Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-23 / 19. szám
Haragban, perben, félmillióért Ki kér nyugtát a gyerekétől? A bíróság első fokon elutasította Goes Lajos bácsi keresetét, amit nevelt fia — Horváth László asztalos kisiparos — és' annak íelesége ellen indított ajándék-visszakövetelés címén. Félmillió (egészen pontosan: 480 ezer forint) a per tárgya, amit — a 8« éves aggastyán — állítása szerint — azért adott, hogy öt és 74 éves beteg feleségét — a fiú édesany- . ját —, utolsó éveiben gondoz*- zák, eltartsák. Másik félmilliót takarékba tett a Gócs házaspár, jövendő örökségként Horváth Lászlónak, mint egyetlen hozzátartozónak. Három éve kezdődött elgondolkodtató történetük . . . Szerkesztőségünkbe másfél esztendeje kopogtatott be először a két öreg. Gócs bácsi pirosán háborgott, a néni sírt — ő a megtörtebb, s látszik idősebbnek. „Tessék valahogy segíteni, tessék tenni valamit...” — könyörögtek szinte. Most mát leírhatom: akkor nem nagyon örültem neki én sem. Rohanó korunkban idő és türelem kell az ilyen idős emberekhez. (Rendőrségtől vagy bíróságtól jöttek —1 védelemért, igazukért jártak, s tán nem is első ízben —, szánniva- lóan kétségbeesetten. Egymás emlékezetét igazítgatva mesélték el, hogy egyeztek meg 1981-ben fiúkkal-me- nvükkel.) — Azt mondták, adjuk el a budapesti házat — ami egyébkent csak ,a férjemé volt, — hiszen már úgysem bírjuk megművelni a nagy kertet, költözzünk hozzájuk Miskolcra, ők ellátnak bennünket. Ügyis építkeznek, mi majd ellakhatunk a régi házban, ahova szintúgy bevezetik a központi fűtést, mint majd az újba. Persze kell nekik egy kis pénz is, mert kifogytak, az építkezés meg feliben van. Nagyon- nagyon kedvesek voltak. Meghánytuk-vetettük papával, s mondtuk, hogy jól van. A fiaméit feladták a hirdetéseket, a házunkról, aztán sürgette^, egyezzünk már meg valakivel... • KÉT HÉTIG BOLDOGSÁG Két vevő osztozott a fővárosi ingatlanon, Gócs bácsiék háromszorra kapták meg az árát — ügyvédi letétből, vagy ügyvéd előtt — s az öregúr minduntalan szinte dicsekedett pesti jogászának: a szép summák másnap már Miskolcon lesznek, maga vagy felesége hozza le, Csupán az első 100 ezer jött „kényelmesen” — mondta—, OTP-n keresztül. (— Olyan szépnek Ígérkezett a miskolci élet, mikor a fiamék költöztettek bennünket. dajkáltak, dédelgettek minket... Két hétig ... két hétig tartott a boldogság ... Akkor . azt mondták, ki kellene cserélni a kocsit, adjunk rá valót de papa akkor már nem akart. Csináltassák meg az eltartási szerződést, aztán beszélünk róla. Mondtam a fiamnak: adjál valami papírt a papának az egyezségről. Tudod, hogy* segít. Hát mindig segített! De az csak odázta. Aztán én kórházba kerültem .. .) Sok lenne leírni, hogyan mérgesedett el az öregek helyzete annyira, hogy vegre is bírósághz fordultak az ajándék visszaköveteléséért, s hogyan lépett vissza a perből Gócs néni, sajnálva a fiát, félve a menyétől; hogyan jött kérni a szerkesztőségbe; jaj csak meg ne tudják, hogy 1 itt jártak; s hogyan jutott el mégis oda, hogy 'tanúskodik a bíróság előtt vére ellen, aki becsapta őket, s aki az OTP-n keresztül átutalt 100 ezer forinton túl egy fillért sem ismer el; hogyan tartott most már férjével a tanácshoz, birtokvédelemért, amikor villany és víz nélkül maradtak hetekig a fia házában; s mennyire nem érti, miért nem hisznek nekik, az öregeknek, hogy mindén úgy történt, ahogy elsorolják . .. ..Hát ki kér nyugtát' a saját gyermekétől?!” ® A HARANGLÁBAS HISTÓRIA • Az életszerűségnek, szavahihetőségnek nagy szerep jutott ebben a perben. S bár sokakat meghallgattak tanúként, az alperesek