Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-23 / 19. szám
Tanácstag fogadóórája Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Márkusz Dezső (51. számú választókerület). Csaba vezér u. 95. sz., párt- alapszervezet, 16 órától. Tájékoztatók m takossuQtiuk a iMvar r utói it v Értesítjük a. lakosságot, hogy a Széchenyi út új forgalmi lentijének bevezetéséről, illetve az azzal összefüggő tömegközlekedési változásokról ma délután fél öt órakor a vb-hivatal nagytermében (Petőfi u. 1—3. sz.) tájékoztatót tartunk, melyre minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk és várunk. Értesítjük a Tetemvár lakosságát, hogy ma délután 5 órakor ismertetésre kerül a Tetemvár részletes rendezési tervprogramja. A tájékoztató helye:. Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat (Szenipéteri kapu %.). Kérjük a lakosság megjelenését, véleménynyilvánítását. MISKOLC VÁROSI TANÁCS V. B. TITKÁRSÁGA Horgászok, jogászok és babonások Bá!i menelíend A miskolci éttermek vezetői mostanában gyakran forgatják naptárjukat: készítik a farsangi bálok menetrendjét. A már előjegyzett mulatságok iránt érdeklődtünk. Samkó István, az Avasszálló étteremigazgatója elmondta, hogy a január 28-i pedagógusbálra 550-en vásároltak báli belép.őt, de hatszáz személyt is tudnak lo- gadni, akik majd három menüből választhátnak. Február 3-án a magyaros éttermükben vadvacsora lesz. A törzsvendégeknek 250 meghívót küldenek el, de természetesen új vendegekre is számítanak. Néhány ínyencség" az étlapról: fácánleves lúdgégével, nyulgerinc vadasan, vad-sertésszelet na- rancsmártással. Az est jó hangulatáról Jónás Jancsi és népi zenekara is gondoskodik. Február 4-én bányász—kohász bált rendeznek, amelyen a miskolci „Rajkó” zenekar is bemutatkozik (a legidősebb tagja 18. a legfiatalabb 12 éves). A hagyományos jogászbál február il-en lesz. A „saját költésű” étlapról: perbeszédserkentő, csintalan sonkácskák berántva, bűnjel-szelet rásütve. Február 14-én az állatorvosok, március 3-án a fiatal agrármérnökök ropják majd itt a táncot a vendégeikkel. Soltész János, az Arany- csillag' vendégház vezetője Miskolc fényes város Lakáskörülménveink A Központi Statisztikai Hivatal A lakás- és kommunális ellátás fontosabb adatai című, most megjelent kiadványban tette közzé az utóbbi évek jellemző adatait a lakáshelyzetről, a kommunális ellátottságról, a lakókörnyezetről, illetve ezek változásairól. A statisztika szerint Magyarországon .>,7 millió lakás van, mintegy 350 ezerrel több, mint 8 évvel korábban. így száz lakásban napjainkban 292-en élnek, szemben a 8 évvel ezelőtti ál7-tel. A fejlődés a községekben a legszembetűnőbb, ahol a 100 lakásra jutó népesség száma 327-ről az országos átlagra, 292-re csökkent. A legkevésbé a vidéki városokban javult a helyzet, ahol 8 évvel ezelőtt 309-en, ma 303-an élnek száz lakásban. Az ország megyéiben élők közül a Bács-Kiskun megyeiek laknak a legtágasabban. ittt 100 lakásban 264 a lakók száma, s a legnagyobb a zsúfoltság' Szabolcs- Szatmárban. ahol a megfelelő adat: 315 lakó lakásonként. A felmérés idején a köz- világítást több mint 864 ezer fényforrás szolgáltatta az országban. Ebből a fővárosban 98 855 lámpa világított, a megyeszékhelyek közül a legtöbb, több mint 15 ezer Pécsett és Miskolcon, a legkevesebb, 3133 pedig Szekszár- don. A Vezetékes gázzal ellátott lakások száma megközelíti az egymilliót, s több mint 50 százalékukban fűtésre is használják a gázt. Propán-bután gázpalackot 2,3 millió háztartásban használnak. A távfűtésbe, illetve a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 8 év alatt 252 ezerről több mint félmillióra, illetve 208 ezerről 452 ezerre emelkedett. A statisztika képet ad a vízvezetékcső-tö- rések számáról is. Ebben a lista élén a megyék közül Osongrád áll, egy év alatt 4176 töréssel, holott a víz- *cac*ck-~húto3aJ. nőm bőszszabb, mint a többi megyében. A gyors ütemű építkezések ellenére országszerte több lett a városokban a zöldterület, s megközelíti a 150 millió négyzetmétert. A