Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-30 / 25. szám
Krk szigetén, búvárokkal 1, A mélységmérő hatvan métert mutat Cikkünk nyomán Vizsgálatot indítónak az Ovidákan ülök a pót csónakban, időnként kilátva csak a vihar korbácsolta méter magas hullámok közül. Rángatva a vontatókö- téltől, sósán az Adria becsapódó vizétől, — és ahogy magamat ismerem, még tűnődöm is, az egyedüllétben. A többieken, szolnoki bú vár bar á taimon. Akik időnként hátranéznek az első csónakból: megvagyok-e még? Érdeklődésükből nem kevés oersze a felszerelésnek szól, amellyel utazom. Fgy-egv merülő búvár f>0—70 ezer forintos felszereléssel süllyed le. a csónak a motorral 130 ezer, a benne utazó kompresszor 200 ezer forintba kerül. Az »IHSZ —KÖTIVÍZIG szolnoki könnyűbúvár klubja munkából gyűjtötte össfce Magyarországon legjobb, hárommilliós értékű felszereléséi — többségében azonosat a Cousteau által használtakkal —, és hazánkban egyedülálló tapasztalatait is. Amelyik segítségével most Bíró Gyulával mi is beleptünk a „hatvanméteres” búvárok nem is túl bő csapatába. Ahová Papp Zoli is vágyott; s bánja. Papp Zoltán a csapat hatodik. legfiatalabb férfitag- .ia, a Hacsek. Húszéves, robbanó energiájú sportember, akiből mindez most alig látszik. Halottsáoadt. karikás szemű és fejfájós: hibázott és a keszonbetegség azonnal elgyalázta. Vállában valahol nitroaénbúbonék vált ki véréből, viszketős t'áidalmat okozva. Ez a legenyhébb változata a hirtelen felemelkedést követő betegségnek, amely ' súlyos esetben akár halálos is lehet. Pedig minden olyan szépen indult ma reggel! Krk szigeti táborunkból Plavnik sziget Kraijacol félszigetére rándultunk át családostul, mind a tizenketten. Gyönyörű kavicsos öböl. a parttól 10—15 méterre hirtelen mélyülő beszakadással — fürdésre is, búvárkodásra is kiváló hely. A kötelező felderítés, amelyet az ABC-nek nevezett szemüveg — légzőpipa — uszony segítségével hajtunk végre, szép élményeket ígér. \A beöltözés után Kiss Gyula és Török György merül először. Kiss Gyula az egyik „öreg” a maga 33 évével. A vele merülő Török György. Mindketten precíz emberek: mérget vehetni rá, hogy pontosan 50 perc múlva tűnnek fel ismét. Lön. S míg Papp Zoli merül Ton- csival, mi Mentős Gyulával, ismét feltöltjük a két „öreg” kiürült palackjait, magunknak. Közben pontosan végigmegyünk az eljövendő merülés minden részletén, hisz lenn csak jelek jelentik a párbeszédet. Mentős még nem volt 20 méter alatt, nincsenek tapasztalatai a mélységi mámorról, a kiürült na- lack esetén követendő tennivalókról, s a halálos veszélyt jelentő lehűlésről sem — sorra vesszük ezt is. azt is. Titkos szándékunk ugyanis a mélymerülés, a 60 méter. Indulunk is. A meredek . falon pillanatok, alatt elériük a 35—40 métert.. Köröttönk vörös tengeri csinaeok,’ meg annak lábait eldobáló ritkább változatai, a szőrös kígyókarú csillagok, de nemigen szedegetünk. Egyetlen lélegzetünk ötli- \ ternyi levegőjéből már öt légvétel telne a felszínen; egyetlen kilégzés buborékja egy huszonöt literes tejes- -kannát töltene meg, ha a felszínen próbálná valaki ösz- szefogni az ezüstös, felül gömb alakú buboréközönt. Erről persze szó sincs: ketten vagyunk Mentős Gyulával, ketten, egyedül. Nekem ez a tizedik adriai