szavát — az ítélet szerint — alapvetően nem rengette meg senki. Talán jó lett volna pedig, ha szóba kerül a bíróság előtt a jellemükről sokat mondó történet, a város- környéki községben épített haranglábról, amit Horváth László előre meghatározott münkadíj fejében vállalt el. A pap mesélte el,- s hatalmazott fel rá, hogy közreadhatom a históriát. Amint elkészült a harangláb, Horváth László megkapta a nem csekély összeget, s elbúcsúzott. Aztán egy-két hét után feleségestül megjelent a papiakban, hogy ám őneki még jár 20 ezer forint, mert rosszul kalkulált. A megbízó vitatta a „ráadás” jogosságát, mire Horváthné felcsattant: vegye tudomásul, hogy ő országgyűlési képviselő volt (ami nem igaz!), s ha nem kapják meg a pénzt, majd ő megmutatja... Nem kapták meg. Erre elmentek a haranglábhoz, kiszerelték a harang nyelvét, mondván: márpedig addig nem lesz "ott harangszó, míg a pénzt le nem számolják. Ebben oer- sze csalódtak. A megbízó * Kicsit megkopott pár ugyan ez a tábla a BÁÉV lakóépülete előtt a Nagyváthy utcánál, de nagyon jó 'szolgálatot tett, amíg az építkezés alatt csak a rajzról lehetett tudni, hogyan fest majd a kész épület. A városszépítő egyesület most elhatározta, hogy hasonló táblákat helyeznek el a városban mindenütt, ahol nagyobb építkezésbe fognak a kivitelezők. Elsőként a „Lottó-tömb , az épülő OTP—Állami Biztosító-székház terveit, homlokzati rajzait helyezik ki az építési terület mellett. Nem kell többé a palánkon át kukucskálni, s találgatni, mit takar az állványerdö. Ehelyett majd azt figyelhetjük, miként ölti magára a rajzokon látható végleges formáját az épület. ugyanis a fővállalkozó kis7 iparossal üzente meg nekik; ha másnap reggelre nem lesz a helyén a harang nyelve, a rendőrséghez fordul Találjanak ki valami mást ha zsarolni akarják, ne ezzel tegyék ! • OTTHONTALANOK MARADNAK? Gócs bácsiék birtokvédelmi ügyének tárgyalása után felsóhajtott a tanács vb-hi- vatalának szabálysértési előadója: ha csak egy-két olyan esetük volna, ahol az öregeket. idős szülőket a hatóságnak kell megmenteni a kisemmizéstől, védelmébe venni a ravasz szekatúrákkal szemben, az is megviselné az ügyintézőket. De ráadásul sok van. S olykor roppant nehéz — netán lehetetlen is! — bizonyítani, hogy okkal-joggal kérik a védelmet. A szeretetre, figyelemre, törődésre sóvárgó jóhiszeműség nem gyárt papírokat, nem hív, tanúkat. S ha hívna is, ugyan ki megy oda a családi, vagy eltartási szerződéses perpatvarokra? 3 ki gondol rá, hogy mily veszedelmes gyilok lehet az ilyen méltatlan helyzet? Valaki úgy fogalmazott; tökéletes bűntényt lehet megvalósítani vele. Vajon kiszámítható, hogy meddig bírja egy hetven—nyolcvan éves szív, ideg, agy, érhálózat az izgalmakat? A két öreg több mint 35 évi házasság után otthontalannak érzi magát. Hetek óta keres egy lakást. Garzont, összkomfortosat. Ne kelljen már fát vágnia — központi fűtés híján — «86 éves nyugdíjas taxisnak. Élhessék békességben hátralevő éveiket. Hisz másutt sem. lesznek " jobban magukra hagyatva. RADVÁNYI ÉVA November eleje óta létezik ez a rövidke zebra a repülőtéri elágazásnál, a városi temető főbejárata előtt. Sokan és sokszor kérték, hogy fessék fel végre, míg végül halottak nápjara elkészült a jól megvilágított átkelőhely fcz országúton. Ez azonban csak ideiglenes megoldás. hiszen a repülőién csomópontot a Miskolci Közúti Igazgatóság hamarosan átépíti. Megoldják az autósok balra kanyarodását, s' jelzőlámpákkal biztonságosabbá teszik a gyalogos- átkelőhelyeket. A macska riasztóit um A szív megterhelése szempontjából nem mindegy, hogyan szállítunk súlyosabb csomagot! Kísérletet végeztek tizenhárom egészséges, 30—40 év közötti férfi közreműködésével — mindegyik üknek IS kilogrammos súlyt kellett szállítaniuk, először jobb kézben. majd háton, végül pedig két kézben elosztva kilenc-kilenc kilót. Az utóbbi két esetben jóval kisebb mértékű volt a vérnyomás és a szívverés fokozódása, mint amikor a teljes súly az egyik kézben összpontosult. Fejen szállítással nem tettek próbát.