játszóterek száma összesen ötezer, alapterületük 3,7 millió négyzetméter, másfélszer akkora, mint nyolc évvel ezelőtt. március 3-ára jegyezte élő az. újságírók farsangi összejövetelét. Herczeg. Imre. a Hámor étterem vezetője elmondta, hogy február 4-én az MTESE rendezi meg farsangi estjét, vagyis közismertebb nevén a műszáki bált. A nyitótáncot most is a Nehézipari Műszaki Egyetem táncklubjának- tagjai ropják. Belépőjegy csak az MTESZ megyei szervezetének irodájában (Miskolc, Szemere ü. 4.) igényelhető, január 24-tól szombat kivételével minden hétköznap 14—17 óra között. A kézmű iparosok meg nem döntöttek véglegesen a február 11-i teremíoglalás mellett. Ami már bizonyos, hogy február- 1-8-án horgászba] lesz, 25-én pedig a •KlOSZ-osok farsangolnak. Herszényi Imre, a Júrvó igazgatója egyelőre két rendezvényről számolt be: február 18-án a Vasgyári Kórház dolgozóit látják vendégül, február 27-én pedig babona-bált rendez az Ez a Divat szerkesztősége. Február 10-én a Stadion étteremben a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dolgozói műsoros esten mulathatnak. Ugyanezen a napon a Vadászkürt étteremben hasonló műsorral „nyíltkörű” farsangi est lesz. Február 5-én az Egyetem étteremben az Értelmiségi klub tagjainak tartanak zártkörű forsangot, a Tokaj étteremben február 19-én IBUSZ-bál lesz, a Katowicében pedig március 9-én a nyomdászok vigadnak. Mint azt rr>ár hírül adtuk, az Ady Endre Művelődési Házban megalakult a népművelők klubja. Legközelebb holnap este 5 órára várják a város hivatásos és nem hivatásos népművelőit, könyvtárosait. Az est vendége dr. Nógrádi György, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, aki Hírháttér címmel tart tájékoztatót az időszerű külpolitikai kérdésekről. Útlevél-ellenőrzés. Eddig a határőrök csal; magyar és9 csehszlovák állampolgárok okmányait ellenőrizték, ezentúl a világ bármely országában élők megfordulhatnak itt. (Adam István felvételeit Libanoni állampolgár is járt itt Nemzetközi határállomás Bánrévén Táskás pénzbeváltók kellenének A január 2-án nemzetközivé avanzsált bánrévei közúti határátkelő-állomáson jártunk a napokban. Kalauzunk Zádori István határőr őrnagy, a forgalom-ellenőrzési pont parancsnoka, és Vass János határőr százados a kerületparancsnokság képviselője volt. — Ezi a határátkelő-állomást 1980 májusában adták át a forgalomnak — mondja Vass százados — A magyar—csehszlovák államhatáron a legkorszerűbb, legnagyobb átkelőhely, öt—öt sávon zajlik a ki-, s belépő forgalom. Külön sávja van az autóbuszoknak, a kamionoknak, a személygépkocsiknak. a gyalogosoknak, a megkülönböztetett jelzésű Kalap, cvikker, kulcs A jó bornak is kell a cégér ... Csak az a kérdés, hogy milyen legyen az?! Szerintem legyen rajta egy hordó, pohár, esetleg szőlőfürt. Ugye milyen nagy mestere vagyok a cégérkészítésnek? De azért ne hatódjanak meg tőle túlságosan! Tudták ezt már eleink is. így aztán a kalaposműhely ajtaja fölé kalapot, a látszerész üzlete fölé cvikkert, a kulcskészítő műhelye fölé pedig -— ugye kitalálták? — kulcsot függesztettek. Pofon egyszerű. Es praktikus. A cégér ugyanis — amellett, hogy szépen díszítette az utcát — vevőcsalogató szerepet játszott. Nem volt túlságosan kicsi, de nem is volt túlságosan nagy. Épp akkora, amekkora kellett. Akár ötven méterről is elárulta, milyen mester dolgozik, vagy milyen üzlet kínálja portékáját az ajtó mögött. Az ötven méter becsült adat, de megközelítőleg pontos, hiszen az volt a vezérelv, hogy az utca túloldalára is látni lehessen, mi függ az üzlet bejárata fölött. Miután így kiismertük — nem volt nehéz — cégérkészítő eleink észjárásáig nézzünk tanrül- MóMosMtifc fotótcáján és próbáljuk összevetni az üzletek mai vevőcsalogató módszereit a régiekkel. Az első, ami feltűnik, hogy cégért alig-alig látunk. Ami pedig van, az . .. de er ről később. Mi helyettesíti a cégéreket? Betű. Cégér hiányában szóban mondják el az iparosok, kereskedők, mivel foglalkoznak. Es bizony jó sok betű keil hozzá, nogy tudomásunkra hozzák: ebben az