merülésem, vezetnem kell őt. Mert negyven méteren többé-kevésbé mindenkin jelentkezik a nitrogénnarkózis kábulata. Szinte összeér a szemüvegünk, ahogy szemébe nézve keresem a zavart, de tiszta, tiszta kék. Még ő igazítja meg egy meglazult csatomat, ő, az állítólagos zöldfülű 1 Kérdő tekintettel muUíok lefelé, o műi utó- es hüvelykujját összecsípve inti vissza az egyezményes OKÉ jelet. Kavarunk még a sötétben, még hidegebb vízben. Jobb karomat nézem inkább — ott a mélységmérő —, mint a kietlen pusztaságot. és Gyulát persze, aki nyugodtan, gazdaságosan lélegzik. Legutoljára megállunk. szó nélkül egymás mellé illesztjük., mélységmérőinket: mindkettőn «0 / méter! Kezet rázunk, én felveszek égy Shell-kagylót emléknek, és jó gyorsan indulunk is visszafelé. Csak 20 méter mélyen „fékezünk” ismét, Több mint harminc dosz- szié fekszik az asztalomon. A nyolcvanéves Perényi Károly hagyta nálam a gyűjteményét, tanulmányozásra. Elveszem az egyiket, belelapozok: Miskolc város utcáinak keletkezése és névváltozásainak évszámai. • HÁNY KAPUNK VOLT? Platea Fabiani. így hívták az első olyan miskolci utcát, amit már említ egy írásos anyag 1376-ban. Ez az utca ma is megvan, igaz, kicsit távolabb húzódik eredeti helyétől, s Fábiánnak nevezik. A Széchenyi utat — olvasom tovább . az összeállítást — már 1516-ban említi egy okirat. Természetesen akkor más volt a neve, úgy hívták, hogy Piac utca. Ebből lett az idők folyamán előbb Alsópiac, majd Nagy-, később ismét Alsópiac utca. 1848-ban a Fő út nevet kapta, s 1885-ben keresztelték el Széchenyiről. A Déryné utcát sem hívták mindig így; a színésznő nevét mindösz- sze 34 éve viseli. Korábban volt ez az utcácska Boldog- asszony, Szabari. Nagyboldogasszony, Színház és Deák Ferenc utca is. Mint ahogy a Tanácsház teret is hívták már Városház térnek, Horthy Miklós térnek, s hat hétig viselte a népirtó nyilas, Szálasi nevét is. Egy másik dosszié a város pecsétjeivel foglalkozik. Érdemes ebbe is béleolvas- ni: „A legrégibb pecsété a városnak 1389-ből származik, melyet töredékben lassan felenged a félsz, a kéz dermedtsége, ám a legfőbb ok az álldogálásra a vérben oldott túl sok nitrogén kiszellőztetése, a zsilipelés. Mindössze 35 percig tartott, és ugyanilyen hosszú fejfájás követi — merülés után mindig leesik a vérnyomás — s mire fújunk egyet, Hacsekés Toncsi már másodszor merül. Eszegetünk valamit, s ezzel kész. Megvan a 60 méter — milyen egyszerű! KÖH1DI IMRE (Folytatjuk) merünk, sárga viaszba nyomott koronás főt ábrázol. Az 1433-ból épségben fennmaradt sárga viaszba nyomott, piros-zöld selyem zsinóron függő pecséten koronás, szakállas fő látható, amelyet jobbról csillag, balról félhold vesz körül. Körirata két gyöngyözött kör között látható: . Sigillum Civitas Mis- kolcz (Miskolc város pecsétje).” A harmadik dosszié a város egykori vízimalmaival foglalkozik, a . negyedik a városkapuk történetét eleveníti fel (kevesen tudják, hogy nemcsak Szentpéteri, Győri, Csabai és Zsolcai kapunk volt, hanem'Fábián gs Meggyesaljai kapunk is; az előbbi a mai megyei bíróság környékén emelkedett), az ötödik azokról a nevezetes személyekről tartalmaz összeállítást, akik Miskolcon vagy a megye területén születtek, munkálkodtak, haltak meg. ® „AMIKOR ÁGYNAK DŐLTEM..." Több