*. Mi? Mennyi? Sort akartam venni kedvenc boltomban, pénteken. — Pillanatnyilag nincs, de minden percben várjuk az új szállítmányt — nyugtatott meg a főnökasszony, majd, mint aki titkot árul el, bizalmasan hozzátette: — Feltűnően nagy a sörforgalom... Az elmúlt hét végén nem jártam a hús-boltban, nem főztem halászlét, nem fizettem be személygépkocsira, nem vettem tüzelőolajat, se téglát, se cementet, se tetőcserepet. A felsorolásból nyilvánvaló, hogy a központi árintézkedések által érdekelt árucikkekről van szó. A részletes közlemény olvasható a tegnapi lapokban, így a tételes felsorolásra nem térek ki. Nem azért, mert nem vettem olajat vagy építőanyagot, s nem is azért, mert a víz- és csatornadíj emelése, valamint az éjszakai áram tarifájának növekedése engem személy szerint és momentán nem érint. Nem érint, de érdekel. Pénzre megy a játék. Mint fegyelmezett állampolgár — nyilván csöppet sem örülve az áremelésnek — úgy hiszem, sokadmagammal rezzenéstelen arccal vettem tudomásul a mától érvényes ár- és jövedelemszabályozó intézkedéseket. Nem akarok a jólértesült szerepében tetszelegni, de engem nem lepett meg a dolog. Nemcsak az itt-ott elejtett hírmorzsák miatt, hanem valós helyzetünk nyilvánosan publikált helyzetének okán is. A párt központi lapja közölte, hogy az ipar termelése a múlt év első tizenegy hónapjában csak 1,1 százalékkal nőtt. A külpiaci feltételek nem javultak, s alkalmazkodásunk a világgazdasági folyamatokhoz nem volt elég gyors. Tavaly aszály sújtotta a mezőgazdaságot, s olvasható volt, hogy újabb külföldi kölcsönöket vettünk fel. A kamatot viszont — a korábbi hitelek után — fizetni kell. S bizony „fizetni” kell azért is, hogy a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején valamivel többet fogyasztottunk, mint amennyit produkáltunk. Megettük, beépítettük, Mindemellett a világsajtó még mindig kutatja a „magyar receptet”, s a karácsony előtti nagy vásárlási lázban az egyik fő téma az volt', hogy lehet-e kapni színes televíziót. A külföld számára partnerek, hitelképesek, fizetőképesek vagyunk. A hazai feladattáblára eddigi eredményeink, biztonságunk, jó közérzetünk megőrzését tüztük ki. És ennek is ára van. Nemcsak a mostani áremelés, amelynek az a célja, hogy a valós keretek között tartsa a fogyasztást. A közgazdaság fogalmai és folyamatai iránt egyre inkább érzékeny közvélemény tudja, sejti, hogy. ezek utólagos, ha úgy tetszik adminisztrációs medicinák. Mindenfajta orvoslás, s az igazi gyógyulás titka: a megelőzés. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de nem hátrány saját hibáinkból tanulni. A szerencsés ember azt mondja: nem lehet kétszer ugyanabba a verembe esni. Az okos ember azt mondja. hogy nem szabad kétszer ugyanabba a verembe esni. S mivel a szerencse forgandó, hagyatkozzunk inkább a rációra. Szivünk, pénztárcánk tiltakozik az áremelés ellen. De a kölcsönös bizalom jegyében higgyünk abban, hogy a népben, nemzetben gondolkodva, holnapunkra, utódainkra is gondolva ez a legpraktikusabb megoldás. Itt és most ezt kellett tenni! Van bennünk annyi kurázsi, hogy elébe menve az eseményeknek, remekül téve a dolgunkat: talpra álljunk, boldoguljunk és boldogabbak legyünk. BRACKÓ ISTVÁN A főutca esti csendjét sziréna hangja törte meg a minap. Nem mentő, tűzoltókocsi, vagy rendőrségi autó rohant végig az utcán, az éles hang az egyik házból jött... Pillanatok alatt hatalmas csődület támadt a Kossuth mozi és az IBUSZ-székház környékén. A zaj nem ült el, az emberek pedig találgatták, hogy mi is történt. A rendőrség pillanatok alatt a helyszínre érkezett. Mint nem sokkal később kiderült, betörésről szó sincs, tehát magától szólalt meg a vészjelző berendezés. