfigyel­hető. hogy, kora déltől késő délutánig étkezőkkel. van le a büfé S mivel nálurík nem lehet dohányozni, ke­vesen térnek be egy-két rö­viditalra. Kocsma-e az Édes? Inkább ételt, mint rövidet

Next

/
Oldalképek
Tartalom