mint harminc dusz- szié. Tizennégy év munkája. Reszketeg kezű öregember, tele lelkesedéssel ... — Az egész úgy kezdődött, hogy nyugdíjba mentem 1967-ben. majd 43 évi szolgálat ,után. Az utolsó munkahelyem a Lenin Kohászati .Művek volt, ahol fa forgalmi gyárrészleg vezetője voltam. No és hát én egész életemben dolgoztam, s egyszerre csak rengeteg szabad időm lett. Mikor egy betegség ágynak, döntött, a kórKicsi a kocsik között címmel a közelmúltban foglalkoztunk t négyéves Andrea esetével, iki az egyik nap délután 5 óra körű) egyedül ment haza az óvodából A tapolcai úton haladt, kitéve magát millió veszélynek, amikor egy autós felvette es hazavitte. A kislányra meg több kilométer várt volna — gyalog! A szülök nem voltak otthon, csak a nagypapa, aki közölte a jótevővel, hogy valószínűleg éppen mosi megy á gyerekért az édesapa ... Az autóst azonban nem hagyta nyugton a dolog, és másnap a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kezelésében levő óvodában (ide jár Andrea) szemrehányást tett az óvónőknek: hogyan engedhették egyedül útnak a négyéves kislányt? Elmondták, hogy a szülő felelősségére, ha a gyerek nem lakik messze, hazaengedhetne. Az óvónő és Andrea szülei között pedig szóbeli egyezség jött létre. hogy a buszmegállóig elengedhetik, ahol az édesapja már várja. És így v.olt máskor is. Eddig a történet, amely ezzel rrjég nem fejeződött be. ■ ■ Sok szülő fejezte ki aggodalmát, s megkereste lapunkat néhány óvoda vezetője, illetve a városi tanács egyik illetékese is. Annál is inkább. mert az említett cikkben nem írtuk, melyik óvodáról van szó. A miskolci gyerekek java része — mintegy tízezren — a városi tanács kezelésébe tartozó óvodába jár. Megtudtuk, hogy hasonló eset a városban még nem fordult elő — a különböző üzemek, intézmények kezelése alá tartozókban sem! —, az óvónők lelkiismeretesen . látják el feladatukat. A Nehézipari Műszaki Egyetem illetékesei sem hagyták annyiban az ügyet. A gazdasági főigazgatóság utasítására az esetet követő gyűlt házi kezelőorvosom azt mondta, hogy foglalkoznom kell valamivel, mert engem csak az gyógyít meg igazán. Az utcák mellett kötöttem , ki. Tudtam, hisz’ jártam a várost, hogy az elnevezésekkel bajok vannak. A Martintelepen például olyasvalakiről neveztek el utcát, aki az 1919-es Tanácsköztársaság után volt jelentős személy a városban. A munkásmozgalom mártírjairól pedig nem, vagy csak elvétve neveztek el utcákat. Levéltárakba, múzeumokba, könyvtárakba jártam. Nem fedeztem én fel senkit és semmit, csak ösz- szegyűjtöttem azokat az elnevezéseket, adatokat, neveket, amiket és akiket Mis- kolchöz, a város történetéhez lehetett csatolni. Nem volt könnyű munka, de akihez fordultam, s aki tudott, segített. • KIADÁSRA VÁR Perényi Károly munkája elsősorban az utcanevekkel foglalkozik. Ismerteti azokat az utcákat, melyek már nincsenek meg, s nevüket csak az emlékezet őrzi. Asztalos, Esztergályos, Cukrász, Csizmadia, Gyopár. Géza fejedelem, Melinda. Jósika Miklós — hol vannak már ezek az utcák? Aztán a gyűjtő javasol is: legyenek a városban olyan utcák, mint Estike, Duna, Cserebogár. Jó lenne egy kötetben látni, kiadni a gyűjteményt. Tanulni, okulni belőle... (jillésyí napon jegyzőkönyvet vettek fel az óvodában történtekről. A