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az óra-ékszer bolt és néhány különlegesen biztosított butik is „betörőt” jelez. Az IBUSZ helyettes vezetőjétől azt Is megtudtuk, hogy a múlt héten nemcsak az esti órában, de hajnalban is fölöslegesen riasztott a berendezés, felverve á környék lakóit: Vajon mi az oka az újabban elszaporodó vaklármának ? Ezeket a jelzőkészülékeket a Gelka 509. számú avasdéli szervizének néhány dolgozója szereli be, illetve javítja. A vezető elmondotta, hogy mindössze egy éve foglalkoznak ezzel, s azóta a szerelőknek több esetben kellett kisebb korrigálást, javítást végezni. Az utazási irodánál például infraérzéke- lő, rezgéskapcsoló, mágneszár és üveg betörését észlelő berendezések próbálják távol tartani a betörőket. Az OTP fiókjait is hasonló jelzőkkel látták el. Elsősorban kétféle: Elektropaszt és Hirchmann gyártmányú készüléket használnak. Ez utóbbival eddig nem is volt különösebb gond, de a magyar Elektropaszt a túlérzékenység miatt gyakran tévesen jelzett. Előfordult, hogy a villamos is beremegtette, de a csőtörés miatt beázott vonal is működésbe hozta. Sőt, egyszer egy macska riasztotta fel a lakókat. Sajnos ezek ellen tehetetlenek a szerelők, bár az érzékenységen lehet1 állítáni. Gyakran ellenőrzik a Gelka szakemberei ezeket a készülékeket. Reméljük, ezentúl mind kevesebbszer veri fel fölöslegesen a főutca csendjét egy-egy be törés jelző készülék. , T. L. MHSZ—LÓK Felújítják as együttműködést A lengyelországi politikai helyzet konszolidálódása lehetővé teszi, hogy az ottani honvédelmi szervezettel, a LOK-kal (amelynek taglétszáma egyébként a közismert események következtében nem csökkent, sőt néhány hónap óta fokozatosan növekszik) felújítsa sok éven át folytatott együttműködését a Magyar Honvédelmi Szövetség. Ez a két országos vezetőség mellett — a testvérmegyei, illetve -városi kapcsolatok alapján — az egyik oldalról elsősorban a LÓK katowicei vajdasági és Katowice városi, a mi . részünkről pedig az MHSZ Borsod megyei és Miskolc városi vezetőségét érinti. Néhány hónapja a vajdasági LÓK-titkár Miskolcon írta alá az együttműködésre vonatkozó megállapodást Éles Gábor alezredessel, a honvédelmi szövetség megyei titkárával, ez év elején pedig ax miskolci vezetőséget meghívták Katowicébe a városi együttműködés feltételeinek megbeszélésére. E célból ma reggel hattagú küldöttség utazott a lengyel testvérvárosba, s onnan csütörtökön tér vissza. A küldöttséget Viskevics Elemér. az MHSZ Miskolc városi titkára vezeti. Az áruszállítók új belvárosi menetrend je A február elsejével életbe lépő belvárosi forgalmi rend előírja, hogy az áruszállító tehergépkocsik csak reggel 9 és déli 1 óra, valamint este 6 és reggel 6 óra között hajthatnak be a Széchenyi útra. Kevesen tudják, hogy ez a rendelkezés egyáltalán nem újkeletű, csak eddig nem sikerült elég következetesen betartatni, s elfogadtatni a szállítókkal. Az új forgalmi rend első napjától kezdve nem lesznek elnézőek a rend őrei: az áruszállításra vonatkozó időkorlátokat még a nagy ünnepek előtt is be kell majd tartani.