üzletben szemüvegei is lehet vásárolni, csináltatni. Ráadásul a cégtábla a fal síkjában van elhelyezve, s így csak közvetlen közelről olvasható le róla, mit is hirdet. Jó ez? Nem. Miért van mégis így? Egyesek szerint azért kellett régen félreismerhetetlen módon jelezni az üzlet profilját, mert akkoriban még igen sok volt az analfabéta. Lehet némi igazság ebben az állításban, de azt azért nem hiszem el, hogy <a cégérek eltűnése és népünk általános műveltségének emelkedése között egyenes az összefüggés. Nem hiszem, már csak azért sem, mert Budapesten, Egerben, Sopronban, Győrött, Kecskeméten sincs több rrásbadatlan ma- Sítfjwág, pm-sU. JM*skok«kv* mégis hódít náluk a cégérdivat. A betűvetéshez jól értő ember .szeme is szívesen legelész(-ne) egy olyan utcáit. melyet szép. hangulatos és félreérthetetlen cégérek díszítenek. És mégis kevés ilyen van — nálunk. Ami pedig van, annak jó része ízléstelen, félrevezető. Mert mit kezdjen az ember például a Walt Disney-töl lopott Donald kacsával, mely — ki hinné? — hamburger- sütő bodegát ékesít? Azért jelenhettek meg Miskolc belvárosában tömegével ezek a csúnya micsodák (nem visz rá a lelkem, hogy cégérnek nevezzem őket), inert a készítőik nem rendelkeznek kellő ízléssel, szakértelemmel De nem sokkal többel azok sem. akik jóváhagyják kifüggesztésüket. Egerben és másutt megelőzték a laikusok garázdálkodását: rendeletbe hozták, hogy csak olyan cégért lehet kifüggeszteni, melyet jóváhagyott az erre hivatott szakmai zsűri. Ugye milyen egyszerű? Mint az a kalap, cvikker és kulcs, ami egykor a miskolci Utcát díszítette. **■ <*wteesá + A határállomástól legalább négyszáz méterny dát az IBUSZ, s vendéglátóhely is lesz itt. irojárműVeknek. Az első években — egészen 1984. január 1-ig — csak magyar és' csehszlovák állampolgárok használhatták a határátkelőt. A feltételek most érettek meg arra, hogy a nemzetközi forgalom előtt is meg-, nyithassuk a bánrévei állomást. A forgalom alakulásáról a parancsnok, Zádori István beszél: — Tavaly kevés híján háromszázezer ember lépett át a bánrévei közúti határon, harmincezerrel több, mint a megelőző esztendőben. Az ellenőrzött járművek száma majd 105 ezerre tehető, ez is — legalább ezerrel — meghaladja az 1982-es esztendőben regisztráltakat. Most, hogy nemzetközi állomás lettünk, a forgalom megnövekedésével számolunk. Úgy kalkuláltunk, hogy legalább 1,5—2 millió utas megfordulhat itt, úgy. hogy a várakozási idő sem növekszik. Január 2-a óta elhagyta már itt az országot; illetve érkezett az országba libanoni. kanadai, osztrák. NSZK-beli állampolgár, s természetesen szocialista országbeliek is. A határőrök és a pénzügyőrök valóban felkészültek a nemzetközi forgalom fogadására. a személyi és tárgyi feltételeket biztosították,. Éjjel-nappal nyitva áll a határállomás mindenki jelölt, akik megfelelő, érvényes v.n- okmányokkal rendelkeznek. A felkészültség azonban nem mondható el az IBUSZ. - ról. Egy ilyen modern átk - lön pénzváltót a mai nay .; nem üzemeltet. Igaz. műk - dik egy IBUSZ-iroda -a k rabbi. ' már bezárt határ lomás közelében — inni n legalább három 1 kilométer nyíre —. de véljük, ide : lett volna idő — három — építeni ‘ egy pénzváL . Végül is az IBUSZ észbe ka pott, s hozzákezdett az épií- kezeshez, legalább négyszá méterre.a határtól. A tervei; szerint az esztendő második negyedében megnyílik az iroda, s mellette egy büfé- étterem. Szép lesz, jó lesz. csak éppen messze lesz. Ha közelebb nem lehetett, akkor legalább azt lenne ildomos megcsinálni, hogy úgynevezett táskás pénzbeváltók — nyugati állampolgárénak vízumot is váltani kell. s ezt is intézhetnék — járjanak a gépkocsik között. Ez a rendszer Hegyeshalomban bevált. talán itt sem lenne ráfizetéses. És akkor valóban nemzetközi- lenne a határállomás. I. S. Az ur’ anV/tiUi kö'gond^Wá^ Barna Gábort, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárát látják vendégül a yJToSaéchertjStt át», székhazában szerdán. A délután í'éá 4-kor kezdődő előadás témája az urbanisztikai köa- -gondolkodás.