szakszervezeti bizottság is vizsgálatot indított. A jegyzőkönyvből a következő derült ki: január 17-én, azaz kedden zenei foglalkozás volt. a nagycsoportosoknak fél 4-től 4-ig. a kiscsoportosoknak 4-től fél 5-ig. Andrea az Utóbbin vett részt. Amikor vége volt az „órának”. a legtöbb gyerek rohant öltözködni, mert a szülők várták őket. Andrea is készülődött, de érte nem jött senki. Az egyik édesanya meg is jegyezte: „Várd meg a szüléidét.” A kislány erre azt válaszolta: „Iskolás vagyok én már.” De még nem ment el, csak valamivel később. A nagy forgatagban senkinek sem tűnt fel. Igaz. az óvónők és dajkák létszáma az utóbbi időben csökkent. különböző betegségek miatt. A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy csak nagyon kevés gyerek megy egy-egy alkalommal egyedül haza. Elsősorban azok, akik az egyetem kollégiumában lakTörténelmi borvidékeink egyikén, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet 660 hektárnyi szőlőtelepítésén télen sem szünak, de ők is csak a szüld írásos beleegyezésével. Az esetet követően a ve- zetöhelyettes és az egyik óvónő ellen fegyelmi eljárást indítottak. A jövőben dajkai ügyeletet tartanak as öltözőben, hogy töboé ilyesmi ne forduljon elő. Az új óvodai rendtartás bevezetésével a 3 1974. (IX. 12.) OM sz. rendelet foglalkozik. A4 53. paragrafus lles bekezdésében ez áll: „Beiratkozáskor a köteles írásban bejelenteni, hogy gyermeke kísérettel v^gy egyedül érkezik, illetve távozik az óvodából. Évközben! változást újból írásban közölje. Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületébe (erre kijelölt helyiségekbe: előszoba, öltöző stb.) megérkeznek, illetve az óvónő# gondozónő vagy dajka átvett. Az óvodából hazaérkezés közben bekövetkezett balesetért az óvoda dolgozóit csak abbán az esetben terheli felelősség, ha a gyereket írásbeli szülői nyilatkozat nélkül egyedül engedik el.” T. L. netel a munka. A hóval boJ rított szőlőtáblákon gép segítségével metszenek. (Szabó Sándor felvételül Úgy hívták, hogy Szabari.^. Utcaneveket •• Lgy felek és határidők Bizonyára kevesen tudják, hogy létezik egy elöirás, amely a tanácsi ügyek elintézési határidejét kategóriánként meghatározza. Például a pénzügyi igazgatás területén azonnal kiadják az adóigazolást, és hitelesítik az üzleti könyveket. Ugyancsak ilyen gyorsan elintézhetjük az anyakönyvi okiratok kiállítását, a lakcím ki- és bejelentést, vagy a talált dolgokról a jegyzőkönyv felvételét. A rendelet szerint sok olyan ügy van, amit három, nyolc, vagy 15 napon belül kell rendezni a tanácsi dolgozóknak. Ügyeinek intézésekor csaknem mindenki megkérdezi: mikor számíthat a határozatra? Tehát, jó lenne, ha az elintéz zési határidőket a tanács valamennyi osztályán kifüggesztenék a folyosón. Ennek alapján az ügyfelek kérdezősködés nélkül megtudnák, például, hogy a helyszíni szemlét igénylő hatósági bizonyítványra, a családi pótlék megállapításához szükséges igazolásra, vagy a bérlői jogkorlátozás nyilvántartásához 8 napra van szükség, ennjl időn belül számíthatnak válaszra. Ezek a táblák egyaránt szolgálnák az ügyintézők és az ügyfelek érdekeit. S kevesebben sürgetnék feleslegesen a tanácsi dolgozókat. Szőlőmetszés januárban Ahol már a sonkakagyló is kipusztul: 60 méteren
